Uj Kelet, 1935. október (18. évfolyam, 219-242. szám)

1935-10-01 / 219. szám

OOP* 5696. EV. I XVIII. ÉVF. TISRI 3. I 219 SZÁM.■ udAmiiiikubdiup ívzéktHif tztMutt ■ebanograf nagyon finom készülék, rá a földrengéskutató­­idézetekben ke­­lt el és amelyeknek érzékeny tűi a leg­­jobb rezgést is lejegyzik, amely val m­­egreszketteti a földet. A szeizmográfot­k gondolták el és tudósok dolgoznak .ránt, hogy megtalálják annak módját,­­ lehessen egyszer majd az embert a­­gés veszedelme ellen is megvédeni, élet is csinál ilyen szeizmográfokat . Különös: az ember elmegy azon jelek­­, melyeket az élet szeizmográfjainak tusai rajzolnak le és nem jut eszébe, védelemre felhasználja ezeket a munka, idennapi szükségletei közben kialakult 1o gráfokat. Ilyen fontos földrengést a tőzsde. A világ valamennyi tőzsdéjén illet­tek a jelzőtüzek és őrült görbéket rak le. Ezeket a görbéket nem tudósok fól rajzolták bele az árfolyamok tér-­­, hanem a kínálat és a kereslet, amel­y szükség szabályoz. Az a szükséglet, egyszerre megváltozott irányában hirtelen ugrásszerűen átalakult és ter­­a háborús készülődések, a háborús szá­­­k, a háborús spekulációk kockázatos szedelmes területére tévedt. A diploma­­tvább tanácskoznak is, nem merünk a ra hinni, mert a legérzékenyebb szeiz­­is, az életnek a szeizmográfja, a tőzsde it jelez. amerikai tőzsdéken megdrágult a ga­­az európai tőzsdéken megdrágult a pénz világ minden börziánerje ebben a pilla- 11 nem a közigazgatási híreket, hanem a ai tudósításokat olvassa. Azokban az­ban, amelyekben a kenyér árát­ álja­­meg, nem a termésjelentéseket nézik. ) Mussolini beszédeit tanulmányozzák . a azt vizsgálják, hogy hány millió bus- ך r­aktáron, hanem azt, hogy mi is be­ee szavai mögött. Ez a pénznek a ya és a pénz tudományának müsze­­táborai jeleznek. i*d­ne*tt m­iliiáedalt ipart­­vonjunk.tira-kutató Intézetek az három esztendőre v­onatkozó­lag viruló iktúrát jeleznek a nemzetközi hadiipar Az 1933-as évtől kezdődőleg hullámos­­lést, 1935. első felében pedig ugrás­­fellendült jelez a­z­atisztika grafi­ Ez a virágzó hadiipari konjunktúra kéz­ül kihat a világgazdaságra is, míg tatai éles pro­­gnózist adnak a követ­­nyekre vonatkozólag. M állapítjuk, hogy ebben az évben július 1-éig tízmilliád dollárt, tehát 1600 mil­­ert te­n­ek fel a világ katonai kiadásai m­int azok, amiket nyilvánosan beval­­az egyes okm­ányok. Ebből kétmi­i­­llárt az európai államok költöttek jegy­­­re, tehát mindössze 120.000.000.000 lebcl egy órára 196 millió lej fegyver­­költség esik — hivatalosan. Mert, ha az összegeket­ is hozzáadhatnánk, ami­­nem vall­ottan költenek az európai ál­­a hadiipar számlája javára, úgy tiszt­­­előlünk annak a horribilis megter­­ti az aránya, amelyet a háború része­­jelent ma is Európa számára. (ia»pa.T׳ foglalkoztatá­sának konjunktu­­sasorban az acél־, a rézs-, a szén-, a , a h״'*ó-, a bőr- és a kémia! Iparágak európa­szerte. Ám érezhetővé vált ez tnktúra a más ipari cikkek piacain is. Apai államok közül Franciaország ke- Uj­áinak gigantikus megerősítésével apa legerősebb légiflottájának kiépíté- Oroszország tu­rgori- és stégih­adsere­­modern felszerelésével. Anglia ugyan­­modern légiflottájával, Németország ge újjászervezésével, hadikémiai és ált felkészültségével, Oa­szország pe­­ndessziniai hadjáratra való felfegy­­­ével veszi ki részét a horribilis hó­­köl­ykezésből Amerika és Japán csillagászati számokat adnak. Ha- 1 márd hatszáz­hatvankét milió lej­ek jó értékű valutát költ naponta jegy­­sre a világ hivatalosan, tehát ez­ek nyugodtan a kétsz­ersét kalkulál­­va reális számostant kívánunk kapni, sn­ak ezektől a szám-Gaurizankároktól a tudomány előrehaladását szolgáló költsé­­gek adatai...? A helyzet az, hogy ma a kulturemberiség kétségkívül húszszor többet költ a halál sugár ördögi­­ folálmányának tö­­kéletesítésére, mint a­­ vitaminkutatásra, vagy a bet­erjes mezőgazdaság új módszerei­­nek kísérleti kipróbálására. A népek verejtékezve és kétségbeesve né­­zik a felhőcirkáló számoszlopokat. Nem hisz­­nek a szemüknek, de hangjuk sincs, amivel vétót kiáltanának az értékek ilyen pocséko­lása ellen. A világgazdaság legsötétebb terü­­letének virágzó konjunktúrája láttán min­­denki arra gondol, hogy ez másnak jelenti pusztulását Pedig vesztébe rohan a fegyver­­kezd világ s a világgazdasági krízis egyfor­­m­án temetője lehet a győzőnek, legyőzöttnek. A fegyverkezlés őrülete ellen nem fegyverke­­zik fel senki 8 a felszerelési konferenciák megbuktatják a leszerelés ügy­ét. 8 a világ hadba áll a maga pusztulására, de nem indít­­ háborút a hadviselés ellen. Sorozatos össze­­ütközések és véres zavargások kisérik a memeli választásokat Hitler Kelet-Poroszországba utazott a memeli választások ügyében Kovnó, szeptember 30. A világ feszült érdeklődése mellett kezdődtek meg és foly­­nak a memmelvidéki parlamenti választá­­sok. Különösen Berlin és Párizs figyel lá­­zasan. Németország hatalmas erőfeszíté­­seket tett a memeli hitleristák győzelemre juttatása érdekében és már jóval a válasz­­tások előtt sorozatos tiltakozásokkal lépett fel a választások szabadságának biztosí­tá­­sa érdekében. Berlinben biztosra veszik a hitleristák győzelmét. Sőt, Párizsban is német győzelmet várnak, tekintettel azok­­ra a hatalmas erőfeszítésekre, amiket Né­­metország tett a választások kapcsán. Ha­­ a dorog­keresztesek győznek és a memeli parlamentnek hitlerista többsége lesz, úgy Németország ezen a címen magának fogja követelni a Memel-vidéket. A választások rendkívül izgatott atmosz­férában indultak meg és sorozatos össze­­ütközések és véres zavargások kísérték. Még nem lehet tiszta képet nyerni a vá­­lasz­tások eddigi alakulásáról, miután a tegnapi nappal nem nyert befejezést a vá­­lasztás és annak terminusát meghoss­zab­­bította a litván minisztertanács. A néme­­tek sorozatos visszaélésekről innak és a német rádió világbotránynak deklarálja a memeli választásokat. London, szetpember 30. A Press Asso­­ciation táviratai szerint a Memel-vidéken több helyütt súlyosabb választási inciden­­sek fordultak elő, melyeknek sebesültjei is voltak. A karhatalom gumibotját is hasz­­nálta, hogy a csoportosulásokat megszü­n­­tesse. A németek és litvánok egymás iránti gyűlölete helyenként közelharcokban rob­­bant ki. Tizenkét személyt szállítottak késszúrással kórháziba. A Reuter távirati irodához érkezett jelentések szintén több választási incidensről számolnak be. A je­­lentések szerint nem tudták biztosítani az