Uj Kelet, 1932. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

, postain pl&tite in numerar No. 224,716-929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj—Kolozsvár, Stra Baron L. Pop (volt Bross? i u.) 1Ul r s\ Telefon : 977. Előfizetési ár־*kavonta HO, negyedévre egészévre 1200 1»*' ' havont* 1, negyedévre '9. o. egészévre 10 dollár, vagy egyenlő értékű valuta. Hirdetések díjszabás szerint Az ״ UJ KELET“ az erdélyi és bánság! zsidóság egyetlen napilapja Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. ggfPjlE Bér ment ellen leveleket nem fogadunk el. Kéziratok megőrzésére és visszakozunk. Feszl Ernő, Felesug Ferenc. Bakarcszegi Ernő, Str. : Ára 5 let a küldésereben vá!irkészté Dr. Márta szerkesztő Jámbor úti szerkesztő: Há*Sf. Constantin Nr. 21 Péntek, 1992 Finaár 5. 51i92. ÉV II XV. ÉVF. TEBETH 22. uca és a halatom Elhisszik Ducának, hogy őszintén beér, mert hiszen most ellenzéken van.udjuk, hogy mindent vállal, a krízis megiását, az ország talpraállítását, miint, mindent, csakhogy ismét a miniszti bársonyszékben ülhessen. Elhisszük tehát, hogy Duca őszintén . Mert mi is tudjuk, hogy׳ kényelmesebb miniszteri bársonyszékben ülni, mint az enzéki padsorokból átkokat szórni a miszteri padsorok felé. Ámbár szegény Duca, ama választási krum után, még ezt sem nagyon teheti i fs. Csak egyet nem hiszünk Ducának. Hogy beváltja az ígéretét. ( Mert ha évekkel ezelőtt beváltotta na már ezt a kései ígéretet, az ország וזז került volna mai helyzetébe. Ha egyszer Duca nem akarja majd én nagyon, ennyire minden áron, akkor én hinni fogunk neki, amikor majd kényszerűségből fogadja a bársonyszéket, annak tudatában, a gigászi nehézségekkel kell felvennieüzdelmet, amikor majd ezzel mártirázatot hoz a vezető nélkül maradt orban, amikor nem lesz ennyire kész enni a hatalmat, talán hinni fogunk .. . . de akkor is — csak az első félév után, és az idő végtelen síkján új rovást, ujgári évet szánt az emberek számadó mészete. Tegnap még ezerkilencszázmincegyet irtunk, ma pedig 1932-re euu;;~í' \c«ícmr, ő'cín újat szexiéz az élezés. A valóság kalapácsa súlyosan dönti meg életünk kapuit, melyeken át az polgári év uj mesgyéire lépünk, ekete év áll a hátunk mögött s a jödő horizontján még nem látjuk az it megváltó lehetőségeket. Nem látjuk abontakozás irányvonalát, de reméljük, jön. Mert jönnie kell, oha még történelmibb, tragikusan tör?lmibb új esztendőbe nem fordult át idő kereke. Várás, reménység, kétség, zat, hit és hitetlenség kísér át benkét az új polgári év 11 j napjainak ut- Máskor is 'lyen ״ rések kísértek, de most fokozottabbak, szinte a paroímféig hevítitek. ont csoda. Az Idő uj fordulásának ko. :ján nem egyes embeeek, hamm az ír emberiség sorsa függ. Nemcsak ogsága, hanem puszta létezésének ’tele is, mert igy van: a jókívánságoknak felsége van. Életet kívánunk, munkát, erőt és nyugalmas álmot. Megérdemeli, soha igy meg nem érdemeltük, násért nem — már csak szenveddnagysága miatt is. ül meglepetés aztán az igazi újévi meglepetés! Isze mi közönséges halandók azt hithogy Argetoianu azért vette anyaa világot, hogy׳ valami egészen nor- és megfogható dolgot hozzon haza áld.*¥. mdj״, •pénzt. 1| - t pénzügyminiszter, hogy csak elk . se, de meg is keresse a Idehaza pedig maholnap több a ehajtó, mint a százlejes bankó, így barátságot, sznát tudná venni Románia az ujennek a portékának is. Hiszen az pénzügyminiszterek barátok decsak hitelezőket gyűjtöttek. Ez a pedig nem egészen mindegy. Ftleg békességet, sem utolsó dolog, mert ha lesz békebeli és távoli szomszédokkal, lesz várt pénz is bőven. ?y ha mindebből semmi sem sikelegalább adná el a franciáknak azt 000 tonna petróleumot, ami itt maa nyakunkon, se meg nem ehetjük, nem illatjuk és ha a franciák megeszik, legfeljebb akkor tüzet gyújt belőle, hogy csodájára járhat az világ. Hát nem azért utazott Argetoianu Rómába és Párizsba. Legalább is saját újságja, a Cuvântul egyebet ir. Azt, hogy a pénzügyminiszternek a határokon túl az a feladata, hogy megállapítsa, létezik-e még egyáltalában Európa és ha létezik, lehet-e még hasznára Romániának? Szép és dicső feladat egy pénzügymi־ niszter számára. Bár azt hisszük, hogy ezért kár ▼olt elutaznia Argetoianunak. Meg lehetett volna kérdezni telefonomre. Vagy esetleg a pénzügyminiszteri szolga is elmehetett volna megnézni, hogy meg van-e még az az Európa, vagy tényleg eltűnt a sztratoszférában? Egész biztos olcsóbban utána nézett volna. És ha a végén Argetoianu azzal talál hazajönni külföldi útjáról, hogy Európa már nem is létezik, csak úgy mondják? Nincs más hátra, mint el kell költözzünk a holdba. A jövőnk és a reményeink már úgyis ott vannak. Legfeljebb elmegyünk mi is útinak. Duca újévi ajándékul bejelenti, hogy a liberálisok hajlandók átvenni a hatalmat A liberális párt folytatja a harcot a kormány megbuktatásáért és a mezőgazdasági tarifások legszélesebb alapon való konvertálását– hirdeti Bucuresti-Bukarest, december 31. A ״ Viitorul“ újévi száma első oldalán egy nagy interjút közöl Ducától a párt elnökétől. Duca érdekes és részletes nyilatkozatot adott a párt felfogásairól, a jelenlegi belpolitikai és külpolitikai helyzettel kapcsolatban. A liberális párt képes vállalni a helyzetet . A politikai helyzetet az újév napján nagyon aggódva figyelem — mondotta Duca. Európa úgy gazdasági, mint szociális krízisben szenved, olyanban, amely precedens nélküli. Ilyen körülmények között, jobban, mint bármikor szüksége volna az országnak egy igazán hozzáértő kormány vezetésére, amely lehetőleg kevés áldozat árán vezesse ki a nehézségekből, melyek az egész világot sújtják. Szerencsétlenségre ilyen hozzáértő kormány helyett egy kísérleti kormányunk van, úgynevezett szakértőkből, kettős vezetés alatt. Az ország tudja és érzi az ilyen improvizált kormányzás következményeit és a kormány elleni durvaság volna azokat megismételni. A liberális párt helyzete ilyen körülmények között világos. Nem tehet mást, minthogy fokozottan folytassa a harcot a jelenlegi kormány megbuktatása érdekében. Meggyőződésünk az, hogy az ország helyzete csak szigorúan alkotmányos rezsim és a pártoknak a kormányon való váltakozása útján vezethető ki a jelenlegi nagy bajokból. A liberális párt programmja alapján az ország és a korona szolgálatában úgy hiszem képes lenne vállalni a jelenlegi helyzetet. Saját erőnkből képtelenek vagyunk segíteni a helyzeten A gazdasági helyzetről is nyilatkozott Duca. Saját erőnkből — mondotta — nem igen sokat enyhíthetünk a krízisen. A megoldásoknál azonban egyformán szem előtt kell tartani, úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem, a magánhitel és a kincstár érdekeit. A jelenlegi kormány nem ilyen koncepcióval tette amit cselekedett, ellenkezőleg mindig csak pillanatnyi szempontok vezették, határozott irányvonal nélkül. Jellemző magatartására a konverziós törvénytervezet. Ezt anélkül fogalmazták meg, hogy tanulmányozták volna megfelelően a kérdést nem számítva arra, hogy milyen súlyos következménye lehet az ország szempontjából. A liberális párt a legszélesebb körű és a legradikálisabb konverzió híve. Ezért a liberális párt a leglojálisabban támogatni fogja a konverzió megvalósítására irányuló törekvéseket, ha az az ő felfogásával megegyezik. A bizottságból azért nem vonultak ki a liberális tagok, mert mindaddig, amíg reményük van arra, hogy véleményüket elfogadhassák, kötelességüknek tartják a munkában való részvételt. A konvertálás kérdése sokkal fontosabb, mintsem azt a sietős munkával, az elsietéssel már előre lehetetlenné lehetne tenni. , Románia teljes garanciák mellett szerelhet le. Ezután a külpolitikai kérdésekről nyilatkozott Duca. Romániának most két fontos külpolitikai problémája van Az egyik a leszerelés kérdése, a másik a szovjettel folyó tárgyalások. A leszerelésre nézve Romániának célja és minden érdeke az, hogy a leszerelés tényleg megtörténjen, földrajzi helyzete azonban olyan, hogy egyben a kormány sem vállalhatja a tényleges leszerelés keresztülvitelét a teljes garancia biztosítása nélkül. A szovjettel való tárgyalásoknál Lengyelország és Franciaország oldalán halad Románia és soha olyan szerződésbe nem mehet bele, amely Oroszországnak Besszarábiára való igényét elismerné, a bukovinai német néptanács átiratban köszönte meg a Zsidó Pártnak, hogy megmentette a csernovitzi német gimnáziumot Bucuresti-Bukarest, dec. 31. Dr. Manfred Reifer és dr. Max Diamant