Uj Kelet, 1932. április (15. évfolyam, 77-98. szám)

1932-04-01 / 77. szám

­ OLDAL. történt beszélgetésemet. Az asszonyok­­nak megbízhatóbb a megérzésük. Azt mondta, hogy ebből komolyabb bajok támadhatnak. Április elsején déli fél egy óra előtt Károly császár meghalt. Abban a pillanatban, hogy a halál híre köztudomásúvá lett, német politi­­kai körökben teljesen megváltozott a hangulat a császár személyével szem­­ben. Egykori ellenfelei nyíltan hangoz­­tatták, hogy a béke, a megértés, a tö­­megek felszabadulásának igaz szószó­­lója volt. Akik antiszemitának tartot­­ták, most, halála után megállapították róla, hogy nem ismerte a felekezeti el­­fogultságot, hiszen első ténykedései közé tartozott, hogy a demokrata zsidó politikust, Vázsonyi Vilmost a legfon­­tosabb állami pozíciók egyikébe ne­­vezte ki. A bécsi Mihály-templomban egyszerű, nemes emlékművet állítottak neki jellemző aláírással: ,,A békét ke­­reste és istenben megtalálta“. * Nem minden szomorú pikantéria nélkül való, hogy a szerencsétlen csá­­szár halálának tizedik évfordulóján adják ki az összeomlott monarchia ve­­zérkari főnökének, Hötzendorfi Con­­radnak néhány levelét. E levelekben a nagy pozíciójú tábornok nyíltan meg­­írja, hogy a katasztrófa elháríthatat­­lan. A háború kitörése előtt a szaraje­­vói események alkalmával levelet írt feleségének. Ebből adjuk az alábbi részletet: ,,Hogy milyen következényei lehet­­nek a szarajevói merényletnek, azt ma nem lehet megítélni. Nem lehet tudni, megmarad-e egy bűnügyileg elbírálan­­dó esetnek, vagy kiszélesedik-e politi­­kai tényezővé és ebben az esetben a háborút ne­m lehet elkerülni. Beszél­­gettem a kormányzóval és az a benyo­­másom, hogy a szarajevói merénylet háborút fog felidézni. Szerbia és Ro­­mánia fogja megácsolni a monarchia koporsóját, annál is inkább, mert Oroszország erősen fogja támogatni őket. Tudom, a harc teljesen kilátás­­talan lesz, de mégis meg kell vívni, mert nem lehet, hogy egy ilyen régi monarchia és ilyen dicsőséges hadse­­reg szégyenszemre elpusztuljon. Borús jövőt látok magam előtt és borús kö­­rülmények között, nagy szomorúság­­ban fogok kilépni az életből. Ha gyer­­mekeimre gondolok, akiket be kell von­­ni ebbe a katasztrófába, összeszorul a szívem. Hiszen mindig is azon dolgoz­­tam, hogy boldog és vidám jövőt sze­­rezzek nekik“. 1915 szeptember 9־ én kelt levelében a vezérkari főnök megemlékezik a Ra­­varuska mellett elesett fiáról, Her­­bertről, és ezt írja: ״ Teljesen igaz, amit írtál nekem: a németek jól értenek hozzá, hogy ben­­nünket kinullázzanak. Mindent maguk­­hoz ragadnak és most is hűségesen megmaradtak ennél a praktikus, bár nem egészen előkelő elvüknél. Világ­­életemben egyetlen célért küzdöttem, azért, hogy monarchiánkat hatalmas­­nak és tekintélyesnek lássam. Most pe­­dig az történik, hogy minden vagyoni és vérbeli áldozat ellenére, amit mi hoztunk, a németek a monarchiát egy­­szerűen a falhoz állítják. El vagyok keseredve és a pokolba kívánom ezt a háborút. Természetesen azokat is oda kívánom, akiket évekkel ezelőtt figyel­­meztettem, hogy a monarchia délszláv területein csináljanak rendet, de ők csupa hanyagságból és kényelemből nem törődtek figyelmeztetéseimmel. Életemet elhibázottnak érzem és már most szeretném elhagyni a tiszti pá­­lyát, hogy félrevonulva a sors igazság­­talanságai és szeszélyei­ fölött elmél­­kedhessek.