Uj Kelet, 1949. július (32. évfolyam, 268-293. szám)

1949-07-01 / 268. szám

Ára 60 mil Mai számunk 8 oldal 268. szám T el Aviv, péntek, 1949. julíus 1. חרזמ שדח יוא) (טלק יגח» ימלי יתלב יתגלפמ .דסשב חי־ובבוה - *יג* :־ץיילמ ר״ר .א קסרס :יוזרחוסו דוד !ש רעסת חנ :״יזסהתו ,ביבא-לת בוחר רגניזלש » 1JI KEI FJtSTOMKIVtU NSPIIAp • Páris (AFP). — Az európai gazdasági megsegítés! konferencia csütörtökön éjjel tartotta záróülését. Fehér Könyv az angol gazdasági helyzetről London (AFP). — Tegnap hlvatalo. san bejelentették a brit birodalom gaz. daságl konferenciájának összehívásé♦,. A londoni lapok részletesen foglalkoznak a konferencia elé kerüli} problémákkal és k; zlik, hogy Sir Stafford Cripps pénz. vgyminiszter jővö kedden, vagy szerdán fontos bejelentéseket fog tenni az alsó­­házban az Anglia külkereskedelmi mér. legéről, valamin* aranyban és dollárban elszenvedett vesz.eségeir 1 kiadandö Fe. hér Könyvvel kapcsolatban. Visinszkij szenzációs nyilatkozata: A Marshall-terv kudarca késztette belátásra a nyugati hatalmakat Németország kérdésében Az orosz külügyminiszter kölcsönös engedményeket tart szükségesnek a német prob lema rendezése érdekében - Véget ért az európai gazdasági megsegitési konferencia egsegitési konferencia !er — mini, ismeretes, tettek úgy a nyu. gáti hatalmak, mint a Szovjetunió, kól. csönós engedményeket. Hiszem, hogy a jövőben is szükség lesz bizonyos kölcsönös engedményekre, amelyek összeegyezte+heLö-k a potsdami egyez, mény alapelveivel.” amely az egységes NémeLország helyreál. Utasára, a nemzetközi kapcsolatok meg- Javítására és a népek közti együttmükó. désre törekszik. Azoknak a körülmények, nek megfelelően, amelyek között a pá. risi konferenciát összehívták, — fejezte be nyilatkozatát az orosz külügyminisz-Ma kezdődnek a pénzügyi tárgyalások az angol küldöttséggel Az angolok csak a felosztási határozatban foglalt területekre vonatkozó köve­­telesekről es tartozásokról akarnak tárgyalni - Transzjordánia és Egyiptom is ״jogutódja" a volt mandatdrius kormányzatnak? datárius kormány által elfogadott nemzetköbi egyezményekre és nemzet■ közi kötelezettségekre vonaLkozik. Ez a pont foglalja magában azokat a koncessziókat is, amelyi kei a mandatá. rius kormány annakidején különböző angol cégeknek, kö£,ük a haiíaí petró. leumfinomitónak és más petróleumtár. saságoknak, továbbá a Holt-Henger kiak. nására alakult Potash.müveknek és ha. sonlóknak adott. Az ilyen természetű koncessziók száma húsz. Az angolok, amint; a külügymlnisz'é. rium szóvivőjének közléséből kitűnik, azt hangoztatják, hogy Transzjordánia és Egyiptom is ״jogutód-hatalom", és ezért Palesztinának a volt mandátum, rendszerrel szemben fennálló követéé, seiböl bizonyos rész azoknak Jár és nem seiböl bizonyos rész azoknak jár és nem Izraelnek. További nehézségek lesznek a teLavivi tárgyalások során abban a tekin­­tetben is hogy a követelj; vagyontárgyak milyen területen vannak. Hir szerint az angolok a tárgyalások során csak olyan vagyontárgyakra akarnak szorítkozni, a. melyek a zsidó államnak angol vélemény szerint vitathatatlan határain belül ta. lálha+ók. Ez az álláspont mindenekelőtt Jeni. zsálem egész környékét kikpacsolná a tárgyalások anyagából. Az angolok ezt a felfogásukat azzal in. dokolják, hogy a tárgyalásokat az 1947 novemben 29_lki UNO felosztási határo­­zatban megállapított határok alapján kell lefolytatni. ni zsidó követ utján továbbított leveLé­­ben Bevin a teLavivi megbeszélések első feladataként׳ azt jelöli meg, hogy megállapítsák■ a voll mandatorius kor mány követeléseinek .és tartozásainak azt a részét, amelyet Izr&el kormánya nak, mint ״jogutód hatalomnak ’ ma. gára kell vállalnia. Shárét külügyminiszter hir szerint ezzel a pontjjal kapcsolatban azt a fenntartást fejtette ki válaszában, hogy Izráelnek a tárgyalásokban való részvételhez történj; hozzájárulását nem lehet úgy magyaráz, ni, mintha hajlandó lenne magára váL lalni az ״utódhatfelom” meghatározá t■ minthogy ez tulajdonképpen külön, még pedig az első pont lesz az Izráel és Ang. 11a között meginduló tárgyal?sokban. A koncessziók kérdésé is napirenden Levelének egy másik pontjában Bevin azokat a palesztinai követeléseket és tar. ♦ozásokat, valamint az ezekkel összefüggő problémákat említi, amelyek közvetlenül érintik az angol kormányt, függetlenül a mandátumkormány elszámolásaitól. Be­­vin levelének harmadik pontja Paleszti. na volt német lakosainak és más volt ellenséges polgárainak a követe ,őseivel és vagyonával foglalkozik, amelyek jelenleg az ellenséges vagyonok gondnokságának a felügyelete alatt állanak. A negyecjik pont a palesztinai angol alattvalók köve. teléseire és vagyonára, míg az ötödik és utolsó pont a volt man. Ma délben nyílik meg Shárét köTügy. minis7ttr hivatali helyiségében az Izrael és Anglia köz tt׳ Londonban megkezdett pénzügyi tárgyalások folytatása. A meg. nyitó Ülésen a tárgyalások napirendje, nek megállapitássról lesz szó, a Bevin és Shárét között előzőleg lefolyt levélvál. tás alapján. A levelek hivatalos szövegét a megnyitó ülés befejeztével fogják nyiíl vánasságra hozni. Londoni jelentések, arról számolnak be. hogy az angol kül gyminisztérium mindeddig nem hajlandó elárulni, milyen összegű ellenköveteléseket fog támaszta. ni Anglia az Izráellel most *-kezdedö pénzügyi tárgyalások során, mikor azon­­ban az ujsáirók egyre erősebben ostro, molták konkrét válaszért, a minisztérium szóvivője közölte, hogy Anglia követelései közeli árnak az 50 millió fonthoz. Hozzáfűzte még, hogy Izráelnek is van. nak ellenkövetelései Angliával szemben, de az angol kormány felfogása szerint a zsidó államnak semmiféle előjoga nin. csen ezekkel a követelésekkel kapcsolat­­ban, amelyek ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint Transzjordánia és Egyiptom követelései, minthogy ez a két ország is birtokában ♦artja a volt mangtttumtsrü. let egyrészét. Bevin és Shárét levélváltása A Bevin és Shárét külügyminiszterek közötti levélváltással kapcsolatban Lón. donban úgy tudják, hogy dr Éliás londo. Lausanneban közölték az arabokkal Izrael feltételeit a 18 éven aluli menküitek visszafogadására Gurion miniszterelnöknek gyermkeket. Az albizottság tanulmá­­nyozta szerdán az izráeli javaslatot és csiit' rtökön közölte az újabb feltétele, két az arabokkal. Valószínűnek tartják, hogy abban az esetben, ha az arabok elvben el is fogadják a zsidó jatislatot, hosszabb tárgyalásra 1-esz még szükség, mig a felek megegyeznek a visszatérők számában és a különböző kategóriák megállapításának módozataiban. ** A Jeruzsálem ügyével foglalkozó aL bizottság a szünet alatt elkészíti a Je. ruzsálem nemzetközisítésére vonatkozó tervet. A tervet a szeptemberben össze­­ülő UNO plénuma elé terjesztik. Az ara. bök csak a szenthelyek nemzetközi ellen őrzés alá való helyezését akarják. A bL zottság legsúlyosabb problémája az ellen, őrzés formája és módozata. Most akarják ugyanis megállapítani az ellenőrzés mó­­dozataij., hogy ha a végén elfogadnak valami tervet, ténylegesen hozzáíoghas. sanak annak megvalósításához. Shiloach tanácsos hazaérkezett és jelentést tett Ben és a külügyminiszternek van a men&kültek közöfjt, 6gyéni kér» vényt lesz köteles benyújtani az illetékes hatósághoz hozzátartozójának repatriálá. sa ügyében. A hatóságok beható vizsgálat tárgyává fognak tenni minden egyes kérvényt. El akarják ugyanis kerülni annak lehetősé, gét, hogy a repatriáltak k zött nemkivá­­natos elemek szivárogjanak be az or szágba. Lausanne, (—) Itteni körök úgy tud. jak, hogy az amerikai kormány kísérletet tesz arra, hogy rábírja Izráelt jelenték, télén számú arab menekült visszafoga­­dására. Ez a szám a jelentések szerint olyan kicsi, hogy csak jelképes jelentő.