Uj Kelet, 1926. július (9. évfolyam, 141-167. szám)

1926-07-01 / 141. szám

Fftsffcesrtu. ég *ladó, hivatal és r j (irői ^al-Kolozsvár.SI. Baron 4, step (Brassai-utca) tO Telefon: 9 serk. és kiadóéival»* pld' «77, 228 és 1047­­/ '­­'*. U.­­*„ 1 . . ? szám éra pályna a t r- D, h ‘ ( , • tt vidéken is lőj b - ' i / 7/ ‘5--.!s r?szben — — t ^-K. zszDO'POuriKiamivpiuvp eiOWETEatARM Romániában Egész évre — — — 1050 Félévre — — — 550 Negyedévre — — 290 Egy hónapra — — 100 Az előfizetési Ara „Föld* cimil folyóirattal együtt ba­r-ként 10 lej­jel drágább Csehszlovákiában egy hónapra — ck 40* ~ Egy szám ára — ck 2'­­x 128 Július 1 Csütörtök | (E3)|-Kolozsvár * IX. árfolyam ★ 141 szám­­­­686. Tamus 19 Végleges vagy relatív stabilizáció ? A sok orvos és a még tele sarlatán bába között­i beteg lemnek lassan, lassan krónikus, fordult az állapota. Az orvos bulletin, miit naponta háromszor állítanak ki terr Zűk­ ebbe­n, hol lázemel­edett, hol lázcsökkenést mutat, a kurzus lázgörbéje egy szeszélyesen cikkcakkos görbe vonal, amely a k közgazdasági élet bizony­talanágát egyre távolabbi időre tolja ki. A mai zürichi utótőzsdén 2­3- re szökött fel a lej kurzusa, de a komoly közgazdasági korok tagadhatatlanul aggodalommal elegyes örömmel nézik valutánknak újra merészen nekiinduló karrierjét, hiszen a lej emelkedése, vagy esése végeredményben egyazon baunike szimptómája, a közgazdasági élet kozszolidációjának hiányát jelenti. Az új kormány értékemelő gazdasági kon­cepcióját,­­ amelyet közgazdasági körökben máris a stabilizáció kormányának neveznek — a liberális párt alapjában véve elhibázottnak tartja, bár egyformán akarja kikerülni azokat a meglepetéseket, amelyek a lej eséséből és amelyek a lej emelkedéséből állnak elő. Avi­­rescu miniszterelnök gyökeresen szakítani akar a Banca Romaneascanak azzal a politikájával, amely a lejnek különböző mesterséges esz­közökkel való emelési kísérleteivel állandó bizonytalanságban tartotta a valuta kurzusát és fix pontra akarja stabilizálni a lej ár­folyamát. Ez a kívánság juttatta a miniszter­elnököt arra az elhatározásra, hogy az ország kereskedelmi, ipari és pénzügyi életének csak­­nem valamennyi számottevő faktorét ankétra hívja össze és megkérdezze véleményüket, hogyan gondolják lehetségesnek a lej stabilizálá­sát. Az ankétra beérkezett válaszok leglényege­sebb részeit ismerik már az Új Kelet olvasói lapunk hasábjairól. A két legérdekese­bb és egy­másnak szempontjaiban homlokegyenest ellent­mondó emlékirat—a Chrissoveloni-ház főnökének és a Banca Romaneasca felügyelőbizottságán­ak ellaborátuma — teljes terjedelmében csak ma került nyilván­osságra. Chrissoveloni bankár az új kormány pénzügyi politikájának megfelelően a lej reális stabilizációját kívánja és precíz pon­tokban szögezi le, hogy ezt a stabilizációt hogyan képzeli technikailag keresztülvihetőnek. A Baca Romaneasca emlékirata ezzel szemben óva int a lej árfolyamának fix stabilizálásától és egyelőre valutánknak úgy­nevezett relatív stabilizációját ajánlja, ami kizárja a rohamos értékemelkedést és értékcsökkenést, ha az apróbb ingadozásokat nem akadályozza meg. Chrissoveloni laikár abból a feltevésből indul ki, hogy a lej reális értéke az 1925. évi közép­érték, amikor ezer lejbe kerül egy font sterling. Szerinte nagy körültekintéssel arra kell töre­kedni, hogy a lejnek újra elérjük ezt az ár­folyamát anélkül, hogy az exportot tönkretenné. A Banca Romaneasca viszont úgy