Uj Kelet, 1937. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-02 / 50. szám

lad­a nem bízik a nemzeti parasztpárt kormányrajutásában Tatarescu váratlan inspekciós látoga­­tásokkal akarja felülvizsgálni a rend­­fentartási intézkedések végrehajtását Bucurestiben tanácskozik az egész nemzeti parasztpárti vezérkar. Ma kezdődik a liberális párt nagy izgalommal várt pártvezetőségi ülése­ eghosszabbítják az ostromállapotot és cenzúrát, megszigorítják rendtörvényeket Cluj, március 1. (Az Új Kelet tud.) Az everus tegnap esti száma azt a hírt kö­d­te, hogy Maniu Gyula ma Clujra érke­­ahol Popovics Mihály, a nemzeti pá­­rtpárt transzilvániai elnökének jelenlét­­en a tartomány pár­tőivel nagyvon­­tágú megbeszélést tiírt. Munkatársunk feklődött az Adeverul hírének valódisá­­felől, de azt a párt helyi vezetői hatá­­rottan megcáfolták. Clujon nem volt ér­­eztet és a párt nem is tervezett hasonló gbeszélést. Igaz azonban, hogy Maniu ala vasárnap Clujra érkezett, de innen a déli órákban tovább utazott Bucu­­cbe. Maniu szkeptikus megbízható helyről kapott értesüléseink mint Maniu bucureşti útja rendkívüli tosságú tárgyalásokkal áll összefüg­- Amikor Mihalachet királyi kihallga­­ta hívták, a pártban általános optimiz­­mutatkozott. Egyedül Maniu Gyula tulajdonított a kihallgatásnak na­­­bb jelentőséget. Mihalache a legfelsőbb ormányos tényezővel folytatott beszél­­ése során néhány nagyfontosságú állam­ben kötelezettséget vállalt arra az­­re, hogy kormányalakítással bíznák­­־ K­halache a kihallgatás során hatá­­rzott ígéretet kapott arra, hogy kor­­mányra kerül. kihallgatást követő napon történt a Hiány átszervezése és uyanakkor belügyi alminiszterré ne­­­zték ki Gabriel Marinescu fővárosi rendőrprefektust. a kinevezés Maniu véleménye szerint hozott cáfolása annak, hogy Mihal a­­kormányra kerülhet. Bucu-Miért utazott Maniu restibe? Mint már sokszor, ezúttal is beiga­­z­ott, hogy Maniu politikai előérzete óhatatlan. Éppen ezért, ezúttal sem­­ kimozdulni Badacinból, hanem a­z elnöknek tett ígéretéhez híven, vissza-­útságával demonstrálta, hogy a hely­­ség 80 kialakulásáig utat enged a párt- 51 perc taktikája érvényesítésére. Maniu­s**,a nem újdonság az, ha ez a taktika 32 eseményekben nyeri unos-untalan ״ d­atát. Ismeretes, hogy Gabriel Mari­­u 9 a nemzeti parasztpárt között olyan 8*étek állanak fenn, hogy nevezését újólag a Mihalache-féle *bika sikertelenségének lehet el­­könyvelni.­­^Már most, Mihalache, mint mindig a napokban, ezúttal is meg akarja gésben. Maniu, aki a kormánykrízis kitö­­rése óta sem engedett passzivitásából, egy­­általában nem akart résztvenni a válság­­ból kivezető tárgyalásokban és azt az uta­­sítást adta híveinek, cselekedjenek úgy, ahogyan azt Mihalache, a párt elnöke kí­­vánja. A volt miniszterelnök egyáltalában nem mutatkozott hajlandónak, hogy a párt­nak jelenleg folyó nagyfontosságú tárgya­­lásain megjelenjék, mert az utóbbi napok eseményei nem győzték meg arról, hogy az ország politikájában olyan változás követ­­kezne be, mely indokolttá tenné eddigi taktikájának megváltoztatását. Ennek ellenére vasárnap Maniu Gyula Bucureşti­be utazott. Jól informált helyről a következőket tudtuk meg az utazás okai­­ról: hallgatni Maniu tanácsát. Maniu azonban ezúttal már vonakodik tanácsot adni, meg igen sok esetben nem hallgatták meg a ta­­nácsát. Ezért nem is akart Bucurestibe utazni. Az utóbbi napokban azonban két telefonhívást és egy táviratot is kapott Mihalachetól, olyképpen, hogy a pártelnök kérésére végül is megmásította elhatáro­­zását. Maniu hétfőn már Bucurestibe is ér­­kezett. Most aztán, a jelenlegi helyzet mér­legelésében, megtárgyalja Mihalacheval a követendő taktikát. Eddig szól információnk, mely a hivata­­los pártkörökben megnyilatkozott optimiz­­mussal szemben azt mutatja, hogy Maniu és csoportja őszinte szkepticizmussal szem­léli az eseményeket és nem bízik a nemzeti parasztpárt kormányra jutásában. A nemzeti parasztpárt tár­­gyalásai a taktikáról Bukaresti, március 1. (Az Uj Kelet tud.) Maniu Bucurestibe érkezése után azonnal megkezdte tárgyalásait Popovici Mihállyal akihez ebédre is hivatalos volt. A főváros-­­ ba érkezett dr. Lupu is, Cost­ache­scut pe­­dig hétfő estére várták a fővárosba, így együtt lesz az egész nemzeti parasztpárti vezérkar, melynek tárgyalásaiból a nem­­zeti parasztpárt végső állásfoglalásának kialakulására következtetnek. Maniu Gyu­­la Mihalacheval és Lupuval is felvette még a délelőtt folyamán az érintkezést. Ugyan­­csak megbeszélést folytatott Madgearuval is, míg ugyanakkor Mihalache Calinescut és Cazacliut fogadta. Az Adeverul rámutat arra, hogy a tárgyalások során mélyreha­­tó fontosságú eszmecserék lesznek a párt taktikájáról. A lap szerint az utóbbi ese­­mények, de főleg a kormány átszervezése, tisztázta a párt belső helyzetét. A lap szerint Mihalache szkeptikusan ítéli meg a kormány szándékait. A Lupra úgy értesül, hogy a pártvezetőség körében olyan légkör alakult ki, mely lehetővé teszi a jövőbeni pártprogram gyors és teljes kidolgozását. A nemzeti parasztpártban folyó tárgya­­lásokkal egy időben fontos megbeszélések színhelye a liberális párt klubhelyisége is. Ma, kedden, tartja meg a pártvezetőség nagy izgalommal várt ülését, amelyen a szabadvélemény és H. csoport együttes emlékiratát fogják megtárgyalni. Az ülés nagyon viharosnak ígérkezik. Franasovics ma felkereste Dinu Bratiani pártelnököt. A Curentul szerint Sassu miniszter még ezen a héten törvényjavaslatot dolgoz ki a politikai pártok egyenruha-viselésének dolgában. A lap tudni véli, hogy az ost­­romállapotot és cenzúratörvényt meghosz­­szabbítják, a közrendre vonatkozó tör­­vé­nyszakaszokat pedig olyan értelemben módosítják, hogy a zavargókat az ítélet jogerőre emelkedéséig tartsák vizsgálati fogságban, még a fellebbezés ideje alatt is. A miniszterelnök inspekciós utakra készül A Tempo úgy értesül, hogy Tatarescu belügyminiszteri minőségben az ország kü­­lönböző részeiben váratlan inspekciókat fog tartani,,hogy személyesen tájékoztas­­sa magát a prefektusok által végzett rend­­csinálási tevékenységről. A miniszterelnö­­köt Barca államtitkár fogja útján elkísér­­ni. Antonescu külügyminiszter ma fogadta Ugo di Sola olasz és Fabritius német kö­­veteket, majd Petrescu Commen ,berlini és Lugojeanu római román követ jelent meg kihallgatáson a külügyminiszternél. Tata­­rescu miniszterelnök egyébként a napok­­ban felvilágosítással fog szolgálni a par­­lamentnek a külföldi követeknek Mota és Marin temetésén való részvételéről. Tata­­rescu ez alkalommal be fog számolni a­­ hadfelszerelési munkálatok menetéről is. Ugyancsak a Tempo című lap közli, hogy április elsején a hadseregben előlép­­tetések lesznek. Ennek megfelelően már­­cius folyamán összeül a hadseregfelügye-­­­lők tanácsa, hogy az előléptetési javasla­­tokat kidolgozza. Miért nevezték ki Marinescut Cancicov pénzügyminiszter Párizsban aláírta a Süllőifi hitelezőkkel kötött egyezményt­­ ;­ ­ Párizs, március 1. Cancicov pénzügymi­­ni­sz­ter tegnap reggel ideérkezett. Az állomá­­son Cesianu követ, Zeuceanu, a román pénz­­ügyi delegáció vezetője és a delegáció tagjai fogadták.