Uj Kelet, 1938. július (21. évfolyam, 144-170. szám)
1938-07-01 / 144. szám
Att hí ■Ma 4• UadeMva-X S44TIC/M9. tál: Ckxj, Btr. Baroa I* Pop ן NdM! 1861־ 1. IMflalási árak: roata Ilf, ■egyedim »0, fél-P «ML egéartfre UM lej. Kül-Ire: Havonta 8. negyedévre f. vre U. •gé—évre 90 dollár. — etetések dijmalás ezerlat. — A* 1 KELET** a muMaraalai ée »ti nMóság egyetlen napilap-Cikkeink utcanyomását csak a más megjelölésére engedjük meg. ז ipad tumelU lUKHISC arangyte feszült világpolitikai helyzetnyugtalanító régijeiként hangzik a Nép׳ etség gazdaságkutató intézetének ama ítése, mely szerint az utóbbi három hó Mvi 14 százalékkal csökkent a világ ipari telésének Indexe. E a jelentés annál is inkább korúlátást okot, mert — mint a jelentés maga is ?oztatja — a fegyverkezés ipar mindenütt »^teljesebb kapacitással dolgozik, mióta a közel hat évig tartó világforrzls gazért© megenyhült s egyes országokban! újabb fellendülés jelei mutatkoztak, ez felső hír, mely egy újabb válság felhójtja a horizontra. Ki figyelemmel kisérte a sötét emlékű égkrízis enyhülésének éveit, napjait és hó- f jait, arra a megállapításra jutott, hogy Iz enyhülésnek nem csupán a készletek el- Irása, a termelés csökkentése volt az oka, ám bizonyos politikai enyhülés is, mely itt-lassan az egész világon éreztette hait, így újabb világválság beköszöntésének ma végtetlenül nincsenek gazdaságilag indokol okai. A fogyasztás és a termelés vilga nagyjában kiegyensúlyozódott, azok beavatkozása a gazdasági életbe, ankásság életszínvonalának uocUU-politikai n való emelése nagyjában kedvez a terme- nek, illetőleg a fogyasztásnak. (a áMg&fel három hónapban! mégis csők és áUMHtor az' iesir 'termelésben, úgy 1״* oka Ann a tulfeszült* légkörben, ab- | rT nyugtffanUé י ¡ ■árpolitikai bHyzelb^ j magyarázatát, mely az utóbbi három napban az egész világot megtiltja a lelkek jogtalanságában, így re nyomasztó b bi-ry tanulságban fejeződik ki. A k temnelés vezetői ma tartózkodnak a nagy üzletek felhalmozásától, mert nem tudják, ry mit hoz a holnap, nem tudják, hogy kár 68 hol robbanhat olyan bomba, mely egész világ békéjét feldúlja és a külkere*־ . Idem kilátásak, a piacok aztánságát meg- ׳ Tunis!ti. Mindaddig, amíg ez a bizonytalanság UH g a világot, amíg a kalkulációkat váratlan *mények boríthatják fel, az ipari termelés felének javulása nem várható, sőt csekkélével kell számolnunk. lurcásak Hal Pár napra ezelőtt az összes újságokban várhattuk, hogy Ralea munkaügyi miniszter munkások egykori nyugdíjának bevezetétervezi. • Ha ez az érv megvalósul, úgy az európai külpolitikai törvényhozás területén Ronka az első államok sorába fog lendülni, a gyárt Franciaország és Anglia mellé. , el kell ismerni, hogy a terv megvalósítása Dániában még szociálisabb értékre vállan m,nt a Nyugaton, tekintettel arra, hogy a neratl államok sokkal gazdagabbak és régi, e tíg ormányokkal rendelkező munkásmozgalmk lendítették előre területükön a munkásv ן delmi törvényhozást. A munkások nyugdíjának törvényerővel jó bevezetése a városi munkásság legrégibb vetéléseinek egyikét teljesítené be , a munkásság egyik legfájóbb kérdését oldaná meg. ז Az élet és főleg az öregség bizonytalan-ága az, mely a munkást a világ mindenján nyugtalanítja, a jövő kilátástalanságá- j l való rettegés az, mely ellenfelévé teszi a ; jönálló termelési rendszernek, áTv&s&gok j 5 (íítHmétlődése az, mely bizonytalanná téve azt a megélhetéseket, demoralizálja és egy 1 ! ־ ׳ v/.tiltot szélsőséges eszmék híveivé teszi. ן Ha azonban a fejlett állami munkásvédelem 1 1 szociálpolitikai gondoskodás idejekorán jözélép, ha a munkás az állam erején kérész. j II érezheti azt, hogy nincs kényre-kedvre . ! Szolgáltatva a termelőeszközök birtokosai- jak, úgy jómaga is az állameszme hívévé sze- ־ óviíc. Jó patrióta és megbízható polgár válik ! j ««le. ' [ t Halea professzort úgyis mint újságírót, J r J?yls mint politikust, mindig a szociális ér- ־ jellemezte. Nyugati kultúrájú ember, aki r ‘ «״5ד ÍMH ZSIDÓ NAPILAP Új nácivezért állít Hitler Ausztria élére Bürckel a külföldi sajtó képviselői elött kijelentette, hogy szent az egyetértés a német és osztrák nácik között. A külföldi sajtó szerint azonban Bürckelt meneszti Biller Bécs, június 30. A Havas távirati ügynökség jelenti, hogy azok a hírek, amelyek a külföldön az ausztriai helyzetről forgalomba kerültek, mély hatást gyakoroltak a német vezetőkre és élénk visszhangra találtak a sajtóban is. Berckel ausztriai kormánybiztos tegnap este először fogadta a külföldi sajtó képviselőit és cáfolta előttük, mintha a birodalmi és az ausztriai nácik között súrlódások volná■ nak. 4 — Nem látom be — mondotta —, miért rivalizálnánk egymással, hiszen valamennyien németek vagyunk. ״ ! Bürckel ezután lejelentette, hogy Ausztria Németországba való beolvadása politikai szempontból öt-hat héten belül befejezést nyer, majd megcáfolta, hogy Hitler inkognitó Bécsbe készül ellátogatni. — Ha a legkisebb lázadás tört volna ki —ondotta ezután Bürckel —, én magára semmisítettem volna meg az összes rendelkezésemre álló eszközökkel. Az egyik újságíró kérdésére elmondotta Bürckel, hogy Ausztriában pillanatnyilag 3780 politikai foglyot tartanak őrizetben míg száznegyvenet a dachaui internáló táborba küldtek. Schuschnigg exkancellár életben van és Bécsben lakik. Arra a kérdésre, hogy pert indítanak-e ellene, azt válaszolta Bürckel, hogy ez az eshetőség valószínű. Mindenesetre a nem tudomása arról, hogy Schuschnigg feleségül vette volna Cerni grófnőt. A külföldi hírlapírók végül a zsidókérdés felől érdeklődtek, mise Biickel a következőket mondotta: — Rövidesen törvény jelenik meg, amely szabályozni fogja, hogy vagyonuk mely részét vihette magukkal a külföldre emigráló zsidók. — Az én véleményem szerint — és ez az én egészen egyéni gondolatom — az összes ׳ zsidókat teljesen ki kell küszöbölni a német gazdaságból és kultúrából, amelyek nemzeti javak. A zsidóknak azonban nemzetközi tulajdonságaik vannak, nem látom be tehát, miért nem lehetne megengedni nekik, hogy exporttal, nemzetközi kereskedőimmel foglalkozzanak. Hitr a nászsajtó és mit jelentenek a demokrata lapok Berlin, június 30. A német sajtó tovább folytatja polémiáját az ausztriai eseményekről közölt hírekkelkapcsolatban az állításaikat fenntartó baloldali lapokkal szemben. A Völkischer Beobachter azt írja, hogy e hó 14-én Párizsban öt ausztriai emigráns újság-ró az Emberi Jogok Ligájának igénybevételével ülést hívott egybe az osztrák kisüldözöttek felsegélyezésére. Az ülésre sokan el is mentek és pedig legfőként azok a volt osztrák követségi személyek, akiket a német , kormány, mint kimondott ,,Schuschniggembereket“ az Anschluss után elbocsátott állásaikból. Itt vetődött fel az a gondolat, hogy a nemzeti szocialista kormányt diszkreditálni kell és meg kell indítani a leghevesebb harcot az emigrációban levők érdekében. A párizsi ülésen e célra intézőbizottságot választottak, amely Brünnbe tette át székhelyét és külföldi, antifasiszta tőke segélyével meg is indította a leghevesebb ,,rágalomhadjáratot‘‘ Berlin ellen. A német zsurnalisztika egy ideig nem törődött az átlátszó híresztelésekkel, amit az ellenfél, de még a semlegesen gondolkozók is félramagyaráztak, holott a hírek valóságáról vagy valótlanságáról bárki meggyőződhetettvolna, akinek útlevele van, mert Németországba szabad az út. Most azonban megelégelte a felháborító és tendenciózus harcot és a maga részéről mindent elkövet, hogy a sokszor becsületbe vágó híreket megcáfolja. Ugyanakkor a nemzeti szocialista kormány i9 meg fogja találni a módját annak, hogy elégtételt szerezzen a külföldről eddig bűn- tetlenül terjeszthető valótlanságokért. Rendkívül éles hangon ír a kérdésről Göbbels dr lapja, az Angriff és Göring marsall újságja, az Essener Zeitung is. Ez utóbbi kilátásba helyezi a németországi zsidóság jogainak további megvonását is, a szerinte nemzetközi zsidó tőke harcmodora miatt. A német sajtó cikkeivel szemben az ausztriai eseményeiket tárgyaló lapok közük, hogy az osztrák és a német nemzeti szocialista szervezetek között nyílt ellentétek vannak, amelyeket az okoz, hogy a Harmadik Birodalom teljesen gyarmatként kezeli Ausztriát, amelynek minden felelős vezetőjét valóságos politikai felügyelet alatt tartja és az intézkedésekhez még csak hozzászólást sem engedélyez. Emiatt állítólag Brückel ausztriai kormányzó és Seiss Inquart között már heves összetűzésre is sor került. Seiss Inquart is nyugodt... Bécs, június 3. Egy népgyűlésen 301 ss Inquart kijelentette, hogy az ausztriai gazdasági helyzettel csupán a zsidók elégedetlenkednek. Ez azonban csak megnyugtathat bennünket — mondotta. A világsajtóban szellőztetett ausztriai elégedetlenkedésekről szólva a következőket mondotta: ~ öt éves kemény harc egyesített bennünket és semmi nem választhat minket el egymástól. Elismerésemet kell kifejeznem Brückel iránt, akit aFührer küldött hozzánk. Leopold kapitány kerül Ausztria élére London, június 30. A Daily Telegraph berlini jelentése szerint Bürckel helyébe Leopold kapitányt fogják Ausztria vezetőjévé kinevez 1i. Leopold állott az osztrák nemzeti szociaisták élén a Schuschnigg-kormány idejében. 1936 júliusában lett Hitler ausztriai bizalmi maltere és csak ennek köszönhette, hogy a Schuschnigg-kormány ellen folytatott felforgató tevékenysége ellenére is elkerülte az aternáló tábort. Az Anschluss óta Leopold kapitány Rudolf Jess, Hitler helyettesének irodájában dolgozik. Az osztrák nemzeti szocialista párt világa az utóbbi napokban állandóan foglalkozatja Hitlert és nagy aggodalommá tölti el a német vezető köröket. A Daily Telegraphzerint a bécsi atmoszféra egyre fenyegetőbb esz. Az ausztriai válság főleg annak tudható be, hogy az összes ausztriai vezető pozíciókat orosz nácikkal töltötték be. Ha az osztrák ácik merészelnének kiabálni, akkor teleorokkaláltanák: ,,Ausztria az osztrák áciké“. ár régen felismerte, hogy korszakunk, minden tévelygése ellenére, a szociális igények korszaka, amelyben a termelőerők személyes élete és személyes biztonsága elengedhetetlen ényezője az állam jólétének és biztonságának. Ennek a felismerésnek eredménye az a minden elismerést megérdemlő terv, hogy rövidesen Romániában is bevezetik a munkások aggkori nyugdíját s ezzel megszüntetik a munkásság létbizonyytalanságát, megteremtik azt a viszonylagos társadalmi összhangot, mely egyetlen biztosítéka a nemzeti egységnek, az érdekellentétek enyhülésének, a lelkek sconzsoldációjának és a szélsőségi mozgalmak lelki alapjai megszüntetésének. Ara 5 lej kenu: Dr. Marton Krno. Redactor reapnaaWUfVft gat d girant igaagata: SchwarU Budi«. Propria tar—Tulajdonos: Fraternfttaa & R. de Editor*. Regiotralțiunilor periodic* No. 48. Dm. 1 ----- Tribunalul flaj, fleaffc Péntek, Joli«■ 1. lass—sags. Tan» 2. XXI. évfM 144. VILÁG TÜKSM I romig külkereskedelem A román külkereskedelem 1936 és 1937- ben rendkívül kedvezőfejlődésen ment keresztül. Az ország exportja 1935-ben 16.7 milliárd lejről 21.7 milliárd lejre szökött fel a következő évben, hogy végül 1937-ben elérje a 31 milllárdo8 rekord azá- Imot. Az export fölösleg 1936-ban 5.9 milliárdról 9.1 milliárdra emelkedett, hogy a rákövetkező évben elérje a 13.1 milliárdot. Ez a fölfelé való fejlődés 1937 utóbbi hónapjaiban bizonyos visszaesést mutatott fel anélkül azonban, hogy lényegesen érintttte volna az 1937־ es eredményt. Ez a visszafejlődés 1938-ban azonban már erősebben kihangsúlyozódott. A rendelkezésre álló számokból megállapítható, hogy 1938 év első három hónapjában 4847 milló értékű áruhagyta el az országot, 5670 millió lejjel szemben, amit az előző év statisztikái mutatnak ki. Az export számai azonban emelkedő tendenciát mutatnak. 1937 első negyedében az import 3955 millió lej volt, míg 1938 első három hónapjában 4862 millió. Hogy mi volt az oka az export visszafejlődésének, azt különbözőképpen magyarázzák. Lássuk egyelőre számokban az exportált tömegek és értékek visszafejlősdésének képét. Elsősorban a kőolaj-produkció ment vissza. Ezidőszerint 1800 vagon napi termelése van a kőolajnak, szemben 1936 nyarának 2600 vagonjával 1936 nyarán 21 százalékkal volt nagyobb a gabonatermés hozadéka, mint 1937-ben. Döntő jelentősége volt végül az árak visszaesésének, amely nemzetközi viszonylatban befolyásolta a román árakat is. A nyerstermékek árainak fejlődése ugyanis állandó csökkenést mutat ezekben az időkben. A tömegszedi visszaesés mellett egy másik probléma is erősen kiéleződött. A 4867 milliárd lej áruból, amely 1938 eső három hónapjaiban hagyta el az országot, Ausztriába, Németországba és Itáliába 2158 millió lej értékű áru ment ki, vagyis a teljes export 47 százaléka. Ezek a clearing országok jóváírással és clearing-kontó formájában vásároltak, vagyis az üzleteketcsakis árukkal bonyolítják le, nem pedig arany devizával. Az export ezekbe a klearing-országokba elég nagy. Ezt a tendenciát Románia vezető körei nem látják különösen szívesen, főleg gazdasági okokból. Különös okok állanak fenn arra nézve, hogy Románia exportja jórészt a klearing országokba gravitáljon. Az exportőr, könynyez, érthető gazdasági okoknál fogva, azoknak adja legszívesebben áruját, akik a legmagasabb árat ajánlják érte. Olyn országok vevői, ahol szabad valuták állatnak rendelkezésre jól tudnak tájékozódni a piaci árak és a tőzsdék jegyzései arányában. Románia esetében főleg gabonákól, petróleumról és fáról lehet szó, nyersanyagokról, amelyeknek internacionális forgalmi áruk van. A nyugati országok vevvői nem tudnak általában magasabb áratajánlani a Romániából behozott nyersanyagért, mint amelyek a piaci és tőzsde áraknak megfelelnek. Ha pedig ezek az árak nem felelnek meg, akko az export cég természetesen olyan országba irányítja áruját, ahol megkapja a nemzetközi piac ellenértékét. Egy szabadon funkció- Háló gazdagságban, mint a nyugati országok legtöbbjében még fennáll az árucserének legmegbízhatóbb mérőfoka: a pénzben kifejezett ellenérték. Más a helyzet, ha olyan országba er-