Uj Kelet, 1949. szeptember (32. évfolyam, 320-344. szám)

1949-09-01 / 320. szám

Ara 26 mii חרזמ שדח יוא) (טלק חחל יפ" יתלב יתגלפמ הפשב תירגנוה הנש ב־׳ל :ןוועה .או״ד זוסרמ יאר״«י: דוד זש תכדלמה הלהנההו: ,ביבא־ית בוחר רגניזלש 9 320• szám Tei AytVr 1949 szeptember 1• csütörtök UIKBI.il1 párt GJVK1 virii Napilap XXXII. évfolyam Főszerkesztő s Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős : SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL - AVIV, Schlesinger a. 9 Telefon: 29-98 Fegyveres arabok megtámadtak a Negevben egy zsidó katonai autót Egy zsidó katona meghalt, kettő eltűnt és többen megsebesültek A kormány sajtóirodája jelenti; Ked- ben, Gór ;inbei falu mellett hátulról meg- tek. Egy zsidó katona meghalt! kettő el­­ien, augusztus 30-án délután 5 órakor a támadtak egy katonai autót. A támadók ttot, többen megsebesültek, Negev déli részén fekvő Arává völgyé- a transzjordániai határon túlra menekül Az izrael'transzjordániai fegyverszüneti bizottság kötelezte Izraelt egy arab falu elűzött lakosainak visszafogadására VIHAR Jugoszlávia felett Max Lemer btrt&piro a kdretkeaö érdekes belgrádi levelet küldte le lapjának, a Da várnak. Jugoszlávia az utóbbi időkben igazi tűz­­fészekké változott. Beszélgettem belgrádi magasrangu tiszt­­viselőkkel és gyakorlott politikai megfígye­­lökkel. Többek között hosszan elbeszélgettem Alex Beblerrel, az uralkodó rendszer egyik legkiválóbb koponyájával aki a jugoszláv kül­­politika folyó ügyeit intézi. Nem áll módom­­ban a beszélgetések tartalmát világosan és szószerínt idézni. Az alábbi vélemények saját egyén! nézeteim, de alapul szolgálnak azok a tények, amelyek ismeretesek a diplomáciai megfigyelők, laptudósitók és belgrádi kor­­mányhívatalnokok előtt. Ezek az információk egyrészt a Tito-Sztálin-féle harc kulissza­­titkaira vetnek fényt, másrészt Jugoszlávia­­nak Amerikával valamint a Szovjetunióval és szövetségeseivel való kapcsolatait érinti. Kerülhet-e sor újabb Balkáa-háborunt ’ Az utóbbi hónapokban felmerült az ag­­gasz tó kérdés; a bonyodalom nyomán ke־ rülhet-e sor egy újabb Balkán-háborúra, mely újabb konfliktusba sodorhatja az egész vflá­­got? Értesülésem szerint az amerikai kül­­ügyminisztériumot figyelmeztették, hogy orosz támadás veszélye forog fenn Tito el­­len. Habár a veszély pillanatnyilag nem akut, egyetlen pillanatra sem szabad azt figyel­­men kívül hagyni. Az igazi veszély nem magában jugoszlá­­viában rejlik. Belgrad nyugodt és magabiz­­tos. Meggyőződésem, hogy Tito pozíciója elég szilárd. De ba magában Jugoszláviában csend van is, köröakörül súlyos viharok dúl­­nak. Az igazi veszélyzóna a szomszédban van. — Macedóniában Albániában, Bulgária­­ban és Görögországban. A Tlto-konfUktas és a görög helyset A legtöbb szakértő azon a véleményen van, bogy a görög háború végső ki fejléséhez kő* zeledik. A görög helyzet közvetlen kapcsolat­­ban áll a Sztálln-Tito-féle harccal, valamint a Jugoszlávia és a Kominform viszonyában beállott szakadással amely a görög partizá­­nők vereségét eredményezte. Az oroszok min denért Titot okolják és azt állítják, hogy a nyugati imperialisták táborához csat lakó­­zott és emiatt támogatta a görög monar­­cblsta-imperialistákat. Ugyanakkor a másik oldalon azt hangoztatják, hogy Tito az oro­­szokat teszi felelőssé, akik megvonták támo­­gatásukat a partizánoktól mert semmi hasz­­nát nem látják a görög háború