véli, hogy az ország közgazdasági konszolidációja még nem jutott el abba a végső fázisba, hogy a lej kurzusát fixírozni lehessen. Korai volna eldönteni a Uj végleges értékét mindeddig, m­i nem ismerjük nemzetgazdaságunk reális teljesítőképességét. Chrissoveloni emlékirata is visszautasítja a lej árfolyamának mesterséges fixírozását és a reális értékén való stabilizációt kívánja, de m­íg Chrissoveloni határozottan ki­­j­elenti, hogy ezer lej reális értéke egy font sterling, addig a Banca Romaneasca minden értékmegállapitást önkényesnek tart s ezért a végleges stabilizációban be akarja várni a nor­mális viszonyoknak a közgazdasági élet min­den megnyilatkozásában való érvényesülését. A két tervezet ezen a sarkalatos ponton mond egymásnak ellent és így jut teljesen el­lenkező eredményekre. Carissoveloni bankár a­­ stabilizálás problémáját egy gyors kampánnyá gondolja elérhetőnek. A lej reális kurzusa: ezer lej egy font sterling. Ezt kell elérni fo­­kozatosan anélkül, hogy az alacsonyabb ár­folyamok között tranzakciók lebonyolítása csődbe kerüljön. Ennél magasabb nem lehet a lej, mert az teljes leheteth­nr­é tenné az expor­tot. A lejnek reális árfolyamán való megtartá­sára a memorandum egész technikai rendszert dolgoz ki. Eszerint a lej emelkedésének meg­akadályozása érdekében a Banka Naţionala összevásárolna minden fölösleges devizát a pia­con. Azaz valahányszor olcsóbban kínálnák a devizát­, mint az ezerlejes font sterling, közbe­lépne és fix kurzus­t adna el lejt. Ez az operác­ó egyáltalán nem járna rizikóval, mert ha később a lej esne, a Barel Naţionala piacra dobj­á össz­e­­gyűjtött devizáit és így még keresne az üzleten. A lej esése az import és export megfelelő szabá­lyozásával érhetjük el. A lej esését mindig az export, csökkenése, vagy az import emelkedése okozza. Chrissoveloni bankár tervezetében úgy véli, hogy az importot megfelelő illetékek élet­belépésével a lehető legminimumra kell lecsök­kenteni, csak azt importálhatjuk, amire nemzet­gazdaságunknak okvetlenül szüksége van. A szigorú import­tilalom életbelépésével nincs okunk tartani represszáliaktól, mert exportcik­keinknek, a terménynek, fának és petróleum­nak nyílt piaca van az egész világon és el­osztásuk érdekében egyáltalában semmi külföldi protekcióra sincs szükség. Ami a többi export cikkeinket, gyümölcsöt, bort, szőlőt és a töb­bieket illeti, speciális konvenciókkal lehet sza­bályozni ezek kivitelét anélkül, hogy az im­port túlnőné az exportot. Az import minimumra való csökkentésével egyidejűleg fel kell fokozni a maximumra az exportot. A tervezet kalkulációs után arra a konklúzióra jut, hogy a tavalyi hatmilliárdos passzívával szemben az idén tízmilliárd aktí­vát érh­­­et külkereskedelmi mérlegünk meg­felelő körülmények között. Hogy felhalmozott exportcikkeinket és a még lábán lévő tér mént akadály nélkül exportálni tudhassuk, annak két feltétele van: a szállítási eszközök tökéletessége és az export finanszírozása. Chris­­s velem­ úgy hiszi, hogy a CFR írni felkészült­ségével le tudja bonyolítani az exportot. Egyet­len akadály a finanszírozás kérdése. A finan­szírozás p­dig a Ratea N.