Uj Kelet, 1950. június (33. évfolyam, 548-573. szám)

1950-06-01 / 548. szám

׳ w­ XXXI. évfolyam Főszerkesztő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadá­sért felelős : SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal ד TELI-AVTV Schlesinger ■ 9 Telefon: 29­98 548 ■iám junius 1 cn"f«rt5k­­¥85!­10( Av'v 11Kta.Bf SU IP״* -*״יי gyíU H^^wnarwvfnr .w Lezajlott a Kneszet nagy külpolitikai vitája Ben Gurion örömmel üdvözli a háromhatalmi nyilatkozatot A »*״«*״ bal és a •xé­lőjobbo­dai pártok **önokai követelték a háromhatalmi nyilatkozat visszautasítását A Kneszet szerdai ülésén hangzott *­ a miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt bejelentése a három nyugati nagy­­hatalom nyilatkozatával kapcsolatban. Az ülésteremben az összes képviselők és miniszterek jelen voltak. A karzat és az újságírók páholyai zsúfolásig meg­­teltek A miniszterelnök felszólalása előtt a Kneszet b­eszavazta Susanna Persitz (klábcionista) képviselőnő ja­­vaslatát, amellyel a nevelés kérdését kérte a Ház napirendjére tűzni. Ben-Gurion ezután a következő kor­­mánynyilatkozatot olvasta fel: A kormánynyilatkozat A három nagyhatalomnak — Ameri­­kának, Angliának és Franciaország­­nak — az arab országok és Izrael fegy­­verkezése és honvédelme ügyében tett múlt heti nyilatkozata nem maradt ha­­tás nélkül a mi országunkban. Az a túlzott érzékenység és feszültség kívül­­álló politikai erők nyilatkozataival szemben, amely annyira jellemző volt az idegen uralom alatt lévő jisuvra, ma már a múlthoz tartozik. A fiatal állam, amely elkeseredett védelmi harcok kö­­zepette jött létre, miközben egyedül ál­­lott a fronton hat betolakodó arab ál­­lam ellen, akik megszegték az UNO alapokmányát, jó­létét, és jövőjét ,első­sorban saját erőfeszítéseiben látja biz­­tosítva. A főbiztosítékot abban látja, hogy életre kelti az ország pusztasá­­gait, befogadja a zsidó nép hazatérő fiait, mozgósítja a nemzet szellemi és anyagi erőforrásait. De egyetlen pilla­­natra sem téveszti szem elöl azt a meg­­felebbezhetetlen tényt, hogy a mai világban kölcsönösség és össz­e­függés van kis és nagy nemzetek kö­­zött és hogy a legnagyobb hatalom sem élhet ma egyedül, izoláltan, an­nál kevésbé egy olyan zsenge és fiatal állam, mint Izrael. Leghöbb vágyunk és akaratunk baráti kapcsolatokat teremteni az összes kö­­zeli és távoli nemzetekkel és fokozni a világ biztonságát és békéjét. A Kneszet bizonyára figyelmet szen­­telt annak a ténynek, hogy a három nagyhatalom nyilatkozata egyoldalú ok­­mány, melynek célja definiálni az em­lí­­tett hatalmak politikáját a zsidó állam­­mal és az arab országokkal szemben a fegyverkezés és biztonság kérdésében. Nem kell itt külön hangsúlyoznom, hogy Izrael politikáját egyedül és kizárólag az izraeli kormány határozza meg, a nemzet szuverén akaratának megfelelő­­en és a Kneszet jóváhagyásával. A há­­rom nagyhatalom követei a nyilatkoza­­tot Izrael kormányának csupán tájékoz­­tatás céljából adták át. Amilyen mértékben ez a nyilatkozat azt célozza és arra alkalmas, hogy fokozza a biztonságot és a békét — ha csak a zsidó állam és az arab országok korláto­­zott területén is — Izrael kormánya készséggel és hűsé­­gesen támogatja azt. Izrael kormányának véleménye szerint a békének a világ egyik sarkában való megszilárdítása közvetve és közvetlen formában hozzájárul a béke megerősíté­­séhez az­ egész világon. Izrael kormánya örömmel köszönti a három nagyhatalom nyilatkozatának azt a részét, amely az arab országok és Izrael köz­ötti fegyverkezési verseny ellen irányul. Ez a véleménynyilvánítás — amint azt a deklaráció leszögezi — még 1949 au­­gusztus 4-én alakult ki a három nagy­­hatalom között a Biztonsági Tanácsban. Izrael kormánya azonban köteles ámul­­va és aggódva leszögezni azt a tényt, hogy 1949 augusztus 4-ike óta mind a mai napig, — épúgy mint a jelzett idő­­pont előtt — a fegyverellátás csak egy Irányban, az arab államok felé folyt. Ezek az államok sosem szűntek meg újabb háborúval fenyegetni Izraelt, és a mai napig is vonakodnak békéről tár­­gyalni velünk és ezidő alatt a nagy­ha­talmak elzárkóztak attól, hogy fegyver­­rel és hadianyaggal lássák el Izraelt. Ez a diszkrimináció megingatja a zsidó ál­­lam biztonságát és