folytatásának. A kölcsönös vádaskodások valódiságára nem találtam írásos bizonyítékokat, de meg kell jegyezni, hogy a Tito és a Kominform között folyó viszály igazi ״vallásháború“ jel­­leget öltött akárcsak a középkori háborúk, amelyek a pápa és a különböző egyházi tana­­csők között folytak. Tudott dolog pedig, hogy az ilyen harcokban az ellenfelek hívei szentirásnak veszik az elhangzott vádakat és ellenvádakat, úgy, hogy az állítások kizár­­nak minden vitát. Egy bizonyos. A Tito éa Sztálin között kitört viszály folytán a görög partizánhad­­sereg elvesztette legfontosabb segélyforrá­­sát, Jugoszlávia támogatását. Miért nem segít Tito a görög felkelőknek I Egyáltalán nem valószínű hogy Tito haj­­landó volna aktivan fellépni a görög partizá­­nők ellen és ezáltal eljátssza kommunista hír Hevét, A másik oldalon viszont ostobaság volna az oroszoknak remélni hogy Tito segi­­teni fogja a Moszkva által támogatott és irányított partizánokat, akik azonnal ellene lépnek fel. ahogy megkaparintanák Görögor­­szagban a hatalmat. Bizonyos, hogy Markosz tábornokot főleg azért mozdították el állásából mert vona­­kodott határozott álláspontot elfoglalni Ti­­tóval szemben. Az is lehetséges, hogy az oroszok számáré e pillanatban terhet jelent a görög háború, amikor a Szovjet éa Tito között fennálló elszámolást akarják likvi­­dálni. Tito viszont, aki legutóbb Macedonia­­ban megtartott beszédeivel újabb moszkvaelle nes offenzivát indított, azt reméli hogy a görög háború befejezése után módjában less megvalósítani régi álmát: a nagy és kibövi­tézkedéseket tegyen határain belül, túl­­lépi a fegyverszüneti vegyesbizottság hatáskörét és ezért nem lehet kötelezd a zsidó államra. Az ülésen, amely 11 órától este fél 1 óráig tartott. Garrison Cowerdile ezre­­des. mint az UNO megbízottja elnökölt. Izrael képviseletében Moshe Dajjan al­­ezredes, dr. A. Biran, Saul Ramati ör­­nagy és Moshe Reinhold őrnagy vett részt. Transzjordánla képviselői Muhmed Adas Amiri és Ali Abu Navar kapitány voltak. közellátás egy millió 225 ezer. rendőrség két millió 550 ezer igazságügy 560 ezer, népjólét egy millió 305 ezer, munka— és. társadalombiztosítás egy millió 820 ezer, alijja 275 ezer betügy 330 ezer, községi tanácsok költségvetéseiben való réeztvétel (belügyi tárcához tartozik) egy millió 200 ezer közlekedésügy (a hozzátartozó szol­­gáltatások _ bevétel! hiányaként) 250 ezer, tervgazdasági hivatal 120 ezer, a kormány városnegyedének költségei 150'ezer, állam: számvevőség 00 ezer uj ölek befogadása egészségügyi szolgálat', népjóléti, átképzési és egyéb szolgáltatások 2 millió, leszerelt katonák exisztenciájának megteremtse 3 mii Hó 600 ezer adósságok törlesztése és ka­­matok 1.500 ezer. általános tartalék 377.000, összesen 34 millió. Ehhez hozzájárul a há­­borús károk biztosításának megtérítésére előlegként 400 ezer font és egyes árucikkek árának leszállítására egymillió font. Ezen az oldalon is külön tételként szerepelnek a köz lekedésügyi minisztérium közszolgáltatásainak kiadása i a kővetkező részletezés szerint: posta 2,181.700, haifai kikötő egy millió 700 ezer államvasutak 650 ezer és egyéb üzemek 246.300 font. Pinchász az egyes tételeknél kiemelt né­­hány fontos változást. A pénzügyi bizottság megállapította, hogy az állam elnökének fi­­zetés jár és ezért felemelte az államelnök! hivatal eddigi költségvetését. A katonai kiadások A rendes krltségvet-ösben a katonai kiadások 7 és félmillió fonttal szerepei­­nek. A pénzügyi bizottság t bbsége úgy határozott, hogy a katonai k ltségvetést nem bocsátja nyilvános tárgyalás alá és így a 7 millió 500 ezer fontos tétel ellen nem hoznak a plénum elé kifogásokat. A vallásügyi minisztérium számára az előirányzott 420 ezer fonton kívül szűk­­ség esetén 50 ezer fontot lehet majd fel­­használni a költségvetés általános tar­­talékából. Az országfejlesztési költségvetés Pinchász ezután rétért az országfej­­lesztési k ltségvetés ismertetésére. Az eredeti k־ltségvetégi javaslat szerint e munkaterv számára 65 millió fontot irá­­nyoztak el י, a módosítások után azon­­ban a jelenlegi előirányzat csak 55 millió font. Az eredeti 8z-vegböl törölt 10 mii­­lió font be fog ugyan folyni intézmények, (Folytatás a negyedik oldalon) izraeli megbízottak kétségbevonták a panasz jogosságát és azt állították, hogy a határon áttett arabok a határvonalak megvonása után szivárogtak a faluba. A faluból való eltávolításuk azon megegye­­zés alapján történt, amely ezen a terű­­létén az arab és zsidó parancsnokok kö­­z tt, Francis McMahon kapitány UNO- megbízott jelenlétében jött létre. Ezt az érvelést a bizottság nem vette tudomá­­sül. Az izraeli megbízottak bejelentették, hogy a szótöbbséggel hozott határozat, amely utasítást ad Izraelnek, milyen in­ügynűni&zter valószínűleg kiigazításokat fog javasolni a közellátási, vallási és népjóléti tárcáknál, mert az ott eszközölt redukciók miatt lehetséges hogy az évi program lebo­­nyolitása során ezek a minisztériumok ne­­hézségekbe fognak ütközni A költségvetés a megjavított formában 40 minio 178 ezer font bevételt és ugyan­­annyi kiadást irányoz elő. A pénzügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottságnak nem volt ideje részle­­lesen letárgyalni a kötelező háborús bizto­­sitásról szóló törvényjavaslatot és ezért e2en a cimen csak 400 ezer fontot irányoz elő a tervezett három millió helyett, azzal a kikötéssel, hogy a parlamenti szünet után a pénzügyminiszternek uj javaslatot kell eb­­ben az ügyben beterjeszteni. A bevételi tételek A bevételi oldalon az első helyen a jőve­­delmi adó szerepel 8,600.000 fonttal. A vá­­mok bevételi előirányzata nyolc millió, a petróleumtermékek adója, három millió, a különböző egyéb illetékek (dohány, szesz és gyufaadó) öt és fél millió, fényüzési adó egy millió, városi és községi ingatlan adó egy millió 150 ezer. okmánybélyeg 800 ezer, engedélyilletékek egy millió, telekkönyvi és egyéb szolgáltatásokból származó jövedelmek egy millió 500 ezer, állami kölcsönökből és ingatlan vagyonból származó jövedelem 250 ezer, telekértékemelkedési adó 800 ezer, örökösödési adó 500 ezer klita-adó egy mii­­lió 750 ezer, más jövedelmek 150 ezer, há­­borús biztosítási illeték 400 ezer. a közel­­látási minisztérium jövedelmei egy millió font összesen 35 millió 400 ezer font. Ehhez járulnak a közlekedésügyi minisztérium köz­­szolgálatainak jövedelmei, összesen 4 millió 778 ezer font értékben a kővetkező rész­­létezés szerint: posta két millió 410 ezer, a haifai kikötő bevételei egy millió 900 ezer és az államvasutak jövedelme 468 ezer font. A kiadási tételek A költségvetés kiadási tételei a követ­­kezök: államelnök! hivatal 30 ezer, Kneszet 360 ezer, miniszteri fizetések 25.800 font, miniszterelnökség 780 ezer, pénzügyminiszté­­rium egy millió hadügyminisztérium hét