összes jelentkező jogosultaknak az urnák elé járatását s ezért a litván miniszterta­­nács Kaunasban összeült és engedélyezte a választások ma következő folytatását. A szavazás reggel 8-tól délután 6-ig tart. Intézkedett a minisztertanács aziránt is, hogy az urnákat lepecsételjék s a válasz­­tási helyiségekben a szavazás újramegnyi­­tásáig őrizet alatt tartsák. Kaunas, szeptember 30. (Rador.) Lit­­ván részről rámutatnak arra, hogy a néme­­tek szabotálják a litvánokat, akik nem tudnak megjelenni a választásokon. Pro­­kuls faluban incidens történt. Egy válasz­­tási plakátokat ragasztó csoport megtá­­madott egy másikat. Lövéseket adtak le mindkét részről és négy ember sebesült meg. Ajuknab­eban szintén zavargások vol­­tak.­ Több hitlerista fiatalember behatolt egy szavazóhelyiségbe és a bizottság tag­­jait inzultálta. A rendőrség közbelépett Itt is többen megsebesültek. A danzigi angol ügyvivő, a francia kö­­vetség titkára és az olasz konzul Klaipe­­dába utaztak a választások rendjének el­­len­őrzés­ére. Berlin, szetpember 30. (Radar.) A Völ­­kische Beobachter a mem­et vidéki válasz­­tásokkal kapcsolatban rámutat arra, hogy a szavazás időtartamának utólagos meg­­hosszabbítása eléggé igazol­ja a némelvidé­­ki németeknek a választási bonyolult rend­­szer elleni kifogásait. A Montag élesen tá­­m­tartja a litván kormányt , hangoztatja, hogy képtelenek is kernel-terület németjei fölötti uralomra. A Montagspost égbeki­­áltó igazságtalanságok sorozatáról beszél. A lapok és a német rádiók szerint világ­­botrány lett a némelvidéki választásokból. A visszaélések, erőszakoskodások, jogtip­­rások sora véget nem ér. A német közvé­­lemény érdeklődéssel figyeli, milyen lépés­­re szánják el magukat ezek után a hatal­­mak, mivel ezúttal diplomáciai képviselőik a helyszínen saját tapasztalatok alapján győződhettek meg a brutális tények egész soráról. Klaipeda, szeptember 30. (Rador.) Teg­­nap este egy kocsmában összeütközés tá­­madt. Egy német rendőr és több fogy­asz­­tó összeverekedett, majd revoulverlövé­­sek hangzottak el. Az összes verekedőket letartóztatták. Párizs, szeptember 30. (Rador.) A Ha­­vas jelentése szerint Varsóban riasztó hí­­rek kerültek forgalomba Németországnak Klaipedába való behatolásáról. Azt állít­­ják, hogy Varsóban aziránt érdeklődtek volna, hogyan válaszolna Lengyelország a német hadseregnek Klaipedában történő fegyveres intervenciójára. A hivatalos jel­­legű lengyel lapok szerint Lengyelország­­nak nem szabad törődnie Litvániával. A párizsi lapok tudni vélik, hogy nemzeti szocialista csapatok állanak készenlétben a Meme­­ -vidékre való bevonulásra. Párizs, szeptember 30. (Rador.) A Ha­­vas-ügynökség jelenti Berlinből: Hitler kancellár váratlanul K­et-Poroszországba utazott Ez az utazás nagy meglepetést keltett és úgy magyarázzák, mint Litvánia elleni demonstrációt és annak jelét, milyen jelentőséget tulajdonít Hitler a memeki vá­­választásoknak. Fanao. Bucurați **׳ erki ■rtf HB raff Cmi, Strato IBM MI•­I Kedd ,935י■ okt. 1. VILÁG TÜKNS Werner Hegemann Olvas­om, Werner Hegement megfogalzot­­ták a német állampolgárságától és ráadá­­sul a vagyonát is elkobozták. Vagyis földönfutó koldussá akarják tenni Vájjon, miért ez a nagy harag? Ez a gyilokra menő düh ellene? Hegeman nem zsidó. Nem abból és ör­­dögi fajtából való, mely a német államot és a német szellemiséget, ahogy a náci­­frázis hirdeti, vele született gonosz bör­­tönből aláaknázza. Hegemann hétpróbás árja. Tetejében a nehéz időkben is állta a náci programnak azt a részét, mely mint ,,szociális sallang44 a tömegeket voltakép­­pen elhódította és amelyet, mihelyt a ha­­talomba cseppentek, rögtön kihajítottak az ígéretekkel túlterhelt hajójukból. Hege­­man□ már jóval a nácik előtt követelte a földreformot A telekspekulációk megaka­­dályozását. Az ellenérték nélküli kisajá­­tításokat, ha a közcél így kívánja. Tehát megelőzte Federt, a nácik ״ nagy 44 nem­zetgazdászát, kit szintén kisemmiztek azóta. Egyébként nem politikus Hegemann, ha­­nem várostervező mérnök, még­pedig olyan kvalitásokkal, hogy nemzetközi súlya van ן és — furcsa együttes! — történetiló. • Áll tehát a kérdés: Mit vétett, hogy a nácik a torkának ugrottak? Fura és érdekes története van ennek. Rö­viden elmondom. Kevéssel a Hitler uralomra kerülése után könyvet írt Hegemann. E könyvben — Entlar­te Geschichte a dim­e — nem a nagyvárosok fejlődési vonalainak okos és előrelátó kijelölője a mérnök, szólalt meg hanem a hitórikus. A német történetírás náci fázisait és a nácizmus történeti frá­­zisait cáfolta meg benne. A hazug, a ro­­mantikus, a hamisító történetírók ellen ha­­dakozik. A könyvet a vaksi náci cenzúra keresz­­tülengedte a rostáján. Mert Hegemann egy ügyes trükkel megtévesztette. Nagy ravaszul Hindenburgnak és Hitlernek aján­lotta ugyanis a könyvét. A nácik beérték ezzel a hódolattal, igazában csupa gúny csupa megvetéssel teli ajánlással és nem lapoztak tovább. Az olvasóközönség vi­­szont szájról iszájra adta, hogy mi áll benne és kapott rajta. Pompás csemege volt a gleichschaltelt könyvtermé­ben. Mi­­re a Völkische Beobauchter ráébredt, hogy a Harmadik Birodalom ,,legnagyobb ellen­­sége"4 ez a Hegemann és mire a kultúra­­pusztítók tűzhalálra ítélték a könyvét, már késő volt. Már jófonnán mindenki ol­­vasta, akit érdekelt. Hegemann Hennaimal, a mostanság so­­kat emlegetett h­eruszk tözsfönökkel ke■­­di. Megállapítja, hogy ez a nemzeti hős sohasem élt, hogy egy bombasztikus német költő kitalálása. Rengeteg példáját sorl­­ja fel aztán az idealizált germán ősök el­­képesztő kulturátlanságának és mélységes erkölcsi romlottságának. A földművelést csak a rómaiktól tanulták e. Vadon nőtt gyümölcs, vadhús és aludt tej volt a táp­­lálékuk addig. Szenvedélyes játékosok és tunya dologkerülők voltak, játékszen­ve­­délyből még a szabadságukat is kockára tették, a munkát pedig a rabszolgáikkal és az asszonyaikkal végeztették. A rabszol­­gáikkal kegyetlenül bántak, gyilkolták őket és a feleségük is rabszolgasorban élt voltaképpen. Hűséget nem ismertek. Alat­­tom­osság, ravaszság a fő jellemzőjük. Ró­­mát nem hódították meg. Tulajdonképpen az történt, hogy a kétségbeesett rómaiak feladták az országuk védelmét, mert föld­­jeik termő ereje kimerült (a hum­ust csak a XVI. század támasztotta fel a lóhereter­­meléssel) és nem tudtak többe versenye■­­ni a germán rabszolgatömegek olcsó mun­­kaerejével. Az Itáliába csődült germán rabszolgatömegek olcsó munkaerejével. Az

Next