fenyegeti a Közelbe­­let békéjét. A három nagyhatalom bejelenti ugyan most, hogy ígéretet kaptak az általuk fegyverrel ellátott arab országoktól, hogy nem áll szándékukban megtámad­­ni egyetlen más országot sem, az arab országoknak ezt az ígéretét azonban nem támasztja alá semmiféle reális garancia és nyílt ellentmondás­­ban áll a zsidó állam ellen irányuló szüntelen háborús készülődésekkel. Aki ismeri ezen országok igazi helyze­­tét, azonnal megérti, hogy az arab or­­szágoknak szállított fegyevereket — ha egyáltalán bevetésre kerülnek — csak Iz­­rael ellen fogják felhasználni. Izrael kormánya elégtétellel állapítja meg, hogy a három nagyhatalom most elismeri, miszerint Izraelnek — nem kevésbé mint az arab államoknak — szüksége van arra, hogy bizonyos szín­­vonalú fegyveres erőket tartson. A zsi­­dó államnak nem volt és nem lesz tá­­madó szándéka egyetlen ország ellen sem. Izrael békejobbot nyújt minden egyes arab államnak és az összes arab álla­­moknak együttesen. De joga­ és kötelessége Izraelnek gon­doskodni biztonságáról és a három nagyhatalom ezt elismerte. Izrael kor­­mánya annak a reményének ad kifeje­­zést, hogy ez az elismerés tettekben is kifejezésre fog jutni és az a diszkrimináció, amit Izraellel szemben a fegyverellátás terén eddig tanúsítottak, teljesen meg fog szűnni. Izrael kormánya különös elégtétellel fogadta a három nagyhatalomnak azt a kijelentését, hogy mélységesen érdek­­lődnek az arab államok és Izrael béke­­je és stabilitása iránt, hogy törekvésük előmozdítani ezekben az országokban a béke ügyét, hogy erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy ezek az államok valame­­lyike erőszakot vegyen igénybe, vagy erőszakkal fenyegessen. A három nagy­­hatalom ígéretet tett arra, hogy E UNO-tagságból rájuk háruló kötelezett­­ségnek megfelelően­­ akcióba fognak lépni minden határsértés, vagy a fegy­­verszüneti vonalak megsértése ellen. Ez az igéret egyformán vonatkozik a® (Folytatás a negyedik oldalon) A ff* 3זמ חרזמ שדח יוא) (טלק יאי ימלג יתגלפמ הפשר הירגמא ה» ג«ל ר־ווזג! ר״ד .א ץופרמ nnmai ! דוד ןמ תברדמנו הלהנההו t 1 .ביר*־לז דוחר רגניזלש 9 A Békéltető Bizottság újabb erőfeszítéseket tesz a béketárgyal­ások megkezdése érdekében Genf (STA).­­־ A Békéltető Bizottság szerdán újabb jegyzéket nyújtott át az arab államok és Izrael megbízottainak, amely magyarázatokkal szolgál a bizott­­ság március 29-én ismeretett javaslatai­­hoz. A jegyzékben a Békéltető Bizottság tagjai azon reményüknek adnak kifeje­­zést, hogy a magyarázatok révén lehető­­ség nyílik vegyes közvetítő bizottságok azonnali összeállítására. Genfben az az általános vélemény ala­­kult ki, hogy a jegyzék voltaképpen az araboknak szól, mert hiszen Izrael már több izben kijelentette, hogy hajlandó tárgyalásokat kezdeni a palesztinai kér­­dés végső rendezésére, míg az arabok ha­lasztási taktikához folyamodtak. Genf (AP):­­ A Békéltető Bizottság jegyzékét újabb erőfeszítésnek tekintik a közelkeleti béke helyreállítására. Megbízható körökből származó érte­­sülés szerint a magyarázó jegyzékben a Békéltető Bizottság közli a felekkel, hogy ezt a lépést az UNO-közgyűlés 1948-ban elfogadott határozata alapján teszi. Ugyanakkor a bizottság megálla­­pítja, hogy míg az arabok a menekült­kérdés megoldását tartják a legfonto­­sabbnak, másfelől Izrael ismételten fel­­szólítja az arabokat, hogy kezdjenek béketárgyalásokat. A közgyűlés fent em­­lített határozata arra szólítja fel a Bé­­kéltető Bizottságot, segítsen a feleknek a végleges béke elérésében és támogas­­sa­ azoknak­­ a menekülteknek a vissza­­térését, akiknek ez szándékában áll. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a menekült kérdés ilyenformán automatikusan ha­­táskörébe tartozik, ezért tehát nincsen szükség arra, hogy ezt előfeltételnek állítsák oda. Anglia visszautasította a francia javaslatot a nyugati szén- és acélipar egyesítésére Franciaország június 15.-ére megbeszélésre bízta meg a nyugati államokat Pár­is (UP. ) A francia kormány június 15־ ére megbeszélésre hívta össze Anglia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország és Nyugatnémetország kor­­mányait, hogy az európai szén- és acél­­ipar egyesítéséről tárgyaljanak. Az an­­gol kormány válaszlevelében , amely szombaton érkezett meg Párisba közli, hogy nem kötelezheti magát elő­re a terv elfogadására és ezért csak megfigyelőket, nem pedig hivatalos kül­­döttséget meneszt Parisba. Ezzel kap­­csolatban Párisban azt állítják, hogy a francia kormány megkísérelte An­­gliát más belátásra bírni és jegyzéket adott át Anglia párisi nagykövetének, amelyben igyekszik az ezzel kapcsola­­tos félreértéseket tisztázni. A francia kormánynak ez a törekvé­­se azonban nyilvánvalóan nem sikerült, mert az angol külügyminisztérium szó­­szólója szerdán kijelentette, hogy An­­glia elutasította Franciaország tjabb javaslatát is, mert az angol kormány semmiképen sem járulhat előzetesen hozzá egy olyan tervhez, amelynek rész­­leteit még nem dolgozták ki. Aba Even optimista nyilatkozata a jeruzsálemi kérdésben A Vatikán elégedetlen Izrael új jeruzsálemi javas­ataival Lake Success ( b). Aba Even, Izrael állandó UNO-delegátusa, a Kezösségi Ta­nács új ülésszak megnyitásának előes­­téjén sajtónyilatkozat keretében örömé­­nek adott kifejezést, hogy Izrael új je­­ruzsálemi javaslata kedvező fogadtatás­­ban részesült a nyugati közvéleményben. Az a körülmény — mondotta Aba Even — hogy a sajtó rokonszenvvel fogadja a tervet és hogy számos amerikai közéleti férfi hasonló szellemű javaslatot nyúj­­tott át Truman elnöknek, biztató jele annak, hogy az izraeli javaslat hozzájá­­rulhat ennek a bonyolult kérdésnek igaz­­ságos megoldásához. — Mielőtt Izrael kormánya — foly­­tatta nyilatkozatát A­b­a Eren meg­fogalmazta volna javaslatait, tanácsko­­zott az UNO nagybefolyású tagállamai­val. Ezeknek a kormányoknak a terv­­vel kapcsolatos magatartása biztatott bennünket tervünk kidolgozására. Be­­folyásoltak bennünket az UNO olyan más tagállamai is, amelyek előbb Jeru­­zsálem internacionalizálása mellett sza­­vaztak, most pedig elfogadható javas­lat megtételére kértek bennünket. Az egyetlen kifogás, amelyet a javaslat el­­len hallottam mondotta Even —, hogy az a közelkeleti béke feltételezé­­sén alapszik, viszont egyesek szerint minden elgondolásnál figyelembe kel venni a háború kitörésének eshetősé­­geit is. Igaz, hogy a mi elgondolásunk a békén, nem pedig a háborún alap­­szik. A háború eshetősége azonban nem képezheti a jeruzsálemi kérdés megol­­dásának alapját. Ha a nagyhatalmak, amelyek legutóbbi nyilatkozatukban kötelezettséget vállaltak a közelkeleti béke fenntartására, mégsem tudnák megakadályozni a háború kitörését, ho­­gyan garantálhatná az UNO Jeruzsá­­lem internacionális státusát? Egy olyan UNO-uralom, amely a város vallási éle­­tének felügyeletére korlátozódik, az egyetlen megoldási forma, amelyet az érdekelt lakosság is magáévá tehet. New York (STA). — A New York Ti­­mes római tudósítója szerint vatikáni körök elégedetlenségüket fejezték ki Iz­­ráel új jeruzsálemi javaslata fölött. A pápa felfogása Jeruzsálem kérdésében nem változott. A pápa szerint Izráel és az arab álla­m­­ok között, feltétlenül ki fog újulni a háború és ebben az esetben sem Izrael egyolda­­lú, sem pedig Izrael és Transzjordánia közös garanciája nem elegendő a szent­ helyek épségének biztosítására. Még ha helyre is állana a béke a Kö­zelkeleten, a Vatikán abban az esetben sem fogad­­hatja el az izraeli tervezet egyes pont­­jait. A pápa szerint Jeruzsálem kérdése nem politkai, hanem jogi probléma Az izraeli terv nemzeti törekvéseken alap­­szik, amelyek a várost izraeli fennható­­ság alá akarják helyezni és ez a maga­­tartás képezi a legsúlyosabb akadályát a Vatikán és Izrael közötti kiegyezésnek. A pápa szerint a várost egyetlen nem­­zet sem tarthatja birtokában, hanem minden nacionalizmustól mentes tes­­tület nemzetközi fennhatósága alá kell helyezni. A New York Herald Tribune szerint viszont az izraeli javaslat olyan enged­­ményeket tartalmaz, amelyek megköny­­nyíthetik a közgyűlés alkalmazkodását az országban kialakult új valósághoz. A törv fényes újítása, hogy Izrael lemond azon korábbi álláspontjáról, hogy a szent helyek jövőjét csakis a zsidó állam és az UNO között megkötendő egyezmény alap­ján hajlandó biztosítani és hajlandó már belemenni a szent helyek nemzetközi fel­­ügyeletébe és­ igazgatásába is. Ebben a szellemben írnak a tegnapi francia és angol lapok is.

Next