Uj Kelet, 1937. október (20. évfolyam, 219-247. szám)

1937-10-01 / 219. szám

0. Telefon: 18­60, lavonta 110, vre 600, ildre: ';!évre 12, egész évre etévek díjszabás ELET“ a transilvania! 3!dóság egyetlen politikai 1. Cikkeink utánnyomását csak­o írás megjelölésével engedjük Ara 5 lej Bérment­etlen leveleket nem fogadunk el. — Kéziratok megőrzését és visszaküldését nem vállaljuk. Főszerkesztő: dr. Marton Ernő. Felelős szerkesztő: Jámbor Ferenc. Bucureşti szerkesztő: Hát­­szegi Ernő, Strada Cobâlcescu 52. Péntek, 1937. októb­er 1■ XX. ÉVF. 219. SZÁM: 5698. ÉV. TISRI 26. I ie+t$eci Uifyfó■ ! európai nagypolitika tengeri kígy­óvá ! szörnyetege: a spanyol kérdés, még min­­tövekedőben van. ssu mozgásával, izmosan fejlődő polip- i liva! egy­re nagyobb területeket fon át , fojtogató politikai hüllő , úgy látszik: , 5 menekvés karja közül,­­ valamit halasztani akarsz, nevezz ki bizottságot, azután egy albizottságot a­rra veheted, hogy a jelentéktelennek lát- a­gy lassan-lassan szörnyeteggé, tengeri­­vá bizlalódik. Mint azt a spanyol kérdés ábrája is me­­zdetben volt a benemavatkozási bizott­után következett a benemavatkozási or­zság. akol ez a két bizottság bemondta a cső­­megalakult a népszövetségi bizottság, őt a spanyol kérdés megoldására küld­­d. a bizottság most már újabb albizottság­ Adott életet, ami azt jelenti, hogy a ten- fdgye ismét jónéhány méterrel növeke­­s a megoldás nincs sehol ott Nyon megmutatta, hogyan lehetne e­ri kígyót ártalmatlanná tenni és fojto­­polipkarjait reoperálni. Mél gyorsabb egy intézkedés, annál ha­­ibb­ is,­­London és Párizs ebben a tekintetben is tanulhatnának Rómától és Berlintől. anCryfatiscott­ikápilulák­ ­ nemzeti nevelésügyi minisztérium rend­­­­t bocsátott ki, amelyben megtiltja a kö­­z­iskolai tanárok és tanulók számára a po­­zálást. Megtiltja azért, mert­­ úgymond súlyos veszedelmeket rejt magában és már­dig 15 nagy károkat okozott a nemzeti ne­­lés ügyének a középiskolákban dúló posta­i agitáció. Csodálatos dolog, hogy ©rr© csak most jön a nemzeti nevelésügyi minisztérium. M­i már évek óta igyekszünk felkelteni a tizeti nevelés legfőbb őreinek figyelmét a a gyűlöletes agitációra, amely a közép­­d­ás ifjúság körében folytatnak lelkiisme­­ren politikai kalandorok. T­öbbszörösen rámutattunk arra, hogy egyes népiskolák valóságos gócpontjai a szélső­­jeg antiszemita izgatásnak és a tanárok­nak is előljárnak a gyűlölet szitásában és aj szellemet oltanak a serdülő ifjúságba, oly nemcsak vak gyűlölködéssel tölti meg­­ek az iskolás generáliénak a lelkületét, nem elhomályosítja annak éber látását és klzavarja egészséges, tiszta szellemi fejlő­­ét is. ־ ן • t­­e nemcsak politikai agitátorok és hivató­­.­־ól megfeledkező tanárok szítják ezt a kört, amelynek veszedelmes és káros vol­­t a nemzeti nevelésügyi minisztérium is szinélt. Egyes tankönyvek is hemzsegnek a kijelentésektől, amelyek nemcsak a zil­­ágra nézve mélyen sértőek, hanem nagyon alkalmasak arra, hogy megmérgezzék a utóifjúság lelkületét. Iyen körülmények között nem lehet csí­­kozni azon, ha ma az ország középiskolái szélsőséges agitáció tűzfészkei lettek, ami­­k nemcsak a zsidóságot fenyegetik, de mé­­ly veszedelmet jelentenek az egész közép­­órai oktatás szellemére, Mi mindezt éber és aggódó szemmel láttuk figyeltük és nem győztük figyelmeztetni eleles tényezőket erre a veszedelemre, tehet, hogy még nem késő. Energikus esz­­ü­kkel talán még ki lehet küszöbölni a kö­­kólákból azt a szellemet és légkört, h­ihy a szélsőséges és gyűlöletes agitáció­j­ába hajtotta a