zsidópárti képviselők tegnap levelet kaptak a bukovinai német néptanácstól. A levelet a tanács elnöke, dr. Alfred Kohlruss írta alá és abban a néptanács a legelismerőbb szavak kíséretében mond köszönetet a két zsidó képviselő önzetlen és bátor magatartásáért, amellyel a kamara dec. 20-i ülésén és ,a kamara közoktatási bizottságában sikeresen szálltak síkra a csernovici német gimnázium feloszlatása ellen. A zsidó képviselők magtartásában a német néptanács elsősorban az igazságérzet és az ország minden kisebbségével való nemes szolidaritás dokumentálását látja. VILÁG TŰKRI' HÍ 2011 19MCV 1931-ben megtudtuk, hogy a világgazdaság olyan súlyos válság örejébe került, aminőhöz hasonló a kapitalista gazdasági rendszer kialakulása óta még nem sújtotta az emberiséget. És olyan krízisről van szó, amelynek mélységét és további időtartamát senki nem láthatja előre. A XIX. és a XX. század előző válságperiódusaiban például a vasfogyasztás 10—50 százalékkal esett vissza a válságot megelőző virágzással szemben Ezzel szemben 1931 végén az Egyesült Államok vasfelhasználása nyolcvan százalékkel volt kisebb, mint a prosperity idején. Az emberiség ipari munkanélküliségét kerek 60 milióra becsülik hozzátartozókkal együtt. 1931 év tulajdonképpeni történelmi szignatúrája azonban abban áll, hogy ebben az esztendőben összeomlott a válság leküzdésére tervezett nemzetközi együttműködés. Körülbelül az év közepéig és különösképpen, amikor június végén Hoover elnök előlépett tervével, általánosan hinni kezdtek a nemzetközi kooperációban. Ez a hiedelem hamarosan szertefoszlott. Az év második felét már mindenütt az a törekvés jellemzi, hogy a nemzetek önmagukon segítsenek. Különösképpen áll ez Angliára. Az angolok egészen váratlanul ébredtek arra, hogy nem tudják valutájuk aranyztandardját fenntartani, sem pedig az állam szocialisztikus és szabadkereskedelmi jellegét biztosítani. Az angolok álma 1932-re: kiépíteni a brit birodalom gazdasági autarchiáját, amelyet eddig kövencezetesen leszavaztak az angol választók. Egészen túlhaladottnak látszott az a gondolat, hogy a föld felületének és az emberiségnek egynegyedét átfogó brit birodalmat belülről gazdaságilag átszervezni és kifelé védeni. De amikor látta Anglia, hogy a népek között ״ meneküljön aki tud!״ lett a jelszó s minden állam saját maga igyekezett a még rendelkezésére álló segítőeszközökkel a tüzet oltani, az angolok esze és érzése újraébredt energiával fordult a reménység felé, hogy ezt a roppant területet egyazon zászló alatt átszervezzék. Anglia csak végső szükségében határozta el magát arra, hogy nemzetközi megoldás helyett nemzeti megoldást vessen. Ezzel szemben 3z Egyesült Államok hatalmas belső piacokkal sokkal inkább fel van szerelve az autarchikus megoldásra. Amerika ipari termésének alig 3 százaléka van a kivitelre szánva. Az amerikai választó tömegek nem nézik jó szemmel a newyorki bankköröknek azt az érdeklődését, amellyel az Európa megmentésére irányuló törekvéseket kisérik. Végső esetben Amerika le is írhatná összes külföldi követeléseit, anélkül, hogy abból nagyobb katasztrófa keletkezhetne. Az amerikaiak ma is derűsen hisznek abban, hogy nyersanyagforrásaik, termelőeszközeik és tőkefölöslegeik révén az Újvilágban is kiépíthetnek maguknak egy új gazdasági fellendülést. Nemzetközi iniciatívára nem lehet számítani a tengerentúliról. Franciaországban a lassan előosonó válságjelenségek az év második felében lefékezték a győzelmi mámort, de még mindig nem annyira, hogy megvolna a hajlamosság egy áldozatkészebb nemzetközi együttműködésre. Franciaország azt hiszi, megengedheti magának a luxust, hogy a politikai szempontokat a gazdaságilag fölé helyezze. Franciaország félig agrárállam és bőséges tartalékjai révén az előző válságperiódusokat is könnyen állta ki. A nagy gyarmati kiállítás megerősítette a francia népben a francia birodalom autarchikus fejlődési lehetőségébe vetett hitet. Különböző európai országok számára nyitva áll az út Franciaországgal való szorosabb gazdasági kapcsolatok létesítéséhez. A válság a kisebb országokat is gazdasági struktúrájuk átépítésére kényszeríti. Ezt mutatja Skandinávián kívül Hollandia és Svájc esete. Skandinávia Anglia(