Uj Kelet, 1949. szeptember (32. évfolyam, 320-344. szám)

1949-09-01 / 320. szám

Csütörtök, 1649 szepietccoer 1. UJ KELET ■ Száchár országos rendörföparancsnok a volt Lechit vádolja Abu Gos sejk eltüntetésével Szerinte a Harcosok igy akarják elintézni régi számadásukat Schiff jeuzsálemi rendörparancsnokkal — Ben Gurion is érdeklődik az ügy iránt dókkal működ<;tt együtt és ö adta. át a Palmachnak a Tyger rendőrségi épü­­letet, amivel jelentős mértékben hozzá­­járult a Jeruzsálem elleni vesztegzár feí­­szabaditásához? Igaz-e, hogy Abu Gog nak egész vagyonát és házát elkobozták? Igaz-e, hogy Abu Gost többizben figyel­­meztették barátai, hogy ellenségei, 6 mufti hívei el akarják tenni láb alól? — Igaz-e, hogy Jesurun Schiff, a rendőrség jeruzsálemi parancsnoka jóbarátságot tar tett fenn Mahmud Rasiddal? Határozott feleietek Az újságíró kérdéseire Jesurun Schilí felelt. — Ha arra kellene válaszolnom, hogy a feltett kérdésekből mi igaz, azt mondanám, hogy semmi. Nem igaz, hogy Abu Gosban a fegyvemyugvás után csak száz arab volt és négyszáz ember azóta átszivárgót! Abu Gos minden lakójának személyazonossági igazolványa van. Ez tehát azt jelenti, hogy a népszámlálás idején a faluban 470 körül volt az ara bök száma és ez a szám most sem nőtt. Minden átszivárgót) áttettünk a határon a faulból, ha pedig vannak ott még egy­­néhány an, azokat is megfogjuk találni. Lehetséges, hogy Mahmud Rasid foglal-Küldemények érkeztek Csehszlovákiából az alábbiak részére; Fried Hermann, Davidovits Lotti és Etel, Smiedl Vilmos, Halusová Frida, Rendel László, Weiner Hermin, Schlesinger Herbert Iczkovits Vilmos, Greiner Miksa, Lichtig Dezső, Sloboda Sándor, Berkovits Hajnalka. Jelentkezés az ATLANTIC LLOYD-cégnél HAIFA, P. O. B. 656; TEL-AVTV, P. O. B. 1817. Akvizícióban jártas nők és férfiak szorgalmas munkával megélhetéshez juthatnak. Cim a kiadóban délelőtt 9 és 10 óra között. kozott csempészéssel, de egészen kétség­­télén, hogy nem azzal szerezte vagyonát. Mahmud Rasid gazdag ember. Lehetgá­­ges hogy primitiv arab fejével úgy gon­­dolkozik, hogy nem köteles betartani a cena rendelkezéseit és szerez magának a határontulról paradicsomot, amikor azt az ország más részein adagolják. Nem igaz azonban, hogy Mahmud Hasidnak ez a foglalkozása. Az sem igái, hogy át­­szivárgó; soha el nem hagyta a falut a háború egész ideje alatt. Nem igaz az sem, hogy Abu Gos adta át a Pahnach­­nak a Tyger rend répületet, hanem az az igazság, hogy azt Mahmud Rasid és Széni nevű fivére juttatta azt a zsidó véderő kezére. — Nincs tudomásunk ar­­ról, hogy Mahmud Rasid fegyvereket szállított volna az arab felkelőknek, azt azonban tudjuk, hogy Jeruzsálem ostro­­ma alatt a zsidók frfegyverszállitója ö volt és én magam nem egyszer kaptam tőle nem kismennyiségü muníciót Jeru zsálem részére. Jesurun végül kijelentette, hogy nin­­csen különösebb barátságban Mahmud Rasiddal, akit természetesen hivatalos minőségben ismer és akit három esetben hivatalos minőségben felkeresett laká­­sáp is. — El kell azonban oszlatnom a legen­­dákatí Abu Gos személye k rül -—. mon­­dotta Jesurun Schiff. Ez