Uj Kelet, 1936. április (19. évfolyam, 83-104. szám)
1936-04-01 / 83. szám
■ 1·rX uo 1\ tur tssrn mm n* 9*0/*1ד4מ. fe btedeU^i־ telt Olaj, ** Baron L P#f Turt(m: S־«LEJAflwMesJ •taU Tooti. Hfl, wyyecem S3*. *6, 1 SW, *géteftvz» UM» lej. Idr«' Havonta I, M|ye#v, »vr• 1*. 2• dollár. *46m* fll|91ab*a «ertöt. Ar KUCT“ •a •rdélyi 6• hámá ta&t »flysö״ n potttikal v'. &&***& utánnyomó A&traune• fo*• •wdjasc «te זז és ///. HatuYeon lezajlott a németországi népszavazás s ahopan azt egy francia lap megállapítja: a Führ tönkregyőzte magát. Némi lényeges szépighibák ugyan előfordultak ezen a népszav záson: mint most utólag kiderül, rengeteg van szavazólapot adtak le, amelyek tulajmképpen a Führer ellen szóltak s amelyeket imisitatlan náci gesztussal mégis a Führer vára számítottak be. A nagy győzelem azonban alighanem a marrhusi győzelemhez hasonló, mely mögötte deliráló, kiéhezett és minden józan megindulást félretevő német nép áll, amelynek indulata máról-holnapra a Führerre nézve ktasztrofálisan, az európai emberiségre azonb annál megnyugtatóbban változhatik meg. Hogy az olyan népszavazásoknak, mint a gnapi németoszági népszavazás volt, menyire vitatható az értékük s mennyire nemééyleges néphangulatot fejzik ki, több törénelmi analógia bizonyítja. És bár az anagiák rendszerint sántítanak, mégis szüksésnek tartjuk a német népszavazás eredméével kapcsolatban felemlíteni m. Napóleon rhedt népszavazását, amelyet a császár inak idején azért rendelt el, hogy igazolja aászárrá való kikiáltásának jogosultságát. A ancia nép többsége ezen a népszavazáson aászárság mellett nyilatkozott meg, hogy Lg négy hónappal későbben ugyanez a nép elfossza Napóleont trónjától s kikiáltsa a hrmadik köztársaságot Franciaországban, m. Napóleon épúgy, mint Hitler, a népavatás után háborús kaland előkészítésével neketett menekülni a belső bajoktól, aminek edménye az volt, hogy ténylegesen bábomnb keveredett a porosz hadsereggel, amely a dánnál szétverte seregeit, őt magát foglyul tette és diadalmasan vonult be Párizsba. Az analógia kedvéért röviden összefoglalta HI. Napoleon ״ diadalmas népszavazásá- ik** történetét és az utána következő eseménekét. 1870 május 8-án II. Napoleon császár, illet Heg alkotmányos kormányának elnöke, Emil Ilivier, Franciaország területére általános okos népszavazást rendelt el, annak bizonyítjára, hogy császárságát, illetőleg rendszerét helyesli, vagy nem helyesli-e a francia ép. A népszavazáson 7 millió 358 ezer 113 tavazat francia igennel és 1 millió 538 ezer 15 francia nemmel szavazott. Napóleon e döntő többségű népszavazás redményeképpen saját népszerűségére köétkeztetett és a személyes uralomhoz kívántisszatérni. A személyes uralom, helyesebben diktatolt, rövidesen útját állotta mindazoknak a rermoknak, amelyek elengedhetetlenül szükégesek lettek volna a francia nép akkori suos problémáinak megoldására és így az eléedetlenség egyre növekedett. Az előállott snos társadalmi és politikai válságból Napoלסמ, épúgy, mint Hitler, nem a demokratikuszabadságjogok visszaállításával, hanem egyyőzelmes háborúval akart kimenekülni. Mikor júniusban egy HohenzoBern herceg spayol trónjelöltsége mozgásba hozta a francia edélyeket, Napóleon és katonai pártja féléves gesztussal háborút üzent Poroszországak. Ez július 15-én történt. Pár hét múlva megérkezett az első vereségre, amely elsöpörte az Ollivier-kormányt és császár, aki csak két hónappal ezelőtt olyan fiási többséget kapott a népszavazáson, nem mert Párizsba visszatérni. Mac Mahon táborok táborában időzött, akivel együtt Sedanál fogságba esett. A sedani kapituláció elere szeptember 4-én, két nappal a vereség tán, Párizsban kikiáltották a harmadik köztrsaságot és a Bonaparte-családot örökre leszították a francia trónról, íme, ilyen a „népszerű“ diktatúrák és aiktátorok, a nagysikerű népszavazások megirhatósága és értéke. Világért sem akarjuk azt állítani, hogy Hitrnek teljesen azonos sorsa lesz II. Napolónnal, mert hiszen a történelem, ha megismétli önmagát, mindig más formában és más ürülmények között ismétlődik. Az azonban bizonyos, hogy a német nép hitége Hitlerhez csak látszólagos hőség s nemhéz tudni, hogy hazárd vezére mikor ragadhtja magát olyan lépésre, amely fölötte is legkondittatja a történelem lélekharangját, mint Hi. Napóleon fölött, aki szintén tönkregőzte magát annak idején, hogy rövid négyónappal később őt győzzék le — visszavonatatlanul. Meghamisították a tegnapi németországi népszavazás eredményeit? Meg nem cáfolt hírek szerint óriási azoknak a száma, akik semmis szavazólappal szavaztak, amelyeket Hitler javára számítottak be. Neurath Sir Eric Phipps berlini angol nagykövetnek nyújtja át ma Hitler részletes válaszát Párizs és London feszült érdeklődéssel várja Hitler végleges válaszának tartalmát London, március 31. Az angol közvélemény rendkívüli érdeklődéssel tekint Hitler részletes válasza elé, amelyet Neurath báró német külügyminiszter a mai napon fog átnyújtani Sir Eric Phipps berlini angol nagykövetnek. A válasz átnyújtásáig ן a jóslatok megoszlanak arra vonatkozólag, hogy a német válasz kedvező, vagy kedvez s lőtlen lesz-e. Amennyiben ׳ a német válasz elfogadható javaslatokat fog tartalmazni úgy — londoni jelentés szerint — a németek bevonásával fogják megszervezni a támadás esetén kötelező kölcsönös segítségnyújtás katonai lehetőségeit s ebben az esetben a német vezérkart is bevonják a tanácskozásokba. A londoni kormány szeretne ebben a kérdésben teljesen nyílt kártyákkal játszani, mert azt hiszi, hogy ezzel egyrészt a katonai kötelezettségvállalástól idegenkedő angol közvéleményt megnyugtathatja, másrészt Németország lekötöttségét is erősebbé teheti az esetleges megállapodással szemben. Londoni politikai körökben tudni vélik, hogy amennyibena német válasz nem lesz kielégítő, úgy az angol kormány a francia és belga kormányokhoz intézendő levél formájában fog a kollektív megoldás lehetővé válásáig kötelezettséget vállalni a két ország Németország felé eső határainak katonai megvédése tekintetében is. Ezzel a levéllel kapcsolatban számos komplikáció merült fel már eddig is. Egyik az a kérdés, hogy Anglia a katonai kötelezettség vállalása terén egyedül járjon-e el, vagy karöltve Olaszországgal, amely Anglia mellett a 100 unnói szerződés másik garantálója. A másik nagy kérdés, hogy ha Hitler javaslata nem jelent teljes visszautasítást, hanem áthidalást tesz lehetővé a végleges megoldás felé, a közvetítés megkiabálásának tekintsék ezt, mely a tervezett levélben vállalandó katonai kötelezettségekkel jár? A harmadik és legfontosabb kérdés az, hogy az Angya által vállalandó katonai segélynyújtás kötelezettsége csak a Rajnavidékre vonatkozik-e, vagy Franciaország elleni háborús kihívás más eseteire is. Végül pedig az a kérdés is felmerült, hogy Anglia a viszonosság alapján a katonai segélynyújtás kötelezettségéért milyen viszont-biztosítékokat kérjen a franciáktól. Az angolok remélnek, a franciák nem A londoni kormány kétségtelenül nehéz és kihatásaiban rendkívül súlyos problémák megoldásának kényszere előtt áll. Angol vezető körökben azonban remélik, hogy a német válasz lehetővé fogja tenni a sikeres tárgyalások felvételét. Ennek reményében Eden külügyminiszter nyolc napi húsvéti szabadságot akart igénybe venni és ezt Marokkóban akarta eltölteni, a nem■zetközi helyzetre való tekintettel azonban lemondott erről és Londonban marad. A francia sajtó viszont nem sok reményt táplál az új német javaslatok elfogadhatóságát illetőleg. A francia lapok szerint nem valószínű, hogy az új német javaslatok valami újat tartalmaznának és befolyásolhatnák az angol, francia és belga, vezérkarok közötti tárgyalásokat. A Petit Parisien szerint Flandin tegnapi energikis beszéde bizonyos mértékben befolyásolni fogja Hitler válaszát. A németek valószínűleg egy újabb locarnói konferencia öszszehívására fognak javaslatot tenni, mely Franciaország, Belgium és Németország között, Anglia és Olaszország garanciája mellett 25 éves megnemtámadási szerződés megkötését tenné lehetővé. A német javaslatnak nyilvánvaló célja az lenne, hogy Franciaországot elválassza keleti szövetségeseitől és Oroszországot izolálja. A francia lapok pesszimista megítélését támasztja alá a Völkischer Beobachter mai cikke, amelyazt hangsúlyozza, hogy a német ellenjavaslatok lényegét a Führer legutóbbi beszédeiben már leszögezte. Az új javaslat részletei még nem ismeretesek, de annyi bizonyos, hogy Németország nem fog aláírni semmi olyasmit, ami nemzeti becsületét érinthetné. BERLIN, március 31. Eddig meg nem cáfolt hírek szerint a vasárnapi népszavazás alkalmával a fehér — ki nem töltött szavazólapokat — Hitler javára számították, pedig igen nagy azoknak a száma, akik a szavazólapokat érintetlenül dobták az urnákba, abban a hiszemben, hogy szavazatuk így semmis. Autószerencsétlenség ért a Kárpátok között egy amerikai filmcsillagot Súlyosan megsebesült Bucureşti legnagyobb kereskedőjének fia Bucureşti, március 31. Tegnap este egy Moroni felé 100 kilométeres sebességgel haladó autó, hogy egy parasztszekeret kikerüljön, árokba rohant és felborult. Az autóban ülők, Mary Kid amerikai filmcsillag״ Lehel, Calinescu volt kabinetigazgatója, Beni Ionescu ügyvéd és Luca P. Ninutescu, az ismert kereskedő fia, mindanynyian megsebesültek, utóbbi igen súlyosan. 7/1LI0 TÜKRE. Gyémánthossz Az ezüstkrach után itt a gyémánthossz. Miatt a két piaci szenzációért Amerika felelős Afrika termeli, Európa csiszolja ugyan a gyémántot, de ha Amerika nem vásárolja, akkor a gyémántpiacon tovább tartana a depresszió, minthogy az ezüstpiacon is csak addig tartott a hossz, amig Amerika vásárolt. Hogy a gyémánt piacon a válság éveiben sem volt nagyobb krach, az a piac speciális helyzetének köszönhető. A délamerikai gyémántbányák kartellben vannak és közös eladási irodájuk is van Londonban. Amikor kezdtek suhanni az árak, csökkentették a termelést és a meglevő készleteket nem dobták piacra, így aztán szerencsésen megúszták a válságot és most hogy Amerikában megint divatba jött a gyémántvásárlás, újra megnyitják Kimberleyban a világ legmodernebb bányáját, amelyet évekig zárva tartottak, nehogy a túltermelés tovább rontsa az árakat. A londoni tőzsdén pedig újra vígan spekulálnak a gyémántrészvényekben, amelyek közül legismertebb a De Beers, a délafrikai gyémántszindikátus leghatalmasabb és legbefolyásosabb tagja. A többi gyémántrészvényeket a londoni tőzsdezsargonja ,,Kaffir“ néven ismeri, ami félig tréfás, félig komoly utalás a zulukafferek földjére, ahol nem is olyan régen még véres harcokat folytattak a benszülöttekkel a birodalom gyarmatosító pionírjei. Vannak ugyan még gyémántbányák a Belga-Kongóban a Portugál Angolában és a Brit Nyugat-Afrikában is, de ezeknek a jelentősége eltörpül a ״ kaffirok“ mellett. A De Beers termelése körülbelül 80 százalékát teszi ki׳ a gyémántszindikátus forgalmának, a többi kisebb bányák és telepek részben magántulajdonban, részben a délafrikai kormány birtokában vannak. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a délafrikai kormány is benne van a szindikátusban és természetesen részt vett annak restrikciós üzleti politikájában. Ennek a szindikátusnak körülbelül 12 millió font értékű gyémánt van a birtokában, ami a válság évei alatt halmozódott fel és ezt most lassan a piacra hozzák — az amerikai vásárlások miatt 1935-ben hatmillió font sterling értékű gyémántot adott el a szindikátus és ebből közel ötmillió fontért, azaz 25 millió dollárért Amerika vásárolt. 1932-ben, a pénzügyi válság tetőpontján csak 1 és félmillió fontot tudtak forgalomba hozni, mert az amerikaiaknak a Wall Street depressziós évében nem igen volt pénzük gyémántvásárlásra. Most azonban újra itt a prosperitás és a gyémánt egyre keresettebb lesz nemcsak a dollármilliomosok felső régióiban,hanem a szerényebb polgári körökben is. London és Amszterdam úgy látszik bíznak az amerikai prosperitásban, mert a gyémántpiac nagyon szilárd. A De Beers készül kifizetni azokat az elsőbbrendű részvényeket, akiknek az osztalékkal a depresszió éveiben 3 és félmillió font steringgel adósa maradt. A gyémánt szilárdításának azonban nemcsak az amerikai szépasszonyok (lányok ott nem igen kapnak brilliánsat) szeliterek iránti vágyódása az oka. A férfiak is hibásak abban, hogy újra fellendült a gyémántüzlet A gyémánt ugyanis nem kizárólag luxuscikk, hanem kell belőle ipari célokra is . Aza fegyverkezési láz, ami az egész világ nehéziparát foglalkoztatja, megsokszoroztaaz ipari gyémánt iránti keresletet Egyre szaporodik a gyémántnak a felhasználása azokban a modern iparágakban, ahol finom és erős vésőkre van szükség, továbbá a sodrony-, kábel-, az elektromos- és a mesterséges selyemiparban. A gyémánt ára a depresszió éveiben