Uj Kelet, 1949. szeptember (32. évfolyam, 320-344. szám)
1949-09-01 / 320. szám
320• szám Tel AvtVr 1949 szeptember 1• csütörtök XXXII. évfolyam Főszerkesztő : Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős : SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL - AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon: 29-98 UIKBI.il1 párt GJVK1 viri Napilap Ara 26 mii חרזמ שדח יוא) (טלק חחל יפ" יתלב יתגלפמ הפשב תירגנוה הנש ב־׳ל :ןוועה .או״ד זוסרמ יאר״«י: דוד זש תכדלמה הלהנההו: ,ביבא־ית בוחר רגניזלש 9 Fegyveres arabok megtámadtak a Negevben egy zsidó katonai autót Egy zsidó katona meghalt, kettő eltűnt és többen megsebesültek A kormány sajtóirodája jelenti: Kedden, Górinbei falu mellett hátulról megtek. Egy zsidó katona meghalt kettő ellen, augusztus 30-án délután 5 órakor a támadtak egy katonai autót. A támadók ttaz, többen megsebesültek, Negev déli részén fekvő Arává völgye a transzjordániai határon túlra menekül Az izraeli transzjordániai fegyverszüneti bizottság kötelezte Izraelt egy arab falu elűzött lakosainak visszafogadására A kormány sajtóirodája jelenti: A transzjordán-izraeli fegyverszüneti vegyesbizottság szerdai ülésén szótöbbséggel olyértelmű határozatot hozott, hogy Izrael megszegte a fegyverszüneti egyezményt azáltal, hogy ez év július hó 15-én Váádi Pukin falu arab lakosait áttette a határon. Ugyancsak szótöbbséggel elhatározták, hogy ezeket az arabokat Izraelnek egy héten belül vissza kell fogadnia a faluba. Az ügy mint Transzjordánia július hó6-án begyújtott panasza került a fegyverszünet, vegyesbizottság ülése elé. Az izraeli megbízottak kétségbevonták a panasz jogosságát és azt állították, hogy a határon áttett arabok a határvonalak megvonása után szivárogtak a faluba. A faluból való eltávolításuk azon megegyezés alapján történt, amely ezen a területen az arab és zsidó parancsnokok közt, Francis McMahon kapitány UNO- megbízott jelenlétében jött létre. Ezt az érvelést a bizottság nem vette tudomásul. Az izraeli megbízottak bejelentették, hogy a szótöbbséggel hozott határozat, amely utasítást ad Izraelnek, milyen intézkedéseket tegyen határain belül, túllépi a fegyverszüneti vegyesbizottság hatáskörét és ezért nem lehet kötelező a zsidó államra. Az ülésen, amely 11 órától este fél 1 óráig tartott, Garrison Coverdise ezredes, mint az UNO megbízottja elnökölt. Izrael képviseletében Moshe Dajjan alezredes, dr. A. Biran, Saul Ramati őrnagy és Moshe Reinhold őrnagy vett részt. Transzjordánia képviselői Muhmed Adas Amiri és Ali Abu Navar kapitány voltak. A Kneszet megszavazta Izrael első teljes évi költségvetését Három ülésen át tartó nyolc órás vita után második olvasásban is elfogadták a költségvetést Szerdán délelőtt a Kneszet feszült légkörben kezdte meg a költségvetés második olvasásban való tárgyalását. A pénzügyi bizottság, amely éjjel fél négy órakor fejezte be munkáját, már a kora délelőtti órákban beterjesztette a Ház elnökségéhez terjedelmes jelentését, amely nem kevesebb, mint száz módosító javaslatot tartalmaz, amelyeket a különböző pártcsoportok nyújtottak be a kölségvetés egyes pontjai ellen. Az épület minden szobájában más és más pártcsoport, vagy szakbizottság tartott üléseket és különösen feszült volt a hangulat a vallásos blokk parlamenti csoportjában ahol mindhárom vallásos miniszter jelenlétében