Uj Kelet, 1933. június (16. évfolyam, 122-145. szám)
1933-06-02 / 122. szám
OLDAL hogy ezt minden államban lehetővé tegye, mert ha minden állam külön utakon halad, akkor a világgazdaság nagy épülete soha sem lesz felépíthető. Csak minden állam becsületes, határozott hozzájárulásával indítható meg az a gazdaságpolitika, mely véget éethet a bizonytalan és ingadozó devizaárfolyamoknak, a kereskedelem és a hitel bénultságának s csak igy haladhatnak a gazdasági élet új, egészséges rendje felé. Pasvolsky a következőpontokban foglalja össze ennek a politikának az irányelveit: 1. Az állandó devizaárfolyamok rendszerének visszaállítása, mint a nemzetközi aranystandard visszaállításának első állomása. 2. A legrövidebb idő alatt egyensúlyba hozandók minden államban az állami költségvetések. 3. Nemzetközi megegyezés az azonnali vámfegyverszünet tekintetében. A vámtarifák fokozatosleszállítása, a kereskedelmi korlátozások mielőbbi megszüntetése, az állami devizaellenőrzés felfüggesztésével együtt. 4. A háborús adósságok kérdésének újabb szabályozása s általában az államadósságok lecsökkentése nemzetközi megegyezések alapján. 5. A nemzetközi magánadósságok tekintetében is új megállapodáshoz kell juttatni az adósokat és hitelezőket és a súlyos rövidlejáratú tartozások konszolidált s könnyebb feltételekhez fűzött, hosszúlejáratú adósságokká változtatandók át. 6. Megegyezés létesítendő a kormányok és a jegybankok között az aranyalap fenntartásának technikai megoldására vonatkozólag. Itt szem előtt kell tartani, hogy a bankjegyek kibocsátásánál nagyobb rugalmasság éressék el, mint eddig, vagyis aranyalap mellettis tétessék lehetővé, hogy pénz a tényleges gazdasági szükségleteknek megfelelően forogjon közkézen. S végül, az új valutastabilizáció biztosítására létesítsenek a kormányok közös és megfelelően erős stabilizációs alapot, hogy ez ellensúlyozza a stabilizációval szemben fellépő befolyásokat. Lehet, sőt valószínű, hogy Pasvolsky javaslatát csak lényeges módosításokkal és változtatásokkal fogadja el a bécsi kongresszus. Akármilyen lesz is a megoldás, haladást jelent, ha a bizonytalanság helyébe bizonyosság, az anarchia helyébe rend lép. Azok a váratlan elhatározások azonban, melyek mostanában különösen Amerika felől élik a gazdasági életet, esetleg még egy ideig megakadályozhatják, hogy a bécsi kongresszuson céljának megfelelő megegyezések jöhessenek létre. Az író, Palesztinában élő cionista politikus és mellesleg a nemzetiségi kérdésnek — ma inkább kisebbségi kérdésnek nevezzük ezt a problémát, a világviszonylatban is első szakembere. A kiadó, a „Frankfurter Zeitungnak“, ennek a nagy múltú, ősliberális, most persze szoros pórázon tartott, de még ebben a megalázott állapotban is néha-néha felhorkanó, karakánkodó újságnak tulajdonosa. A téma szintén kényes, az író a szovjet lelkét kutatja. Evidens tehát: ez a könyv még a Hitler rémuralma s ami ezzel egy: az elfalusodás, a zsidónyúzás és kulturhalál előtt jelent meg Németországban. A régmúlt időkben, vagy félesztendő előtt. A rövidre fogott gondolatmenete pedig ez: A cári Oroszország nemzetiségi állam volt, az osztrák-magyar monarchiával is tarkább összetételű: 185 féle nép lakta és ebből az össznépességnek mindössze 43 százaléka orosz. Az állam azonban csak egy nemzetet, egy nyelvet, egy vallást ismert el, a többit keményen elnyomta, lealázta. A zsidó történelem a megmondhatója, milyen súlyos volt ez az elnyomatás. Nem volt válogatás az eszközökben: egyszer a kaftán, meg a zsidó sipka ellen lendült, még az ilyesmit sem átalotta és megadóztatta, hogy véget vessen divatjának. Máskor az apró gyerekeket fogdostatta össze, erőszakkal megkereszteltette őket és elvitte évtizedekre katonának. Aztán a letelepülési körzet, a ,,cserta“ grandiózus ghettójába zsúfolta a zsidókat össze. Hosszú, valósággal végtelen krónikája van az orosz-zsidó mártíriumnak. Ez köztudomású. De a többi nemzetiségre is elviselhetetlenül nehéz járom súlyosodott. 1905-ig például egyetlen ukrán újság vagy könyv sem jelenthetett meg Oroszországban, ahol több, mint 311 millió ukrán élt, a lakosságnak 22 százaléka. Nem csoda tehát, hogy a nemzetiségi kérdés a robbanásig fokozta az ellentéteket, hogy egyenesen szétveréssel fenyegette az államot, amelyet gazdasági egységként a forradalmárok is fenn akartak tartani. És az sem meglepő, hogy akárcsak a hasonló helyzetben levő úgynevezett austromarxisták, a bolsevikiek is: Lenin és társai állandóan feszegették, tanulmányozták a nemzetiségi kérdést. De míg Renner, meg Otto Bauer csak a nemzeti autonómia gondolatáig jutottak, Lenin és utána Sztálin és a hivatalos szovjet program sokkal radikálisabb álláspontot foglaltak el. Elismerték a nemzetiségek teljes szuverenitását, korlátlan önrendelkezési jogát, tehát azt a jogot is, hogy Oroszországtól elszakadjon, ha történetesen erre kedve tartja. Merész lépés volt ez, ha meggondoljuk, hogy közben az oroszság aránya 53 százalékra emelkedett és hogy a proletár vezérek közül is többekben élt és él, sokban bizonyára ma is a misztikus nagy hit az oroszság küldetésében, elhivatottságában. A kommunista vezérkar mégis rendülétlenül munkál az orosz szupremácia megszüntetésén, útját állja minden oroszosítási törekvésnek és a szovjet a neve sze- 1־ int is, nemzetek fölötti alakulat igyekszik lenni. A Lenin, programja nagyjában a következő elgondolásokra épült: A nemzet nem örök, mert nem természet adta for־ mája az emberi létnek. Egy bizonyos gaz■dasági fejlődési fok produktuma csupán. A kapitalista termelés a mai értelemben vett nemzetek voltaképpeni megteremtője. A kapitalizmusnak nagyobb egységes területre volt szüksége, ez a szükség aztán nemzeti egésszé forrasztotta a különböző vidékek lakosságát, a különböző törzseket. Viszont későbbi, imperialisztikus formájában, amikor messze a nemzeti határokon túlra tolta ki termelése , határait, a nezetek elnyomója lett a kapitalizmus. Gondoljunk csak a gyarmatok népeire. A végső stádiumban aztán, amikor a turizmsek elkerülhetetlenül szükségessé teszik, hogy a termelés a kapita- 11is׳ztikus módszerről a társadalmi mód־־ szerre térjen et, bagatellizálódik a na־ cionalizmus״ mely 160 esztendőn át, a francia forradalom óta, öncélnak, a leg־ magasabb célnak tetszett. Részletproblémájává sülyed a nagy társadalmi átalakulásnak, melynek lényege a harc a kapitalizmus és az imperializmus ellen, Lenin nem akarja a nemzetek önrendelkezési jogának elismerésével apró parcellákra szétbontani az orosz államot, vagy a világforradalom várt sikere után a világot. Ellenkezőleg, arra törekszik, hogy minél nagyobb gazdasági egységek alakuljanak ki. Viszont ostobaságnak átéli a vitathatatlanul létező nemzeti ellentétek negligálását és tisztán látja, hogy a legkisebb nyomás, a legcsekélyebb nemzeti, vagy nyelvi privilégium, az állami hatalom azonosítása valamelyik néppel, ellenállást vált ki a többiekből, harcias nacionalizmust, mely eltereli az emberek figyelmét a lényegesebb szociális problémákról és meggátolja, vagy legalább is késlelteti, hogy a különböző nemzetek proletárjainak egységes frontja, testvéri együttműködése kialakuljon. Ellenben a teljes nemzeti egyenlőség jelentéktelenné sülyes ártá, fakóvá szinteleníti a nemzeti jelszavakat, a társadalmi problémákat helyezi előtérbe és megteremti az egységet. A tényleges helyzet azonban lényegesen másképp fest, mint a Lenin elmélete. Az ugyan igazi, hogy a kommunista állam teljes szabadságot és autonómiát biztosított a különböző ,nemzetek nyelve számára. Ugyanakkor azonban kérlelhetetlenül elnyomja a történelmi múlttal bíró nemzetek ősi kultúráját, mert sözét־ tépi a nemmarxista tegnapra visszanyúló kötelékeket, amelyek e nemzeteket múltjukkal összekapcsolják. Minden nép , maga nyelvén hirdeti a marxista* eszme־ ket — ehhez joga van —, de nem táplálkozhat többé azokból a gyökerekből, amelyek nemzeti kultúráját s ennek révén nemzeti öntudatát kialakították. A szovjet például nem tör a zsidó nép meg־ I