az ember nem rosszindulatú, de nem is szolgálhat er­­kölcsi mintaképül. Tekintélyes vagyont örökölt, de soha életében nem szeretett dolgozni és vagyonát elherdálta. Két és fél éve egy rokonának kegyelemkenyerét eszi és amikor én 50 font fizetéssel mun­­kát akartam szerezni neki, felháborodva tiltakozott az ellen, hogy öt munkára kényszerítsék. keznek, hogy rágalmazó hadjáratot in­­dithassanak a rendőrség és főleg a jeru­­zsálemi parancsnok, Jesurun Schiff ellen akinek a Lechivel régi számadásai van­­nak. Amikor a Lechit Jeruzsálemben fel­­számolták, Jesurun Schiff volt az, aki a munkálatokat vezette ég valószínű, hogy ezt a Harcosok jelenlegi szervezete még nem felejtette el neki. Az ország­­ban nem nehéz valakit elrejtni. Nincsen más magyarázat, csak ez az egyetlen le­­hetrség és megvagyok győződve arról, hogy a rendőrség, amely szünet־ nélkül kutat Abu Gos után, meg is fogja őt ta­­lálni. Az is lehetséges, hogy a Harcosok szervezetében egymás ellen küzdő két csoport harcának következtében* tűnt el Abu Gos. Lehet, hogy összevesztek a párthoz tartozó egyetlen arabon. Miért küldték vissza Abu 60s csaladját? — A másik vád — folytatta nyilat­­kozatát Száchár rendörparancsnok —, hogy a rend rség visszaküldte Abu Gos családját Imadz faluba, mely már az arab légió fennhatósága alá tartozik. A rend­­őrségnek szigorú utasításai vannak hogy minden arabot, aki a határon átszivárog és akit átszivárgás kézben vagy pedig a faluban megtalálnak, vissza kell küldeni a határon túlra. A rendőrség nem adott semmiféle mérlegelési jogot egyetlen körzeti parancsnoknak vagy a falvak rendőreinek. Minden arabot vissza kell küldeni, tekintet nélkül arra, hogy kU nek a hozzátartozója. Egészen furcsa, hogy Abu Gos családja már t!z hónapja van a határon túl és semmiféle inter­­venció nem történt a család vlsszáhoza­­tala érdekében. Nem kétséges, hogy ha a Harcosok parlamenti képviselője ilyen irányú kéréssel fordult volna hozzám, annak a kormányprogramnak a kereté­­ben, hogy az arab állampolgárok bizonyos családtagjait visszaengedik az országba, előnyt biztosítottunk volna Abu Gos számára, aki tagadhatatlanul segítségére volt a jisuv egy részének a háború ide­­jén. — Ilyen intervenció azonban nem tör tént s még abban az ügyben sem fordul­­tak hozzám, hogy a foglalás alól felsza­­baditsuk Abu Gos vagyonát. Amikor ez a dolog tudomásomra jutott, magam jár tam közbe ennek az igazságtalanságnak az orvoslása érdekében. Nem igaz, hogy a rendőrség bármilyen megkülenbözte­­tést tett volna Abu Gos kárára. A rend­­őrség csak utasításoknak engedelmeske־ dik. Semmiképpen sem engedhető meg, hogy egy olyan szervezet, amely magát a Lechi hírszerző osztályának nevezi, ha­­mis vádakkal és hírekkel árassza el a közvéleményt. Ki ez a hírszerző osztály? Uj földalatti mozgalom alakult talán az országban? A hírszerző osztály, ha léte­­zik, lépjen a nyilvánosság elé, nevezze meg tagjait és közölje észrevételeit. Maliimul Sasi, a rossz ember — A híresztelések közé tartozik — mondotta Száchár — hogy a hatóságok kinevezték Abu Gos község birájává Mah műd Rasidot, a rossz