Uj Kelet, 1935. október (18. évfolyam, 219-242. szám)
1935-10-01 / 219. szám
2. OLDAL Itáliába csődült germán barbároktanácstalanok voltak rómaikultúra alkotásaival. Nem tudtak mitkezdeni velük. Jellemző, hogy különösen a fürdőkkel voltak megakadva. Ez az irtózás a mosakodástól még első Vilmos császár idejében is rendületlenül tartott. A császári palotának sem volt fürdőszobája és a császár a szomszédos szállodából cepeltette át magának a gárda katonáival a kádat és a meleg vizet, ha történetesen kedve szottyant fürödni. A szállodában külföldiek is megfordultak, az ő kedvükért volt ott szükség erre az exotikus berendezésre és a meleg vízre. A Hitler könyviszonya és műveltség gyűlölete Hegemann szerint a népvándorlás idejének hazajáró lelke, csökevénye. Egy konzervatív német histórikus (Der״brück) állapítja meg, hogy a népvándorlás az analfabéta germán katonai arisztokráciát ültette a görög szellem képviselője, a római arisztokrácia helyébe. A betűket, a rúnákat a latinoktól vették ugyan át a germánok, de nem az íráshoz, hanem a varázsláshoz használták. Ezért mondhatták ezer évvel később is a német képviselőházban, egy arisztokratáról. Ez az úr nem tud olvasni, hiszen ősi nemesi csa- ládból származik. Hitler alteregója a német múltban a clairvauxi Bernhard (1090—1153). Ő is gyűlöli az asszonyi ördögöt, őis a szent férfi szerelemről beszélő és uszít a sémiták mindenesetre okosan nem a belföldi, hanem csak a külföldi sémiták ellen. A szónoki sikerei is hasonlítanak a Hitleréhez. Nem tudott németül, (Hitler osztrák dialektusbanbeszél), de a tömeg mindenáron hallani akarta és nem sokat törődött a tol״ máccsal, aki azután lefordította számára az idegen szót. A harangok kondultak meg és örömrivalgás ■hallatszott mindenütt, ahol Bernhard megjelent és a meg nem sértett prédiáciának sikerén kívül a mai ember számára egyenesen rejtélyes sikerei voltak a gyógyítás terén is. Leszedi a romantikus varázst Hegemann a nagy Barbarosszáról is, akinek tiszteletére, ez a tisztelet ma megint teljében van, I. Vilmos c császár 1896-ban 60.000 tonna kőből egy 250 láb magas emlékműszörnyegeteget emeltetett, amelyért aztán a Denkmal-Willy nevet kapta tiszteletle־ nül vigyorgó alattvalóitól. Pompásak a korabeli egyházi ׳ iratokból vett idézetei, amikkel Hegemann, Barbarosszával foglalkozva a keresztes hadjáratok vitézeit jellemzi. Az egyiket a cupiditas noverum rerum fűtötte, messzi földeket, új világot akart látni. A másikat a szegénység, a harmadikat adósságainak nyomasztó súlya hajtotta, a negyedik gonosztevő volt és a büntetések elől menekült. Goebbels propagandája is ilyen elemek meghódításán munkálkodik, — ennél a megállapításnál köt ki Hegemann. Sokat foglalkozik Hegemanin Lutherrel, akinek a náci körökben szintén magasra szállott a csillaga. A parasztlázadás értelmi szerzőjének mondja. De ugyancsak ő volt, aki a fellovalt parasztokat cserben hagyta, aki az urak mellé szegődött és kiállította számukra a szabadságlevelet: ,,Steche, schlage, würge, wer da kann!“ Akárcsak Hitler, hangzik a Hegemann Nutzanwendungja, aki egésztekintélyével a potempai gyilkosok mellé állott és ״ Wamerad“-jainak szólította ezeket a bestiákat. Gustav Adolfról, aki a katolikus Franciaország szövetségeseként harcolt a protestantizmusért, megállapítja Hegemann, hogy a politika, a gazdasági érdek hajtotta és korántsem a vallásszabadság magasztos eszméje. Megállapítja, hogy többet pusztított Németországban, mely ma parancselóra a dicséretét zengi, mint a „hun és ״ barbár“ Attila. Sokat foglalkozik Hegemann Nagy Frigyessel, akit a náci •történelemhamisítás az ״ első nemzetiszocialistává“ avatott. Vitathatatlanul׳ vannak rokonvonások. Köztük ahogy Hitler az olasz barátság csalóka reményéért elárulta Dél-Tirolt, úgy volt Frigyes a maga idejében Elzász ügyének árulója. A meg׳ nyomorodott katonáinak kegydíját épp úgy mélyen a létminimum alá szállította, akárcsak Papén a munkanélküliek segélyét. Viszont a ״ Führer“־ ségről kemény kritikát mondott. Aki azt hiszi magáról, hogy irányíthatja az eseményeket, súlyosan csalódik és tervei meghiúsulnak, — írta. Azt tartja: Seine heilige Mejestät der Zufall erledigt die Geschäfte dieser Welt. Abban azonban megint egy húron pendült Nagy Frigyes a nácikkal, hogy a legkegyetlenebbül üldözte a szegény zsidókat. Viszont a gazdag zsidókat megkímélte, befolyáshoz, privilégiumokhoz segítette. Vaj jón Hitler — kérdezi Hegemann — ebben is követni fogja az első nemzetiszocialistát? A népről a nép szellemi erejéről Nagy Frigyesnek is olyan rossz véleménye van, mint Hitlernek. ,,Mozog, ha taszítják és fekve marad, ha egy pillanatra felhagy az ember a tustm gáláváMintenim csak annyit tud, amennyit az apjától hallott és senki sem igyekszik megtudni, mi történik a külső országokban.“ — Ezeket írta a titkos végrendeletében a népről. Hitler pe dig a Mein Kampf első 11 kiadásában szószerint igy irt: Der Deutsche hat keine blasse Ahnung, wie man das Volk beschwindeln muss, wenn man Maaaenanhänger haben will. A 12. kiadásból — akkor már együtt volt a hívek birkanyája — persze ez az áruló, a svindler, a szédelgő Hitlernek lelkébe mélyen bevilágító mondat. A szabadságharcos Lützow és Korner glóriájának szétfoszlatása után ezekhez a végső következtetésekhez érkezik el Hegermann. A nácik ׳ történeti hősei és úgy a hamisítás termékei, mint az egész rend״ szerük és a gondolkozáshoz lusták becsapása, a kisemberek félrevezetése a céljuk. A könyve végéhez két idézetet biggyeszt Hegemann. Az egyik a Nietzsche mondása, aki most erősen divatban van a Hamadik birodalomban: Wo geherrscht wird, da gibt es Massen, wo Massen sind, da gibt es eine Sklaverei. A másik citátum Goethetől׳ való és így szól: Noch ist es Tag, da rühre sicht der Mannl Die Nacht tritt ein, wo niemand wirken kann. Amikor Hegemann ezt a könyvét írta 1933 februárjában — még csak esteredetét. Ma már azonban — az ő egyéni sorsa is bizonyítja — súlyos éjszaka telepedett Németországra. Hol a férfi, a hős, aki a homályát eloszlatja? (9. a.) DJ Zsák, zsineg, ponyva, BÚTORSZÖVET! Szőnyeg és kárpitoskellékek NAGY VÁLASZTÉKBAN Magazinul TAPITEX S. A. Cluj, Calea Regele Ferdinand. KEDD, 1935. OKTÓBER 1. Autonómia, önsegély ét Palesztinai országépítés: a németországi zsidóság új programja A németországi zsidók birodalmi képviselete nagyszabású programnyilatkozatban szögezte le a németországi zsidóságra való feladatokat. A nürnbergi törvények az autoemancipáció gondolatát véstek a német zsidók tudatába. Ötéves kivándorlási terv, amely 15 ezer zsidó kivándorlását irányozza elő évente Berlin, szept. 30. Az Új Kelet legutóbbi számában jeleztük, hogy a németországi zsidók birodalmi képviselete, melyben az összes zsidó testületek képviselve vannak, nagyszabású programot dolgozott ki, mely a nürnbergi törvények ellenhatásaként a zsidó élet újjáépítését és az új helyzetnek megfelelő konstruktív szabályozását tűzte ki célul. Előttünk fekszik most a németországi zsidóság reprezentatív testületének nagyjelentőségű nyilatkozata és konstruktív programmja. A programm egyik része tárgyi, másik része személyi és szervezeti vonatkozású. Annak szükségeségéből indul ki, hogy a Németországban élő zsidók anyagi létét kollektív erővel kell fenntartani. Lehetővé kell tenni számukra egy méltóságteljes életet és ebből a célból számos intézkedést irányoz elő a birodalmi képviselet. Ezenfelül megállapítja, hogy ezeknek az intézkedéseknek a kiegészítéseként kell következnie a németországi• zsidó emberanyag fokozatos leépítésének tervszerű és szabááyozott a kivándorlás által, elsősorban Palesztina felé és erre nézve javaslatokat tesz a bizoytalmi képvielet programmja. A programnyilatkozat első szervezeti és személyi vonatkozású teendőkkel foglalkozik. Ez a programm hivatott némi kárpótlást nyújtani Németország zsidóságának a hitlerista rezsim megaláztatásaiért és a sorozatos sanyargatásért és ren- ׳׳ deltetése a mai nyomasztó és keserű szituációból uj élettartalmat meríteni egy uj zsidó élet számára. A németországi zsidóság programmja A birodalmi képviselet programnyilatkozaszó szerint így hangzik: " III. , ״ A nürnbergi Reichstag által hozott törvények mélyen sújtották a németországi zsidókat. Feladatuk azonban egy területet teremteni, amelyen elviselhető viszony alakulat ki a német és a zsidó nép között. A németzsidók birodalmi képviselete minden erejével és akaratával hozzá akar ehhez járulni. Ilyen elviselhető a viszony díjfeltétele annak reménye, hogy a megaláztatások és bojkottálás megszűnésével meg fogják adni Németország zsidóinak és zsidó községeinek a morális és gazdasági életlehetőséget. A németországi zsidók életének rendje autonóm zsidó vezetés elismerését követeli az államtól. A németországi zsidók, birodalmi képviselete az erre hivatott szerv. Csekély kivétellel mögötte áll a zsidók és a zsidó közegek összessége, az összes országos szövetségek és az összes nagy hitközségek, valamint a szabad zsidó szervezetek, a németországi cionista szervezet, a németországi zsidók központi szövetsége (Centraverein), a zsidó frontharcosok birodalmi szövetsége, a vallási — liberális zsidóság szövetsége, a szervezett községi ortodoxia, a zsidó íószövetség, a zsidó ifjúsági szövetségek birodalmi vezetősége. A birodalmi képviselet legsürgősebb feladatai, amelyeket az eddig megjelölt út energikus követésével és teljes odaadással fog szolgálni, a következők: 1. A saját zsidó iskolám( az ifjuság vallásilag gyökeres, öntudatos és igaz zsidókká való nevelését kell, hogy szolgálja, akik a zsidó közösséggel való tudatos kötelékből a zsidó jelen munkájából és a zsidó jövőbe vetett hitből merí ki az erőt, hogy megfeleljenek a súlyos követelményeknek, amelyeket az élet támaszt velük szemben. A tudás közvetítésén túl a zsidó iskola egyidejűleg a jövendő pályára való tervszerű előkészítés célját is kell, hogy szolgálja. A kivándorlási képességre való tekintettel, különösen Palesztinára vonatkozólag, a kézműves pályákra való nevelés és a héber nyelv tanítása fog előtérben állani. A leányifjúság nevelésének és szakmai kiképzésének arrakell irányulnia, hogy az iskola előkészítse őket azokra a feladatokra, amelyek mint a család intézményének fentartóira és mint a jövő generáció anyáira várnak reájuk. Egy független •kulturális építő munkára vár a művelettel és kultúrtermeléssel foglalkozó zsidók működési lehetőségének megteremtése és a németországi zsidók saját kulturális életének a megteremtése. 2. Az egyre növekedő kivándorlási szükségleteknek nagyszabású tervszerűsítéssel kell megfelelnie a német zsidóságnak, mely elsősorban Palesztinára, de a többi számbajölő országokra is kiterjed és különösen az ifjúságra érvényesül. Ehhez tartozik a kivándorlási lehetőségek fokozásainik gondja, a kiképzés a kivándorlásra alinti..., párákra, különösen mezőgazdaságra éskézműiparra, a lehetőségek megteremtése a gazdaságilag önálló elemek vagyonának mobilizálására és likvidálására, a fennálló transzferlehetőségek kiszélesítése és új lehetőségek teremtése. 3. Az állami segélyezés kiegészítéseként és a hitközségek által feltartott zsidó jótékonyság további és rendszeres kiépítése által biztosítanikell a segélyre szólók fenntartását és felkarolását. 4. Ezen sokoldalú és súlyos feladatoknak nem felelhet meg egy elszegényedett közösség. A birodalmi képviselet minden eszközzel meg fogja kísérelni, hogy biztosíttassék a zsidók gazdasági ereje a fennálló keresetlehetőségek fenntartása által. A gazdaságilag ligyengült elemek számára további gazdasági segélyintézkedésekre van szükség, elsősorban a munkaközvetítő, a gazdasági javaszoló, v.l.amint a személyi és rális hitelsegítség megerősítésével és kiszélesítésével. 5. Erőt a jelenben és reményt a jövőre a Midó Palesztina építésének életteljes haladása nyújt számunkra. Hogy a németországi zsidóságot az eddiginél is fokozottabb mértékben kapcsoljuk bele ebbe a fejlődésbe, a birodalmi képviselet, mint olyan, csatlakozik a zsidó országépítés művéhez (Keren Hajjeszad) és nyomatékosan felhívja a zsidó hitközségeket és szövetségeket, hogy kövessék ezt a példát. A birodalmi képviselet késznek mutatkozik arra, hogy szervezeti kapcsolatot teremtsen a németországi zsidóság területei és a palest mnai országépítés műve között. • A felelősség és a súlyos feladat nagyságának teljes tudatában egységre, zsidó magatartásra, a legszigorúbb önfegyelemre és a legnagyobb áldozatkészségre hívja fel a birodalmi képviselet az összes zsidó nőket és férfiakat és az egész zsidó ifjúságot. .. A birodalmi képviselet elnöki tanácsának javaslata értelmében a birodalmi képvisellet, az országos szövetségek és hitközségek halaadéktalanul tegyék meg a szervezeti és személyi intézkedéseket, melyek a zsidó testületekben szükségesnek mutatkoznak az új proram erőteljes és konzekvens keresztülvitelének biztosítása érdekében minden zsidó tényező által. A fenti határozatokhoz az alábbi testületek jelentették be csatlakozásukat: a poroszországi zsidó hitközségek szövetsége, a bajorországi izraelita hitközségeik szövetsége, a szászországi izraelita község-szövetség , a hesseni izraelita hitközségek országos szövetsége, a Württemberg izraelita vallásközösség legfelsőbb tanácsa, a bádeni izraeliták legfelsőbb tanácsa, a hansentadti hitközségi képvviselet (Hamburg, Altona), a mecklenburgschwerini izraelita országos község legfelsőbb tanácsa. A berlini, brefelaui, frakfurti, kölni, maimheimi, esseni, nürnbergi éskönigsbergi zsidó nagyhitközségek. A németországi cionista szervezet, a németországi zsidók központi szövetsége, a zsidó r romi harcosok abtrocsjailimi szövetséges, a vallási-liberális zsidóság szövetsége, a szervezett községi ortodoxia, a zsidó nőszövetség, a zsidó ifjúsági szövetségek birodalmi vezetősége, a németországi zsidók segélyező egyesülete (Hilfsverein), a Jewish Agency Palesztina Hivatala. A Rundschau állásfoglalása A Jüdische Rundschau, a németországi ciomaa szervezet hivatalos lapja, kommentárjában amellyel a birodalmi képviselet programnyyatkozatát kíséri, rámutat arra, hogya zsidó nép nemzeti mozgalma az autoemancipáció szükségességéből indult ki. Az önsegély és az önfelszabadítás jelszavaival indult meg a cionista mozgalom és a németországi cionisák már jóval 1933 előtt hirdették és követelték ezeket az alapelveket. Annál energikusabban szállottak síkra ezekért az irányelvekért akkor, amikor a külső kényszerűség is ezt diktálta és a németországi cionisa mozgalom sohasem adta fel a harcot az egyetemes népi feladatok szolgálatáért. A lap megállapítja, hogy abirodalmi képviselet programja erőteljes önsegélynek monható, mely magában egyesíti az összes konstruktív feladatokat. A cionisták azonban — írja a Rundschau — csak akkor vállalhatják a felelősséget e terv megvalósításáért, ha kiküszöbölik azt az ellenállást, mely eddig a cionisták egyenjogú részvételének állott útjában a zsidó intézmények vezetésében. Tizenötezer kivándorló évente A berlini cionista szövetség legutóbbi ülésén dr Joachim Prinz tartott nagyszabású expozét, amelyben ötéves tervet állított fel a kivándorlásra. Tizenötezer zsidó kivándorlását irányozta elő minden évre, úgyhogy a halálozási többlet tekintetbevételével öt év alatt 117 ezer 500 egyénnel lesz kevesebb a németországi zsidók száma és 1940-ben már csak 325 ezer zsidó lesz Németországban. Dr Prinz ezenkívül hangsúlyozta, hogy a cionisták a fifti-fifti elv alapján a cionisták és nem cionisták egyenlő arányú képviseletét követelik a birodalmi képviseletben, az országos szövetségekben és a hitközségekben.