Uj Kelet, 1933. június (16. évfolyam, 122-145. szám)
1933-06-02 / 122. szám
lozsvár. ass. £ giTa-w». 4- Baron L.Pop(▼.Braasai'-a.) 1«. Telefon: 177. Előfizetési árak: Havonta 11•, negyedévre 32• féL "Tre M», egéernévn M lejkei-Intéflfík . ___ KEIIBTT“ ~a* erdélyi és bánsági !!!dóság egyetlen napilapja. OiL kfink utánnyomását csak a rá! megjelölésével engedjük . :1 Szerkfisszőség Ide kiadóhivatal: Clai-Ho. ־, Stra-KEKET zsroóPommauMPnap iPlwfliOi — fogadunk 4. Ara $ lel heiiravoK ......... megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Főszerkesztő dr. Marian Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hátszegi Ernő, Str. Matei Mikiő 11. Péntek, 1931 janius 2. 11. r?SZIVAN 5. XTI. m. 122 nm. páriából ember lesi _k■י,* ״'״ ־'^״־׳ Világeseménynek tüntetik fel Gandhi ,gé sztrájkjának befejezését. Három ézen át étlen-szomjan volt azért hogy mistársait rábírja a testvériesség eszényének intézményesítésére. Mert a hinduk, akik az angolokkal emben a szabadság elszánt követelői, a abadságot saját fajtestvéreikben szerin úgy értelmezik, hogy az ״ érintetteszabadságában át éhezni, számvetettként élni és időnap előtt meginni. De Gandhi, aki az angolok ellen küz־ itt, úgy vélte, hogy tökéletlen a küzelme mindaddig, amíg a hindu nép egyátt elnyomja és megalázza, ősi vallási módszerrel akart hatást akorolni az „előkelőkre“. Böjtöit. Azt mondta, nem bánja, ha bele is isztul. Csak lendítsen vele az elnyomóik sorsán. Mert a hinduknál még lehet hatást ölteni egy önzetlen, halált megvető geszssal, nem úgy, mint Európában, ahol illiek halála sem tudta megváltoztatni emberek háború előtti önzését. Gandhi böjtje talán meg fogja változn a hinduk begyepesedett komisztjeHárom hétig böjt ölt, holott orvosokállapítása szerint étlen-szomjan leg-ljebb tizenhét napig bírja ki emberi landó. De benne egy eszmei tűz lokott, ami a böjthatárt négy napra kita. Talán tovább is bírta volna, de már volt rá szükség. Mert közben a sztáli“ kasztjának vezérei komolyan Egt,ך nácskoztak a szabadság probléma־ és a huszonegy nap alatt — nyilván ndhi éhezésének hatása következtében ugy határoztak, hogy az ,,érintettek“ kasztját embereknek fogják tekinni és megszüntetik az eddig fennállott motozásokat. Vagyis a pária ezentúl ember lesz. Vagyis a felszabadítás tényét kardapás nélkül is el lehetett intézni. Egyetlen ember vitte véghez. Nem szarnak szuggesztív erejével, hanem az ízetlenség fizikai példaadásával. Keleilyesmi is megtörténhetik. iguz■ utón — Budapest Raguzában, a Pen-Klubok kongresszum a világ? szellemi és erkölcsi lelkiismerte szólalt meg és nyomta rá a szégyenlyeget Hitlerék barbár, gonosz, emberén szellemtelenségére. A Raguzában megjelent német ״ kollegátusoknak azonban meg volt az az csinálta elégtételük, hogy ezen a konguszuson szélső baloldali és exponált idő szellemi arisztokraták is megjelenakik természetszerűleg inkább a szendély, mint a tárgyilagosság hangján szóltek arról a szégyenről, amely az rópai civilizációt és kultúrát a nácirdák előretörésével, könyvégetésével és illemi kasztrálódésével érte. Ragaza után most egy másik, ugyanolt a toll és szellem munkásait egyesítő tület kongresszusa zajlott le Budapesנ: a Nemzetközi Újságíró Szervezet Behajtó bizottságának kongresszusa. Ezen a kongresszuson csaknem kivételkül polgári és konzervatív beállított- Pú újságírók jelentek meg, akik a ném eseményeket nem világnézeti személyből, nem is pártszenvedélyek elfságaitól fűtötten bírálták el. mégis ugyanarra az eredményre ju*tok, mint Raguzában. Határozatilag mondották ki, hogy mind dig, mig Németországban a jelenlegi fiim brutális csizmasarkával tapossa a sajtószabadságot, mig újságírók egsztenciáját semmisíti meg — ellentétes 1*«,nézeti felfogás és egy hazug faji áriába barkóit, gyáva irigység alapján, tartja lehetségesnek a jelenlegi nész sajtószövetséggel való együttműködst. Ez a szégyenbélyeg talán még sötétebb lángolóbb a náci rezsim homlokán, mint a raguzai. Bármily sötét is azonban ez a szégyen Az osztrák kormány retorzióképpen elsillmacs külön !Heteket rótt ki a Németországba utazókra Újabb házkutatások voltak a nácik Barna Házaiban Innsbruckben újabb véres összetűzések voltak nácik ás a Helmwahr között ן Bécs, június 1.: A tartományi fővárosok Barna Házaiban és magánlakásokban házkutatásokat tartottak röpcédulák után, melyek a szövetségi kormány azonnali lemondását követelték. Egyidejűleg az osztrák minisztertanács tegnapi ülésén a Németországba utazókra 5 sillinges külön illetéket vetett ki retorzióképpen. Éppígy június 8-ig a bezárt főiskolákon vizsgákat sem tartanak. A müncheni Völkische Beobachter tegnapi számát elkobozták. Legújabb jelentés szerint Innsbruckban újabb véres összeütközések voltak nemzeti szocialisták és a Heimwehr között. Nagyszámú csendőrség feltűzött szuronnyal teremtett rendet az utcákon. Több sebesült kórházba került. Órák kérdése a módosított négyhatalmi egyezmény aláírása Jogi szempontból vizsgálják felül az egyezmény okmányát A négyhatalmi egyezmény biztosítja Európa békéjét London, június 1. Jól informált helyről közük, hogy a négyhatalmi egyezmény tervezetét most jogi szempontból felülvizsgálják. Lehetségesnek tartják, hogy ma az aláírás megtörténik Rómában Erre vall Sir John Simon kijelen־ tése is az alsóház ülésén. A külügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy ma este a parlament előtt már ismertetni fogja az egyezményt. Beavatott olasz helyen ■is úgy tudjuk, hogy amennyiben semmi közbe ן nem jön, a négyhatalmi egyezményt ma Rómában aláírják, olasz részről Aloini a másik három hatalom részéről a Rómában akreditált nagykövetek. Rómában úgy hírlik, hogy az egyezményt egyidőben terjesztik a parlamentek elé . Egyidejű jelentés szerint a hatalmak nagykövetei a négyhatalmi egyezmény tervezet ügyében tárgyalásokat folytattak Louvici olasz külügyi államtitkárral Genfben, ahol jelenleg jogi szakértők vizsgálják az egyezmény szövegét, tegnap német részről bejelentették a hozzájárulást a négyhatalmi szerződés új formájához Ezzel szemben a francia kamarában jobboldali részről éles támadást intéztek Daladier ellen a négyhatalmi szerződés ügyével kapcsolatban. A miniszterelnök az elhangzottakra válaszul kijelentette, hogy a támadások nem fogják megakadályozni abban, hogy az egyezményt aláírják, amikor az aláírhatóvá válik Az aláírt egyezmény szövegét majd közölni fogja a törvényhozással. Egyes urak — mondotta Daladier — állandóan azt követelik a francia kormánytól, hogy minden nemzetközi vonatkozású kérdésben együttműködést megtagadó álláspontra helyezkedjék. Egyszer már felhagyhatnának az örök negáció politikájának követelésével. A miniszterelnök újólag leszögezte, hogy a négyhatalmi egyezmény biztosítani fogja Európának a békét s jelentősége már ebből a szempontból is óriási. A többség tetszéssel fogadta Daladier válaszát. Mindezek ellenére azonban Lengyelország ellenzése a négyhatalmi tervvel szemben semmit sem enyhült. Több francia miniszter is aggodalommal figyeli a francia-lengyel viszony további alakulását. Diplomáciai körökben már hónapok óta meg tudták állapítani azt a kétségtelen tényt, hogy Lengyelország politikai irányzata Zaleski távozása óta nem mindig esik bele a franciakülpolitika irányvonalába s bélyeg, annál fényesebbé, világosabbá és ragyogóbbá teszi a jövendő perspektivákt Mert a budapesti határozat, amelyet