Uj Kelet, 1936. április (19. évfolyam, 83-104. szám)

1936-04-01 / 83. szám

X. OLDAL ״ N.H.B. A tökéletesség csúcspontjai az ttzerszer­­gyártás művészetében, az 1936-os sce­­nem nagy meglepetései az új Les Créations ״ N.H.B.“ készítmények. Mindig újabbat és tökéletesebbet produ­­kál az iUedszeripar. Ezek között a legújabbak és legtökélete­­sebbek a Les Créations ,Jr. H. B.“ Egyedüli forrás Romániában: N. H. BALTHAZAR, str. Şelari 7, BUCUREŞTI. aránylag nem esett túlságosan vissza és a mostani hossz sem annyira a gyémánt ér­­tékének mint inkább a forgalomba hozható gyém­ántmennyi­ségnek az emelkedése szen­­­pontjából érdekli a piacot. A gyémántszin­­dikátus tisztában van azzal, hogy az ü­ze­­men kívül levő bányák termelési képessé­­gét csak úgy tudják gazdaságosan kihasz­­nálni, ha az árak lehetővé teszik a vásár­­lást minél szélesebb körökben. Újabban Amerika mellett India is erős vásárlóként szerepel a luxusgyémántpiacon, amit­­avval magyaráznak, hogy ezüst és arany helyett most drágaköveket gyűjtenek a maharad­­zsák országában. De Amerikában is­, ahol magánszemélyeknek tilos aranyat venni, tezaurálási vagy spekulációs célokra újab­ban sokan gyémántot és egyéb drágakö­­veket vesznek azok, akik a dollár újabb devalválásától félnek. Szilárdító hatással van a piacra az a körülmény is, hogy a szintetikus gyémánt konkurenciájától már nem félnek, mert az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a mesterséges f­utón előállított gyémánt fénye és szépsége nem veheti fel a ver­­senyt az igazi briliánsével. A gyémánt ára azonban nem követi az arany árát Még mielőtt az aranyvalutákat devalválták, a gyémánt világpiaci ára esett A font és a dollár aranyértékének csökkentése idején, 1931-től 1933-ig alig volt üzleti érdeklődés a gyémánt iránt és a mostani árjavulás tulajdonképpen csak a régi árak felé való igazodást jelent, mert legjobb esetben 70—80 százalékát éri a gyémánt aranyértékben az 1929—30-ban volt értékének. A gyémánt a hozzá nem értőknek nem alkalmas spekulációs eszköz. Vétele és eladása sokkal nagyobb körülte­­kintést igényel, mint az aranyé vagy az értékpapíroké, amelyekben a piaci marge sokkal kisebb . Bár a gyémántot legna­­gyobbrészt Dél-Afrikában termelik, Lon­­donban hozzák piacra és Amerikában ad­­ják el, a nagyközönség inkább hollandi forintokban szokta hallani ennek vagy an­­nak a szép szoliternek az árát. Azért, mert a gyémántcsiszolást évszázadok óta Amsz­­terdam és Antwerpen monopolizálta és í­­gy a hollandi forint — talán azért is, mert aranyértéke nem változott — megtartotta a régi értékmérő szerepet a piacon. Az Országos Zsidó Pád Gaji Tagozatláncolt Str. Harmatn­­. út alatt jottvödfi irodájához szerdán, április 1-én déli %1—%2 óra között dr Márton Lajos tart inspekciót. Ú­J KELET A franciák félelmetes földalatti acélváröve Milyen a híres mesétnelíthetetten Maginot-vonal közelről­­ Párizs, március 31. A legutóbbi nemzet­­közi eseményekkel kapcsolatban sok szó esik Franciaország hatalmas erődítmény láncolatáról, az úgynevezett Maginot-vo­­nalról. Maginot tábornok hadügyminiszter kezdeményezésére építette ki Franciaor­­szág keleti határát, áthatolhatatlan zárt vonalat. A­­luxemburgi határtól a Vogézekig húzódik a Maginot-vonal, 344 kilométer hosszúságban, Longuyonnál kezdődik és Saaralbenél végződik, a Vogézek lábánál. Ezen a vonalon a világ legerősebb hadse­­rege sem hatolhat át. Részben hatalmas erődítményfalakból, részben földalatti óriáserődítményekből áll a Maginot-vonal. A bástyaszerű falak több mint 4 méter vastagok és előttük ha­­talmas drótsövénymezők terülnek el A bástyafalak 197 kilométer hosszúságban húzódnak el. Vasból és­ betonból vannak. 400 süllyeszthető, nehéz gépfegyver védi őket. Rendkívül bonyolult duzzasztó gát­­rendszer járul hozzájuk, hogy szükség ese­­tén, ha ellenség közeledik a Maginot-vo­­nal felé, egy gombnyomásra vízzel lehet elárasztani az egész terepet. Sokmillió köbméter víz zúdul ezekre a területekre és minden élő­lényt megfullaszt. A betonfalak be­láthatatlanul hosszú lán­­colatát időnként földalatti erődítmények szakítják meg. Ezek a maguk nemében a legcsodálatosabb alkotások. Valóságos földalatti városok, 40, sokszor pedig 100 méternyire a föld színe alatt Ha az ember egy ilyen földalatti város felé közeledik, először csak azt veszi ész­­re, hogy a betonors­zágút hirtelen 4 méter­­rel fejtősödik. Aztán újabb 3 méteres lejtő következik, majd végül az utas egy hatal­­mas méretű ferde betonfal előtti találja magát, melynek három kis kapuja van. Ezeket a kapukat gombnyomásra légmen­­tesen el lehet zárni. Ezek vezetnek a föld­­alatti városba, melyben szükség esetén 40 ezer katona lakhat Hangtalanul nyílik és csukódik a nehéz acélkapu. Fények gyulladnak ki és a látogató n­­gy előcsar­­nokban találja magát. A falak lőréseiből gépfegyvercsövek merednek feléje. Sima, tompán csillogó fa fal, acélból van. Folyo­­sók vezetnek ki ebből az előcsarnokból. Ezek is vasbentonból vannak és élénk fény világítja meg őket. A kanyargó folyosók egyre mélyebben vezetnek a föld alá. Kü­­lönböző ventilátorok gondoskodnak jó le­­vegőről. Mérges gázok ide nem tudnak behatolni. Minden folyosóból több folyosó ágazik szét 10—20—30, nem is lehet számontar­­tani. Mindenütt különös kék fény világít. Az egyik folyosó végén hirtelen hatal­­mas bástya emelkedik. Mögötte még egy. Olyanok, mint óriási zsállatok. Ezek alatt vannak a földalatti kazamaták. Lift vezet belőlük a mélységbe. Egy-egy lift egyszer­­re 40 embert tud vinni. A bástyák tetején a páncélkupolában hosszúcsövű ágyú. Az ágyút periszkóp se­­­­gítségével állítják be, csöve hirtelen kiug­­rik a páncélkupolából, leadja a lövést, az­­tán eltűnik. A szürke páncélkupola olyan szinű, mint a föld. Száz méternyi távolságból nem lehet lát­­ni. 20—30 ilyen páncélkupola és kazamata veszi körül a földalatti várost. Közvetlenül a föld színe alatt, az első két emeleten vannak a tisztek és a katonák alvó­helyei. A következő emeleten élelm­izer és lőszerraktár van. Egy emelette lejjebb vannak a katonai irodák, a telefon központ, még egy emelettel lejjebb a kór­ház. Ez alatt van a földalatti pályaudvar Az ország belsejéből földalatti katonavo­natok roboghatnak állandóan a földalat városba. Földalatti autóutak is összeköti a külvilággal. Még ezalatt, a legmélyeb helyiségben újabb m­arni­dórakt árak van­nak. Minden helyiség bonyolult utón beli kap levegőt, úgyhogy a külvilágtól légmen­tesen el lehet zárni. Gázveszély­ itt fenyeget. Fényárban úszik az egész föld alatti város. Az ajtók automatikusan nyi­nak és csukódnak. Azokat, akik ott tartó­kodnak, nem fenyegeti veszély a külvila részéről, ők viszont a legfélelmesebb pe­tőtüzet zúdíthatják a támadókra. Franciaországnak, a szakértők nem kell félteni keleti határát. Anglia kiegyenlítette adósságát az araboknak, de nem a zsidóknak“ — mondotta az angol liberális péti vezére az alsóház nagy vitájában. Az egész angol közvélemény a Legislative Council­re sem vissza lett fizetve. Be kell látnia senkinek, hogy a zsidók semcsak a zsidókk­nak, hanem az araboknak is nagy teljes ményeket produkáltak és mindkét faj hm­not húz abból a nagy építőmunkából, ha a zsidók Palesztinában véghezvisznek. Nagy jelentőséggel bírna, ha ezt a mun­kát Transzjordániára is kiterjesztenék. Ehelyett azonban a kormány olyan intéze­déseket javasol, amelyeknek a zsidó mum korlátozása kell hogy legyen a következő éve. Sokkal inkább pozitív és konstruktív tézkedésekre volna szükség a zsidók és arabok segítségére. A kormánynak 6 mll fontos költségvetési feleslege van. A mom­tum értelmében a kormánynak elő kell mozdítania a zsidó telepítést. Miért nem adták át a zsidók­nak a Beisan-földeket ? A kormány köte­­lessége volna költségvetési feleslegére elősegíteni a zsidók fejlesztési terveinél megvalósítását. A kormány költségvetésének keretében teljesíti kötelességeit a zsidókkal Legislative Councilra vonatkozó javaslat szont egyáltaán nem fair eljárás a zsidóid szemben és nem csoda, ha ebben a Házi senki sem barátja ennek a tervnek. Amíg az arabok a mandátum visszavoná­sát követelik, nem lehet szó Legislativ Councilról Nem lehet a zsidókat légi sorsra ítélni Palesztinában. L. S. Ametry volt gyarmatügyi minisz ugyancsak hangsúlyozza, hogy a Legislat Council megteremtése ma a legsúlyos hiba volna a kormány részéről. A mar­adi­ságok között egy ilyen törvényhozó tan lehetetlen helyzetet teremtene. Elkerülendő minden olyan lépés és intéz­edés, mely akadályozhatja a zsidó nem­zeti otthon politikájának sikeres megvaló­sítását, melyre Anglia kötelezte Hasonló szellemben szólaltak fel Silvern­ zsidó képviselő, sir Edward Gregg, Str­­and százados és mások. A Times vezércikkben foglalkozik az a ház Palesztina-vitájával és csatlakozik az a figyelmeztetéshez, melyet az alsóház nokai egyöntetűen a kormányhoz intézte Legislative Council terve kapcsán. A lap­­ állapítja, hogy Thomas gyarmolatügyi műs­ter válasza az alsóházban nem oszlatta törvényhozó tanács terve ellen nyilváni aggodalmakat és súlyos érveket. Semmi szükség nincs arra — írja Times —, hogy megismételjenek egy­­ Bérletet, mely 1922-ben oly katasztrófá­san hiúsult meg. — Tram­pel dór napló jegyzeteinek héber - német kiadására van szüksége egyik mai társunknak, készülő művéhez. Kérjük b tahikat és olvasóinkat, szíveskedjenek a k­vet eljuttatni az Uj Kelet szerkesztőség vagy megtelefonálni — 861־ szám — havi hét évte küldeni. . ) London, március 31. Az angol alsóház nagy Palesztina-vitája, melynek első részéről be­­számolt az Uj Kelet, az egész angol közvéle­­­­ményben nagy visszhangot keltett. A lapok kiemelik, hogy a parlament véleménye egy­­öntetben nyilatkozott meg abban a tekintet­­ben, hogy nem érkezett még el az ideje a Palesztina­ törvényhozó tanács megteremtésé­­nek és egyetlen képviselő nem akadt, aki a kormány javaslatai és terve mellett foglalt volna állást. Különösen nagy feltűnést kel­­tett Winston Churchill azon kijelentése, hogy ha a kormánytól nem kap kielégítő fele­­letet, a Ház másodszor már nem fog megelégedni puszta parlamenti vitával, hanem szavazást fog követelni a Legisla­­tive Council kérdésében. Wedgwood ezredes és Thomas gyarmatügyi miniszter beszédei után —a melyekről beszá­­moltunk — A. C. Crossley kijelenti, hogy a Legislative Council alapján elképzelhetetlen a zsidók és arabok együttműködése Palesztiná­­ban. Véleménye szerint a zsidó és arab kan­­ton felállítása volna a leghelyesebb megoldás. Sir Archibald Sinclair, a liberális párt ve­­zére beszédében rámutat arra, hogy a palesz­­tinai arab lakosság 9 év alatt 28 százalékkal növekedett és a ״ földnélküli arabok‘­ meséje a politikai érvelések kitalálása. Az utóbbi években a szomszéd országokból való arab be­­vándorlás a magas palesztinai munkabérek vonzóereje folytán 15 ezerről 25 ezerre emel­­kedett. Igaz, hogy Angliát kötelezi az, amit az arabok a háború alatt nyújtottak, de Anglia nem volt háládatlan ezért. Három arab királyság létesült és az adósság hőse-Bemutató előadás Az első igazán művészi Palesztina-film. CLU30N ápr. 1,2,3-án Bevezető előadást tart: Dr. Fischer József és Móric Geiser Toplilan április 4­5־ én SZERDA, 1936. ÁPRILIS 1.

Next