középiskolás román ifjú­t, hogy ez a remény valóra váljon, annak feltétele, hogy ez alkalommal őszinte aka­­­al és az ügyhöz méltó szigorral lássanak rá a nemzeti nevelés őrei a középiskolai­rtásnak a gyűlölködéstől és a szélsőséges akai agitáció fertőjétől való megtisztító­ra Anglia közvéleménye a diplomáciai viszony meg­­szakítását követeli Japánnal A washingtoni kormányt nem elégíti ki a nyílt városok bombázása ügyében küldött japán Jegyzék Washington, szeptember 30. A k­ül­ügy­­minisztérium jelenti, hogy­ a japán kormány átnyújtotta a tokiói amerikai követnek vá­­laszát Hull külügyminiszter szeptember 22-i jegyzékére, amelyben titakozott a línai pol­­gári lakosság bombázása ellen. A külügy­­minisztérium előbb tanulmányozás tárgyává teszi a jegyzéket és csak azután dönt annak közzététele felöl. A tokiói japán külügyminisztérium ma köz­­zétette a kormány válaszát, amit Hull ame­­rikai külügyminiszter jegyzékére kapott. A japán válasz szeint lehetetlen elkerülni a nan­­kingi és környékbeli katonai intézmények bombázását, de a bombázások nem irányul­­nak a polgári lakosság ellen, amelyet előre felszólítottak, hogy hagyja el a várost. A ja­­pán politika nem szenvedett semmilyen vál­­tozást, ami a kívülálló hatalmak érdekeinek tiszteletben tartását illeti. Japán reményét fe­jezi ki, hogy az Egyesült Államok együtt fog­­nak működni vele ebben a kérdésben. Newyorkból jelentik, hogy a Newyork Ti­­mes szerint washingtoni politikai köikben­­ elégtelennek találják Japán válaszát a tónás városok bombázása ügyében eszkö­­zölt tiltakozásra. Feltevés szerint Amerika érintkezésbe fog lépni a többi államok kormányaival, amelyek szintén tiltakoztak­­a bombázás ellen, hogy közösen dolgozzák ki a japán válaszra te­­kin­tettel hozandó intézkedéseket. Mint Genfből jelentik, a népszövetségi köz­­gyűlésen ma Aga Khan közölte, hogy az Egyesült Államok a japán kormányhoz inté­­zett jegyzékükben a kínai nyílt városok bom­­bázását a jog és emberiesség elveivel össze­­egyeztethetetleneknek nyilvánítják, ami sem­­miképpen sem indokolható. Hiszen ma már a vak te látja, hogy minél hosszabbra tolódik ki a spanyol kérdés meg­­oldása, annál komplikáltabb lesz a feladat, annál több nehézség üti fel a fejét, annál fé­­lelmetesebb lesz a­­ tengeri kígyó. Mussolini berlini beszéde eloszlathatta az utolsó kételyeket is abban az irányban, hogy az olasz önkéntesek visszahívása meg fog tör­­ténni anélkül, hogy Genf megfelelő és leg­­alább is a nyoni határozatok erélyét mutató szankciókat i■Iknlnnazna. Eme erélyes gesztus hiányában nemcsak az eddig Spanyolországba szállított olasz kon­­tingensek nem fognak visszatérni, de bizo­­nyosra vehető, hogy׳ rövidesen újabb olasz csapatok fogják Spanyolországban a ״ be nem­avatkozás“ nagy művét betetőzni. S akkor a tengeri kígyó újabb pár kilo­­méterrel fog növekedni, hogy növekedése rö­­videsen a végtelenség fogalmát érintse s Európa nyugtalanságát, a spanyol nép szen­­vedését az elvisélhetetlenség határáig fo­­kozza. Vájjon a bizottságok mindezt nem látják? Lehetetlen, hogy ne lássák s éppen ezért erősödik meg bennünk az a borulátó feltevés, hogy ezeket a bizottságokat nem az esemé­­nyek­ irányítására létesítették, hanem ellen­­kezőleg: az a feladatuk, hogy az események szálkakasai legyenek — mindaddig, míg a szélkakasok­ helyét, egy szép napon a tűz­­kakasok foglalják­ el. I­­ Növekszik a japánellenes hangulat Angliában Londonból jelentik, hogy a japán áruk boj­­kottj­a érdekében indított kampány egyre, erő­­sebbé válik az angol sajtób­an. A Jvmes ír erről: ״ Tudni véljük, hogy a kormány tag­­­jaira igen mély hatást tett az angol közvéle­­mény növekvő felháborodása a j­apánok által Kínában használt háborús eszközök ellen. A lap különben nyílt levélben szólítja fel a kor­­mányt, hívja vissza tokiói nagykövetét és tiltsa­­be a Japánnal való kereskedelmet. A News Chronicle közli, hogy az ellenzék nevében Attlee őrnagy a jövő héten kérni fogja a parlament összehívását annak ki­­­hangsúlyozása érdekében, hogy Japán súlyo­­san vétett a szerződésekben vállalt kötelezett­­ségei ellen. A lap azt állítja, hogy a légügyi minisztérium engedélyt adott egy glosteri repülőgépgyárnak, készítsen gépeket a kínai kormány számára. Egyúttal engedélyezik, hogy angol pilóták vigyék el a gépeket Kínába. London, szeptember 30. (Radon ) A nemzeti munkatanács tegnap határozatot hozott, amely tiltakozik a kínai polgári lakosságnak a japán repülők által való bombázása ellen és kéri a kormányt, tiltsa be a Japán számára való kölcsönnyújtást és ha­dianyag szállítást. A határozat rendelkezést kér a japán áru­­behozatal általános betiltása érdekében is. Japán bejelentette, hogy tovább folytatja a városok bombázását Genf, szeptember 30. A genfi japán d­iplo­­máciai iroda vezetője ma a következő nyi­­latkozatot továbbította a sajtónak: A kínai városoknak japán repülők által való bombázása folytatódni fog, amennyiben ez a katonai műveletek szempontjából szük­­ségesnek mutatkozna. Japán repülők ma bombázták Ni­an­­­siang, Kiating és Kuangteh városokat. Tiencsin, szeptember 30. (Rador). A japán­­ vezérkar közli, hogy japán csapatok elfoglal­­ták a Turig—׳ Paoting vonalat, amely 35 kilo­­ן méternyire van délre Taikescutól, a J.—■Auair. — ן Pukeu fronton.­­ A japán vízirepülők — jelenti a Domer­­ügynökség — folyó hó 27-én a nyílt óceánon f elsülyesztették Macao kikötője előtt a Wu­­­­feng kínai ágyunaszádot és 28-án Kanton vi­­dékén bombázták a Csaoho kínai páncélost,­­ amelyben nagy kárt tettek. Sanghaj! jelentés szerint a Pingsing-szoros­­ vidékén hatalmas־ ütközet folyik. A szoros Shlinsa északkeleti részében van, a nagy fal mellett. Ez a szoros kulcsa a Shansi, Hopej,­­ Csahar és Szujuan tartománybeli hadművele­­­­teknek. Úgy látszik, hogy a kínai japán had­­vezetőség elsősorban Shansi tartományt sze­­retné elfoglaltatni, amely igen gazdag ásvá­­nyokban. Egyébként Sanghajnál a japánok tegnap nem hagytak egyetlen pillanatnyi pihenőt sem a kínaiaknak, folytonosan rohamozták a kínai állásokat, hogy meggyengítsék azokat s így előkészítsék a talajt a nagy offenzivára,­­ amiről szó van. A kínaiak azor­ban ádáz el­­l­lenállást tanúsítanak és hangoztatják, hogy ן egyetlen ponton sem fogják elhagyni állá­­s­saikat. A kínaiak különben a Kiangyu torlasz meg­­erősítésén dolgoznak, amely védelmük góc­­pontja a Yangcse körzetében. A kínaiak szám­l­mítása szerint a japánok egyidejűleg fogják­­ megindítani, támadásukat a vizen, szárazföl­­­­dön és levegőben. Mint Kantonból jelentik, dacára a kétszeri riadónak, a város ma nem volt kitéve a ja­­pán repülők látogatásának. Viszont a japán repülök Whampont bombázták, amely 15 kilo­­méternyire van Kantontól. ^3 VILÁG TÜKRE Egy német-zsidó kiadó 1937-ben Megjelent a berlini Schocken-Velag idei Almanachja Az élet zivatarjai elől mindig a tudomány eresze alatt bújt meg a zsidó. A tanulás, a ״ Lémen" volt a menedéke. Az elmélkedés erejével __ a zsidóság sajátos misztikuma is javarészt elmélkedés; nem engedi szabadjára a fantáziát, az írásba kapcsolódik, annak pórázán mozog, azt magyarázza ,­ hatalmas bástyákat épített maga köré; külön világot teremtett, amely elfeledtette vele a valóságot és érzéketlenné tette a csapásaival szemben. A tanulásba begubódzott zsidón, beteljesedett az írás szava: ütöttek, — nem fájt, vertek, __ nem éreztem... A zsidó múltnak ez az alapvetően fontos, ez a végtelenül jellemző tünete járt egyre az eszembe, amikor a berlini Schocken ur­alma׳־ nachtját lapozgattam. Az első része a kiadó készülő könyveiből ad ízelítőt. Megmutatja, hányan, hányfelé és hányféle témán dolgoz­­nak, hogy a Schocken új kiadványait megte­­remtsék. Az Almanach befejező részében az eddigi produkció jegyzéke olvasható. A listája annak a párszáz német és héber könyvnek, amit fennállásának hat éve alatt Schocken kiadott. Végtelen széles a skálája. Bibliafor­­dítások és okmányok a spanyol-zsidók múlt­­jából. A kántista Herman Cohen filozófiája és a kabbala egyik legősibb könyve, a Bahir, Jud Süss autentikus élettörténete és Franz Rosenzweig levelei. A gaonok rendelkezései és a Martin Buber kutatásai a messián­izmus keletkezéséről. Agnon regényei és Mose Ibn Ezra világi költeményei . A híres Baer-féle sziddur és Elias Auerbachnak merész, sok és élesmondást kiváltó próbálkozása, hogy a biblia korabeli zsidóság életét feltámassza. Stifte­rnek, az osztrák klasszikusnak zsidó tár­gyú novellája és az alexandriai Philo írásai. Tovább is van. De minek folytatnék. Eny­­nyi is elég, hogy megállapítsuk: Valóságos tünemény, egyenesen csoda, hogy mit és mennyit alkotott Schocken és a szárnyai alatt csoportosult író- és tudós tábor. ]S­ éppen­ ilyen tüneményes a Schocken tervezgetése, a közeljövő számára összeállított programja is. Olyan kivételes lelki erő mozgatja ezt a tá­­bort, mint teszem a 15. századbeli rabbi M6- se ben Jiczchak Menz-et, akiről Ábrahám Berliner beszél a német zsidók középkori éle­­téről szóló könyvében. Rabbi Móse részletes szakvéleménnyel vá­­laszolt egy hozzá intézett kérdésre. A válasza befejező részében mentegetődzik: Nem vála­­szolhat eléggé alaposan, mert nincsenek kéz­­nél a könyvei és nem futja az idejéből. ״ Már letelt a határidő, amit az érsek meghatározott és nem hajlik a könyörgésre, hogy akár egy órával is meghosszabítsa a­ tartózkodási enge­­délyünket.“ Ez a rabbi tehát a kiűzetést meg­­előző utolsó percekben is "a vallás és a tudás problémáin tépelődött, amikor a nyomor és a hontalanság már közvetlenül fenyegette, még egyre az alkotás lázában égett. Schockennek napjaink, eme rabbi Meséjé­nekAlmanachja __ az idén is Moritz Spitzer, a vállalat lectora szerkesztette __ versekkel kezdi, George egykori heroldjának, Kal Wolfs­­kehrnek néhány fordításával. Középkori ״ paj­­tanim", azaz poéták szókal­nak meg általa A 11. században élt és az első keresztes hadjá­­ratot megélt Binjamin ben Szerach szen­dhá- jából ideírok néhány sort. Mintha a mai né­­met-zsidó lélek sikoltana belőlük az égnek: O eile, schnell eile zum Weh Deiner Kinder, Den Schluchzenden, Stöhnenden, arg Gekra­enktenl Pein ists, zu tragen Galat und Knechts­tum, Trittbrett zu sein den Sohlen des Unvolks.­­ Baeck főrabbi a római kor zsidóinak alap­­vető eszméit ismerteti: a kinyilatkoztatást, a tradíciót és a mesianizmust. Zobel a ״ chevlo sei massiach“, a Messiás jöttét megelőző va­­júdások talmudi és midrási irodalmából ad néhány szemelvényt. Süb­enik illusztrált cikk­e a dura-europosi zsinagóga fres­­kóiről szól. Ez a 245-ből származó épület Szíria és Mezopotámia határán áll és a bibliai történetből vett pompás falfestmé­­nyek díszítik. A zsidó képzőművészet egészen

Next