Uj Kelet, 1933. június (16. évfolyam, 122-145. szám)

1933-06-02 / 122. szám

lozsvár. ass. £ giTa-w».­­ 4- Baron L.Pop(▼.Braasai'-a.) 1«. Telefon: 1­77. Előfizetési árak: Havonta 11•, negyedévre 32• féL "Tre M», egéernévn M­ lej­­kei-Intéflfík . ___ KEIIBTT“ ~a* erdélyi és bánsági !!!dóság egyetlen napilapja. OiL kfink utánnyomását csak a rá! megjelölésével engedjük . :1 Szerkfisszőség I­de kiadóhiva­­tal: Clai-Ho. ־, Stra-KEKET zsroóPommauMPnap iPlwfliOi — fogadunk 4. Ara $ lel heiiravoK ......... megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Főszerkesztő dr. Marian Ernő. Felelős szerkesztő Jámbor Ferenc. Bukaresti szerkesztő: Hát­­szegi Ernő, Str. Matei Mikiő 11. Péntek, 1931 janius 2. 1­1. r?­SZIVAN 5. XTI. m. 122 nm­. páriából ember lesi _k■י,* ״'״ ־'^״־׳ Világeseménynek­ tüntetik fel Gandhi ,gé sztrájkjának befejezését. Három ézen át étlen-szomjan volt azért hogy mistársait rábírja a testvériesség esz­­ényének intézményesítésére. Mert a hinduk, akik az angolokkal emben a szabadság elszánt követelői, a abadságot saját fajtestvéreikben szeri­­n úgy értelmezik, hogy az ״ érintette­­szabadságában át éhezni, szám­­vetettként élni és időnap előtt meg­­inni. De Gandhi, aki az angolok ellen küz־ itt, úgy vélte, hogy tökéletlen a küz­­elme mindaddig, amíg a hindu nép egy­­átt elnyomja és megalázza, ősi vallási módszerrel akart hatást akorolni az „előkelőkre“. Böjtöit. Azt mondta, nem bánja, ha bele is isztul. Csak lendítsen vele az elnyomói­­k sorsán. Mert a hinduknál még lehet hatást ölteni egy önzetlen, halált megvető gesz­­ssal, nem úgy, mint Európában, ahol illiek halála sem tudta megváltoztatni emberek háború előtti önzését. Gandhi böjtje talán meg fogja változn a hinduk begyepesedett komisz­tjeHárom hétig böjt ölt, holott orvosok­­állapítása szerint étlen-szomjan leg-­ljebb tizenhét napig bírja ki emberi landó. De benne egy eszmei tűz loko­­tt, ami a böjthatárt négy napra ki­­ta. Talán tovább is bírta volna, de már­­ volt rá szükség. Mert közben a sztáli“ kasztjának vezérei komolyan Egt,ך n­ácskoztak a szabadság probléma־ és a huszonegy nap alatt — nyilván ndhi éhezésének hatása következtében ugy határoztak, hogy az ,,érintette­­k“ kasztját embereknek fogják tekin­­ni és megszüntetik az eddig fennállott m­ot­ozásokat. Vagyis a pária ezentúl ember lesz. Vagyis a felszabadítás tényét kard­­apás nélkül is el lehetett intézni. Egyetlen ember vitte véghez. Nem sza­­rnak szuggesztív erejével, hanem az ízetlenség fizikai példaadásával. Kele­­ilyesmi is megtörténhetik. iguz■ utón — Budapest Raguzában, a Pen-Klubok kongresszu­­m a világ? szellemi és erkölcsi lelkiismer­te szólalt meg és nyomta rá a szégyen­­lyeget Hitlerék barbár, gonosz, ember­­­én szellemtelenségére. A Raguzában megjelent német ״ k­ol­­legátusoknak azonban meg volt az az csinálta elégtételük, hogy ezen a kong­­uszuson szélső baloldali és exponált idő szellemi arisztokraták is megjelen­­akik természetszerűleg inkább a szen­dély, mint a tárgyilagosság hangján szóltek arról a szégyenről, amely az rópai civilizációt és kultúrát a náci­­rdák előretörésével, könyvégetésével és illemi kasztráló­désével érte. Ragaza után most egy másik, ugyan­­olt a toll és szellem munkásait egyesítő tület kongresszusa zajlott le Budapes­­נ: a Nemzetközi Újságíró Szervezet B­ehajtó bizottságának kongresszusa. Ezen a kongresszuson csaknem kivétel­­kül polgári és konzervatív beállított- Pú újságírók jelentek meg, akik a né­­m­ eseményeket nem világnézeti szem­­élyből, nem is pártszenvedélyek elf­­­­ságaitól fűtötten bírálták el.­­ mégis ugyanarra az eredményre ju­­*tok, mint Raguzában. Határozatilag mondották ki, hogy mind dig, mig Németországban a jelenlegi fiim brutális csizmasarkával tapossa a sajtószabadságot, mig újságírók eg­­sztenciáját semmisíti meg — ellentétes 1*«,nézeti felfogás és egy hazug faji áriába barkóit, gyáva irigység alapján,­­ tartja lehetségesnek a jelenlegi né­­sz sajtószövetséggel való együttműköd­st. Ez a szégyenbélyeg talán még sötétebb lángolóbb a náci­ rezsim homlokán, mint a raguzai. Bármily sötét is azonban ez a szégyen Az osztrák kormány retorzió­­képpen elsillm­acs külön !Heteket rótt ki a Németországba utazókra Újabb házkutatások voltak a nácik Barna Házaiban In­nsbruckben újabb véres összetűzések voltak nácik ás a Helmwahr között ן Bécs, június 1.: A tartományi fővá­­rosok Barna Házaiban és magánlaká­­sokban házkutatásokat tartottak röp­­cédulák után, melyek a szövetségi kor­­mány azonnali lemondását követelték.­­ Egyidejűleg az osztrák miniszterta­­nács tegnapi ülésén a Németországba utazókra 5 sillinges külön illetéket ve­­tett ki retorzióképpen. Éppígy június 8-ig a bezárt főiskolá­kon vizsgákat sem tartanak. A mün­­cheni Völkische Beobachter tegnapi számát elkobozták. Legújabb jelentés szerint Innsbruck­ban újabb véres összeütközések voltak nemzeti szocialisták és a Heimwehr kö­zött. Nagyszámú csendőrség feltűzött szuronnyal teremtett rendet az utcá­­kon. Több sebesült kórházba került. Órák kérdése a módosított négy­­hatalmi egyezmény aláírása Jogi szempontból vizsgálják felül az egyezmény okmányát A négyhatalmi egyezmény biztosítja Európa békéjét London, június 1. Jól informált hely­­ről közük, hogy a négyhatalmi egyez­­mény tervezetét most jogi szempontból felülvizsgálják. Lehetségesnek tartják, hogy ma az aláírás megtörténik Rómá­­ban Erre vall Sir John Simon kijelen־ tése is az alsóház ülésén. A kü­lügymi­­niszter annak a reményének adott ki­­fejezést, hogy ma este a parlament előtt már ismertetni fogja az egyez­­ményt.­­ Beavatott olasz helyen ■is úgy tud­­juk, hogy amennyiben semmi közbe ן nem jön, a négyhatalmi egyezményt ma Rómá­ban aláírják, olasz részről Aloini a másik három ha­­talom részéről a Rómában akreditált nagykövetek. Rómában úgy hírlik, hogy az egyezményt egyidőben terjesz­­tik a parlamentek elé . Egyidejű jelentés szerint a hatal­­mak nagykövetei a négyhatalmi egyez­mény tervezet ügyében tárgyalásokat folytattak Louvici olasz külügyi ál­­lamtitkárral Genf­ben, ahol jelenleg jo­­­­gi szakértők vizsgálják az egyezmény szövegét, tegnap német részről beje­­len­tették a hozzájárulást a négyhatal­­mi szerződés új formájához Ezzel szemben a francia kamarában jobboldali részről éles támadást intéz­­tek Daladier ellen­ a négyhatalmi szer­ződés ügyével kapcsolatban. A minisz­­terelnök az elhangzottakra válaszul ki­jelentette, hogy a támadások nem fog­­ják megakadályozni abban, hogy az egyezményt aláírják, amikor az aláír­­hatóvá válik Az aláírt egyezmény szö­­vegét majd közölni fogja a törvényho­­zással. Egyes urak — mondotta Dala­­dier — állandóan azt követelik a fran­­cia kormánytól, hogy minden nemzet­­közi vonatkozású kérdésben együ­ttmű­­ködést megtagadó álláspontra helyez­­kedjék. Egyszer már felhagyhatnának az örök negáció politikájának követe­­lésével. A miniszterelnök újólag leszögezte, hogy a négyhatalmi egyezmény bizto­­sítani fogja Európának a békét s jelen­­tősége már ebből a szempontból is óriá­si. A többség tetszéssel fogadta Dala­­dier válaszát. Mindezek ellenére azonban Lengyel­­ország ellenzése a négyhatalmi tervvel szemben semmit sem enyhült. Több francia miniszter is aggodalommal fi­­gyeli a francia-lengyel viszony további alakulását. Diplomáciai körökben már hónapok óta meg tudták állapítani azt a kétségtelen tényt, hogy Lengyelor­­szág politikai irányzata Zaleski távo­­zása óta nem mindig esik bele a fran­­cia­­külpolitika irányvonalába s bélyeg, annál fényesebbé, világosabbá és ragyogóbbá teszi a jövendő perspekti­­vákt Mert a budapesti határozat, amelyet