“ séggel bir. Az amerikaiak az arab.zsidó tárgyalásokban beállott szünetet akarják akciójuk számára kihasználni. Tzráel — mint az Uj Kelet tegnapi számában már jelentettük — azt aján. lotta, hogy visszafogadja a 18 éven aluli Andre Vithinsky A kormány sajtóirodája közli: Reuvén Siloách külügyminiszteri tanácsos csütör­­tök reggel Tel.Avivba érkezett. Siloách öt hétig■ volt külföldön, ahol meglátó, gáttá Izráel európai és amerikai követ, ségeit és résztvett a lausannei tárgyaié­­sokon. Siloáchot megérkezése után Ben. Gurion minisztereinek és Shárét külügy. miniszter kihallgatáson fogadta, akiknek jelentést tett a lausannei konferenciáról és látogatásainak eredményeiről. A külügyminisztériumhoz közelálló körök értesülése szerint Izráel kormánya köz Ini fogja az arab menekültek egy részének visszafogadására vonatkozó haj lamosságát. Olyan menekültekről van szó, akiknek közeli családtagjai Izráel. ben élnek. A visszatérők száma együtte. sen nem haladhatja azonban £111 a 12 ezret. A jelentés szerint nem tömeges re. patriálások lesznek. Minden Izráelben élő arab család, akinek közeli hozzátartozója Páris CAFP). — A moszkvai rádió is. mertette Visinszkij orosz külügyminisz. térnék a szovjetsajtónak tett nyila 4jkoza. tát. A miniszter mindenekelőtt kijelen, tette, hogy az angol és amerikai kor­­mány már 1946 óta megváltoztatta a po. litikájit Németországgal kapcsolatban, de a szovjetküldöttség határozott maga. tartása meghiusito+La terveiket. Melles, leg, tette hozzá Visinszkij a nyugati miniszterek mindvégig tel­­jesen tisztában voltak azzal, hogy Né. metországgal kapcsolatos politikájuk hibás. A szovjet álláspont győzött A továbbiakban Visinszkij arról be. szél♦, hogy a Parisban megtartott klü. ügyminiszteri konferen. cia befejezésével ki. adott közlemény felü. letes taglalása már el­­árulja, hogy milyen mértékben jutottak benne kifejezésre a szov. jet által hangoztatod H szempontok, amelyeket az orosz küld: tjjseg már az ülés első nap. jától kezdve hangozta- Lőtt. A szovjetküldött, se.g hü marad: a pots, dami egyezmény vala. mennyi elvi pontjához és visszautasított min­­den elérést azoktól. Végül is a szovjet ja. vaslapokét fogadták el tárgyalási alapul — mondotta Visinszkij, majd hozz4Leite, hogy a párisi tanácskozásokon a nyugati delegációk kénytelenek voltak végül is elismerni a négyhatalmi mv׳ egyezés szükségességét a német kérdésben, annak a háromhatalmi politikának a helyébe, amelyet 2 év óta folytattak. Mit áilitott Acheson ? Visinszkij ezután a kővetkezőké4 mon. dotta: ״Nem lehet komolyan venni Acheson amerikai külügyminiszternek junius 23.án tett nyilatkozatát, amely szerint a Szov­­jeunió, ellentétben az Egyesült Államok, kai, vonakodott kibővített jogokat adni a német népnek belső ügyeinek intézié. sében és a megszálló hatóságok ellenőr, zését enyhíteni. Ez az ülitás — mon­­dotta Visinszkij — alaptalan, mert ha csakugyan így lenne, hogyan lehet meg. magyarázni, hogy éppen Acheson és nyu. gáti kartársai ellenztek szívósan minden szovjet indítványt a német egység heylre. állítására és arra, hogy a német népnek teljes szabadságot adjanak a belügyei­­ben? Junius 23._i sajtófogadásán Ache, son art mondotta, hogy a párisban elért eredmények a nyugateurópai talpraálll. £ási akció sikerével magyarázhatók. Vé­­leményem szerint — folytatta az orosz külügyminiszter — a Marshall.tervnek nem a sikeréről, hanem a bukásáról lehet beszélni, ha az egész világon ismert tényeket■ te. kintetbe vesszük. Ha a MarshalLterv valóban siker lenne, hogyan magyarázható meg, hogy a terv szerzőjét felmentették külügyminiszteri megbízatásától? Ami engem illet, úgy látom, hogy éppen a Marshall-terv ku. darca bír_1׳ rá a nyugati hatalmakat ar. ra, hogy a párisi tárgyalásokon feladják úgynevezett ״enskéz” politikájukat.” Mindkét fél tett engedményeket A párisi konferencia eredményei te. kintetében Visinszkij kiemelte annak a politikának kétségbevonhatatlan sikerét, ר

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék