Uj Kelet, 1936. február (19. évfolyam, 25-50. szám)

1936-02-01 / 25. szám

in nani. Baron L Pop I 14. XoMBa: ML Előfizetési zr»L״־ ' ■jtoroura M9, nogye*‘‘־״ bVTti ew, e*te*é­­t&axei Havonta 1A!­­ lapoumcuiupnap — Kéziratot! megőrzés** és vállaljuk. Ernő. FeleWs raerfcerate! Ferenc. Bac­oft Ernő, Szombat, 1936. február 1• XIX. ÉVF. 25 SZÁM 5690. ÉV. LEVAT 8. jUuoty■ király Paesation Károly király párizsi látogatásának és vez­ető francia államférfiakkal való tárgyaié״­­Balnak nemcsak nagy külpolitikai, hanem belpolitikai jelentősége is van. Már a György király temetése alkalmából összegyűlt uralkodók és államférfiak tanács­­kozásain kitűnt, hogy az összes számottevő nyugateurópai, valamint orosz és kisantant­­politikusok a legnagyobb bizalmatlansággal tekintenek a németországi események és a hitlerista külpolitika újabb sakkhúzásai felé. A Sarraut-kormány megalakulása, Litvinov­gdennel való tárgyalásai is annak bizonyá­­­sai, hogy a demokratikus államok a népsze­­vetségi gondolat érvényesítésével állnak vagy buknak s hogy komoly békepolitikát a hábo­­rúra készülő Németország elszigetelése és bármikor várható váratlan támadásainak biz­­tos kivédése nélkül elképzelni is lehetetlen. Károly királynak most Párizsban alkalma nyílik közvetlenül meggyőződnie arról, hogy bizonyos párok nyílt kacérkodása a szélső­­jobboldallal és a német orientációval egyálta­­lában nem szolgálják Románia érdekeit s hogy országunk katonai és gazdasági védelt biztonságának biztosítása csakis a nép­­szövetségi politika teljes respektálása mellett valósulhat meg. A király párizsi látogatása bizonyára jó­­tékony és termékenyítő hatással lesz azokra a politikusokra is, akik a régi szövetségestől elfordulva, Berlin felé kacsintanak. Sorot tűttik­árifjú­­ Most jelent meg a francia könyvpiacon ,Georges Sorol Megjegyzései“ című könyv. A megjegyzéseket Jean Varlot gyűjtötte ösz­­sze. Sorol 1924-ben halt meg s akkor meg­­hagyta, hogy a megjegyzéseket halála után csak 41x *spteadivel szabad nyilvánoságra hozni. Varlot tartotta magát a kívánsághoz s csak­ most nyomtatta ki a könyvet. Georges Sorést kevesen ismerték, amíg élt. Ma sem ismerik sokan, holott gondolkodásának ha­­tása egyenesen lemé­he­tetlen. 1907-ben írta meg „Elmélkedéseit az Erőszakról“. Mind­­össze néhány példányban jelent meg ez a könyv. Nemcsak hogy feltűnést nem keltett,­­10 igazán alig vette észre valaki. Néhányan mégis észrevették , elmerültek a tanulmá­­nyozásában. Ezek között volt Mussolini és Lenin. Állítólag Hitler is elolvasta, de ez nem bizonyos. Mussolini megvallotta, hogy ideoló­­giájának jórészét Soréi könyvéből mentette. Soréi azt bizonyítja könyvében, hogy a vi­­agot tulajdonképpen az erőszak alakítja. Az uralmon levők erőszakkal tartják kezükben a hatalmat s csak e­vszak­­kal lehet a kezük­­ből kivenni a hatalmat. Hogy az erőszakot alkalmazni lehessen, arra van szükség, hogy a tömegeknek mit a mostan adjanak. Hogy va­­lamit elhitessenek velük. Mindegy, hogy mi az a míthosz. Van-e valamilyen köze a való­­sághoz vagy nincsen, ez egyáltalában nem fontos. A lényeges az, hogy elhitessenek vala­­mit a tömegekkel , ezen a hiten keresztül megmozdíthassák őket. ״ Csa­takiáltásra“ van a dükség־, mégpedig olyanra, amely alkalmas a tömegek feltüzelésére. Sorel-nek az volt a reménye, hogy a nagy és hatalmas ála­­®okban lehetetlen a parlamenten keresztül való kormányzás. A michoffe segítségével al­­kalmazni az erőszakot, ez az ő kormányzási formulája.