Európa összes civilizált népeinek sajtó­­testülete mondott ki, annak bizonysága, hogy a szellem lelkiismerete s a szellemi szabadság szeretete ma elementárisabb az egész kultúrvilágban, mint volt Hitlerék ** __ minden akadályon keresztül védelmezze meg a hitlerizmus alvilága és banditái ellen. VILÁG TÜKRE Vissza az áram־ alaphoz ? írta Dr. Liaesi Sánt­or Amerika merész lépése, hogy valutá­ját függetlenítse az aranyalaptól, az eddig túlnyomóan ura­lkodó deflációs poltikára súlyos csapást mért. Azok a törvények, amelyeket az amerikai sze­­nátus és képviselőház e tekintetben most szavaznak meg, következményeik­ben kiszámíthatatlanok. A világ valuta­politikusai most két táborra oszlanak. Az egyik táborban az angol­szász és a velük szorosabb gazdasági összefüggés­­ben levő államok vezetői belátták, hogy a mai termelési lehetőségekkel előállí­­tott javak mennyiségéhez viszonyítva­­ a deflációs politika nem volt elég ru­­galmas, míg a másikban Franciaor­­­­szág és gazdasági szövetségesei még­­ mindig elégségesnek tartják a Banque­­ de France aranykészletét ahhoz, hogy a pénzgazdálkodásukat továbbra is erre alapítsák. Egy azonban bizonyos. Az arany­­alaptól való eltérés valutáris bizony­­talanságot teremtett s a közgazdasági életnek olyan alapvető intézménye, mint a pénz, nem tűri soká a bizony­ta­­lanságot, hanem stabilitást követel. Ez a szükségesség foglalkoztatja majd a londoni világgazdasági konfenciót is s az ezzel kapcsolatos problémák vár­­nak megbeszélésre a nemzetközi keres­kedelmi kamara mostani bécsi kong­­resszusán is, amely elé Leo Pasvolsky, az ismert amerikai közgazdász terjesz­­tett nagyszabású memorandumot. Mérv­adó köröknek az a véleményük, hogy a bécsi kongreszus magáévá teszi Pas­­volsky javaslatát, amelynek külön ér­­dekessége, hogy az aranyalaphoz v­aló visszatérést sürgetve, éppen abból az Amerikából ered, amely csak az imént hagyta el az aranystandardot. Pasvolsky szerint valuta-organizáció tekintetében a világ éppoly döntő fon­­tosságú elhatározások előtt áll, mint közvetlen a világháború után. Akkor is baj volt a hadviselt államok arany valutájával és általános volt az a tö­­rek­vés, hogy a megrendült valutákat stabilizálják. Ez a művelet meg is tör­­tént, mint az események azonban iga­­zolják, eredménye nem volt tartós. Ha nem is történt kifejezett visszatérés az inflációhoz, szerencsétlen gazdasági és politikai körülmények folytán Európa stabil valutáinak egy jelentékeny ré­­sze ingott meg s hagyta el az aranyain­kót s ezeket követte most Amerika is. Minden kritika ellenére, melyet az utolsó két évtizedben az arany ellen gyakoroltak, Pasvolsky mégis az arany standardot tartja a valutáris orgnizá­­ció egyetlen szilárd alapjának, mint amely a stabil devizaárfolyamok fenn­­tartására az egyetlen alkalmas i me­­chanizmus. Természetes azonban, hogy az aranyalap fenntartása olyan általá­­nos jellegű gzdasági intézkedések foga­­natosítá­sát követeli, melyek nélkül az arany egyedül nem képes biztosítani a gazdasági élet egészséges voltát Evég­­ből rendet kell teremteni minden egyes állam nemzetgazdaságában s különö­­sen az állami pénzügyek terén, mert stabil valutaviszonyok kiegyenlített ál­lami költségvetés nélkül el sem képzel­­hetők. Egy másik fontos feltétel ez irány­­ban a kereskedelmi és hitelviszonyok szabad kialakulása az egyes államok­­ban. A háború utáni politika e tekin­­tetben meglehetősen következetlennek bizonyult, mikor a nemzetközi kereske­­delmet súlyos vámokkal és egyéb kor­­lát­ozásokkal akadályozta meg. A nem­­zetközi gazdasági élet rendjének fenn­­tartására tehát a kereskedelmi és pénz­ügyi politika revíziója is elkerülhetet­­len szükségesség• Az aranyalaphoz való visszatérés nem lehet az egyes államok külön ügye. Nemzetközi megegyezés kell.

Next