“ Legújabb divatú kalap- és ruhavirágok legolcsóbb beszerzési forrása: Dium Jszmomné ״ HELICON‘ művirág és­parművészeti szalonja 013- bea, Str. Rimanóczy 4., I. emelet. Viszont eladóknak nagyobb árengedmény _______________________________ÚJ KELET ­ Egy légbőlkapott rablótámadás Megrendezett önbetörés vol az Apaffy-utcai rablótámadás ! !költött 81 ezer lejt, összekötözte önmagát és ismert­len tettesek ellen feljelentést tett Jackó Istvánná A hatóság félrevezetése címén bűnvádi eljárás Indul Jadó Istvánná el­en Cluj-Kolozsvár, március 31. (Az Új Kelet tudósítójától). Az egymást követő kolozsvári rablótámadások után most nem mindennapi nyomozást folytatott le a kolozsvári rendőrség. Ismeretes, hogy a legutóbbi hetekben az Apaffy utcában követtek el szenzációt keltő rablótáma­­­dást, melynek tettesét egy hét óta ered­­ménytelenül nyomozta a rendőrség. A rablótámadásról Jackó István magán­­tisztviselő felesége tett jelentést a köz­­ponti rendőrségnek. A jelentés szerint Jackó Istvánnéhoz egy előtte ismeretlen egyén kopogtatott be azzal a mesével, hogy Jackó Istvánt a Főtéren halva talál­ták. Jackóné nem ült fel a mesének, mert férje Medgyesen tartózkodott. Ezt meg is mondta az ismeretlennek. Rá azonnal egy másik férfi lépett a szobába, aki azzal biztatta társát, hogy ölje meg az asszonyt. Jackóné ezután elmondja, hogy a zongorához kötözték, aztán a szom­­széd szobába mentek, ahol a szekrény­­ben megtalálták a házban levő 81 ezer lej készpénzt. Jackóné elbeszélése alapján a rend­­őrség teljes apparátussal kezdte meg a bűnügy nyomozását. Az első napokban az asszony és 10 éves fiának vallomásai alapján folyt a nyomozás. A tízéves fiú azt a vallomást tette, hogy amikor a szomszédból hazajött, a zongorához kö­­tötre találta anyját. A fehérneműből le­­szakított kötelékeket a gyermek vágta le anyjáról. A 81 ezer lej készpénz és 81 ezer lejes betétkönyv A rendőrség Jackó Istvánné szerint lakásából 81 ezer lej készpénzt és három betétkönyvet vittek el. A rendőrség a megkezdett nyomozás során azonban arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy a betétkönyveken is mintegy 81 ezer lej betét szerepelt és a házban talált kész­­pénz­­is 81 ezer lej volt. Ez már az első pillanatban gyanússá tette az asszony vallomását. Rablótámadás, vagy inszce­­nálás A rendőrségen Jackó Istvánné szerint állapította, hogy itt valószínűleg az asz­­szonynak egy manőveréről van szó és a rablótámadás mögött a szokott bűncselek­ményeknél rejtélyesebb bűneset húzódik meg. Ezzel a gyanúval kezdte meg a nyomozás irányítását Drăghiciu Aurel rendőrigazgató. Az asszony a kihallgatá­­son megmaradt első vallomása mellett, mely szerint a rablótámadás éppen úgy történt, ahogyan azt már a rendőrség jegyzőkönyveibe bemondta. A rendőr­­igazgató ekkor felszólította az asszonyt, igazolja, hogy a betétkönyvek alapján az egyes kolozsvári