Uj Kelet, 1936. december (19. évfolyam, 275-298. szám)
1936-12-01 / 275. szám
SaeateuMfeéff 1 és kiadóhlva I tsj? ״ י־ k Telefoní 1 tovouta 110» «I« t100' egéa •adro: Havontélévre 12, egét idesek dJJszal IfJlifcîT*1 MW —a* tóág egyetlen politikai napilapja. I-Jj-Jink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. ttementeUoa leveleket nem is fogadunk el. I — Kéziratok megőrzését és vfc vállaljuk. Főszerk Ernő. Felelős 83 Ferenc. Bucureşti szegi Ernő, Strad Ara 3 lej - ׳ fetezaküldéséé nem esztő: dr. Marta■ terkesztő: Jámbor szerkesztő: Háta Cobloesca 52. Kedd, 1936.december 1. 5697. EV. KISZLEV 16. XIX. ÉVF. 1275. SZÁMm December 1. Tizenyolc éve immár annak, hogy Tranailjia román népe Alba-Iulián kimondotta az Igaországgal való egyesülést. Tizennyolcad- ér ünnepli meg a mai napon a román néptartományok egyesülésének évfordulóját éseleinreméltó jelensége a történelmi idők, hogy ez az ünnepség az évek ״ teltével alcsak hogy nem veszít semmit fényéből és lentőségéből, de évről évre növekvő érdeklőd és lelkesedés jegyében zajlik le. Ebben az teendőben a megszokottnál is kihangsulyoztabb melegséggel és pompával készül megnepetni Románia december elsejét és aznépségekből ez alkalommal kiveszik részét azok a szövetséges államok is, amelyekre oldalán harcolva, Románia elérhette évszados nemzeti ideáljának megvalósulását, összes románoknak egy ország határai kzött való egyesítését. Az évforduló jelentőségének ez a megkülönítetett kihangsúlyozása annak a feszült !]politikai helyzetnek tudható be, amely már ek óta nyugtalanítja Európa népeit. Egyes pék nyiltan és leplezetlenül készülődnek a borúra és ez természetesen a többi népeket arra kényszeríti, hogy fokozottabb ébersége álljanak ort határaik mellett és védjék el hősies küzdelemmel és évszázados szendéssel megszerzett és megváltott hazáját. Ezzel a háborús és támadó pszichózissal erőben manifesztálva a román nép és Léges szövetségeseivel egyetemben messzeugzó bizonyságát kívánja adni a világ itt, hogy az 1918 december elsején végrejtott egyesülés tényét öröknek és megválthatatlannak tekinti és hogy a megvalósult ideált nem engedi többé vitássá tenni. Nagyon természetes hogy a román nép mai lepéstek jelentőségét az itt élő kisebbségek közöttük elsősorban a zsidóság, mélyen érzik és méltatják. Mi, romániai zsidók, ők teljesen egybeforrottnak érezzük mainkat a román állammal és annak legigazabb érdekeivel, szintén együtt örvenak a román néppel és a legmelegebb, legandóbb áldozatkészséggel kívánjuk elő-ozdítani annak békés törekvéseit. Mert mi cember elsejét elsősorban a béke ünnepék tekintjük és tudjuk azt, hogy a román pnek is leggitálisabb érdeke és ezért leg- fb törekvése a béke fenntartása és biztosia. Romániának nincsenek támadó iszándésenkivel szemben, békében, egyetértésben tán élni összes szomszédaival. Ennek a ־ hetetlen békeszándéknak harsány magisztációja a mai nap, de egyben annak a kingsúlyozása is, hogy e békeakarat mögött a 18 milliós ország fiatalos tettrekészsége kombattív ereje áll, amely nem engedi úitá tenni nehéz, évszázados küzdelmekkel is szerzett nemzeti egységét. A romániai kisebbségek számára decemberjének különös jelentősége van. A tizenölc évvel ezelőtt megtartott albaiuliai izetgyűlésen nemcsak a románlakta tervek egyesülését mondottákki, de kimondott azt is, hogy az Itt élő másfaju és mosdlvű népeknek biztosítani fogják teljes népi egyéni szabadságát. Az albaiuliai határo°k nemcsak a románságnak, de a kisebbieknek is Magna Charta-ját képezik. Ezekז a határozatoknak a kisebbségekre vonat része így hangzik: ״ Teljes nemzeti szabadság minden együtta népnek. Minden nép önmagát fogja köz- fogatni, önmaga végzi az oktatást, a leírást, saját nyelvén és saját kebeléből vágott fiai által. Minden nép jogot kap a keletre a törvényhozásban és az ország lányzásrában, tagjainak arányszáma szeptember elseje eltéphetetlen jogok forrása a román nép, mint az ittlakó kisebbség számára. Ha az albaiuliai határozatok*a kisebbségekre vonatkozó része az évek ^mán csak igen kismértékben is valósult ,׳ sohasem adjuk fel a reményt, hogy az °r deklarált nemzeti és emberi ideálok mégis eleven valósággá válnak. Hiszi* azt- hogy az a törénelmi erő, am^y 18 ? ezelőtt a román nép számára meghozta gazzágtevést, elevenen fog hatni a román nemcsak arra fogja képessé tenni, iden saját nemzeti érdekeit és országhatárait véérje mindenkivel szemben, de arra is, TM a kebelében élő kisebbségi népek ezá- es ünnepségek közepettekszik meg ma Románia ossága Transilvania és az Ókirályság egyesüléséről A bucureşti és cluj ünnepségek programja. Megérkezett a francia, cseh és jugoszláv küldöttség Bucurettibe. Maniut felszólal a kamara díszülésén December 3-án nagyszabású ünnepségek lesznek Clujon Cluj, november 30. (Az Új Kelet tud.) Ma, kedden országszerte nagy fénnyel és pompával ünnepük meg Transilvánia és a Banatoromániához való csatlakozásának 18-ik évfordulóját. A feszült külpolitikai helyzet teszi szükségessé a mai nap ünnepi jellegének erőteljes kihangsúlyozását és a román kormány ezért ünnepli együtt ezt a napot a kisant׳ant többi államainak küldöttségeivel. Az egész ország lakossága ünnepi díszben fogadja a mai napot. Minden városban és községben ünnepségek, az iskolákban emlékünnepélyek, a színházakban díszelőadások hirdetik Nagy-Románia megteremtődését, a parlament pedig a csehszlovák és jugoszláv delegációk jelenlétében adózik a történelmi nap emlékének. Clujon az ünnepségek délelőtt tíz órakor veszik kezdetüket istentiszteletekkel és az összes iskolákban ünnepi programokkal. Déli 12 órakor a középiskolák tanulói és az egyetemi ifjúság a Nemzeti Színház előtt gyülekezik, ahol a diákság egyik vezére fog beszélni. Ezután az ifjúság tüntető menetté alakul át és zenével, zászlókkal járja be a várost. A menet a Nemzeti Színházhoz tér majd vissza, ahol az antirevizionista ligák képviselői, a hazafias egyesületek vezetői és az ifjúsági vezérek fogadják a diákság felvonulását. Délután négy órakor a Nemzeti Színházban ünnepség lesz, amelynek keretében az antirevizionista Liga nevében Metes Stefan volt államtitkár, •akadémiai tag szólal fel, az Astra nevében Breazu egyetemi tanár beszél és végül az ifjúság egyik vezére tart előadást. Az antirevizionista liga •egyébként az napra Timisoara, Arad, Deva, Aiud, Cărei Mare, Orastie, Petroşani és Simeria városokba, valamint Transilvania és Banat többi jelentős helyeire küldött szónokokat. Megérkeztek a külföldi küldöttségek Bucureşti, november 30. Vasárnap este Bucurestibe érkezett az a francia katonai küldöttség, mely a fővárosi és cluji ünnepségeken is részt vesz. A küldöttség Mittelhauser vezetése mellett érkezett és az állomáson Prodan és Partenie tábornokok, a tisztikar, a vezérkar és a nemzetvédelmi minisztérium képviselői fogadtak. Az állomáson várta a küldöttséget Thierry francia követ is. A pályaudvar fogadótermében ünnepélyesen üdvözölték a vendégeket, akik ezután autón az Athéné Palace szállóba hajtattak. Hétfőn délelőtt 8 óra 40 perckor megérkezett a csehszlovák parlament harminctagú küldöttsége, Malypetr kamarai elnök és Soukúp szenátus elnök vezetésével. A szépen feldíszített pályaudvaron, melyet a kisantant államok lobogóival aggatták tele, Inculet miniszterelnökhelyettes, Saveanu kamarai, Lapedatu szenátusi elnökök, Radulescu külügyi államtitkár, Jan Seba csehszlovák követ, valamint a kamara és szenátus több tagja fogadta a vendégeket. A kölcsönös bemutatkozásokat Jan Seba végezte, majd a vendégek a Pallace Athénébe vonultak át. Tíz óra 30 perckor futott be a jugoszláv képviselők vonata is. A küldöttség vezetője maga Csirics, a szkupzsina elnöke. A jugoszláv szenátorokat és képviselőket Saveanu, Lapedatu, Radulescu, Grigorcea, Kaszidolac jugoszláv követ és számos előkelőség fogadta. A vendégek eztán autón szállodába hajtattak. A román parlament a vendégek kíséretéül Cozma, Furlugeanu, Alexandrini és Trestianu képviselőket jelölte ki. A francia katonai küldöttség ma felkereste az ismeretlen katona sírját és megkoszorúzta, majd megtekintette a katonai múzeumot, végül pedig a Belu temetőben virágot helyeztek el a világháborúban elesett francia katonák sírjain. Malypetr, a csehszlovák képviselőház elnöke, az Adeverulnak a következő nyilatkozatot adta: — Igen nagy örömömre szolgál, hogy ma az önök körében lehetek. Fölösleges, ismételnem, milyen mély benyomást keltenek minden idegenben Románia szépségei. Ezután is ki akarom fejezni köszönetemet azon szép fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Részvételünk a holnapi ünnepségen annyira természetes, hogy ahhoz semmiféle megjegyzést nem kell fűzni. Meg fogjuk látni a holnap elhangzó beszédekből, hogy a kisantant államok parlamentjei, mint egyetlen testület akarnak munkálkodni a béke és a szerződések védelmébe. Tatarescu hétfőn délben vendégül látta Malupetrt, Soukuot, Csiricset,Saveanut és Lapedatut. Maniu Bucurestibe érkezett és részt vesz a kamara kiszülésén, amelyen fel is szólal. Saveanu kamarai elnök a szállodában felkereste Maniut, hogy a diszülés programját vele is megbeszélje. רי Az ünnepi program Az egyesülési ünnep bucuresti programja a következő: Délelőtt 9 órakor az ismeretlen katona sírjánál rekviem. Ezzel egyidejűleg a Domnita Balasa templomban ünneplik Jugoszlávia egyesülésének évfordulóját is. 10 órakor leplezik le a Diadalívet, amelynél a király 18 jelen lesz. A csapatok itt fognak elvonulni az uralkodóelőtt Déli egy órakor a királyi palotában közebéd lesz, délután pedig a kamara diszülése zajlik le. (Folytatása a 10. oldalon) mára is megadja a szabad élet és boldogulás lehetőségeit. December elseje a béke ünnepe. A külső és belső békéé. Románia számára az egyik éppoly fontos, mint a másik. Ezért vesszük ki mind őszinte szível a részünket a mai ünnepből és ezért kívánjuk, hogy a béke gondolata, amelyet Románia 63 szövetségesei képviselnek, diadalmaskodjék a háború rontó szelleme felett. VILÁG TÜKRE Modern Messiások Írta: Joseph Caillaux Legutóbb érdekes könyv jelent meg. Címe: ״ Az elárult forradalom‘״, szerzője Trockij. Ennek a cikkemnek, amelyben ismertetni akarom a könyvet, ״ Modern Messiások‘״ címet adtam, de nem azért, mintha már nem jutott volna hirtelen az eszembe, hanem ez a szó ad leginkább fogalmat arról a sok doktrínáról, amelyet Trockij munkájában elénk tár és amely azt hiszem, legjobban fejezi ki ennek az álmodozó, Messiás-hitű embernek a gondolkozását. A Munka Marxnak vagy Engelsnek egy tételén épül fel, amelyet legjobban talán így lehetne összefoglalni: ״ Minden társadalmi rend a termelés állapotától függ. A kommunizmus el fog érkezni a fejlődésnek ahhoz a fokához, amikor feleslegessé válik az állam, miután megszűntek mindazok az ellentétek, amelyek a javak helytelen elosztásának következményei“. Feleslegessé válik az állami Milyen miszticizmus vagy helyesebben milyen álmodozás! Váljon az anyagi javak egyenlő elosztása diadalmaskodni fog azokon az emberi szenvedélyeken is, amelyek tíz eset közül kilencben a bűnök okozói? Hát valóban komolyan hiheti valaki, hogy feleslegessé válik a bírói és közigazgatási gépezet, mert ezek nélkül is féken lehet tartani az emberi szenvedélyeket? •• [ Trockij maga is belátta, hogy milyen hibába eshetik, éppen ezért megjegyezte: ״ A proletárdiktatúra nem jelent mást, mint a diktatúra felszívódását a szocialista társadalomba és mindenekelőtt a bürokrácia teljes felszámolását. Ezt legalábbis a marxista tantétel, de lehet, hogy ez tévedés. És ezen a habozó tételen, amelyet a kétkedés köde vesz körül, épített fel Trockij egy egész forradalmat és ezen az ingatag talajon állva hitte, hogy sikerülni fog eltüntetni minden különbséget az egyes osztályok között! Nem csoda, hogy ezek után Trockij is elérkezett oda, ahová végzetszerűen el kellett érkeznie: be kell látnia, hogy a burzsoázia helyett és helyén a cári uralom bukása utánegy új bürokrácia fejlődött ki, holott nemcsak 5, hanem maga Lenün is éppen ezt akarta a legerélyesebb kézzel kiirtani. A nagy világforradalmár özvegye meg is jegyezte: „Ha Lenin élne, ma börtönben ülne“. Ezzel a megállapításával Lenin özvegye csak frappánsabb formába öntötte azt, amit férje a bürokrácia mindenható-ságáról vallott. Trockij most megerősíti mindezt új könyvében. • Könyve több fejezetében is feltárja a szerző ennek az új kasztnak minden hibáját. Megállapítja, hogy az új bürokrácia hatalmasabb még a réginél is, mivel semmiféle ellenőrzéstől nem kell tartania. Abszolut felségjogokat élvez és tudatában van annak, hogy minden tőle függ. Valóban: az a zsarnok lett belőle, akiről Nietzsche beszélt. Az új bürokrácia lehetetlenné tesz mineen haladást és minden kezdeményezést. Trockij könyvében hosszasan beszámol lelki fejlődéséről, ifjúságáról és arról a kultúráról, amelyre szert tett. Megállapítja végül, hogy ma még az irodalmi iskolát is egymásután megfojtják. Természetesen ez nem csupán az irodalmi iskolákra vonatkozik, mert az egész szellemvilágot félig öntudatlanul, de annál energikusabban elnyomják. A most hatalmon levő kényurak úgy érzik, hogy politikai szempontokból ellenőrzniök kell az egész szellemi életet és meg