Uj Kelet, 1928. február (11. évfolyam, 25-49. szám)

1928-02-01 / 25. szám

nek van igaza kijelentésével, m­ely sze­rint a Hawes-terv már eddig is több forradalmi konfliktust idézett elő, mint a komm­unista internacionálé pro­­pagandája. Nem egyszerű és könnyű munka a reparációs biztosé. Csak rendkívüli­­képzettségű és tehetségű ember vé­gezheti el a hatalmas feladatot. Parker Gilbert pedig ezen rendkívüli tehetségek közé tartozik. Ma, 35 éves korában már oly szédületes karrierre tekinthet vissza, amely teljesen példát­lan a maga nemében. Egészen fiatal éveiben már jelentős politikai szerepet játszik, fontos megbízásokat végez és fontos állásokat tölt be. 1892-ben született és jogi tanulmá­­nyt írt még csak a bábom kezdetén, 1915-ben fejezte be a Howard-egye­­temen. Praktikus tevékenységét egy newyorki ügyvédi irodában kezdte. N'*szo"öt éves korában már jelentős állást foglal a kincstári államtitkárság­nál, hol 20 éves korában már az ügyesíift- Áramok pénzügyi államtit­kára. 30 éves korában ismeretlen okok­ból megszakítja tisztviselői karrierjét és újra ügyvédi tevékenységet kezd. [ De tisztviselői karrierje öt éve alatt­­ mindenesetre oly karriert csinált, mely telje­sen egy­edülálló. 1924-b­en a Morgan-bankház meg­bízásával kiem­l Európába (A Dawes­­k­ölcsönt Morgan finanszírozza.) Rövid idő múlva megkapja kinevezését, ügy­védi irodáját feladja és a „Reparációs ügynek főmegbizottja lesz Berlin szék­hellyel.) Ettől kezdve az ő szavától függ Eu­rópa gazdasági sorsa. Oly hatalom fut öss7t° kezében, amilyen Európában senkiében sem. Gilbert csendes és szorgalmas mun­kás és pár hónap előtt a német kor­mányhoz intézett emlékirata vitte ki először szélesebb formában nevét a nyilvánosság elé. Minden szavának, minden iponlögrözésének mélyreható gazdasági következménye van. Kriti­kájától függ a német gazdaság jövője, az ő kritikájától teszik függővé Ame­rika fináncmágnásai kölcsönzőképessé-­­­güket. A jövő tíz évének gazdasági­ problémáinak megoldásánál az ő szava döntő jelentőségű. A német kormány közigazgató ren­det tart, utasításokat hajt végre, kasz­­szh­oz. Parker uralkodik! Havas Imre A­ német reakció „fekete had­serege* * egy gigászi film leple alatt akar puccsot intézni a köztársaság ellen A „lipcsei Kata“ tizenhatezer statisztával Tirpitz Henrik por­­sz herceg és a daorni remete ad alá.iti az élén Berlin, január 31. (Az Új Kelet tudó­sítójától.) A terv ördögien nagysza­bású. Csak olyan nyugtalan és izgága koponyákban szület­tetett meg, mint amilyen Erh­ardt kapitányé és Tirpitz admirálisé, amelyek nem is olyan rég a legféktelenbb nacionalizmust jelentet­ték Németországszerte. Tirpitz admi­rális Ludendorffal együtt ,Vilmos csá­szár rossz szelleme volt, de klsebben ez a három ember volt a hatvanmilliós németség végzetének sátáni vezér­kara. Ludendorff, miután sikerült poli­­tikai pártját szétzüllesztenie, látszólag v fi­ssza vonult a közszerepléstől. Egy­­kori elvbarátaival is meghasonlott és g­ulánkos kedvét most röpiratok gyár­tásába öli. Vilmos azonban Doornbo­ intrikál. I­­­nitz pedig, miután a forra­dalomban leborotvált szakállát újra­növesztette, mindent elkövet, hogy fé­lelmes tekintélyét is visszaszerezze fia lehet, nyílt politikával, ha nem, tit­kos machinációkkal. S a német címzes gondolat e szakállas rohánja a hírhedt •Erh­ardt kapitánnyal szövetkezve pró­bál most végrehajtani egy tervet, amellyel az egyre inkább balhé t­­­lódó ném­et köztársaságot százfe­é aláaknázhatja és a késő pillanatban újra a régi urak kezébe játszhatja a ha­talmat. A titkos organizációk filmje A gondolat egyszerűen zseniális,­­ szorzói: Claudius Nauburg, volt udvari színész, Erhardt kapitány, a Viking-ala­­kulatok generálisa és Solms gróf, Koen­necke világrepülő pilótatársa. Arról van szó, hogy két nacionalista filmtársaság a Devolr és a Reichsverein für Vater­ländische Lichtspiele a titkos organizá­ciók rendelkezésére bocsátja műhelyeit és minden felszerelését, ezzel szemben Er­hardt és Claudius gondoskodnak film­anyagról, mind­en eddigi tömegjelenetet megszégyenítő statisztériáról és ami szin­tén nagyon fontos, közönségről is. Most pattant ki a megállapodás, amit a két filmtársaság a titkos szervezetek vezetőivel megkötött és a terv a maga­­nagyarányúságában minden eddigit fe­­lülaaúl. Claudius, a mozgalom szervezője automobil-filmosztagokat tervez, nem ke­vesebbet, mint négyszázat. Ezek az auto­­mobilosztagok beszáguldják egész Né­metországot és azokban a kis falvakban terjesztik Erhardték kultúráját, amelyek­ben nincs mozi. Az autók filmvetítővel és rádióval vannak felszerelve. Az ötlet üzletileg is elsőrangú volna, ha kizáró­lag üzlet akarna lenni. Claudiusék per­sze nem vetik meg az üzletet se, hiszen a nacionalizmus is csak eszköz­e az üzlet­hez, de az üzlet a nacionalizmus esz­köze. Claudius a két hazafias társaság­gal és Erhardttal abban állapodott meg, hogy csak olyan filmeket fognak játsza­ni, amelyek a köztársaság megdöntésére és a monarchia feltámasztására alkalma­sak. Háborús filmek mint népbúldo­sfitók A jó német falvakat végesvégig hábo­rús filmekkel fogják boldogítani és hogy az ügy ne keltsen gyanút, nem a közel­múlt dísztelen történelméből merítik az anyagot, hanem azokból a nagyidőkből, amelyek ezerhétszázkilencvenkettő és ezernyolcszáztizenhárom között játszód­tak le. A forradalmi, helyesebben a for­­radalomellenes mozidarabokkal és a csa­­tafilmekkel a derék népét el akarják ké­szíteni új mentalitásra. De ez maga meg csak a távoli cél. A közvetlen cél a tit­kos katonai alakulatok foglalkoztatása és új cégér alá bújtatása. A lipcsei népek csatája Claudius egyik filmtémája a lipcsei népek csatája és ezt a véres játékot nem kevesebb mint tizenhatezer statisztával akarja lejátszatni. A statiszták egytől­­egyig katonailag jól kiképzett emberek, esetleg olyanok, akiket az előzetes próbák során képeznek ki alkalmas anyagnak. Nagyjából a Viking-alakulat, a fronthar­cosok és az acélsisakosok tagjai ezek a statiszták és olyanok, akik új tagokul jelentkeztek. Más filmtársaságnál i s szo­kásos, hogy a stítisztákat a szerepeikre kiképzik s igy aligha keltett volna feltű­nést, ha Erhardt kapitány brigádjai ilyen módon készülnek a lipcsei csatá­ra. A valóságban pedig arra a másik csa­tára készülnének, amellyel a gyűlölt re­­publikát megdöntik, hogy újra vissza­állítsák a régi monarchiát Valamennyi nacionalista titkos alaku­lat kötelezte magát, hogy aktív módon részt vesz az Erhardt-Claudius-elgondo­­lás megvalósításában. A terv szerint a filmautós osztagok beszáguldják az or­szágot és tagokat verbuválnak. Aki egy­szer tagnak jelentkezett 69 bizonyos ösz­­szeget lefizetett, az mindössze ötven pfenniget fizet egy-egy filmelőadásért, holott másnak két-háromo márkájába ke­rül egy jegy. Ilyen módon tizenkétmil­lió tagot is h* *rtak összehozni Erhardték. A szereplő tagok, azaz a statiszták száma is sokszor tízezerre rúg, ezeket behívókkal szólítják munkára. Amikor jelentkezett, politikailag és orvosilag megvizsgálják, hogy „filmszolgálatra“ alkalmas-e. Mondani se kell, hogy ez a­­ film szolgálattal azonos. Meg kell adni, ezek az urak a modern üzlet és az új technika jegyében egészen mas eszközökkel dolgoznak. A tőkét, amely az induláshoz kell, már sikerült is felhajtaniuk. És ez nem is csoda, hi­szen­ olyan emberek állnak a mozgalom élén mint Henrik porosz herceg, Tirpitz,­­ Conta tábornok és Vilmos szárnysegéde,­­ Rehear-Peschwitz admirális. Továbbá Stollberg-Wernigerode herceg, aki a né­met nemesi céh nagymestere és elnöke. Ez a nagymester kötelezte a német ne­mesi céhet, hogy a fímbrigádok és ban­dériumok részére «statisztákat“ szol­gáltassanak, lovakat és fegyvereket, azonkívül váraikat, kastélyaikat és park­jaikat amikor csak kell a filmtársaság rendelkezésére bocsássák. . Schulenberg gróf és von Radewitz tá-­­­born­ok bizalmas köriratot intézett a né-­­­met tisztiszö­vetséghez, hogy u­­gye­ nemzeti érdekből aaiwel-lélekkel támo­gassák. Schulenberg gróf egymaga safe, húszezer márkát adott a nemes célra. Nyolcvanezer márkát egy lipcsei cég adományozott Erhardt kapitánynak. Az automobil-beszerzés feladatát Luckau grófra bízták és az amerikai a­utók­irály Ford maga is megígérte a legmesszebb­menő támogatást. A kiképzést szintén modernül, úgynevezett tanulófilmek út­ján végzik. Egy négyszázméteres kis filmtekerccsel, amely egy gyufásskatu­­lyába belefér és bármikor megsemmisít­hető, a gépfegyver szerkezetét és kezelé­sét mutatják be és ezzel a szemlélteti oktatással gyorsítják a más irányban elfoglalt legénység kiképzését. Hogy a fantasztikus tervhez mit szól a hivatalos köztársaság, ez csak a közeli napokban fog kiderülni, mert Erhardték terve még alighogy kipattant. De, hogy Erhardt és társainak valóságos célja puccs a köz­társaság ellen, ezzel az első pillanattól fogva tisztában van itt mindenki. A cicaér­­vés Bécssben megismétlődött e budapesti nemzeti szín­házban lejátszódott tüntetés , altaki felvonulása a „Jinny spielt auf”* ellen (Béc­s, január 31. Az Új Kelet tudó­sítójától.) A volt császárváros opera­színháza, amely a zenei tradíció és a ki-­­­vitel terén a newyorki Metropolitain House után a világ első zenei intézeté­nek számít, több hét óta a fiatal cseh nemzetiségű Krenek Jonny sp­ felt auf című operáját adja, amely különösen az opera hagyományait féltően őrző zene­kritika részéről vívott ki rosszulást. A cseh zeneszerző operája a jazzenét viszi a színpadra olyan szöveg kíséretében, amely egyáltalában­ nem mondható ope­­rai ízűnek. A darab ellen egyszer már­­ tüntetést próbáltak meg a horogkeresz­tesek, de a rendőrség az opera előtt szét­oszlatta őket. Tegnap este azonban a színházban rendeztek tüntetést, amely pendantja volt Szomory darabja a Nagyasszony ellen rendezett budapesti tüntetésnek, ha nem is öltött oly nagy mértéket. A tüntetők, túlnyomórészt nemzeti szocialisták, illetve horogkeresztesek tüsszentőporral és bűzbombákkal ope­ráltak anélkül azonban, hogy az elő­adást komolyabban­ zavarták volna. A bűzbombákat az opera negyedik emele­tén a foyerben és a büffében helyezték el ugyanott szórták zsét a tüsszentőport is, melynek hatása azonban csak a nagy szünetben mutatkozott amikor a közön­ség közül sokan hevesen tüsszenteni kezdtek. Az állóhely egyik nézője, egy asszony egy bűzbomba pattanása kö­vetkeztében rosszul lett, nev hogy ki kel­let vinni. A szín­észek a tüsszentópor és bűzbomba hatásából mit sem éreztek. Az előadás végeztével a tüntetők a karzatokhoz vezető lépcsőket is telehin­­tették tüsszentőporral, aminek hatása is mutatkozott, de a közönség részéről csak derültséget váltott ki. A rendőrség nyo­l 1 karzatlátogatót letartóztatott. A színházi tüntetők az operával szemben levő Held­­richshof-kávéház előtt gyülekezett hásos­­keresztesekkel együtt menetbe tömörült és Hitler éltetése, a zsidók lehurrogása mellett vonult végig azokon az útvonala­kon, amelyeket a rendőrség nem zárt el Az volt a céljuk a tüntetőknek, hogy a Schiller-emlék előtt gyűlést rendeznek, de a rendőrség ezt erélyes közbelépés­ megakadályozta. A tüntetők, akik leg­nagyobbrészt ti­zennégy és tizennylc év közötti ifjakból kerültek ki a járókelő­ket is bántalmazták, egy orvost, akit zsi­dónak néztek, véresre vertek, összesen tizenkét személyt tartóztattak le, akiket előállítottak a rendőrségen. A bécsi lapok legnagyobb része elitén a tüntetést. A „Neues Wiener Journal" sz­erint a tüntetők szellemi fejlettségére vet szomorú fényt, lenérv­a m­i­vé­szertnek és kultúrának olyan ihletett templomát, mint amilyen a bécsi opera, fiús csínyek­kel megszentségteleníteni próbálták. Maga az operában előforduló princitiv péperzene magasabb nívón áll, mint a felizgatott fiatalemberek erkölcsiségre, akik világnézeti felfogásukat at bécsi kö­zönség ellen elkövetett büzbombame­­rénylettel adják tudtuk _­t SELECT MOZGO Bánky Vilma és Hóward Coliman l '­ki­áló művészek /A Egy szerelmes éjszaka legújabb nagysikerű filmükb­en. R­endes helyárak \ Mosopot fiisslik»

Next