pénzintézeteknél el­­helyezett pénzösszegek még mindig meg­vannak-e a bankokban. Jackóék hazódozása a betét­­könyvek ügyében Az asszony az utasítás elől azzal a ki­­fogással tért ki, hogy nagypéntek van és a bankoknál szünetel a munka. Draghi־ ciu igazgató ekkor keddre idézte be ma­­gához az asszonyt, kedden délelőtt azon­­ban a 10 éves fiú jelent meg egyedül a rendőrségen azzal, hogy édesanyja ideg­­görcsökben fekszik, édesapja pedig az asszonyt ápolja. A gyanút keltő halogatás után Draghi­­ciu rendőrigazgató szerdára idézte be magához a Jackó-családot. Szerdán dél­­előtt meg is jelent a rendőrségen Jackó István, azonban ő is azt a vallomást tette, hogy felesége ideggörcsökben fek­­szik otthon. A rendőrigazgató ekkor uta­­sította Jackót, hogy felesége nélkül men­­jen a bankba és a rendőrség előtt iga­­zolja, hogy a betét a pénzintézeteknél van-e vagy sem. Jackó István azonban csak arra a fe­­nyegetésre volt hajlandó eleget tenni a felszólításnak, hogy másként detektível kísérik végig a pénzintézetekhez. Jackó erre valóban elindult. Egy óra múlva je­­lent meg újra a rendőrigazgató előtt és azt az érdekes vallomást tette, hogy a néni a bankokban ״יז זיימ«י<ל• meg, mert felesége az 5 távollétében aa ן egész összeget kivette a betétköny­­vek alapján és csak az egyik banknál maradt 3000■ lej betét.­­ Ez a vallomás már teljes mértékben igazolta a rendőrségnek azt a gyanúját,­­ hogy­­ az Apaffy utcában nem történt rabló­­­támadás, hanem egyszerű inszcená­­lás, melyet Jackóné a pénz hiányá­­nak fedezésére talált ki.­­ Jackó Istvánnét azonnal elővezették­­ és a rendőségen két órai kihallgatás­­ után beismerte, hogy a bankokból felvett 81 ezer lejt elkör­­í­tette s a rablótámadási jelenetet azért inszcenálta, mert igy akarta férje előtt elleplezni a pénz hiányát.­­ Az emlékezetes délután a szomszédba küldte át tízéves fiát és mikor egyedü maradt a lakásban, összekötözte önma­­­­gát. Amikor fia hazajött, már úgy ta­­­­lálta, egy zsebkendővel betömött szájjal­­ és összeköt­ött lábbakkal. A keze nem volt hátul összekötve, csak hátán öss­zonva tartotta azokat. Az asszony ellen megin az eljárás A rendőrségen jegyzőkönyvet vet fel az érdekes vallomásról és termés­­esen azonnal befejezték a fantaszti ״ rablótámadás“ ügyében beindított ז mozást. Az asszony ellen a hatóság­­ vezetése címén megindul az eljárás. Rendkívül jellemző, hogy az assz egy héten keresztül tudatosan ver félre a hatóságokat. Az állítólagos te­sekről fiktiv személyleirást adott, e­zek alapján a rendőrség különböző ziákon egész sereg embert állított akiket az asszonnyal szembesítettek, mészetesen az asszony mindegyikről állította, hogy nem azonos a tettes A rendőrség óriási felháborodással a tudomást Jackóné vallomásáról, mert nyomozóosztály összes detektívjei­ni­­ken keresztül hiába dolgoztak a részt kapott rablótámadás tetteseinek két kerítéséért. PÉNTEK, 1932. ÁPRILIS A Kreuger-vállalatok vesztesége elérik az egymilliárd svéd koronát Kír­telepl­ tranzakcióiról London, március 31. A Kreuger-értékek­­ és vállalatok veszteségei elérik az egy­­milliárd svéd koronát. Általában nem hit­­ték, hogy a koncern pénzügyi helyzete ennyire alá van ásva, mint ahogy az a szakértők megállapításaiból kiderült.