a támadások pergőtüzét indították Pinkász Mizráchi képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke ellen. A pénzügi bizottság többsége ugyanis csökkentette mind a három vallásos miniszter tárcáinak budgetjét. A vallásos blokk tagjainak többsége azt követelte, hogy a parlamenti csoport szavazzon a költségvetési javaslat ellen. A délelőtti ülés megnyitásakor még nem volt bizonyos, hogy a vallásos blokk tartani fogja-e a kormánykoalíció fegyelmét és csak az egész nap folyamán tartott tárgyalások során sikerült rávenni őket, hogy a szavazásnál egyáltalában jelen legyenek és támogassák a költségvetést. Abból a célból hogy a rengeteg módosító javaslat a szerdára kitűzött három ülés folyamán letárgyalható legyen, a Kneszet elnöksége a parlamenti csoportok vezetőinek bevonásával két órán át tanácskozott a szavazások rendjéről. Végülis úgy állapodtak meg hogy minden parlamenti csoport, amely kifogsokat nyújtott be, két alkalommal szólalhat fel, egyszer a bevételi másodszor pedig a kiadási tételek megvitatásánál. Az ilyen alapon eszközölt számítások szerint a vitának nyolc óra alatt be kellett fejeződnie, így vált lehetővé, hogy szerdán a késő éjjeli órákig megszavazták a zsidó állam első teljes évi költségvetést amely azért is volt feltétlenül szükséges, mert az eddig megszavazott ideiglenes költségvetési törvények érvénye szeptember elsejével lejárt. A dlelőtti ülés 10 óra helyett 11 órakor nyílt meg Pinchász pénzügyi bizottsági elnök átfogó beszédével aki részletesen ismertette a költségvetés bevételi és kiadási tételeit, külön figyelmet szentelve a pénzügyi bizottságban eszközölt változtatásoknak. Azt is bejelentette, hogy az év folyamán a pénzügyminiszter valószínűleg kiigazításokat fog javasolni a közellátási, vallási és népjóléti tárcáknál, mert az ott eszközölt redukciók miatt lehetséges hogy az évi program lebonyolítása során ezek a minisztériumok nehézségekbe fognak ütközni A költségvetés a megjavított formában 40 minta 178 ezer font bevételt és ugyanannyi kiadást irányoz elő. A pénzügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottságnak nem volt ideje részletesen letárgyalni a kötelező háborús biztosításról szóló törvényjavaslatot és ezért ezen a címen csak 400 ezer fontot irányoz elő a tervezett három millió helyett, azzal a kikötéssel, hogy a parlamenti szünet után a pénzügyminiszternek új javaslatot kell ebben az ügyben beterjeszteni. A bevételi tételek A bevételi oldalon az első helyen a jövedelmi adó szerepel 8.600.000 fonttal. A vámok bevételi előirányzata nyolc millió, a petróleumtermékek adója, három millió, a különböző egyéb illetékek (dohány, szesz és gyufaadó) öt és fél millió, fényűzési adó egy millió, városi és községi ingatlan adó egy millió 150 ezer, okmánybélyeg 800 ezer, engedélyilletékek egy millió, telekkönyvi és egyéb szolgáltatásokból származó jövedelmek egy millió 500 ezer, állami kölcsönökből és ingatlan vagyonból származó jövedelem 250 ezer, telekértékemelkedési adó 800 ezer, örökösödési adó 500 ezer kbta adó egy millió 750 ezer, más jövedelmek 150 ezer, háborús biztosítási illeték 400 ezer, a közellátási minisztérium jövedelmei egy millió font összesen 35 millió 400 ezer font. Ehhez járulnak a közlekedésügyi minisztérium közszolgálatainak jövedelmei, összesen 4 millió 778 ezer font értékben a következő részletezés szerint: posta két millió 410 ezer, a haifai kikötő bevételei egy millió 900 ezer és az államvasutak jövedelme 468 ezer font. A kiadási tételek A költségvetés kiadási tételei a következők: államelnöki hivatal 30 ezer, Kneszet 360 ezer, miniszteri fizetések 25.800 font, miniszterelnökség 780 ezer, pénzügyminisztérium egy millió hadügyminisztérium hét millió 500 ezer, egészségügy két millió, vallásügy 420 ezer, külügy egy millió 200 ezer, közoktatásügy egy millió 986.500 (ez az összeg a Szochnut 800 ezer fontos hozzájárulásával 2.786.500-ra emelkedik), földművelésügy egy millió 200 ezer, hadikárosultak 225 ezer, ipar és kereskedelem225 ezer, közellátás egy millió 225 ezer, rendőrség két millió 550 ezer igazságügy 560 ezer, népjólét egy millió 305 ezer, munka- és társadalombiztosítás egy millió 820 ezer, alijja 275 ezer belügy 330 ezer, községi tanácsok költségvetéseiben való résztvétel (belügyi tárcához tartozik) egy millió 200 ezer közlekedésügy (a hozzátartozó szolgáltatások bevétel hiányaként) 250 ezer, tervgazdasági hivatal 120 ezer, a kormány városnegyedének költségei 150 ezer, állami számvevőség 00 ezer új élek befogadása egészségügyi szolgálat, népjóléti, átképzési és egyéb szolgáltatások 2 millió, leszerelt katonák exisztenciájának megteremtse 3 milló 600 ezer adósságok törlesztése és kamatok 1.500 ezer, általános tartalék 377.000, összesen 34 millió. Ehhez hozzájárul a háborús károk biztosításának megtérítésére előlegként 400 ezer font és egyes árucikkek árának leszállítására egymillió font. Ezen az oldalon is külön tételként szerepelnek a közlekedésügyi minisztérium közszolgáltatásainak kiadásai a következő részletezés szerint: posta 2.181.700, haifai kikötő egy millió 700 ezer államvasutak 650 ezer és egyéb üzemek 246.300 font. Pinchász az egyes tételeknél kiemelt néhány fontos változást. A pénzügyi bizottság megállapította, hogy az állam elnökének fizetés jár és ezért felemelte az államelnöki hivatal eddigi költségvetését. A katonai kiadások A rendes költségvetésben a katonai kiadások 7 és félmillió fonttal szerepelnek. A pénzügyi bizottság tbbsége úgy határozott, hogy a katonai kltségvetést nem bocsátja nyilvános tárgyalás alá és így a 7 millió 500 ezer fontos tétel ellen nem hoznak a plénum elé kifogásokat. A vallásügyi minisztérium számára az előirányzott 420 ezer fonton kívül szükség esetén 50 ezer fontot lehet majd felhasználni a költségvetés általános tartalékából. Az országfejlesztési költségvetés Pindász ezután rátért az országfejlesztési kltségvetés ismertetésére. Az eredeti költségvetési javaslat szerint e munkaterv számára 65 millió fontot irányoztak elő, a módosítások után azonban a jelenlegi előirányzat csak 55 millió font. Az eredeti 8zvegből törölt 10 millió font be fog ugyan folyni intézmények. (Folytatás a negyedik oldalon) VIHAR Jugoszlávia felett Max Lerner leírt,piro a következő érdekes belgrádi levelet küldte le lapjának, a Davárnak. Jugoszlávia az utóbbi időkben igazi tűzfészekké változott. Beszélgettem belgrádi magasrangú tisztviselőkkel és gyakorlott politikai megfigyelőkkel. Többek között hosszan elbeszélgettem Alex Beblerrel, az uralkodó rendszer egyik legkiválóbb koponyájával aki a jugoszláv külpolitika folyó ügyeit intézi. Nem áll módomban a beszélgetések tartalmát világosan és szószerint idézni. Az alábbi vélemények saját egyéni nézeteim, de alapul szolgálnak azok a tények, amelyek ismeretesek a diplomáciai megfigyelők, laptudósítók és belgrádi kormányhivatalnokok előtt. Ezek az információk egyrészt a Tito-Sztálin-féle harc kulisszatitkaira vetnek fényt, másrészt Jugoszláviának Amerikával valamint a Szovjetunióval és szövetségeseivel való kapcsolatait érinti. Kerülhet-e sor újabb Balkán-háborúna ? Az utóbbi hónapokban felmerült az aggasztó kérdés: a bonyodalom nyomán kerülhet-e sor egy újabb Balkán-háborúra, mely újabb konfliktusba sodorhatja az egész világot? Értesülésem szerint az amerikai külügyminisztériumot figyelmeztették, hogy orosz támadás veszélye forog fenn Tito ellen. Habár a veszély pillanatnyilag nem akut, egyetlen pillanatra sem szabad azt figyelmen kívül hagyni. Az igazi veszély nem magában Jugoszláviában rejlik. Belgrád nyugodt és magabiztos. Meggyőződésem, hogy Tito pozíciója elég szilárd. De ha magában Jugoszláviában csend van is, körön körül súlyos viharok dúlnak. Az igazi veszélyzóna a szomszédban van. — Macedóniában Albániában, Bulgáriában és Görögországban. A Tito-konflktus és a görög helyzet A legtöbb szakértő azon a véleményen van, hogy a görög háború végső kifejléséhez közeledik. A görög helyzet közvetlen kapcsolatban áll a Sztálin-Tito-féle harccal, valamint a Jugoszlávia és a Kominform viszonyában beállott szakadással amely a görög partizánok vereségét eredményezte. Az oroszok mindenért Titot okolják és azt állítják, hogy a nyugati imperialisták táborához csatlakozott és emiatt támogatta a görög monarchista imperialistákat. Ugyanakkor a másik oldalon azt hangoztatják, hogy Tito az oroszokat teszi felelőssé, akik megvonták támogatásukat a partizánoktól mert semmi hasznát nem látják a görög háború folytatásának. A kölcsönös vádaskodások valódiságára nem találtam írásos bizonyítékokat, de meg kell jegyezni, hogy a Tito és a Kominform között folyó viszály igazi ״ vallásháború“ jelleget öltött akárcsak a középkori háborúk, amelyek a pápa és a különböző egyházi tanácsok között folytak. Tudott dolog pedig, hogy az ilyen harcokban az ellenfelek hívei szentírásnak veszik az elhangzott vádakat és ellenvádakat, úgy, hogy az állítások kizárnak minden vitát. Egy bizonyos. A Tito és Sztálin között kitört viszály folytán a görög partizánhadsereg elvesztette legfontosabb segélyforrását, Jugoszlávia támogatását. Miért nem segít Tito a görög felkelőknek ? Egyáltalán nem valószínű hogy Tito hajlandó volna aktívan fellépni a görög partizánok ellen és ezáltal eljátssza kommunista hírnevét. A másik oldalon viszont ostobaság volna az oroszoknak remélni hogy Tito segíteni fogja a Moszkva által támogatott és irányított partizánokat, akik azonnal ellene lépnek fel, ahogy megkaparintanák Görögországban a hatalmat. Bizonyos, hogy Markosz tábornokot főleg azért mozdították el állásából mert vonakodott határozott álláspontot elfoglalni Titóval szemben. Az is lehetséges, hogy az oroszok számára e pillanatban terhet jelent a görög háború, amikor a Szovjet és Tito között fennálló elszámolást akarják likvidálni. Tito viszont, aki legutóbb Macedóniában megtartott beszédeivel újabb moszkvaellenes offenzívát indított, azt reméli hogy a görög háború befejezése után módjában lesz megvalósítani régi álmát: a nagy és kibövi