Uj Kelet, 1937. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-02 / 26. szám

2 .׳־. OLDAL • ■iiiiMmi hivatal volt belőlük. Megszűntek az újsá­­gok. Csapnivalóan rossz, álomba ringatóan unalmas terjesztői az állami sajtóiroda hí­­reinek. A számuk is, hivatalos adatok sze­­rint, a felére, az olvasóik száma egyhar­­madára süllyedt. Megszűntek a harmadik birodalomban a színházak is. Berlin Euró­­pa színházi centruma volt még nemrégi­­ben. Ma falu színházi szempontból. Mi tette a zsidókat alkalmassá ezeknek a vezető, ezeknek az úri pozícióknak meg­­szállására? Az, hogy szemben a nácizmus rabszolga hordát emlegető frázisával, a zsidó úri fajta (״ Herrensrasse“). Ehhez­­képest azon igyekszik, hogy úri pozíciókat foglaljon el. Kisebbség lévén azonban, csak azokat tudja elfoglalni, amiket a gaz­­danép, a többségi nemzet megvet és üre­­sen hagy. A nácizmusnak egy külföldi imádója, Knut Hámsun, ezt világosan megírta egy levelében, amelyet egy zsidó ismerőséhez intézett. A náci­ sajtó közölte a levelet, de ezt a részletét természetesen kihagyta be­­lőle: ön egy olyan fajhoz tartozik, amely minden országban és a művelődés minden területén fölényben van. Tudományban, művészetben, költészetben, kereskedelem­­ben, iparban egyképpen a csúcsokon jár­­nak a zsidók. ״ Tudtommal ezt senki sem vonja kétségbe, teszi hozzá. Ám éppen ez a fölény, tehát nem a zsidók rabszolga természete és vérségüknek fogyatékossága hanem megfordítva, a nemessége készteti néha a gazdanépet védekezésre. Teljesen elhibázott parazita nációnak nevezni a zsidót, mert hozzáalkalmazkodik a népekhez, amiknek körében él. A para­­zitaságnak főismérve, hogy csak a ma­­ga hasznát keresi, a gazdája sorsával azonban nem sokat törődik. A zsidó akkor lenne parazita, ha a német, a francia, az angol kultúra és gazdaság eredményeit azért sajátítaná el, hogy ott, a gazdané­­pek kebelében, autochton zsidó kultúrát építsen fel ezekből az alkatelemekből. A valóság azonban éppen ennek ellenkezője: a középeurópai zsidók egyesegyedül a gaz­­danépeik kultúráját gazdagították, nem­­csak általa, hanem érte fejtettek ki tevé­­kenységet. Egyáltalán a zsidók szellemi tevékeny­­sége ellen nem emelhető kifogás. Odaadás-­sal, önfeláldozó módon dolgoztak, hiszen a zsidó tudósok legfőbb ideálja, egyenesen Istene a tudomány. Az antiszemita német regények is megnyerő vonásokkal rajzol­­ják meg a zsidó ügyvéd, a zsidó orvos ké­­pét. Még Hindenburg ügyvédje is zsidó volt és egy náci­ lap megállapítása szerint akad­tak német ügyvédek, akik a proskribált zsidók listájára vetették fel magukat, hogy nagyobb bizalmat keltsenek fel ma­­guk iránt. A német orvosi kongresszusok pedig­ rendületlenül tárgyalják és alkalmaz­zák a zsidó kollegáik felfedezéseit, akiket kizártak kebelükből. Éppen ez a harc a mintaszerű, példás magatartású zsidószellem ellen, avatja egyedülálló (״ singuláris“) jelenséggé a német antiszemitizmust. Régente a zsidó­­kat ״ konok“ ragaszkodásukért a vallásuk­­hoz üldözték. A német zsidók túlnyomó részéből viszont maradék nélkül kiveszett az ősi hit. Régente azt vetették szemükre, hogy elzárkóznak a gazdanép kultúrájá­­tól. A német zsidók azonban önként fel­­adták az ősi szokásaikat és felvették a gazdanépét. A nácizmus éppenséggel a túl­­nagy részvételüket a német kultúrában­­ rój­­a fel bűnükül. Régente a kormányok inszcenáltak antiszemita kilengéseket, hogy népeik elégületlenségét levezessék. Németországban viszont a náci ellenzék volt a zsidógyűlölet szitája. Régente a zsid ן dó vagyon, a zsidó gazdagság keltette fel­­ az irigységet. A német zsidók azonban­­ 1931-ben, a bécsi Creditanstalt bukása­­ folytán szörnyűségesen letörtek és már­­ jóval a bojkottnap előtt kiszorultak vezető pozíciójukból. A bojkottot is azért kellett lefújni, mert többet ártott volna az eladó­­sodott zsidók hitelezőinek, mint maguk­­nak a zsidóknak. • Így került a zsidó szel­­lem kártékony voltának jelszava a zsidók üldözésénél Németországban előtérbe és ez a vadonatúj álláspont a fajiság eszméjén, ezen az új német valláson alapszik.­­ Van Miller, ugyanis következe- t tesen vallásnak nevezi a németek faji esz-­­ méjét, mert — amint részletesen kimutat-­j­­a — nincsen semmi tudományos alapja.­­ Sőt a három irányzata — a Chamberlain­e- tételein alapuló Hitlerféle árja elmélet, a­m­y Günther éjszaki fajimádata, s a Clauss a faj lelkét emlegető tézise — homlokegye­­nest ellenkezik egymással, mégis — ez is­­ jellemzi a teljes kritikátlanságot, az ítélő­­képesség meghibbanását­­— szépen megfér­­ egy gyékényen. A példák halmazával iga­­­­zolja, hogy a fajok konstans jellegét em­­­­legető tanítások ellenkeznek a tényekkel. A németek és a körükben lakó zsidók pél­­dául egyképpen gyökeresen átalakultak az utóbbi 150 évben. A bölcselkedő, könyv­­moly Werther-típust leváltotta a­z­ orosz befolyás hatása alatt a katonai típus. A vallásos, konzervatív zsidók, a speciális zsidó gondolatvilágba begubózott ortho­­doxok típusát pedig leváltotta a német kultúra minden terén egész az öngyilkos­׳ Ságig menő önfeláldozással munkálkodó zsidók típusa. Az a névsor, amit ennek az állításának bizonyítására van, Miller fel­­sorakoztat­ó— zsidó és antiszemita köny­­vekből, a nácik hivatalos publikációiból mentette — egyenesen káprázatos. Büsz­­kék lehetünk rá. Az utolsó fejezete a jö­­vőt firtatja. Sötétséget lát. Az apokalip­­szia sárgaszínü lovát, melynek a halál­a lovassá, s amelynek a pokol jár nyomá­­ban. A német zsidók sorsa meg van pecsé­­telve. De meg van pecsételve a németek sorsa is, akik — a Thomas Mann szava szerint — a zsidókon keresztül voltakép­­pen a humanizmust, az emberi kultúrát rohamozták meg. A végpusztulás felé csúsznak. (t. i.) tò KELET A zsidó bevándorlás és föld­­vásárlás korlátozását fogja javasolni a királyi bizottság? Nagy politikai küzdelemre készül a Palesztinai sisuv. Beri Locker és Ben Gurion politikai expozéi a munkáspárt értekezleten. Kicserélik a Palesztinai közigazgatás vezetőit ! Jeruzsálem, február 1. A napokban ült össze Haifában a palesztinai zsidó mun­­káspárt, a MÁPAJ általános országos kon­­ferenciája. Ezt megelőzőleg a párt vezetői rendkívül fontos tanácskozást tartottak Jeruzsálemben, amelyet kizárólag a cio­­nista mozgalom politikai helyzete megvi­­tatásának szenteltek. Az értekezlet szónokai rámutattak arra, hogy az arabok újabb támadásra készül­­nek a jisuv ellen és hogy a szélsőséges elemek ragadták magukhoz az arab lakos­­ság politikai vezetését. Kifejtették, hogy a palesztinai kormány magatartásával báto­­rította arra az arabokat, hogy újabb tá­­madást kíséreljenek meg a zsidók ellen. A királyi bizottság tagjai semmilyen szimpá­­tiát nem mutattak a zsidó panaszok iránt és félő, hogy újabb korlátozásokat fognak eszközölni a bevándorlás és földvásárlás terén. Locker a királyi bizottság vizsgálatáról Bori Locker, a cionista exekutívé volt ן tagja behatóan elemezte a királyi bizott­­­­ság tevékenységét. A királyi bizottságnak ן — mondotta — nem volt joga a mandá­­tummal, mint olyannal foglalkozni, de jo­­­­ga volt azt interpretálni és alapvető mó­­dosításokat javasolni. Minden történelmi dokumentumnak vannak részei, amelyeket különbözőképpen lehet interpretálni. A mandátumban is vannak bizonyos rendel­­kezések, amelyek különbözőképpen értel­­mezhetők, így a Zsidó Nemzeti Otthon fogalmát Ben Gurion a zsidó államnál is átfogóbb fogalomként definiálta. Nem va­­lószínű azonban, hogy az angol kormány ilyen megfogalmazáshoz hozzá fog járul­­ni. Az arabok azt állítják, hogy a mandá­­tum megszövegezése kezdettől fogva kor­­látozta a Zsidó Nemzeti Otthon jelentő­­ségét azon kötelezettség által, amely Pa­­lesztina összlakossága polgári és vallási jogainak megvédésére vonatkozik. A man­­dátumnak ezt a klauzuláját az arabok úgy értelmezik, hogy az arabok többségi hely­­zete az országban sérthetetlen. Azt kí­­vánják az angoloktól, hogy ne engedjék meg a zsidó többség kialakulását Palesz­­tinában. Ha az araboknak sikerül állás­­pontjukat az angol kormánynál keresztül­­vinni, úgy ez a palesztinai cionista munka egész jövőjét veszélyeztetné. Angol hiva­­talos körökben régebben kidolgoztak már terveket arra vonatkozólag, hogy a palesz­­tinai zsidó lakosság az ország összlakos­­ságának negyven százalékára korlátozód­­jék. A zsidók dinamikus és az ara­bok statikus ereje Bor­ Locker kijelentette továbbá, hogy minden előkészületet meg kell tenni ko­­moly politikai harc beindítására. Különö­­sen szükségessé teszi ezt a palesztinai ara­­bok súlya és a külföldi mohamedánok tá­­mogatása. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a diaszpóra zsidósága is jelentős erőt képvisel. A vég­­ső döntés azonban magától a jisuv erejé­­től függ. Mozgósítani kell elsősorban az­­ angliai és amerikai zsidó közvéleményt a cionizmusra való politikai küzdelem szol­­­­gálatában. ן Az értekezlet utolsó szónoka Dávid Ben Gurion, a cionista exekutíve elnöke volt, aki többek között kijelentette, hogy bár Londonban és Palesztinában komoly ve­­szedelmek állanak fenn, kétségbeesésre­­ azonban nincs ok. Két erő nagy és tragi­­kus konfliktusát éljük meg: a zsidók dina­­mikus erejének és az arabok statikus ere­­jének a konfliktusát. A mi feladatunk po­­tenciális erőnket aktív erővé tenni, amely visszaverni képes az ellenfél támadását. A bevándorlás korlátozását fog­­­­ja javasolni a bizottság ן London, február 1. A Manchester Guar­­dian palesztinai tudósítója hosszabb cik­­■ két közös lapjában a királyi bizottság I vizsgálatáról és ezzel kapcsolatosan töb­­­­bek között a következőket írja: ״ ןAz az érzésünk, hogy a királyi bizott­­­ság, ha nem fogja általában alkalmazha- I tatlannak minősíteni a mandátumot mai formájában, úgy a zsidó bevándorlás erő­­sebb korlátozását fogja javasolni. A kirá­­lyi bizottság tekintélyének oly nagy súlya , van, hogy az általa javasolt bevándorlási poltikával szembeni ellenállás olyan fel­­adatot jelent, amely az egész zsidóság leg­­nagyobb erőfeszítését követeli‘״. Balfour unokahuga a királyi bizottságról A londoni cionista if­júság gyűlést ren­­dezett, amelynek keretében F. C. Watkins képviselő és Mrs. Blanche Dugdale, lord Balfour unokahuga is felszólalt. Watkins képviselő ama reményének adott kifeje­­zést, hogy a királyi bizottság jelentése az angol nép nézeteihez fog alkalmazkodni. A végső eredmény nem lehet még mint a zsi­­­­dó nemzeti otthon felépítése Palesztiné­­ן ban. I Douglas asszony kijelentette, hogy kib­í­zik a királyi bizottság becsületességében. ]Elálló! Gyógyszerész úr, megöl a köhtö! és a nyillaló fájdalmak, majd megfulladó mentsen meg! — Ilyenkor csak ״ HORL bedörzsölőszer segíthet! valószínű azonban, hogy az angol korinál olyan politikát fog bejelenteni a bizottá jelentése alapján, amelynek egyes pontj sem a zsidóknak, sem az araboknak­­ fognak tetszeni. A lényeges azonban , hogy a bevándorlás méretei csak a gazd­sági befogadóképesség elve alapján sz­a­bályozhatók és nem politikai szempont­ szerint. Átszervezik­ a palesztin közigazgatást Londoni távirati jelentés szerint egész palesztinai angol közigazgatást­­ szervezik. Csaknem az összes magasrani tisztviselőket más angol gyarmatokra lyezik át, míg két osztályfőnököt nyugt­­aznak. A főkormányzó belátható időn be­lül szabadságra megy és nem biztos mi hogy egyáltalán ׳ visszatér-e az országi Ezek a változások szoros összefüggése)­ állanak a múltévi zavargásokkal és e­ következményei a királyi bizottság rá­gálatának. Hir szerint az áthelyezett tis­viselők helyét egyiptomi angol funkción m­usok fogják elfoglalni, akik az angi egyiptomi szerződés következtében ki hogy elhagyják eddigi hivatalaikat. „ A ״ Davar“ jelentése szerint Heron­­ I nagy, a palesztinai kormány egészségü­g­y osztályának vezetője lemond állásai­n és nyugdíjba megy. A lap azt is tudni ז li, hogy Pearl, a közoktatásügyi osztá­­ vezetőjét is angol gyarmatra helyezik á­t Jeruzsálem, február 1. Reading már ן felesége Palesztinába érkezett. A hail kikötőben a kerületi kormányzó és a wish Agency képviselői fogadták. Náthaláz, reuma, idegzsába ellen használja csak a­­(­ ״ HORIA) bedörzsölőszert. Az iparvállalatok átszervezését teszi fülsővé a kormány az ipar­pártolási és kontingentálási kedvezmények megadását Etnikai szempontok szerint kell megtörténjék az átszervezés?­ ­ Bucureşti, február 1. (Az Új Kelet tud.) : Iparvállalati körökben nagy idegességet­­ keltett az a hír, hogy a kormány az ipar-­­ vállalatok bizonyos irányú átszervezését akarja elérni. Az erre vonatkozó törvény­­javaslat már el is készült, azonban a ja­­vaslat szövegét a legnagyobb diszkréció­­val kezelik és a bucuresti sajtó is csak annyit tud, hogy a törvényelőkészítő bi­­zottság már meg is kapta az iparügyi mi­­nisztériumtól a tervezet szövegét.­­ Az új javaslat a kormány által kívánt irányú átszervezéstől teszi függővé, hogy az iparvállalatok részesülnek-e a jövőt az iparpártolási törvényben biztosító szállítási és vámkedvezményekben. Úgye csak ennek az átszervezésnek a végrehaj­tásától függ, hogy a vállalatok behozat kérései milyen elbírálásban fognak rés­­sülni. Bár közelebbit nem tudunk, valósztó­nek tartjuk, hogy a kormány által kivi átszervezés irányzata a nemzeti munkaé­delmi törvényben kijelölt vonalig fekszik.

Next