Uj Kelet, 1950. június (33. évfolyam, 548-573. szám)

1950-06-01 / 548. szám

׳ w XXXI. évfolyam Főszerkesztő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős : SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal ד TELI-AVTV Schlesinger ■ 9 Telefon: 2998 548 ■iám junius 1 cn"f«rt5k¥85!10( Av'v 11Kta.Bf SU IP״* -*״יי gyíU H^^wnarwvfnr .w Lezajlott a Kneszet nagy külpolitikai vitája Ben Gurion örömmel üdvözli a háromhatalmi nyilatkozatot A »*״«*״ bal és a •xélőjobbodai pártok **önokai követelték a háromhatalmi nyilatkozat visszautasítását A Kneszet szerdai ülésén hangzott * a miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt bejelentése a három nyugati nagyhatalom nyilatkozatával kapcsolatban. Az ülésteremben az összes képviselők és miniszterek jelen voltak. A karzat és az újságírók páholyai zsúfolásig megteltek A miniszterelnök felszólalása előtt a Kneszet beszavazta Susanna Persitz (klábcionista) képviselőnő javaslatát, amellyel a nevelés kérdését kérte a Ház napirendjére tűzni. Ben-Gurion ezután a következő kormánynyilatkozatot olvasta fel: A kormánynyilatkozat A három nagyhatalomnak — Amerikának, Angliának és Franciaországnak — az arab országok és Izrael fegyverkezése és honvédelme ügyében tett múlt heti nyilatkozata nem maradt hatás nélkül a mi országunkban. Az a túlzott érzékenység és feszültség kívülálló politikai erők nyilatkozataival szemben, amely annyira jellemző volt az idegen uralom alatt lévő jisuvra, ma már a múlthoz tartozik. A fiatal állam, amely elkeseredett védelmi harcok közepette jött létre, miközben egyedül állott a fronton hat betolakodó arab állam ellen, akik megszegték az UNO alapokmányát, jólétét, és jövőjét ,elsősorban saját erőfeszítéseiben látja biztosítva. A főbiztosítékot abban látja, hogy életre kelti az ország pusztaságait, befogadja a zsidó nép hazatérő fiait, mozgósítja a nemzet szellemi és anyagi erőforrásait. De egyetlen pillanatra sem téveszti szem elöl azt a megfelebbezhetetlen tényt, hogy a mai világban kölcsönösség és összefüggés van kis és nagy nemzetek között és hogy a legnagyobb hatalom sem élhet ma egyedül, izoláltan, annál kevésbé egy olyan zsenge és fiatal állam, mint Izrael. Leghöbb vágyunk és akaratunk baráti kapcsolatokat teremteni az összes közeli és távoli nemzetekkel és fokozni a világ biztonságát és békéjét. A Kneszet bizonyára figyelmet szentelt annak a ténynek, hogy a három nagyhatalom nyilatkozata egyoldalú okmány, melynek célja definiálni az említett hatalmak politikáját a zsidó állammal és az arab országokkal szemben a fegyverkezés és biztonság kérdésében. Nem kell itt külön hangsúlyoznom, hogy Izrael politikáját egyedül és kizárólag az izraeli kormány határozza meg, a nemzet szuverén akaratának megfelelően és a Kneszet jóváhagyásával. A három nagyhatalom követei a nyilatkozatot Izrael kormányának csupán tájékoztatás céljából adták át. Amilyen mértékben ez a nyilatkozat azt célozza és arra alkalmas, hogy fokozza a biztonságot és a békét — ha csak a zsidó állam és az arab országok korlátozott területén is — Izrael kormánya készséggel és hűségesen támogatja azt. Izrael kormányának véleménye szerint a békének a világ egyik sarkában való megszilárdítása közvetve és közvetlen formában hozzájárul a béke megerősítéséhez az egész világon. Izrael kormánya örömmel köszönti a három nagyhatalom nyilatkozatának azt a részét, amely az arab országok és Izrael közötti fegyverkezési verseny ellen irányul. Ez a véleménynyilvánítás — amint azt a deklaráció leszögezi — még 1949 augusztus 4-én alakult ki a három nagyhatalom között a Biztonsági Tanácsban. Izrael kormánya azonban köteles ámulva és aggódva leszögezni azt a tényt, hogy 1949 augusztus 4-ike óta mind a mai napig, — épúgy mint a jelzett időpont előtt — a fegyverellátás csak egy Irányban, az arab államok felé folyt. Ezek az államok sosem szűntek meg újabb háborúval fenyegetni Izraelt, és a mai napig is vonakodnak békéről tárgyalni velünk és ezidő alatt a nagyhatalmak elzárkóztak attól, hogy fegyverrel és hadianyaggal lássák el Izraelt. Ez a diszkrimináció megingatja a zsidó állam biztonságát és fenyegeti