Uj Kelet, 1927. április (10. évfolyam, 75-96. szám)

1927-04-01 / 75. szám

Amíg egy elnök eljut odáig... — Szép kis független bíróság! — vágta a szemébe Schadl elnöknek vitéz Prónay Pál úr és Schadl­ elnök alig kockáztatta meg a merész­séget, hogy dühbe guruljon. A végén mégis dühbe gurult, bár minden bizonnyal nem szíve­sen, mert egy kicsit Prónay bűntársának érezte magát. Mielőtt ugyanis annak rendje és módja szerint dühbe gurult volna, eszébe jutottak azok a régi jó, bár már levitézlett idők, amikor a kurzus független bírósága tényleg szemet hunyt a Prónayak jog- és törvényellenes füg­getlenségi harcának és futni hagyta mindazokat, akik függetlenül a független bíróságtól, füg­gesztették fel akasztófákra szerencsétlen embe­rek százait. Azóta jó idő telt el és a magyar bíróságok kissé felocsúdtak a véltságukból. Bár Bacsó Béla és Somogyi Béla gyilkosai ma is szabadon jár­nak szerte a világban, a független magyar bíró­ság lassan-lassan kezd felocsúdni aléltságából és egy-egy ítélettel már a megtorlás fegyverét használja a „függetlenül“, azaz minden emberi méltóságtól és becsülettől függetlenül működő különítményi korifeusokkal szemben. Az elszabadult fúriákat azonban nehéz láncra verni és Schadl elnök úrnak és társainak még számos esetben lesz alkalmuk meggyőződni ar­ról, hogy csaknem lehetetlen. A Prónayak még mindig külön hatalomnak érzik magukat s bár mentalitásukkal már senki sem azonosítja ma­gát, t­­ök ama lélektani kapcsolat révén, me­lyet a közelmúlt tapasztalatai dagasztottak nagyra bennük, jogot formálnak a múlthoz és a betyárbecsület téves és m­eghaladott értelme­zése szerint hepeiáskodnak a bírósággal. •És ha Schadl elnök úrnak elveszett a tü­relme és e pilanatban éppen azon tanácskozik nagyokat nyelve és izzadva, hogy miként le­hetne a hepciáskodó urat leinteni és megzabo­lázni,­­ akkor ez azt jelenti, hogy a magyar független bíróság kezdi magát függetleníteni a múlttól és tapogatózva bár, de tényleg érvényt akar szerezni függetlenségének. Amíg Schadl elnök úr egyáltalán eljutott odáig, hogy dühe nyíltan és méltatlankodva keresi a szankciót a Prónay Pál szemtelensé­geire,­­ bizony sok víz folyt le a Dunán és sok hit ingott meg a bírói függetlenség érvé­nyében. Ám a becsületes emberek hitének meg­ingása ma már újra szilárdulóban van, illő te­hát, hogy a Prónayak hite inogjon meg a bí­rói függetlenségben. Hogyne! Az ő számukra csak addig jelentett komoly értéket, valóságot a bírói függetlenség, amíg a bíróságok velük szemben felfüggesztették függetlenségüket és — maguk is megfélemlítve —­ tűrték," hogy ők szabadon garázdálkodjanak. Ezért a türelemért vezekelt a mai tárgya­láson Schadl,elnök úr dühével és izzadtság­­csöppjeivel. És ezért vezekelt Györffy hadbíró úr is, akinek tiszti becsületszavát egy Prónay Pál, véres emlékű különítmények kétes lelki­ismeretű vezére nyíltan és félreérthetetlen per­­fídiával legyintheti le. Ha ezt netán egy civil­ember tette volna, egy civil úr, akinek talán kellemetlenül személyes visszaemlékezései van­nak a bírói függetlenséggel kapcsolatban, aki­nek valamelyik rokona talán épen Siófok kies vidékén szagolja alulról az ibolyát, akkor Györffy hadbíró ezredes bizonnyal kardot rán­tott volna és példás elégtételt vett volna ma­gának. Ám ezúttal Prónay Pál gázolt bele mélyen a becsületébe, amelyhez, meg vagyunk győződve, egyetlen folt nem tapad — és az ezredes úrnak hallgatnia kellett. Schadl elnök törvényes dühére kellett bíznia a megtorlás mikéntjét. . . • . Szomorú kép, de tanulságos, sőt egy kissé tragikus is. Mert tragikus dolog az, hogy egy becsületben megőszült bíró és egy becsületes hadbíró-ezredes szemébe Prónay Pál a függet­len bíróságban való kétkedést vághatja, er­­kölcsbiróként szerepelhet olyan emberek előtt, akiknek egyetlen, de súlyos bűnük az, hogy egyszer, — egy megfertőzött atmoszférában — elnézőek voltak és bizonyos politikai jelsza­vaknak felülve, egyenrangú félként, birótárs­­ként kezeltek — pribékeket. Hogy legfeljebb ítéletvégrehajtói tisztségre hivatott egyéneknek megengedték, hogy a biró Tisztes palástjában hivalkodjanak és a Prónay Pálokban hazafig­kát, nem pedig kalandorokat láttak. Bizonyos, hogy Schadl elnök és társai tel­jes mértékben, lelkileg és szellemileg szakítot­tak a közelmúlt kísértéseivel és ma már meg­ingathatatlanul azok, amiknek Prónay Pál úr nem akarja elismerni őket; független bírák. De amíg eljutottak idáig — mennyi könny és kin, szenvedés és jaj fakadt! Mennyi megalá­zást szenvedhettek el önmagukkal szemben is, mert hiszen bizonyos, hogy közben fogcsikor­gatva hunytak szemet azok előtt az események előtt, amikkel nem azonosították magukat. A mementó mindenesetre érdekes és érté­kes. Rendkívül tanulságos nemcsak Schadl el­nök és Györffy ezredes arra nézve, hanem mély tanulságokat rejt magában mindazon tűzzel és jelszavakkal játszó, ingatag lelki habitussal bíró politikusok számára, akik büntetlenséget bizto­sítanak, bár csak átmenetileg is olyan emberek számára, akik ezt a büntetlenséget állandósítani akarják maguknak és nem akarják tudomásul venni, hogy az átmeneti korszakok egyszer le­tűnnek és a forradalmi idők bizonytalan jog­rendszerét újra felváltja a szilárd alapokon nyugvó jogrend, melynek egyik legfőbb bizto­sítéka éppen a bírói függetlenség. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre------1150 Félévre----------------600 Negyedévre------320 Egy hónapra------110 -a Csehszlovákiában Egy hónapra Ck 40’— Egyes szám------3*— Szerkesztőség, kiadó­hivatal­os nyomda: Cin­k-Kolozs­vár, St. Baron L. Pop (Brassai­ utca) 10. Telefon: Szerk. és kiadóhivatal 9­77 Zs. N. Sz.-----------2-28 Egyes szám ára pálya­udvaron és vidéken 5 lei Bukarestben is 5 lej 1027 április 1 Péntek I Cluj-Kolozsvár * X évfolyam * 75 szám 1­5687 Véndar 28 ■■■ Prónay Pál botrányba fullasztott egy törvényszéki tárgyalást „Szép kis független bíróság!“ — mondotta a hírhedt különítményi vezér (Budapest, március 31. Az Új Kelet tudósító­jától.) A véres emlékezetű magyar fehér terror egyik leghírhedtebb botrányhőse, Prónay Pál állott ma ismételten a budapesti törvényszék előtt, mely egy hírlapi nyilatkozatáért vonta felelősségre, amely­ben a hadbíróság ítéletét justizálta, mely őt egy ügyben elmarasztalta. A tárgyalás alatt Prónay példátlan botrányt provokált, különösen Györffy ezredes­ hadbiró kih'JJ^r.táb 'ftszbsu. Prónay már védője előtt rendkívül sértő modor­ban nyilatkozott Győrffyről, miért is az elnök nyolcvan pengő birsága ítélte. Majd mikor az elnök kérdésére Györffy kijelentette, hogy sohasem volt titkos társaság tagja, mert az inkompatibilis volna független birói voltára, Prónay a kezével legyintett és igy szólt: — Szép kis független biróság! Ezért a kijelentésért az elnök újra megbírsá­golta Prónayt. Prónayt azonban ez a birság sem hűtötte le, sőt ellenkezőleg: kijelentette, hogy az egész hadbíróság nem egyéb, mint egy ellene szö­vetkezett maffia. Az elnök — mit tehetett egyebet? — újra megbírságolta Prónayt. Az újabb megbír­ságolás sem használt azonban semmit, mert Prónay oda sem figyelve az elnök szavára, tovább folytatta válogatott sértegetéseit, melyek indulatos gesztusok közben peregtek le ajkairól. Erre Schadl elnök türelmét vesztve rivallt rá Prónayra : — Ha önt még nem tanították ki arra a tisz­tességre, hogyan kell a biróság előtt viselkedni, úgy majd én megmutatom ! Szólt és a tárgyalást felfüggesztette, hogy a biróság tagjaival tanácskozásra vonuljon vissza an­nak megállapítására, hogy milyen rendszabályokat kell alkalmazni a tárgyalás zavartalan menetének biztosítására. Az egész japán sajtó élesen tiltakozik az ellen, hogy Japán beleavatkozzék Kína ügyeibe A sanghaji munkásság ismét általános sztrájkra készül. Amerika egyelőre nem kezd diplomáciai tárgyalásokat a kantoniakkal Sanghaj, március 31. A kantoniak által megfélemlített amerikai és angol állampolgárok már napok óta nem merik átlépni a koncessziós területeket, amelyeket erős kínai osztagok őriz­nek. A kantoni katonák tegnap ismét foszto­gattak a városban. Az idegen állampolgárok reménytelen helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az angol hatóságok úgy Hankau, mint a Santung­ tartománybeli városok kiüríté­sét elrendelték, mert nem akarják kitenni a lakosságot, a kínaiak kegyetlenkedéseinek. Sanghaj, március 31. A sanghaji munkás­szövetség újból általános sztrájk proklamálását határozta el, de a sztrájk időpontját még nem állapították meg. Ezzel egyidejűleg Pekingből az a jelentés érkezik, hogy a kántonnak Peking felé való előnyomulása esetén, milyen rendsza­bályokhoz nyúljanak. A pekingi idegen hatal­mak követői elhatározták, hogy annak idején közös jegyzékben ismertetik egymással maga­tartásukat. . A sanghaji koncessziós területek védelmé 1­­ megbízott, hatóságok elrendelték, hogy a Iran- I­cia negyedet a nemzetközi, negyeddel összekötő I után drótsövénytorlaszt emeljenek. Washington, március 31. Amerikai hivata­los körökben céltalannak ítélik, hogy a kor­mány bármilyen diplomáciai tárgyalást kezdjen a kantoniakkal, mert megtörténhetik, hogy a kantoniak nem tudják megtartani pozícióikat. A legfőbb feladat, amire most Amerikának koncentrálnia kell figyelmét,­­ az az idegen állampolgárok védelme. London, március 31. A „Times“ ma reggel tokiói táviratot közöl,­ amely szerint a japán sajtó felháborodással ír a japán minisztertanács­nak ama határozatáról, hogy Angliával és Amerikával együtt akar elégtételt szerezni a nankingi véres eseményekért. A japán lapok egyöntetűen hangoztatják, hogy Japán ázsiai hatalom, amelynek Kínával kell tartani és nem szabad segédkezet nyújtania abban, hogy a nyugati hatalmak számára kikaparja a gesztenyét. ­i, sékel a zsidó nép egységének és összetartozásának szimbóluma.

Next