­­ Svéd pénzügyi és gazdasági körökben a moratórium meghosszabbításán túl újabb s erélyes intézkedéseket várnak a kormány ן tól a svéd vállalatok papírjai érdekében. A tőzsdén Stockholmban híre járt, hogy­­ közelebbről kínos leleplezések várhatók a­­ Kreuger-koncern legutóbbi pénzügyi tran­zakcióiról. Nagy áresések voltak a Si­dináv Hitelbank és az Enskilda-bank­­ vényeiben. Hivatalos svéd kormánykommünikét tek közzé, amel szerint a Kreuger-vám által legsúlyosabban érintett svéd pén­zezetek érdekében a kormány szaná akcióra készül. Újabb stockholmi jelentés szerint svéd kormány egy hónappal meghos­­bította a Kreuger-vállalatoknak a­ moratóriumot. Vajda Sándor semleges zsűri elé citál Lupast, Ferdinand király detronizálása vonatkozó vádak miatt Lupas maga választhat!• ki a­ssűri taglalt akadémikusok, pl retarik­ás publicistán nő.Uj Cluj-Kolozsvár, március 31. (Az Uj Ke­­let tud.) Vaida Sándor, a nemzeti-paraszt párt kolozsvári kongresszusán tartott be­­szédében kitért Lupas volt averescanus miniszter ügyére is. Lupas egyik történe­­lemkönyvében azt írta, hogy Vajda Sán­­dor Constantin Sterével és Alecu Beldi­­mannal együtt 1916-ban Ferdinand király detrontizálásáról tárgyalt a központi ha­­talmakkal és különösképen Czemin Ot­­tokár akkori külügyminiszterrel. Az ügy­ben parlamenti vita is volt, amelynek 80-­­án Jorga visszautasította Lupas vádjait és védelmébe vette Vajda Sándort. A volt belügyminiszter a kolozsvári kongresszu­­son azt a javaslatot tette Lupasnak, hogy vigyék ezt a kérdést egy háromtagú dön­tőbíróság elé. Vajda ezeket mondotta: ״ Javasolom Lupas úrnak, válasszon ő ki egy háromtagú zsűrit. Három illetékes személyt, akik három különböző kategó­­riából kerülnek ki. Jorga történelmi szak­­értelme elvitazhatatlan. Miután azonban a közöttük fennálló politikai ellentétek el­lenére is lojálisan viselkedett ebben a kér­désben és a szenátus szószékéről megbé­­lyegezte Lupas eljárását, szóval miután ő már n­yilatkozott ebben a kérdésben, nem javasolhatom döntőbírónak. A zsűri tagjai a román akadémiának egy tagja, egy publicista és egy pártvezér volnának. Választhat Lupas a következő akadémiku­­sok közül: Bals, Gusti Lepadatu és Me­­hedinti, valamennyien történészek. A kö­­vetkező pártvezérek közül: Duca, Grigore Filipescu, Gheorghe Bratianu, dr. Li­p és a következő publicisták közül: P­aii Seicaru, Fagure, Mavrodi és Se Ezek az urak legnagyobbrészt polit ellenfeleim, tehát nem lehet őket az javamra való részrehajlással vádolni zsűri elnöke az akadémia elnöke voln A zsűrinek a következő kérdésre kell­­ szólnia: Bebizonyította-e Lupas azt a­ litását, hogy én Czernin gróffal egy Ferdinánd király detronizálását készí­tem volna elő?“ — Aranyban fizet Szovjetoroszors: Berlinből jelentik. Mezőgazdasági gé vételára fejében a szovjet aranyszálli­nya 110 ládában megérkezett a német­rodalmi fővárosba. לש חספ Minden néven nevezendő לו חספ fűszeráru kapható Katz és Bernát cégnél CLIJ, a legolcsóbb nai áron Telefon: 397. Te­lfon: 391

Next