­­ csakugyan 1908-ban, amikor úgy tetszett, alatba a világbéke örökre biztosítva volna, • szórésszóra a következőket mondotta a „Megjegyzések“ szerint: — Boldogtalan Európa, nem tudod, mi vár r ád. Hiszen tíz esztendőn belül háború tör kl s a háborút anarchia fogja követni. Min­­tai évszázadban kétszerhrá­omszor rátör ez Európá­a, igy lesz ott most is. Soros gúnyosan beszélt az Európai Egye­­süit Államok gondolatáról. Szerinte szó sem tehet erről. Európában csak háborúk lehet­­fai. Európa népei csak egy gondolatban egye­sülhetnek — háborút viselni egymás lenn , Mussolini fellépése ut­án Soréi munkáját fozgalmasan olvasták Olaszo­szágban. Soréi dicsérőleg beszélt Mussolini­ról, aki a nem­­fait össze tudta egyeztetni a szocializmus­­sa. Lenin ugyancsak őbelőle merített, de ezen más eredményekre jutott, mint Mi»■ *011mi. Hitler nem említi, hogy olvasta volna művét. De nem tartják lehetetlennek. mmm ATHÉN, január 31. A görög távirati iroda szenzációs eseményt jelent: váratla­­nul csütörtök délben meghalt Kondilisz görög tábornok, a görög köztársaság egyik megalapítója, pár hónappal ezelőtt pedig a görög monarchista restauráció megindí­­tója. A hír óriási megdöbbenést keltett nemcsak Athénban, hanem a külföldön is. Bár az athéni távirati iroda jelentése sze­­rint Kondilisz tábornok régóta szívbajban szenvedett, halálának váratlansága mégis tápot nyújt olyan feltevéseknek, melyek szerint Kotodilisz esetleg nem természetes halállal halt meg, hanem politikai ellenfe­­lei tették el láb alól.. Természetesen ezt a feltevést eddig semmilyen tény nem tá­­masztja alá és így teljes fenntartással kell fogadnunk. Kondilisz tábornok tudvalevőleg közka­­tonásként kezdte pályafutását a görög had­­seregben. Részt vett az összes balkáni há­­borúkban, s fokozatosan emelkedett fel a káptári rangról a tábornoki rangig. Mint a legtöbb görög magasrangú katonatiszt, aktív részt vett hazája politikai küzdel­­meiben. Eleinte mint vezime­ata politikus egyike volt azoknak, akik megszervezték a köztársaságot és részt vettek György gö­­rög király trónfosztásában. A márciusi katonai lázadás idején Kondilisz már an­­twem­teista á­lláspontot foglalt el, részt­ : Vett a görög lázadás leveretésében és egyi­ke volt a restaurációt* 77107g(00m ) leg­fr­e­sebb kezű meghódítójának. Nagy szerepe volt abban, hogy György görög korn-ha hazatérhetett hazájába és újra elfoglalhat­ta trónját. György görög király hazatéré­­sével Kondiliszt csalódások érték, ameny­­nyiben a király, tiltakozása ellenére is, amnesztiát adott a venizelista tiszteknek s Demertzisz professzornak adta át a kor­­mány vezetését. A legutóbb lezajlott vá­­lasztásokon a venizelisták óriási sikereket arattak, úgy hogy az elkövetkezendő gö­­rög kormányban valószínűleg ők fogják vinni a vezető szerepet. Nem indokolatlan tehát az a feltevés, hogy Kondilisz tábor­­nok beteg szivére ellenfeleinek győzelme hatott katasztrofálisait és siettette várat­­lanul bekövetkezett halálát• ATHÉN, január 31. (Radar.) Kondilisz tábornokot a halál akkor érte, mikor ép­­pen néhány pártjabeli képviselővel beszél­­getett. A szívszélhüdés olyan gyorsan vég­­zett vele, hogy minden orvosi segítség hiábavaló volt. György király mihelyst tu­­domást szerzett a tábornok haláláról, rész­­véttáviratot intézett az elhunyt családjá­­hoz. A politikus halála pártkülönbség nél­­kül osztatlan részvétet keltett egész Gö­­rögországban• ATHÉN, január 31. (Rador.) A Görög Távirati Iroda közli, hogy György király kihallgatáson fogadta Szó­faliszt, a libe­­rális (venizelista) párt elnökét. Politikai körök szerint az új kormány csak március 1. után alakult­ meg, amikor a kamara új összetételében első ülését­ tartja. Akkor״ fog köjönni a házelnök /^,gválasztása■ al­­kalmával, kinek a részén, a venizelisták mellett, vagy ellen van a többség. Addig Demertzisz vezetné a f­llyó ügyeket. Váratlanul meghalt Kondilisz tábornok A francia kamara többsége nagy nyugalommal fogadta a Sarraut-kormány be­­mutatkozását Bizonyosra veszik, hogy a kormány jelentős többséget fog kapni a bizalmi szavazáson. Csak a jobboldaliak támadták a kormányt Párizs, január 31. (Rador.) A francia ka­­mara tegnap esti ülésén Laurent képviselő éles táma­ást intézett a Népfront ellen és kifogásolja a Sarraut-kormány baloldali irány­­zatát. Támadja a szovjetekkel kötött barát­­ságot és Herriot־ t­okoja ezért, aki ismert oroszbarát. « . Utána Franklin Bouillon beszélt, aki ugyan­­,csak támadta a kormányt, amely nem lesz képes a belső békét megteremteni, mert olyan tendenciákat képvsel, amelyekkel megegyez­­­­ni lehetetlen. Herriot válaszolt Laurentnek. Hangsúlyoz­­ta, hogy az Oroszország mellett és azzal együtt folytatott külpo­ltika Franciaország érdekeinek felel meg és azt nemcsak ő ha­­nem a miniszterelnök is így látja. Ha a ra­­dikálszoc­alista párt többsége megszakított­a a fegyverszünetet és megbuktatta a Lavas­­kormányt, ezt nem lehet rossz néven venni tőlük, mert sú­yos támadásoknak voltak ki­­téve és ezért jobbnak látták kilépni a kor­­mányból. Genfbe a szankciós polit­kát foly­­tatják, amely a népszövetségi szerződés meg­­­erősítésére szolgál. Beszélt ezután arról, hogyan vették fel Abesszíniát a Népzeövet­­ség tagjai közé Anglia támogatására és Frai:­­׳ c'aország helyeslésével. Franciaország min­­dig respektálta az adot­ szót. Folytatni kell mindvégy a­­kollektív bztonság politikáját. Herriot ezután kije­lntette, hogy munkájává mindig háláját kívánjja szolgálni. Utána Xavier Vallat, jobboldali beszél, szintén a kormány ellen. Tizenegy miniszter bizonyos politika híve, a másik tizenegy ez el­en küzd. Ez a kormány nagy egysége. Potut, radikálszocialista a kormány pénz■­ügyi politikája iránt érdeklődik. Párizs, január 31. (Rador.) A reggeli sa­­jtok szerint a kormány a kamarában fkfeje­­­zet­en baloldali többséget fog kapni. Az a nyu­galom, ame­l a kamara tegnapi ülését jelle­­mezte — írja a Le Matin — mutatja, hogy senki sem kételkedik a kormány többségében, amely annál nagyobb lesz, mert a szocialisták is megszavazzák a bizalmat. A Le Joum­al 150 főnyi többségre számít. Lengyelország tiltakozása a litvániai lengyelek el­­nyomatása ellen Varsó, január 31. (Rador.) A PRT-ügynök­­ség közi a Polska Zbrojza című lapnak a lit­­vániai lengyel alattvalók üldözésével kap­­csolatban írt cikkét, amely szerint ha Litvá­­nia lengyele­lenes politikát akar folytatni — ehhez joga van. DK — írja a lap — Lengyel­­ország sohasem fogja, megengedni, hogy 200 ezer lengyel üldözéseknek legyen kit éve és törvényen kívül helyeztessék, mialatt a Len­­gye­országban élő­­ tvánok telj­es polgári és kulturális jogszabadságot élveznek. i : TttEXB VIII. Edward egy­­szerű élete Az angol király temetése után felmerült a kérdés, mikor fogják az uj királyt, Vili. BfcBd­wardot megkoronázni ? Mik erre nézve a hagyományos szokások Angliában? Pont­os választ a kérdésre senki nem tud adni, sem az udvarnál, sem kormánykörökben. Az uj király ugyanis az angol közjog értel­­mében a trónralépés tényével koronázás nél­­kül is megszerezte uralkodói