­ttiansla kötelessége, amely lejért összevásárolva fix kurzuson a devi­zákat, meg fog tudni felelni normális funkció­jának. Ki fog tudni bocsátani bankjegyeket teljes arenyértékben és ezáltal lassan kint csök­kenteni fogja a pénzkrízist, le fogja szállítani a kamatlábakat, mely megelője az export­üzleteknek. Catissoveloni tervezete tehát egy logikus gondolatsoron keresztül új bankjegy­­kibocsátóebm látja a krízis megoldását. A Banca Romaneasca ezzel szemben, mint­hogy a lej végleges kurzuson való stabilizálását lehetetlennek tar­ji, nem állapít meg precíz technikai eszközöket, hanem leszögezi, hogy a lej problémáját nem lehet egy termés kam­pánnyal megoldani, csak a teljes gazdasági konszolidációval. Éppen ezért megállapítja, hogy egy új bank­s így kibocsátás nemcsak, hogy nem biztosítaná a lej reális stabilizációját, de a mai relatív stabilzácóját is veszélyeztetné, mert külföldön és belföldön egyformán bizal­matlanságot keltene és éppen ezért a közgaz­dasági élet telj­s csődjé­hez vezetne. Az új kormány most ennek a kétféle gaz­dasági koncepciónak kereszttüzében kell meg­keresse azt az utat, amely a közgazdasági élet normalizálásához vezet és amelyhez a külön­böző elgondolásokból fakadó nemzetgazdaság­koncepciók előtt legelső út a teljes törvényess­­éghez való visszatérés a belső konszolidáció maradék nélküli megvalósítása. A lej javulására való tekintettel mélyen leszállított árak : DUMMY A BEER ékszerüzletben * Cluj, Piaţa Unirii 29. (Lauda-cukrászda mellett). ^ Vétel kötelezettség nélkül mindenki meggyőzöd­ő hét az árak olcsóságáról. £ Briand bemutatkozását hűvösen fogadták a francia kamarában Franciaország fokozatosan leszerelt hadseregét. Elhalasztották a pénzügyi­­ Interpellációk tárgyalását (Pária, június 30. Az Új Kelet tudósítójá­tól.) Briand új kabinetjének élén tegnap mu­at­kozott be a kamaráb­an. Nyilatkozott az új kormány programjáról és ennek kapcsán azzal a kéréssel fordult a pártokhoz, hogy tekintse­nek el a pártszempontoktól és támogassák a kormányt a pénzügyi újjáépítés munkájában. A kamara zsúfolt m­űsoraiban a kormán­y nyilatkozatát meglehetősen hűvösen fogad­ák Gúnyos közbekiálltások zavarták az előadót. A kormánynyilatkozat egyébként kiemeli, hogy a kabinet összeállítása bizonyíték arra, hogy a kormány minden politikát háttérbe szorít és a nemzeti kibékülés szellemétől vezérelteti magát. A kormány a pénzügyi szakértők tervezete alapján be fogja mutatni a parlamentnek a rend­szabálytervezeteket, ameyek alkalmasak a rövid lejáratú kötelezettségek törlesztésére és a kincs­tár egyensúlybahozatalára. A probléma magva a vas­­ti szanálása. A kormány szándéka az, hogy a felmerülő nehézségeken a jegyintézettel való bizalmas együttműködés­sel segítsen. A külpolitikát illetőleg azt mondja a nyi­latkozat, hogy Franciaország nemzetközi hely­zete jó. Ez a helyzet megengedi, hogy mostan­tól kezdve nagy óvatossággal, a katonai terhek egyidejű csökkentésével Franciaország bizton­ságának feltételeit új helyzetéhez szabják. A döntőbírósági egyezmény segítségével a kor­mány arra fog törekedni, hogy békésen intéz­zék el azokat a konfliktusokat, amelyek régeb­ben háborúkhoz vezettek. Briand azt kívánta, hogy a benyújtott 23 interpelláció vitáját ha­lasszák el, miután a kormány e pillnu­tban nem találja helyénvalónak a politikai vita foly­tatását. A pénzügyminiszter kedden fogja el­mondani pénzügyi szanálási tervét, amely tel­jesen készen áll és várja a megvitatást. Név­szerinti szavazással 292 szavazattal 130 ellen elfogad­ák, hogy a benyújtott interpelláció vi­táját elhalasszák. Caillaux pénzügyminiszter ma a kamara elé terjesztette az 1927. évi költségvetést. A javas­latot a pénzügyi bizottság elé utalták, onnan a külügyi bizottsághoz kerül.

Next