a Közelbelet békéjét. A három nagyhatalom bejelenti ugyan most, hogy ígéretet kaptak az általuk fegyverrel ellátott arab országoktól, hogy nem áll szándékukban megtámadni egyetlen más országot sem, az arab országoknak ezt az ígéretét azonban nem támasztja alá semmiféle reális garancia és nyílt ellentmondásban áll a zsidó állam ellen irányuló szüntelen háborús készülődésekkel. Aki ismeri ezen országok igazi helyzetét, azonnal megérti, hogy az arab országoknak szállított fegyevereket — ha egyáltalán bevetésre kerülnek — csak Izrael ellen fogják felhasználni. Izrael kormánya elégtétellel állapítja meg, hogy a három nagyhatalom most elismeri, miszerint Izraelnek — nem kevésbé mint az arab államoknak — szüksége van arra, hogy bizonyos színvonalú fegyveres erőket tartson. A zsidó államnak nem volt és nem lesz támadó szándéka egyetlen ország ellen sem. Izrael békejobbot nyújt minden egyes arab államnak és az összes arab államoknak együttesen. De joga és kötelessége Izraelnek gondoskodni biztonságáról és a három nagyhatalom ezt elismerte. Izrael kormánya annak a reményének ad kifejezést, hogy ez az elismerés tettekben is kifejezésre fog jutni és az a diszkrimináció, amit Izraellel szemben a fegyverellátás terén eddig tanúsítottak, teljesen meg fog szűnni. Izrael kormánya különös elégtétellel fogadta a három nagyhatalomnak azt a kijelentését, hogy mélységesen érdeklődnek az arab államok és Izrael békeje és stabilitása iránt, hogy törekvésük előmozdítani ezekben az országokban a béke ügyét, hogy erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy ezek az államok valamelyike erőszakot vegyen igénybe, vagy erőszakkal fenyegessen. A három nagyhatalom ígéretet tett arra, hogy E UNO-tagságból rájuk háruló kötelezettségnek megfelelően akcióba fognak lépni minden határsértés, vagy a fegyverszüneti vonalak megsértése ellen. Ez az igéret egyformán vonatkozik a® (Folytatás a negyedik oldalon) A ff* 3זמ חרזמ שדח יוא) (טלק יאי ימלג יתגלפמ הפשר הירגמא ה» ג«ל ר־ווזג! ר״ד .א ץופרמ nnmai ! דוד ןמ תברדמנו הלהנההו t 1 .ביר*־לז דוחר רגניזלש 9 A Békéltető Bizottság újabb erőfeszítéseket tesz a béketárgyalások megkezdése érdekében Genf (STA).־ A Békéltető Bizottság szerdán újabb jegyzéket nyújtott át az arab államok és Izrael megbízottainak, amely magyarázatokkal szolgál a bizottság március 29-én ismeretett javaslataihoz. A jegyzékben a Békéltető Bizottság tagjai azon reményüknek adnak kifejezést, hogy a magyarázatok révén lehetőség nyílik vegyes közvetítő bizottságok azonnali összeállítására. Genfben az az általános vélemény alakult ki, hogy a jegyzék voltaképpen az araboknak szól, mert hiszen Izrael már több izben kijelentette, hogy hajlandó tárgyalásokat kezdeni a palesztinai kérdés végső rendezésére, míg az arabok halasztási taktikához folyamodtak. Genf (AP): A Békéltető Bizottság jegyzékét újabb erőfeszítésnek tekintik a közelkeleti béke helyreállítására. Megbízható körökből származó értesülés szerint a magyarázó jegyzékben a Békéltető Bizottság közli a felekkel, hogy ezt a lépést az UNO-közgyűlés 1948-ban elfogadott határozata alapján teszi. Ugyanakkor a bizottság megállapítja, hogy míg az arabok a menekültkérdés megoldását tartják a legfontosabbnak, másfelől Izrael ismételten felszólítja az arabokat, hogy kezdjenek béketárgyalásokat. A közgyűlés fent említett határozata arra szólítja fel a Békéltető Bizottságot, segítsen a feleknek a végleges béke elérésében és támogassa azoknak a menekülteknek a visszatérését, akiknek ez szándékában áll. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a menekült kérdés ilyenformán automatikusan hatáskörébe tartozik, ezért tehát nincsen szükség arra, hogy ezt előfeltételnek állítsák oda. Anglia visszautasította a francia javaslatot a nyugati szén- és acélipar egyesítésére Franciaország június 15.-ére megbeszélésre bízta meg a nyugati államokat Páris (UP. ) A francia kormány június 15־ ére megbeszélésre hívta össze Anglia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország és Nyugatnémetország kormányait, hogy az európai szén- és acélipar egyesítéséről tárgyaljanak. Az angol kormány válaszlevelében , amely szombaton érkezett meg Párisba közli, hogy nem kötelezheti magát előre a terv elfogadására és ezért csak megfigyelőket, nem pedig hivatalos küldöttséget meneszt Parisba. Ezzel kapcsolatban Párisban azt állítják, hogy a francia kormány megkísérelte Angliát más belátásra bírni és jegyzéket adott át Anglia párisi nagykövetének, amelyben igyekszik az ezzel kapcsolatos félreértéseket tisztázni. A francia kormánynak ez a törekvése azonban nyilvánvalóan nem sikerült, mert az angol külügyminisztérium szószólója szerdán kijelentette, hogy Anglia elutasította Franciaország tjabb javaslatát is, mert az angol kormány semmiképen sem járulhat előzetesen hozzá egy olyan tervhez, amelynek részleteit még nem dolgozták ki. Aba Even optimista nyilatkozata a jeruzsálemi kérdésben A Vatikán elégedetlen Izrael új jeruzsálemi javasataival Lake Success ( b). Aba Even, Izrael állandó UNO-delegátusa, a Kezösségi Tanács új ülésszak megnyitásának előestéjén sajtónyilatkozat keretében örömének adott kifejezést, hogy Izrael új jeruzsálemi javaslata kedvező fogadtatásban részesült a nyugati közvéleményben. Az a körülmény — mondotta Aba Even — hogy a sajtó rokonszenvvel fogadja a tervet és hogy számos amerikai közéleti férfi hasonló szellemű javaslatot nyújtott át Truman elnöknek, biztató jele annak, hogy az izraeli javaslat hozzájárulhat ennek a bonyolult kérdésnek igazságos megoldásához. — Mielőtt Izrael kormánya — folytatta nyilatkozatát Aba Eren megfogalmazta volna javaslatait, tanácskozott az UNO nagybefolyású tagállamaival. Ezeknek a kormányoknak a tervvel kapcsolatos magatartása biztatott bennünket tervünk kidolgozására. Befolyásoltak bennünket az UNO olyan más tagállamai is, amelyek előbb Jeruzsálem internacionalizálása mellett szavaztak, most pedig elfogadható javaslat megtételére kértek bennünket. Az egyetlen kifogás, amelyet a javaslat ellen hallottam mondotta Even —, hogy az a közelkeleti béke feltételezésén alapszik, viszont egyesek szerint minden elgondolásnál figyelembe kel venni a háború kitörésének eshetőségeit is. Igaz, hogy a mi elgondolásunk a békén, nem pedig a háborún alapszik. A háború eshetősége azonban nem képezheti a jeruzsálemi kérdés megoldásának alapját. Ha a nagyhatalmak, amelyek legutóbbi nyilatkozatukban kötelezettséget vállaltak a közelkeleti béke fenntartására, mégsem tudnák megakadályozni a háború kitörését, hogyan garantálhatná az UNO Jeruzsálem internacionális státusát? Egy olyan UNO-uralom, amely a város vallási életének felügyeletére korlátozódik, az egyetlen megoldási forma, amelyet az érdekelt lakosság is magáévá tehet. New York (STA). — A New York Times római tudósítója szerint vatikáni körök elégedetlenségüket fejezték ki Izráel új jeruzsálemi javaslata fölött. A pápa felfogása Jeruzsálem kérdésében nem változott. A pápa szerint Izráel és az arab államok között, feltétlenül ki fog újulni a háború és ebben az esetben sem Izrael egyoldalú, sem pedig Izrael és Transzjordánia közös garanciája nem elegendő a szent helyek épségének biztosítására. Még ha helyre is állana a béke a Közelkeleten, a Vatikán abban az esetben sem fogadhatja el az izraeli tervezet egyes pontjait. A pápa szerint Jeruzsálem kérdése nem politkai, hanem jogi probléma Az izraeli terv nemzeti törekvéseken alapszik, amelyek a várost izraeli fennhatóság alá akarják helyezni és ez a magatartás képezi a legsúlyosabb akadályát a Vatikán és Izrael közötti kiegyezésnek. A pápa szerint a várost egyetlen nemzet sem tarthatja birtokában, hanem minden nacionalizmustól mentes testület nemzetközi fennhatósága alá kell helyezni. A New York Herald Tribune szerint viszont az izraeli javaslat olyan engedményeket tartalmaz, amelyek megkönynyíthetik a közgyűlés alkalmazkodását az országban kialakult új valósághoz. A törv fényes újítása, hogy Izrael lemond azon korábbi álláspontjáról, hogy a szent helyek jövőjét csakis a zsidó állam és az UNO között megkötendő egyezmény alapján hajlandó biztosítani és hajlandó már belemenni a szent helyek nemzetközi felügyeletébe és igazgatásába is. Ebben a szellemben írnak a tegnapi francia és angol lapok is.