szüntetésére. Ahogy az orosz, a tatár, vagy a burját népet fenn akarja tartani, a zsidóul beszélő kommunista zsidó nép fenntartása is benne foglaltatik prog־ , ramjálbanז. De ez az orosz földön élő zsidó nép nem tarthat fenn semmi közösséget a történelmi zsidósággal. Nem ápolhatja a héber nyelvet, nem ápolhatja a háromezeresztendős zsidó kultúrát, amely a zsidó népszellemet determinálja. Az Oroszországban élő zsidó nép tehát teljesen el van vágva sajátos׳ kultúrája- Select Hergo Mai kezdettel mutata be a Para־ mount־ film legnagyobb idei szenzációját. A becsületes megtaláló László Aladár világhírű vígjátéka, Lubits Ernő zseniális rendezésében. Főszerepekben: nirlam Sophris és Egy Francia Humor! Szerelem! Pompás kiállítás! Pazar toalettet kívnak minden forrásától. Mert a szovjet a Sztálin politikai referátuma szerint, csak a nemzeti külsőségeket tűri meg, nemzeti׳ tartalmat nem. A nemzeti 181 tartalma a vadonatúj marxista kultun kell legyein, amely egységbe fűzi és azésv egyáltalán nem nemzeti célok felé lendül a különböző, csak nyelvükben egymástól eltérő szovjet nemzetek új intelligenciáját. A szovjet számvetése azonban téves. Mert a nacionalizmus még mindig hatalmas, történelmet irányító erő, amely a nagy fellángolások idejében nagyobb hatalomnak bizonyult, mint az osztályhelyzet, a gazdasági érdek, sőt az egyéni életösztön ereje. (g. s.) A szovjet és a nemzetiségi kérdés (Hans Kohn: Den Nationalismus in der Sowjetunion. Societäts-Verlag, Frankfurt Könnsnap KUNCZ ALADÁR: A fekete kolostor 544 oldal. Művészi vászonkötésben 97 Lei ZILAHY LAJOS: Halálos tavasz Egész vászonkötésben 57 Lei FÖLDI MHÁJLY: Névtelen katona 472 oldal. (Kezdődik újra minden.) Diszvászonkötésben 9• Lei Petőfi összes költeménye 474 oldal. Illusztrált kiadás. Disz״ kötés 12• Lei MIKSZÁTH KÁLMÁN: A Noszty fiú esete 640 oldal. Egész vászonkötésben 9• Lei KEMÉNY ZSIGMOND: Zord idő 460 odal. Fűzve 60 Lei KÖRMENDI F.: Budapesti kaland 520 oldal. Fűzve 44 Lei MARKOVITS RODION: Sánta farsang A ״ Szibériai garnizon“ méltó párja Fűzve 36 Lei, vászonkötésben 60 Lei Azonnal utánvéttel küldi Kvit Lepage UJ KELET PÉNTEK, 1933. JÚNIUS 2 Dr. Fischer Tivadar előadása a Kereskedelmi Kamarák bácsi parlamentján A nemzetközi értekezlet magáévá tette Fischer Tivadar elaborátumát Cluj-Kolozsvár, június 1. (Az Új Kelet tud.) A Kereskedelmi és Iparkamarák bécsi nemzetközi kongresszusának tegnapi ülésén dr. Fischer Tivadar volt országgyűlési képviselő megtartotta nagyszabású előadását a világgazdaság átszervezéséről, amelyet az Új Kelet egyik legutóbbi számában részletesen ismertetett. A tervezetet élénk tetszéssel fogad■ta a kongreszus és annak részletes megvitatását bizottság elé utallta. A bizottsági ülés előreláthatólag egyhangúan magáévá fogja tenni a Fischer Tivadar elaborátumában kifejtett pontokat. Kloroformos merénylet készült egy kolozsvári kereskedő ellen, de egy nappal a tett elkövetése előtt leleplezték Cluj-Kolozsvár, június 1. (Az Új Kelet tud.) Érdekes körülmények között leplezett le egy készülő betörést a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya. Néhány héttel ezelőtt a Fellegvári úton ismeretlen tettesek betörést követtek el, melynek egyik tettesét, Fogarasi Jánost, tegnap a rendőrség letartóztatta. Fogarasi kihallgatása alkalmával beismerte, hogy a betörést Pasca Teodorrall, akolozsvári rendőrség régi ismerősével együtt követte el. Pascat letartóztatták és a házkutatás meglepő eredményekre vezetett. Pasca lakásán kloroformot és revolvert találtak. Pascat a rendőrségen kihallgatás alá vették. Megállapítást nyert, hogy Fogaras Pascaval együtt csütörtökön nagyszabású e speretes készült. A Szent Péteri templomnál lévő Nicolau fűszer- kereskedés tulajdonosát akarták kifosztani A ־ veszedelmes betörőket átszállí־ tották az ügyészségre. Magyar Színház Dayka Margit vendégjátékai Péntek: Egy kis senki. Premiier! Szombat: Emmy. Premiier! Vaei/map d. u. 3-kor: Torockói menyasszony. Mérsékelt helyárak!_____________