embert, szemben Abu Gossa! a becsületessel. A sötétség győzelméről beszélnek a fény felett. A- mikor a hatóságok Mahmud Rasidot ne­­vezték ki muchtárnak, ezt azért tették, merto lyan emberre volt szükség a falu­­ban, akivel a községi közigazgatási és a biztonság kérdéseiben tárgyalni lehet־. Nem Igaz az sem, hogy a rendőrség nem akarta megengedni Abu Gosnak a falu elhagyását és ezáltal kiszolgáltatta ha­­lálos ellenségének, Mahmud Rasidnak. Ellenkezőleg, Abu Gos szabadlábrahelye­­zése után közölte a rendőrség a much­­tárral, hogy személyes felelősséggel tar­­tozlk a vádlott épségéért. Amikor pedig Abu Gos maga kérte, hogy Jeruzsálem­­ben akar lakni, a rendőrség minden to­­vábbi nélkül megengedte neki hogy Jeru­­zsálemben tartózkodjék. Ezután az újságírók kérdéseket intéz­­tek a rendcrparancsnokhoz. Elsőnek a Lechi egyik tagja, Oren újságíró tette fel a következő kérdéseket: Kellemetlen kérdések — Igaz-e, hogy a fegyverkezés után Abu Gosban száz arab volt, most pedig a lakosság száma ötszázra emelkedett és hogy ezek mind átszivárgás utján kerül­­tek vissza a faluba? Igaz-e, hogy Mah­­műd Rasid az arab felkelőknek szállítót fegyvereket a háború első fázisában? — Igaz-e, hogy ugyanakkor Abu Gos a esi-Száchár országos rendörparancsnok szerdán délután 4 órára sürgős megbe­­szélésre hívta össze az újságírókat. A íö­­parancnok Jesurun Schiífnek, a je­­ruzsálemi rend c rség parancsnokának tár­­saságában jelent meg a sajtófogadáson, ahol az Abu Gos sejk eltűnésével kap­­csolatban a rendőrség ellen hangoztatott vádakra válaszolt szenzációs érdekesség!! nyilatkozat formájában. — Nem beszélnék ilyen nyíltan és leplezetlenül — kezdte nyilatkozatát a rendörparancsnok —, ha az Abu Gos­­ügyben nem következett volna be az utóbbi hetekben olyan fordulat, ami ezt a nyíltságot szükségessé teszi. Abu Gos eltűnését és átszivárgó családjának visz­­szaküldését politikai célokra, sőt régi számlák kiegyenlítésére akarják felhasz­­nálni, amit a Kneszetben és a sajtóban felkavart vihar is bizonyit. Másrészről pedig a Lechi úgynevezett hírszerző ősz­­tálya külön ״nyomozást" hirdetett meg az ügyben és ennek kapcsán alaptalanul és igazságtalanul támadják és rágalmaz­­zák a jeruzsálemi rendőrség parancsno­­kát. Ezért kénytelen vagyok azt monda­­ni, hogy le az álarccal és beszéljünk nyil­­tan. י Valoszümtlen feltevések — A rendőrség hetek óta foglaklozik Abu Gos rejtélyes eltűnésének kibogozá­­sával Felvetődik a kérdés, hová tűnt Abu Gos és ki tüntette el? En magam is felállítottam a teóriákat és a kiküszö­­bölés módszerével jutottam el ahhoz, a­­mely a leginkább valószínű. — Az első elmélet, hogy Abu Gos ön­­gyilkos lett, egyáltalán nem valószínű. Elsősorban az arabok nem ismerik az öngyilkosság fogalmát, mint ahogy álta- Iában a primitiv ember nem követ el ön­­gyilkosságot, azonfelül pedig, ha Abu Gos demonstrativ öngyilkosságot köve­­tett volna el, ezt nem úgy tette volna, hogy a holttestét ne találják meg. Ami­­sodik felevés, hogy átlépett a határon, sem valószínű, mert számolnia kellett azzal, hogy odaát mint árulót, meggyil­­kolják. A harmadik feltevés, amire má­­sok is gondoltak, hogy ellenfele, Mahmud Rasid, Abu Gos falu muchtárja meg­­gyilkolta. Ennek sincs valószinüsége, mert Mahmud Rasid jól tudta, hogy Abu Gos gyilkossági kísérlet vádjával ró­­vid idő múlva törvényszék elé kerül. Nem volt kétséges, hogy el fogják ítélni és Mahmud Rasid tisztában volt azzal, hogy Abu Gos, mint ellenfele, hosszú időre eltűnik a porondról. Kinek lehet■ érdekében Abn Gos eltűnései — Fennáll az a lehetőség — hangsu­­lyozta a rendörparancsnok —, hogy va­­laki eltüntette, mert érdeke volt, hogy Abu Gos körül ilyen vihar keletkezzék. Kiknek állott érdekükben ez az eltűnés? Azoknak az embereknek, akik Abu Gos személye körül és miatt politikai vihart tudnak provokálni és régi számlákat sze­­retnének kiegyenlíteni. Ezek ugyanazok az emberek, akik most, mint Abu Gos védelmezői és az igazság harcosai jelent esetlen” arab menekülteket, akik önhibájukon kívül kerültek nyomorúságos helyzetbe. Ezzel kapcsolatban a Jediot Achronot azt a szenzációs hirt közli, bogy Harry Good­­mann, az Aguda végrehajtóbizottságának londoni főtitkára ezer fontot küldött a Neturé Kantának propagandacélokra. A fenti hír kínos feltűnést keletett és amennyiben beigazolódna, minden valószínűség szerint komoly visszhangra fog találni az izraeli közvéleményben. — A szovjetkövetség nem kért felvüágo­­sitó anyagot a Sz odúm ttok A közelmúlt napokban egyes lapok azt a hirt közölték, hógy a lel-avivi szovjetkövetség felvilágo­­s'tó irodalmat kért a Szochnuttól a cionista mozgalomról, valamint a zsidó állam és a cionizmus közti viszonyról. A Szochnut sajtó irodájának közlése szerint a hir nem felei meg a valóságnak és szovjetkövetség sem­­miféle kéréssel nem fordult a Szochnuthoz. tett Macedóniát a jugoszláv föderáció ke­­rétén belül. Ser kerül-e Albánia terobanisárai Nincs kizárva, hogy Görögország bukása után Albánia lesz a második áldozat. Hodzsa, Albánia miniszterelnöke, napokkal ezelőtt Moszkvában járt ahonnan gazdasági és ka­­tonal segítséget kért. De a Moszkvából való visszatérése után elhangzott beszédei azt bizonyítják, hogy üres kézzé! jött vissza. Szükség esetéin az oroszok élelmezhetik ugyan tengeri utón is Albániát, ez a kis ország azonban teljesen elszigetelt és nincs kölcsö­­nős segélynyújtási szerződése még Szovjet- Oroszországgal sem. Kérdés, hogy a görög partizáncsapatok maradékainak üldözése közben milyen mélyen fognak behatolni az athéni seregek az albá­­ninai Eplrus-hegység övezetébe. Ha a dolog kizárólag az athéni kormány akaratától függ­­ne, lehet hogy ez az üldözés igazi invázió­­vá változnék. Athén azonban nem húzhat uj­­jat Amerikával. Amerika pedig nem vállal­­tatja egy albán-görög háború veszélyét, a­­mely a jelek szerint világkonfliktushoz vezet­­betae. Egyesek úgy vélik, hogy amennyiben a görögök lerohanják Albániát. Jugoszlávia is megkísérelné az Albániába való behatolást, pontosan úgy, ahogyan az oroszok tiz évvel ezelőtt behatoltak a nácik által lerohant Lengyelországba. De a Tito-kormény szive­­sebben veszi, ha ebben a zónában csend ho­­nol. A Títo-rendszer erről az oldalról biz­­to8itva van és ezért nem szeretné meg­­bolygatni a dolgot, mert sosem lehet tudni, hogy albániai zavargások esetén milyen for? dulatok állhatnak be. Jugoszláviát nem fenyegeti támadás Az utóbbi napokban beállott feszültség kapcsán külföldön sokat Írtak arról a ve­­szélyrÖl amely Jugoszláviát valamelyik Ko­­mmform-állam részéröl fenyegeti. Ezek a hírek alaptalanok. Belgrádban is hírek tér­­fedtek arról, hogy Romániában és Bulgárlá­­ban nagyszabású csapatmozdulatok vannak. De a legjobban informált megfigyelők azon a nézeten vannak, hogy ezek a híresztelések az oroszok által irányított idegháboruhoz tartoznak. Tito macedóniai beszédeit válasznak te­­kintik erre az idegháborura. Ezenfelül a beszédek semmi újítást nem tartalmaztak Jugoszlávia belpolitikájára vonatkozólag. A beszédek azt bizonyítják hogy Tito a közte és a Sztálin között fennálló vitában hajlandó kiállni a porondra és felvenni a harcot. Az olasz-jugoszláv egyezmény fontossága Belgrádi körök nagy jelentőséget tulajdo­­oltanak a Jugoszlávia és Olaszország között létrejött szerződésnek. Ez a szerződés meg hiúsítja bizonyos mértékben azokat az orosz kísérleteket, hogy gazdasági vesztegzár se­­gitségével rendítsék meg a Tito-rendsizert. Úgy a háború mint a békére való fel­­készültség szempontjából Jugoszláviának gyors iparosításra van szüksége. Az Idők folyamán Jugoszlávia minden bizonnyal gazda­­sági támogatásban fog részesülni Amerika részéröl. Közben az Olaszországgal megkö­­tött kereskedelmi szerződés lehetővé teszi Jugoszláviának, hogy fáért és más anyagok­­ért cserében azonnal gépeket és különféle gyárberendezési tárgyakat kapjon Olaszor­­szagtól. Ez az újabb közeledés nem jelenti azt, hogy Tito visszavonul Triesztből és átadja a ״B-zónát” Olaszországnak. Ezt a zónát az ״A-zónával“ együtt már bekapcsolták a jugoszláv gazdasági vérkeringésbe. A keres­­kedelmi szerződés nyomán tehát a trieszti státusban nem fog változás bekövetkezni. Jeruzsálemi jelentés szerint a Neturé Karta nevű csoport elhatározta, hogy Elül hónapban országos bimbánási akciót indit. Elül hónap, mint ismeretes a bünbánás hó­­napja sofár-banggal és hajnali könyörgések­­kel készülnek fel az emberek a félelmetes napokra, az őszi nagyünnepekre. A Neturé Karta tagjai az utóbbi időben egyre gyakrabban lépnek a nyilvánosság elé, amelyet ״a cionisták és eretnekek kormá­­nya durva hazugságokkal töm“. A csoport vezetői, hírek szerint, szenzációs leieple­­zésekre készülnek a Neturé Karta tagjainak .,szörnyű helyzetével“ kapcsolatban. A szent város — hangoztatják — cionista uralom alatt áll és a hatalom urai lábbal tiporják a szent tórát. A csoport úgy véli a leg­­célravezetőbb ut számára az ha az izraeli közönséghez appeilál és a közönség segítse­­gével követelni fogja a kormánytól ,,a su­­lyos gezéra megsemmisitését’’ és azt, hogy járuljon hozzá nemzetközi uralom bevezetésé­­hez Jeruzsálemben. Úgyszintén követelni fog­­ják a kormánytól fogadják vissza a ״szeren-Az ország közvéleményéhez fordul a Neturé Karta Jeruzsálem nemzetközivé tétele és az arab menekültek visszafogadása érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék