Uj Kelet, 1929. július (12. évfolyam, 146-170. szám)

1929-07-02 / 146. szám

% Ki dönt a zsidóságban a vallásos »gyom»»? Irta: Dr. Löwy Ferenc, Marosvásárhely (Befejező közlemény) A Jeruzsálemi templom második elpusztulása után, a nemzeti és Vallásos elnyomás koráiban, eltörölték a ,,Megilász Taanisz“ia böjt tilalmakról szóló könyvecskében felsorolt ünnepeket, melyeket két századon át tartottak mint Izrael dicsőségének és győzelmének napjait, melyeken nem szabad böjtölni és gyászt tartani. Mellékesen megjegyezve Adár hó 13-a, a mostani Eszterböjt napja is mint Nikánor napja örömnap volt, amelyen tilos volt a böjt és gyász. Erről a talmud is tud. Csupán a chanuka és purim napokat hagyták meg belőle. Hol, mikor, ki és úti jogon szüntette meg ezeket a napokat? Hát akadt-e valaha vagy valából olyan zsidó vallás sőt? fórum, amely magáról azt jelentette volna ki, hogy ő az előbbinél nagyobb bölcsességben és tekintélyben"? Ilyenről nem tud a zsidó történet. Nagyon tabuban mondotta ki R. Jóchanan, a nagy Palesztinai bölcs, nem szalid (Utahusos szabályt betű szerint venni még akkor sem, ha a kivételesét felsoroljuk. így van ezzel a nagy fontosságú tételezet is, hogy egyik vallásos fórum nem semmisítheti meg a másiknak döntését, ha nem nagyobb annál bölcsességben és tekintélyben. Nem is semmisítették meg formálisan soha és sehol, hanem a szükség mindig megtalálta az utat és módot, hogy a tóra kimondottan világos törvényét is bizonyos formasággal, — a törvény érintetlenségét hangoztatva, — a szükséghez képest egészen máskép tartsuk meg. A talmud ugyanis páratlan bátorsággal kimondja: a bölcseknek joguk van a tórából valamely dolgot gyökerestől kitépni. Ezzel a joggal élt is Hillél pátriarcha, midőn az u. n. „prosztóul“ intézményét létesítette. A tóra parantcsa szerint minden hetedik év szombatév, amelyben pihen a termőföld és amely elengedés éve is, mert az előző hat évről fennmaradt adóságot elengedi, megsemmisíti. Természetesen nem várrró vagy banktartozásról van szó, hanem a megszorult embertársnak adott pénz- vagy terménytartozásról, melyről a hitelező már féligmeddig úgyis lemondott, amit aztán a szombatév formailag is megsemmisít. Páratlan humánus intézkedés, melynek mását hiába keressük a vallások vagy államok törvénykönyveiben, azonban Hillér idejében már a közgadasági életben oly káros hatással volt, mert a szombatév közeledtével nem akartak az emberek egymásnak kölcsönt adni, úgy hogy Hillál szükségesnek találta ezt ellensúlyozni. Kimondotta, hogyha az adóságot bizonyos meghatározott formasággal a két-dinne szikló törvényszékre) ruházzák, úgy a szombatév nem semmisíti meg azt. A tóra törvényéhez tehát nem múltak, de az adósság biztosítva volt Az egész zsidóság elfogadta ezt a különös, valószínűleg, — mint neve mutatja, — az egyiptomi görög minta után készült intézkedést, bár nyilvánvalólag a tóra szavai, — ha nem is szelleme, — ellen készült . Még meglepőbb a X. században keletkezett intézkedése Rábéni Gozsom mainzi raiíbinak. A tóra tudvalevőleg nem tiltja a többnejűséget. Királyok, nagy urak az ókorban éltek is vele; a népnél nem volt szokásban, a talmudban nem találjuk, de valószínűleg szórványosan előfordult. (Nekem még 1893-ban Belgrád utcáján mutattak egy török alattvalót.Addó kereskedőt, akinek egy időben két törvényes felesége volt). R. Gersom, a X .század legkiválóbb európai alibija belátva, hogy keresztény környezetben még a látszatát sem szabad meghagyni a többnejűség lehetőségének, a tóm törvényéhez nem nyert, hanem átok alá vetette azt, aki az ő korától ezer évig egynél több feleséget vesz. Az ezer év már elmúlt, de az egynejűség megmaradt. A keleti zsidóság, — bár akkor is nagyon ritkán fordult elő többnejűség, — akkor sem fogadta el R. Gérsom intézkedését, ma sem tartja magára nézve kötelezőnek. Hillél és Rábény Gérsom példája mutatja, hogy egyes emberek vallásos döntését a zsidóság, vagy annak nagy része minden egyházi vagy világi hatóság közbejötte nélkül is kötelezőleg elfogadta. Annál feltűnőbb, hogy a misnában vagy talknudban alig van egy lap, hol vélemerty eltérés ne volna, de nem csak elvileg, hanem a gyakorlatban is. Egy későbbi talmudtekintély talán nem minden gúny nélkül jegyzi meg, hogy az .,Ezehu mekómon“ kezdetű misna-szakaszt azért vették fel mindennapi áltatos olvasásra, mert nincs benne vita és eltérés. A minden idők legnagyobb rabbitekintélye, R. Móse ben Máimon (Rámbám) felismerte ennek hátrányát és hatalmas művének a „Jód Hachazáká“-nak előszavában elmondja, hogy azért írta meg könyvét, hogy abból mindenki rögtön és világosan megtudja, mit rendel a zsidó vallás. Ezt a munkát, mely egyike a világ legremekebb törvénygyűjteményének, mégsem fogadta el a zsidóság döntőnek és pedig csodálatosképpen, — bármily nagyra becsülte és becsüli ma is a Rámbám tekinttélyét, azért mert a hagyományos tan forrásának megjelölése nélkül döntött. Nem döntünk tehát a Rámbám szerint sem, ép úgy mint a misna vagy a talmud szerint sem. De nem döntünk, bármily különösnek látszik is, a Rámbám után félezer évvel később keletkezett Sulchán Áruch szerint sem. Hogyan, hát a zsidóság nem a Sulchán Áruch alapján áll?. Dehogyisnem, hiszen zsidó vallásos ügyekben mégsem a Verbőczi féle törvénykönyv vagy a Code Napoleon szerint döntünk, hanem a zsidó vallásos törvények legutóbbi kódexe, a Sulchán Áruch szerint. Csakhogy egyszer erősen rá kell mutatni a visszaélésekre, amelyeket ezzel a névvel tévedésből, illetve tudatlanságból és ami még sajnálatosabb, tudatosan is űznek. Rabbi Jószéf Káró a XV. század végén megszerkesztette a Suchán Áruch (terített asztal) nevű valláskódexét, amelyben Maimunival ellentétben megjelölte a forrást vagy az előtte élő nagy rabbinikus tekintélyeket, ahonnan merített vagy akikre döntésében támaszkodott -s gyakran nem dönt, hanem csak felsorolja a döntő véleményeket. A Sulchán Áruchhoz fűződnek és a szöveg közé vannak nyomtatva R. Móse Jszerlesz (Remó) krakkói híres rabbinak megjegyzései, melyekben a főleg spanyol zsidó szokások és tekintélyekre támaszkodó Sulchán Áruchhal szemben az askenáz (német-lengyel zsidó) szokásokat és döntéseket juttatja érvényre és a tulajdonképeni Sulchán Áruk döntéseire számtalanszor azt morálja, hogy nem igy döntünk vagy: nálunk a gyakorlat nem igy fejlődött, nem ez a szokás. Röviden: alig van lap, amelyen valamiben ne egyenesen a Sulchán Áruc ezen döntsön. A Remó R. Jószéf bárónak kortársa volt és döntését közép és északkelet Európa zsidósága elfogadta, — tehát a mi zsidóságunk is, — bármely árnyalathoz tartartozzék is, — de a keleti zsidóság ma sem igazodikutána. A Sulchán Áruch kommentárai, melyek közül a legnevezetesebbek a Túré Zóhor, a Schách és Mógén Ávrohom (minid a három a XVII. század második felében), magyaráznák, fejtegetik és újabb meg újabb döntéseket vonnak belőle, amelyek akárhányszor szöges dzerítésben vannak egymással. Hát még a sok sok kommentár, a nagy döntvénytár — (sáábez utavész) — irodalom mind a mai napig, amelyek minő a Sulhán Áruchnak a függvényei és bizonyos tekintetben hozzá is tartoznak minő eltéréseket mutatnak fel! A Sulbchán Áruch szerint döntünk. Jó, igaz, úgy van. Csak azt mondaná meg valaki világosan, ki vagy melyik szerint: a szerző, a Remó, a Túra Zóbor, a Schách, a Pri Megadim, a Noda Bijehuda vagy a Chászám Szófer véleménye szerint? Mert ha Sulchán Áruch alatt csupán R. Jószéf báró munkáját értjük, úgy egész nyugodtan elmondhatjuk, hogy üres frázis azt állítani, hogy a Sulchán Áruch alapján áltatik. Ha azonban azt mondjuk, hogy a Sulchán Áruch alatt a hagyományos rabonikus vallástörvények összege értendő, melyek főként R. Jószéf báró munkájához fűződnek, akkor pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy ass egész zsidóság a Sulchán Áruch alapján áll. Az irás szavaihoz: «menj a paphoz és a bíróhoz, aki ama napokban lészen a mindennemű vallási vagy világi ügyekben, a talmud azt a különös megjegyzést fűzi: Hát fordulhat e az ember olyan paphoz vagy bíróhoz, aki nincs az ő lapjaiban? Ezzel arra tanít az írás, — fedi rá, — hogy mindenki a saját korának papja ’vagy bírája; és Jiftáb, a vallásos ügyekben járatlan, a saját korában olyan döntő tekintély volt mint Sámuel próféta a maga korában. Gyakorlatilag minden zsidó minden valllásos ügyben , saját rabbijához, fordul és ar clak a döntését fogadja el. Nem volt és nincs olyan lobbijuk is tekintély, kinek az egész zsidóság minden szavát, minden döntését elfogadta volna. Jámbor és buzgó embereit érdemük szerint mindig megbecsülte, de túl sohasem becsülte a zsidóság. Elfogadott tahnudi szabály: a vallástörvényi alapon könnyítő az erősebb, nem pedig aki mérték nélkül túloz és szigort, ami a közösség többsége képtelen betartani. A történet is arra tanít, hogy az élet sokszor ad igazat, kiket koruk felforgasokszor azoknak ad igazat, kiket koruk felforgatóknak forradalmároknak bélyegzett. A mai zsidó valláspártok közt nincs nagyobb ellentét mint volt egykor Hillél és Sámmál iskolája közt és a talmud mégis azt mondotta róluk: ezek is azok is az élő Isten igéi, de a döntés mégis Hilllél szerint marad, mert ők az engedékenyebbek, megértőbbek. És még ezt sem igazolta teljesen a későbbi hagyomány, mert mint említettük, a jabnei napon több vallásos tételről azt határozták: a döntés pedig sem Hiffér sem Sámmár szerint nem marad, hanem egészen másként. Mert végeredményében a zsidó vallásos ügyekben senki sem dönt és mindenki dönt. A zsidó vallási ügyekben végérvényesen maga az egész zsidóság dönt. Erre tanít, erre at az egész zsidó történet. Kedd,149 9 rating I. Csak ezt vásároljátok! Egyszerre két mandátumra tesz pótválasztás Hunyad megyében A nemzeti parasztpárt Manoilescut és Bontescut, az averescanusok Gróza Pétert, a liberálisok Tătărescut, a szociáldemokraták Grigorovicit és Moscoviciot jelölik a mandátumokra (Bucuresti-Bukarest, július 11 Az Új Kelet tudósítójától.) Horia Maniu halálával megüresedett hunyadmegyei mandátum betöltése körül igen érdekes politikai kombinációk merültek fel. Ismeretes, hogy a fiatalon elhunyt képviselőt a Casa Autonoma élére jelölték, de kívüle szó volt még egy helyettes igazgatói állásról is, amelyet szántán képviselő töltött volna be. Miután a Casa Autonoma igazgatója most már minden valószínűség szerint Cădere nagyváradi jogakadémiai professzor lesz, csupán az aljigazgatói tisztség betöltése okozott nagyobb gondot a kormánynak. A problémát végül is olyan formán oldották meg, hogy az ugyancsak fontos állás betöltésére ismét hunyadmegyei képviselőt vettek kombinációba, hogy ezáltal a hunyadmegyei képviselőválasztás alkalmával egyszerre két képviselőt választhassanak meg. Ez annál is kényelmesebb a kormánynak, mert ebben a megyében biztos esélyei vannak a többség megszerzésére. Melőtt két megüresedett hunyad megyei mandátumról lett volna szó, a Casa Autonoma élére kerülő Horia Maniu helyébe Manoilescu, volt pénzügyi alminisztert jelölték, aki nemrég lépett át az Averescu pártból a nemzeti parasztpártija. De egy újabb igen érdekes kombináció is felmerült és amely szinte komoly konfliktusra vezetett a kormány egyes tagjai között A kombináció szerint a megüresedő hunyadmegyei mandátum betöltésére dr. Bontesco Victort jelölték volna, hogy ezáltal a Nemzeti Tanács egykori tagját, akiről az elhunyt király egy alkalommal azt állította, hogy a legzseniálisabb ensiflyi politikus, ismét bevonják a politikába. Boutescu Victor egyike volt annak idején a nemzeti parasztpárt legjobb szónokainak és közgazdászainak és ezért igen sokan exportálták magukat a jelölése mellett. Horia Maniu halála, valamint a Casa Autonoma, aligazgatói állásának betöltése következtében Hunyad megyében két mandátum fog megüresedni s igy valószínű, hogy Martoilescu és Bontescu is bekerülnek a parlamentbe. Az Autonóm Pénztár aligazgatói állásába, megbízható forrásból nyert értesüléseink szerint dr. Emil Stelariu hátszegi képviselőt jelünk, akit nemcsak agilis politikai tevékenysége, de nagy felkészültsége alapján is érdemesnek találnak a magas funkció betöltésére. Itt emlitjük meg, hogy a hunyad megyei választásokon a liberálisok minden valószínűség szerint Tatarescut, az avereszkánusok Grezas Pétert, a szociáldemokraták pedig vagy a csernivitzi Grigorovicsot, vagy pedig M. Moskovicsot jelölik. A választásokra valószínűleg csak auguszuts végén kerül sor. Fényképezik? Okvetlen tekintse meg az EMKE-drogéria fényképosztályába érkezett új, oktérai némi igényt kielégítő gépeket, nagyítókat, fényszórókat stb. Gépek: lOOOleitől. Papírok nagy választékban! Friss, olcsó vegyszerek. Vidékre postai szétküldés. Telefon 250. BMU-érigéria Car, Fitér és Eszt r.-a. sarsk.