Európa összes civilizált népeinek sajtótestülete mondott ki, annak bizonysága, hogy a szellem lelkiismerete s a szellemi szabadság szeretete ma elementárisabb az egész kultúrvilágban, mint volt Hitlerék ** __ minden akadályon keresztül védelmezze meg a hitlerizmus alvilága és banditái ellen. VILÁG TÜKRE Vissza az áram־ alaphoz ? írta Dr. Liaesi Sántor Amerika merész lépése, hogy valutáját függetlenítse az aranyalaptól, az eddig túlnyomóan uralkodó deflációs poltikára súlyos csapást mért. Azok a törvények, amelyeket az amerikai szenátus és képviselőház e tekintetben most szavaznak meg, következményeikben kiszámíthatatlanok. A világ valutapolitikusai most két táborra oszlanak. Az egyik táborban az angolszász és a velük szorosabb gazdasági összefüggésben levő államok vezetői belátták, hogy a mai termelési lehetőségekkel előállított javak mennyiségéhez viszonyítva a deflációs politika nem volt elég rugalmas, míg a másikban Franciaország és gazdasági szövetségesei még mindig elégségesnek tartják a Banque de France aranykészletét ahhoz, hogy a pénzgazdálkodásukat továbbra is erre alapítsák. Egy azonban bizonyos. Az aranyalaptól való eltérés valutáris bizonytalanságot teremtett s a közgazdasági életnek olyan alapvető intézménye, mint a pénz, nem tűri soká a bizonytalanságot, hanem stabilitást követel. Ez a szükségesség foglalkoztatja majd a londoni világgazdasági konfenciót is s az ezzel kapcsolatos problémák várnak megbeszélésre a nemzetközi kereskedelmi kamara mostani bécsi kongresszusán is, amely elé Leo Pasvolsky, az ismert amerikai közgazdász terjesztett nagyszabású memorandumot. Mérvadó köröknek az a véleményük, hogy a bécsi kongreszus magáévá teszi Pasvolsky javaslatát, amelynek külön érdekessége, hogy az aranyalaphoz való visszatérést sürgetve, éppen abból az Amerikából ered, amely csak az imént hagyta el az aranystandardot. Pasvolsky szerint valuta-organizáció tekintetében a világ éppoly döntő fontosságú elhatározások előtt áll, mint közvetlen a világháború után. Akkor is baj volt a hadviselt államok arany valutájával és általános volt az a törekvés, hogy a megrendült valutákat stabilizálják. Ez a művelet meg is történt, mint az események azonban igazolják, eredménye nem volt tartós. Ha nem is történt kifejezett visszatérés az inflációhoz, szerencsétlen gazdasági és politikai körülmények folytán Európa stabil valutáinak egy jelentékeny része ingott meg s hagyta el az aranyainkót s ezeket követte most Amerika is. Minden kritika ellenére, melyet az utolsó két évtizedben az arany ellen gyakoroltak, Pasvolsky mégis az arany standardot tartja a valutáris orgnizáció egyetlen szilárd alapjának, mint amely a stabil devizaárfolyamok fenntartására az egyetlen alkalmas i mechanizmus. Természetes azonban, hogy az aranyalap fenntartása olyan általános jellegű gzdasági intézkedések foganatosítását követeli, melyek nélkül az arany egyedül nem képes biztosítani a gazdasági élet egészséges voltát Evégből rendet kell teremteni minden egyes állam nemzetgazdaságában s különösen az állami pénzügyek terén, mert stabil valutaviszonyok kiegyenlített állami költségvetés nélkül el sem képzelhetők. Egy másik fontos feltétel ez irányban a kereskedelmi és hitelviszonyok szabad kialakulása az egyes államokban. A háború utáni politika e tekintetben meglehetősen következetlennek bizonyult, mikor a nemzetközi kereskedelmet súlyos vámokkal és egyéb korlátozásokkal akadályozta meg. A nemzetközi gazdasági élet rendjének fenntartására tehát a kereskedelmi és pénzügyi politika revíziója is elkerülhetetlen szükségesség• Az aranyalaphoz való visszatérés nem lehet az egyes államok külön ügye. Nemzetközi megegyezés kell.