mii­­lió 500 ezer, egészségügy két millió, vallás­­ügy 420 ezer, küiügy egy millió 200 ezer, közoktatásügy egy millió 986.500 (ez az összeg a Szochnut 800 ezer fontos hozzája­­rulásával 2,786.500-ra emelkedik), földművé­­lésügy egy millió 200 ezer, hadikárosultak 225 ezer, ipar és kereskedelem •225 ezer, A kormány sajtóirodája jelenti: A transzjordán-izráeli fegyverszüneti vegyesbizottság szerdai ülésén szótöbb­­seggel olyértelmü határozatot hozott, hogy Izrael megszegte a fegyverszüneti egyezményt azáltal, hogy ezőv Julius hó 15-én Váádi Pukin falu arab lakosait áttette a határon. Ugyancsak szó több­­,éggel elhatározták, hogy ezeket az ara­­!»kát Izráelnek egy héten belül vissza kell.fogadnia a faluba. Az ügy mint Transzjordánia julius hó :6-án begyújtott panasza került a fegy­­verszüne;: vegyesbizottság ülése elé. Az Szerdán délelőtt a Kneszet feszült lég­­körben kezdte meg a költségvetés második olvasás bau való tárgyalását. A pénzügyi bi­­zottság, amely éjjel fél négy órakor fejezte be munkáját, már a kora délelőtti órákban beterjesztette a Ház elnökségéhez terjedel־ nes jelentését, amely nem kevesebb, mint száz módosftó javaslatot tartalmaz, ame­­íyeket a különböző pártcsoportok nyújtottak be a kölségvetés egyes pontjai ellen. Az épü let minden szobájában más és más pártcso­­port. vagy szakbizottság tartott üléseket és különösen feszült volt a hangulat a val­­íásos blokk parlamenti csoportjában ahol mindhárom vallásos miniszter jelenlétében a támadások pergőtüzét indították Pinkász Mizráchi-képviselö, a pénzügyi bizottság el­­aöke ellen. A pénzügi bizottság többsége ugyanis csökkentette mind a három vallásos miniszter tárcáinak büdgetjét. A vallásos blokk tagjainak többsége azt követelte, hogy a parlamenti csoport sza­­v&zzon a költségvetési javaslat ellen. A délelőtti ülés megnyitásakor még nem volt bizonyos, hogy a vallásos blokk tartani fogja-e a kormány-koalíció fegyelmét és csak az egész nap folyamán tartott tárgya­­iások során sikerült rávenni őket. hogy a szavazásnál egyáltalában jelen legyenek és támogassák a költségvetést. Abból a célból hogy a rengeteg módosító javaslat a szerdára kitűzött három ülés fo­­iyamán letárgyalható legyen, a Kneszet el­­nöksége a parlamenti csoportok vezetőinek bevonásával két órán át tanácskozott a sza vázasok rendjéről. Végülis úgy állapodtak meg hogy minden parlamenti csoport, amely ki­­fogsokat nyújtott be, két alkalommal szó­­laihat fel. egyszer a bevételi másodszor pedig a kiadási tételek megvitatásánál. Az ilyen alapon eszközölt számítások sze­­rlnt a vitának nyolc óra alatt be kellett fejeződnie. így vált lehetővé, hogy szerdán a késő éjjeli órákig megszavazták a zsidó állam első teljes évi költségvetést amely azért is volt fel­­tétlenül szükséges, mert az eddig megsza­­vazott ideiglenes költségvetési törvények érvénye szeptember elsejével lejárt. A dlelötti ülés 10 óra helyett 11 órakor ayilt meg Pinchász pénzügyi bizottsági elnök átfogó beszédével aki részletesen ismertet­­te a költségvetés bevétel! és kiadási tété­­leit. külön figyelmet szentelve a pénzügyi bizottságban eszközölt változtatásoknak. Azt is bejelentette, hogy az év folyamán a pénz­A Kneszet megszavazta Izrael első teljes évi költségvetését Három ülésen át tartó nyolc órás vita után második olvasásban is elfogadták a költségvetést

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék