Uj Kelet, 1950. július (33. évfolyam, 574-599. szám)

1950-07-02 / 574. szám

L. V1 "(׳׳ . •- : ‘:•־.: • '•f,•.־' ;״ 574 zám Tei AvV 1950 íulius 2■ vasárnap חרזמ שדח דא) (טדק זיייי ימי יתלב יתגלפמ .־»»ב תירגמא » ru ג*ל דיימז: ר״ד .א ןומדמ יארחאב! דוד ןש תכרןמג הלהגההו: ,ביבא־לת בוזזר רגניזלש 9 UJKHET KkBxsnaBivfii.1 bhüpi&kp XXXHL évfolyam főszerkesztő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős* SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL-A­VÍV, Schlesinger u. 9• Telefon: 29-98­1 - 3 A koreai konfliktus is Izrael A koreai hadszíntérről érkező jelentések egybehangzóan arra mutatnak, hogy Délkoreát várat­­lanul és felkészületlenül érte a támadás és a délkoreai hadsereg nem képes komoly ellenállást kifej­­teni a szemmel láthatólag jól ki­­képzett és felszerelt északkoreai haderőkkel szemben. Az ameri­­kaiak, akik teljes presztízsükkel angazsálták magukat ebben a sze­­rencsétlen küzdelemben, kénytele­­nek voltak nagy sietséggel száraz­­földi csapatokat is bevetni a küz­­delembe, ami végeredményben azt jelenti, hogy maholnap már nem a délkoreaiak, hanem a hatalmas Amerika fog szemben állani . . . — kivel? Mert ez itt a kérdés és ezen dől el a világ sorsa. Kivel fog ■zembenállani az amerikai hadse­­reg, kivel fogja ös­szeo­lni ere­­jét? Északkoreával, vagy Orosz­­országgal? Bár az angol hadügyminiszter tegnap kijelentette, hogy meg­­győződése szerint a koreai kon­­fliktus nem fog harmadik világ­­háborúhoz vezetni, a helyzet mé­­gis egyre komplikáltabb és ve­­szélyesebb lesz, mert a két nagy ellenfél egyre közvetlenebb for­­mában kerül szembe egymással. Meggyőződésünk szerint a har­­madik világháború csak akkor kerülhető el, ha a koreai konflik­tus nem a harctereken, hanem a zöldasztalnál fog eldőlni. Ebben a konfliktusban a világ minden országa és népe súlyosan anyazsálva van. Izrael nem kivé­­tel ebben. Kormányunk ugyan eddig még nem foglalt el kate­­górikus álláspontot ebben a kér­­désben, de nem lehet kétséges, hogy Izrael meg akarja és meg fogja őrizni szigorú semlegessé­­gét és őrizkedni fog a­z egyoldalú állásfoglalástól. A kor­­mány álláspontjára jellemzőnek találjuk a Mapáj lapjának, a ־’t­­dórnak péntek délutáni vezércik­­két, amelyet az alábbiakban köz­­lünk. Nehéz dolog távolból véleményt­­­kötni a koreai események fej­lődéséről. Mindenesetre kétségte­­­lennek látszik, hogy a déli erők fejvesztetten menekülnek és a bomlás jelei mutatkoznak soraik­ban. Ezt a tényt nemcsak kommu­nista forrásból merítjük, hasonló­­értelmű tudósításokat közölnek a kifejezettnn antikommunista világ­lapok is. E pillanatban azonban még nem tudjuk, mi az oka en­nek a visszavonulásnak és felmor­zsolódásnak: a meglepetésszerű kommunista támadás és a nehéz fegyverzet hiánya — ahogy azt az amerikai források jelentik — vagy a déliek szimpátiája az or­­szág északi részében uralkodó kommunista rendszer iránt — a­­hogy azt a kommunista források állítják. Ha a katonai helyzet meg fog változni és az északi erők kénytelenek lesznek visszavonul­­ni — erre a pontra akkor sem fog fény derülni. A Nyugat, szóvivői azt fogják állítani, hogy az UNO tagállamok által nyújtott katonai segítség folytán ismét erőre kap­­tak a déliek és visszaverték az északi betörőket. A Kelet szóvivői viszont azt fogják állítani, hogy a Marshall-féle imperializmus kato­­nai fölénye kerítette hatalmába Korea déli részét és a nép akarata és hősies védekezése ellenére is­­mét átadta a hatalmat Syngman Rí bábkormányának. Mi azonban itt Izraelben nem mondunk ítéletet — sem jobbra, sem balra. A mi szemünkben ez egy olyan nép tragédiája, amely pontosan azon a határvonalon él, amely a két hatalmi blokkot egy­­mástól elválasztja. Ez a határvo­­nal kettévágta a koreai nép hazá­­ját és az országot prédául dobta oda a „nagyok“ ökölpolitikájának. Nem akarunk véleményt mondani arról, hogy a kettészakított Ko­­rea két vazallus kormánya közül melyiknek kölcsönöz a nép több bizalmat és melyiket tartja a ke­­vésbé függetlennek . . . Egy dolog azonban kétségtelen: a koreai melegháború vasárnap úgy kezdődött, hogy a kommunis­ mentések arra mutatnak, hogy a déli csapatok nem képesek ellen­­állni az északi haderők közpon­­tosított támadásainak és az egész délkoreai front összeomlóban van. Két fontos jelentés érkezett a koreai hadszíntérről. Az egyik közlemény szerint az északi csa­­patok átkeltek Szöul közelében a Hán-folyón. Ez a folyó képezte a déli csapatok legfontosabb vé­­delmi vonalát. Az é­zaki csapa­­toknak a Hán-folyón való átke­­léséről szóló jelentését McArthur tábornok főhadiszállása is meg­­erősítette. A második fontos jelentés a su­­woni harcokról szól. A szombati nap folyamán Washingtonból je­­lentették, hogy északkoreai had­­erők elfoglalták Suwont, Korea régi fővárosát. Később ezt a hírt MacArthur tábornok megcáfolta azzal, hogy az északi támadások Luwontól tíz mérföldnyire észak­­ra folynak. MacArthur tábornok főhadi­­szállásáról érkező jelentések sze­­rint, az erős esőzés akadályozza úgy a légi, mint a szárazföldi haditevékenységet. Az amerikai légiflotta akciói Az amerikai flotta szóvivője ki­­jelentette, hogy a jelek szerint az északi hadseregnek 6—10 ezer katonája van a keleti part men­­tén Szancsiuktól északra. A flot­­ta szóvivője hozzáfűzte, hogy több angol hadihajó csatlakozott az amerikai haderők távolkeleti flottájához és most várják az ausztráliai rombolók érkezését. Amerikai repülőgépek péntek éjfélig 24 óra alatt 161 támadást intéztek az északi katonai cél­­pontok ellen. A B-29 típusú ne­­hézbombázók tankszállítmányo­­kat, vasúti csomópontokat és ka­­tonai gyűjtőhelyeket támadtak a Han folyó mentén, Szöultól ke­­letre és nyugatra. A bombázókat az akciók során amerikai harci­­repülőgépek fedezték. Az ameri­­kai légihaderő a támadások so­­rán együttműködött a délkoreai gyalogos hadsereggel. Az észak­­koreai légihaderőt 100 orosz és japán repülőgépre becsülik. Ezek a gépek a második világháború idején készültek.־ A légihaderő szóvivője kijelentette, hogy sem­­mi híre arról, hogy Japánban le­­­­vő amer­ikai támaszpontokat bombáztak volna. Tokió, (AFP). Hivatalosan jelen­tik, hogy az Egyesült Államok a koreai hadműveletek során eddig 12 repülőgépet vesztettek. A je­­lentés szerint, az amerikai had­­erők harci repülőgépeket, bombá­­zókat és könnyű csapatszállító re­­pülőgépeket vesztettek. Anchorage, Alaska, (AFP). Nat­­han Twining, az alaskai haderők főparancsnoka szombaton kijelen­­tette, hogy az Alaszkában állomá­­sozó amerikai haderőt riadó­ké­­szültségi állapotba helyezték és a legrövidebb időn belül megerősi­ Amerika szárazföldi csapatokat is harcba vetett Koreában Tengeri blokád alá helyeztek egész koreai partvidéket. — Felbomlóban a délkoreai hadsereg — Amerika eddig 12 repülőgépet veszített A legutóbbi koreai harctéri feltést, különösen tankosztagokat várnak. A megerősítések az elmen­drosi repülőtérre fognak megér­­kezni. Harcba vetették az első amerikai szárazföldi csapatokat Tokió (TTP). — Szombaton szál­­lították légiúton Délkorea terüle­­tére az első amerikai egységeket, hogy felvegyék a harcot az oro­­szok által felszerelt északkoreai hadakkal. Egy gyalogos zászlóaljat repü­­lőgépen szállítottak a frontra, míg a hadosztály többi katonáit hajókon fogják átszállítani. Az United Pressnek ״ Valahonnan Koreából” keltezett távirata azt jelenti, hogy az amerikai egysé­­gek azonnal akcióba léptek és védelmi állásokat foglaltak el 25 hogy a palesztinai háború idején egyáltalán nem akartak beavat­­kozni, amikor az arabokat meg­­támadták és elűzték lakhelyeik­­ről. 4. Anglia a kis államok védő­­jének köntösébe burkolódzik, ugyanakkor pedig támadó állás­­pontot foglal el Egyiptommal szemben. Egyiptom alapos meg­­fontolás után jutott erre a meg­­győződésre — mondotta Fawzi bej Egyiptom delegátusa — és egyik fél sem befolyásolta eb­­ben. Önálló és szabad állam va­­gyunk és teljesen önállóan álla­­pítjuk meg külpolitikánk irány­­vonalait. Az angol delegátus sajnálatát fejezte ki afölött, hogy Egyiptom nem akar csatlakozni a nagy több­séghez, amely meg van győződve róla, támogatni kell Délkoreát. Egyiptom érvei egyáltalában nem meggyőzőek — mondotta az angol delegátus. Fawzi bej válaszában kijelentet­­te, hogy az angol megbízottnak jogában áll nem egyetérteni az egyiptomi állásponttal, mint aho­­gyan az egyiptomi megbízott sem köteles elfogadni az angol véle­­ményt. Az egyiptomi álláspontot két tényező befolyásolja: a palesz­tinai kérdés és az a körülmény, hogy angol csapatok tartózkod­­nak Egyiptom földjén még pedig már nagyon hosszú ideje,­­még mielőtt az angol delegátus meg­­született.” Az ülés után az angol delegátus magánmegbeszélésre hívta meg az egyiptomi küldöttség tagjait. Bagdad, (WNA). Jóllehet Egyip­tom a Biztonsági Tanácsban kö­­zölt nyilatkozata előtt tanácsko­­zott az arab államokkal, Irak kormánya nem azonosítja magát a nyilatkozat szellemével és ugyanez a véleménye a transz­­jordán kormánynak is, mérföldnyire Talfántól északra. Ugyanakkor, amikor az amerikai szárazföldi haderők akcióba lép­­tek az északiak ellen, az ameri­­kai flotta parancsot kapott, hogy támadja Északkorea katonai cél­­pontjait. Az amerikai gyalogos hadsereg, amelyet egy japán légi bázisról szállítottak az arcvonalra a legkülönbféle fegyvereket, jee­­peket és más katonai felszerelést vitt magával. Tokió, (TTP), MacArthur tábor­­nok főhadiszállásának jelentése szerint az amerikai tengerészeti egységek parancsot kaptak a tel­­jes koreai partvidéknek blokád alá való helyezésére. A jelentések szerint brit és ausztráliai hadi­­hajók is részt vesznek a tengeri bio­kád végrehajtásában. ta Észak, megtámadta a nemkom­­munista Délt. Ezt a tényt a világ más semleges tényezői sem von­­ják kétségbe, így például az UNO főtitkársága, az indiai kormány (amely távolkeleti ügyekben min­­den bizonnyal távol áll a Marshall imperializmus támogatáástól) és még mások. Ezt bizonyítja a harc téri események alakulása is. Az északi erők gyors előretörése a háború első hetében mindenesetre a meglepetésnek, a rajtaütésnek s a fegyveres fölénynek tudható be — ami kétségtelenül a támadó elő­­nye. Kétségtelen, hogy ez a vélemény alakult ki az izrael közönség nagy többségében és ugyanez a vélemé­­nye a munkásság többségének is. Az Ál Hámismár, a Mapám hi­­vatalosa azonban másképen véle­­kedik. Az első napokban az Ál Hámismár még habozott, még lát­szottak az önálló gondolkozás és független álláspont gyenge jelei. Néhány nap múlva azonban a lap leküzdötte zavarát , és teljesen a kommunista propaganda szolgá­­latába szgődött. A lap megszűnt semleges figyelője lenni egy szét­szakított nép tragikus küzdelmé­­nek, ellenkezőleg: vak eszköze az egyki fél céltudatos propaganda־ jának, helyesebben annak a világ­­hatalomnak, amely mögötte áll. A semleges kisállamok közvetíteni akarnak Lake­ Success, (LP). Az UNO- Rau, aki Indiát képviseli az UNO­hoz tartozó ״ semleges" kisálla-,­nál és aki egyik kezdeményezője volt a közvetítés eszméjének, ki­­jelentette, hogy ״ nem érkezett még el a közvetítés ideje“. Beava­­tott körök szerint a közvetítés elő­feltétele, hogy Oroszország ne avatkozzék be a koreai konflik­­tusba és a déliek valamilyen na­­gyobb hadisikert arassanak, mok közvetíteni akarnak a koreai hadakozó felek között. Szombati jelentés szerint azonban ezt az akciót nem fogják megindítani mindaddig, amíg az amerikaiak által támogatott délkoreai had­­erők nem fognak valami nagyobb győzelmet aratni. Sir Benegal Egyiptom szembefordult a Nyugattal a Biztonsági Tanácsban Lake Success WNA).­­ A Biz­­tonsági Tanács pénteken újabb ülésre ült össze, hogy meghall­­gassa az UNO-bizottság jelenté­­sét, valamint India és Egyiptom megbízottainak nyilatkozatát, a­­kik a legutóbbi szavazásnál tar­­tózkodtak a szótól. India képvi­­selője bejelentette, hogy csatla­­kozott az UNO felhívásához, a­­mely az összes tagállamokhoz szólt, hogy segítesenek az észak­­koreai támadás visszaverésében. Oroszország ezúttal is távolma­­radt az ülésről. Jugoszlávia a ja­­vaslat ellen szavazott, Egyiptom pedig tartózkodott a szavazástól. Az egyiptomi delegátus az ülés végén a következő nyilatkozatot olvasta fel: Kormányom nem támogathatja a Biztonsági Tanács határozatát az alábbi okoknál fogva: 1. A ha­­tározat két részre szakítja a vi­­lágot és ezáltal fokozza a hideg­háborút. 2. A határozat megnyit­­ja az utat annak a lehetőségére, hogy a nagyhatalmak beavatkoz­­zanak a kis államok belügyeibe. 3. Anglia és Amerika, mint a ja­­vaslat előterjesztői, elfelejtik. Ara 28 mil Az angol hadügyminiszter reméli, hogy nem tör ki a 3-ik világháború London, (AFP). Strachey, brit hadügyminiszter szombat délután beszédet tartott Colchester váro­­sában, amleyben kitért a koreai események ismertetésére is. Az angol hadügyminiszter többek kö­zött kijelentette, nem hiszi, hogy a koreai hadműveletek a harma­­dik világháború kitöréséhez fog­­nak vezetni. EGYIPTOM SEMLEGES és nem ad segítséget Délkoreának Jeruzsálem. (Az Új Kelet tudó­­sítójától). A kairói lapok nagy­ jetcsapatok és tankokkal, vala­­mint mozsárágyukkal felszerelt északnémet „rendőrosztagok” Potsdamban gyülekeznek. Hason­­ló csapatösszevonásokat eszközöl­­nek Krampnitzben is. Ezek a csapatgyülekezések kapcsolatban vannak a koreai hadiesemények­­kel. A jelentések szerint, az egye­­sült orosz és német ״ rendőrhad­ Feszültség Berlinben is••• Berlini jelentések szerint szov­ oszlopok” közös hadgyakorlatban vettek részt, melynek során ״ el­­foglalták” az angol Gatow-repülő­teret. Az United Press jelentése sze­­rint, a krempnitzi hadgyakorlato­­kon 25 ezer északnémet „rendőr” vett részt. Más berlini jelentés arról szól, hogy az oroszok beszüntették a villamosáram- és vízszolgáltatást Berlin nyugati övezetének. Berlini nyugati körök lehetsé­­gesnek tartják, hogy a téli hóna­­pokban lesz némi fennakadás az áram- és vízellátás terén. A nyu­­gati megszálló hatóságok 5 mil­­lió 260.000 dollár kölcsönt nyúj­­tanak a nyugatberlini erőművek kibővítése céljából. A nyugatber­­líni villamos erőművek napon­­ként 200 ezer kilowatt villamos­­áramot termel, míg a szükséglet 230 ezer kilowatt naponként. Róma, (AP): Turinban szomba­­ton kilencven perces általános til­­takozó sztrájkot hiredettek a kom­munisták, melyen az Egyesült Ál­­lamoknak a koreai háborúba való beavatkozása ellen tiltakoznak, része tegnap élénken helyeselte Egyiptom­­semleges álláspont­­­ját a koreai háborúban. Mint is­­meretes, Fawzi bej, Egyiptom delegátusa az Egyesült Nemze­­tek Biztonsági Tanácsában, pén­­teken este bejelentette, hogy or­­szága nem tehet eleget Trygve Lie U­O főtitkár felhívásának, hogy küldjenek segítséget a dél­­koreaiaknak. Ezt a kijelentést tegnap megismételte Salah el Din egyiptomi külügyminiszter is. Arab források szerint ezt a dön­­tést az egyiptomi kabinet több, mint háromórás, igen viharos ülése előzte meg, amelynek ele­­jén Salah el Din a segítségnyúj­­tás mellett foglalt állást. A kor­­mány többsége végül is Egyip­­tom formális semlegessége mel­­lett döntött. Első perctől kezdve azonban nyilvánvaló volt, hogy a döntés az egyiptomi külpolitika újabb taktikai lépése. Jeruzsále­­mi megfigyelők szerint Egyiptom ezen határozatával egycsapásra három legyet akar agyonütni: elsősorban hízelegni Moszkvának, másodsorban borsot törni az an­­golok orra alá (miként Fawzi bej kijelentette a Biztonsági Tanács­­ban az angol delegátushoz for­­dulva). ״ Sokan nem tudják meg­­szokni, hogy önálló és független állam vagyunk.” A harmadik óta׳. (Folyt, a 4. oldalon)

Next