jogait. Minthogy pedig a koronázás aktusa nagy előkészülete­­ket igényel, beletelhet egy teljes év, amíg a cantenburyi érsek felteszi Szent. Edward ko­­ronáját a westminteri apátság templomában az utód, VIII. Edward fejére. Az új angol király néhány napos uralko­­dása alatt is bebizonyította főleg egyszerűsé­­gével, hogy népkirág akar lenni. Dolgozók­­szobájává a Buckingham-palota egyik egy­­szerű, világos földszint­i helyiségé alakíttatta át. Ez a szoba azelőtt várószoba volt, ahol azok tartózkodtak, akik a király első magán­­titkáránál királyi audienciára iratkoztak fel. A szoba kissé díszes bútorzatát (kínai lakk­­bútorok­ voltak, amiket a kínai anyacsászárnő ajándékozott még VII. Edwardnak) a fiatal ■király kihordatta és meghagyta, hogy egy­­szerű irodai bútorokkal cseréljék fel Azóta egy mahagóniból faragott nagy iratszekrény, hatalmas­ íróasztal és két karomazték a Tágas terem minden bútorzata­ A kevés bútor, a világosság és jó szellőztetés egyébként meg­­­felel az új angol lak­ás-stílusnak. Ahol munka folyik, onnan száműzik az elpuhultságra em­­lékezte­t pompát. Szőnyegek helyett viaszkoa vászon fedi a padlót, a falakon pedig a kirá­­lyi versenyistálló lovainak képei díszelegnek. Három lépcsőfok választja el a király bei­­gazószobáját az első magántitkár irodájától. A király dolgozószobája előtt állandóan szol­­gálattevő apród áll. Vele küldi szóbeli üzene­­teit a király a Titkárnak, aki jegyzeteket k­é­­szít a látogatókr­ól. Az uralkodó jóváhagyása után a szolgálattevő kamarás vezeti a király elé a látogatókat. Közölték a lapok, hogy a király leiratot in­­tézett az admiralitás első lordjához, a had­­ügyminiszterhez és a légügyi miniszterhez, amelyben megköszöni a haderők lojális maga­­tartósát. A leirat különös büszkeséggel emelte ki a tengerészek pompás magatartá­­sát. Csak most derült ki, hogy a szolgálatba kirendet tengerészek önként kérték parancs­­nokságukat, hogy a hideg szilre és jeges esőre való tekintet nélkül blúzban vonulhassa­­nak ki a­­temetésre. Gyönyörűen festett a kék zubbonyotok csapata, amikor az ágyú­­talpat húzták, amelyen a meghalt király ko­­porsója nyugodott. A repülőgépekről felvett fényképek a matrózokat úgy mutatja fehér gallérjaikkal, mint egy óriási sakktáblát.­­ Az angol királynak több trónszéke van. Leghíresebb az a régi és a Westminster apát­­ságban álló trónszé­k­, amelyen a koronázás­­ alkalmával foglal helyet az angol király.­­ Egyszerű tőgyfából készült trónszék ez, ha híres angol ereklye, amelyet hatszáz évvel azelőtt hozott magával Skóciából I. Edward, amikor legyőzte és meghódította Skótorszá­­got. . A másik híres angol trónszék a felsőház­­ban van. Ez kristályokkal van diszítve; a király a parlament megnyitásakor innen ol­­vassa fel deklarációját. Legdrágább és leg­­pazarabb trónszék az, amely a 19­­. James pan■­lotában áll. Csak egészen nagy ünnepségeken használják, teljesen el van borítva gyémán­­tokkal és igazgyöngyökkel. Értékét nem is tehet megállapítani, összesen hét trónszéka van a különböző palotákban az angol király­­nak, aki a legkülönbözőbb alkalmakkor h­az­­nálja azokat. • Az uralkodó elhunyta után hat hónappal az angol pa­lament mega­lapítja az új ural­­kodó jövedelmeit, amelyeknek főforrása a civillista. Az angol király tulajdonosa London leg­­értékesebb telkeinek. E telkekhez tartozik a Picadylyn, a Regent Streeten, a Cars­­on House és az Opera kö­nyékén lévő fekvősé­­gek. Egyedül a Regent streeti háztulajdonos , sok évi 319 ezer fontot fizetnek örökbér­e.

Next