­­­­ Cancicov pénzügyminiszter Párizsban ma aláírta a külföld­i hitelezőkkel kötött szel­­vényleszállítási egyezményt, ami 1 milliárd 700 millió lej megtakarítást biztosít az állam számára. Ezt az összeget az ország belső szükségleteire fogják fordítani. Csütörtökre Cancicov pénzügyminiszter már haza is érkez­i­k, hogy jelen lehessen a költségvetési vita kezdeténél. VILÁG TÜKRE Észtország tizenkilenc éves A legészakibb és legkisebb balti állam, Észtország, február 24-én ünnepelte fenn­­állásának tizenkilencedik évfordulóját. Az észtek éppen úgy, mint a finnek, hosszú évszázadokon keresztül voltak idegen el­­nyomás alatt és csak csodálatos népi ere­­jüknek köszönhetik, hogy a világháború után képesek voltak talpraállni. A közép­­korban dán, német, majd később svéd és orosz fennhatóság alatt állott Észtország. Az idegen uralom ellenére mindig voltak lelkes hazafiak, akik ápolták a nemzeti nyelvet s már négyszáz esztendővel ezelőtt megjelent az első észt nyelven írt könyv. Az ország területe alig 45 ezer négyzetkil­­lométer, a lakosok száma 1931-ben egymil­­ן­lió egyszázezer volt. Arról nevezetes az or­­­­szág, hogy tengerpartjának hossza körül­­belül ugyanannyi méter, mint ahány la­­kosa van és amint mond­ni szokták, min­­den észtnek van egy méternyi tengerpart­­ja. Éppen úgy, mint Finnországban, igen sok kis tó van ezen a vidéken, körülbelül ezer. A történelem logikája szerint már régen el kellett volna pusztulniuk az észteknek, de úgy látszik, hogy az északi népek a sora csapásait a lehető legnagyobb szívóssággal képesek elviselni. A mai Észtország a vi­­lág egyik legjobban megszervezett állama. A végtelen nagy fenyőerdők, a finom, szí­­nes népviselet, a régi városok, a Tallinn, a főváros, nagy vonzóerőt gyakorolnak az idegenekre. Észtország barátságos politi­­kája egyesülve népének vendégszereteté­­vel és a színes látnivalókkal okozták azt, hogy ma az ország idegenforgalma isten je­­lentős. Egyik azoknak a ritka országok­­nak, ahol antiszemitizmus nincsen. Szovjetoroszország és a német biroda­­lom erővonalainak ütközőpontján kényes helyzetet foglal el ez a nehezen kivívott függetlenségéhez ragaszkodó nép. 1920- ba, amikor a független Észtország meg­­alakult, politikai vezetők a teljes demok­­rácia elvét akarták megvalósítani. Az al­­kotmány az egykamarás parlamenten ala­­pult, de ez a rendszer megfeneklett a gazdasági krízis nehéz éveiben. Népszava­­zás útján diktátori hatalmat juttattak 1933 októberében Pats Konstantin államfő kezébe, négyesztendei időtartamra. Tavaly újabb népszavazás útján ismét elhatároz­­ták, hogy visszatérnek a parlamenti rend­­szerhez, amint az államfő diktátori hatal­­mának ideje lejárt. Kétségtelen, hogy a demokratikus diktatúrának páratlan for­­máját választották meg az észtek és a par­­lamenttel való újabb kísérletezés bizonyít­­ja, mennyire rugalmas volt ez a redszer. Az új alkotmányt nemzetgyűlés fogja meg­alkotni, első ülése még ebben a hónapban lesz. A törvényjavaslattal őszig kell elké­­szülnie a nemzetgyűlésnek. Észtország megerősödésének egyik tit­­ka a radikálisan végrehajtott födbirtokre­­form. A háború végén 1149 nagybirtokos kezében volt a művelhető területnek majd­­nem hatvan százaléka, mintegy két és fél­­millió hektár. A nagybirtokososztály a balti nemesek sorából került ki, akik jobb­­ára német eredetűek. A földbirtokreform méretére jellemző, hogy az állam összesen 2,4 millió hektár területet sajátított ki. Százezer új parasztbirtok keletkezett és a kisajátított területeken kívül a föld minő­­ségének javítása útján még annyi terüle­­tet vettek mezőgazdasági használatba hogy a kisbirtokok összes területe jelenleg há­­rommillió hektár körül van. A gondosan végrehajtott földbirtokreform következ­­ményeképpen nemcsak az állatállomány

Next