Uj Kelet, 1953. július (36. évfolyam, 1489-1515. szám)

1953-07-01 / 1489. szám

KÉPESLAP Tristan da Cunha, az At­­lanti-óceán déli részén lévő szigeten laknak a világ leg­­egészségesebb emberei. A szigetnek, mely a hajóutak­­tól távol esik és csak egy­­szer egy évben kerülnek la­­kói kapcsolatba a külvilág­­gal, 160 lakója van. Legutóbb egy angol orvos­­küldöttség kereste fel a szi­­getet, amely megállapította többek között, hogy a meg­­vizsgált szigetlakók 4 ezer foga közül csak 119 hullott ki és és 75 fogat kellett ke­ Belesben részesíteni. Az orvosbizottság megál­­lapította, hogy a szigetlakók főtápláléka hal, krumpli, to­­jás, tej és csak télen esz­­nek kevés marhahi . Gabo­­nanemüek nem teremnek meg a szigeten így ismeret­­len a kenyér és a tésztane­­nnűek. Nem ismerik a szi­­getlakók a sót és a cukrot, de nem hiányzanak nekik a fűszerek se. Főzeléket is alig esznek. Az egészségesfogú sziget- sájtok étrendjéből is megálla­pították az orvosok, hogy a kenyér és tésztafélék okoz­­­sák a fogak szuvasodását. (Paris Match) Egy csikágói nagyszálló viaszbábut készíttetett, me­­lyet XIV. Lajosnak neveztek el és ״ estélyi ruhába öltöz­­tették. XIV. Lajost azoknak a babonás asztaltársaságok­­nak adják kölcsön, amelyek hisznek a tizenhármas szám gonosz hatásában és nem hajlandók az étkezéshez hoz­zálátni mindaddig, míg az asztal körül nem ülnek 12-en vagy 14-en. Nem kell külön kölcsön­­díjat fizetni XVI. Lajosért, csak éppen a tizenhárom vendégnek kell az ő ebéd­­számláját is megfizetni. Per­­sze a viaszbábunak is fel­­szolgálják az összes fogáso­­kat és azokat el is viszik. (Chicago Tribune) Nagy költőknek, íróknak, képzőművészeknek feltették ezt a kérdést: „Ön a Louvreban van ép­­pen, amikor tűz üt ki. Me­­lyik képet vinné magával?” Picasso válasza így hang­­zott: ״ Amelyik a kijárathoz a legközelebb függne!” (Rire, Párizs) Mrs. Sarah Kostmna haj­­nali három órakor arra éb­­redt longislandi lakásán, hogy hálószobájában betörő jár. — Lopni akartam öntől — suttogta a betörő —, de nem tehetem. Ilyen szép asszonyt képtelen vagyok kifosztani. Ezután megcsókolta az alvó kislányt. — Édes baba — és enge­­délyt kért, hogy a égszek­­rényből egy üveg sört vehes­sen ki, melynek elfogy­asz­­tása után eltűnt. (New York Times) A nyugat-német statiszti­­kai hivatal­ jelentése szerint a legtöbb német leány 23 éves korában megy férjhez. A menyasszonyok 37 száza­­léka elárusítónő és 21,4 szá­­zaléka kereskedelmi alkal­­mazott. (Die Woche, Bécs) . Bécs ismert és kedvelt alakja volt dr. Kerzl, udva­­ri tanácsos, Ferenc József háziorvosa, aki évtizedeken át minden reggel felkereste a császárt. A két öreg úr azután meg­­tárgyalta az udvari pletyká­­kat, az időjárást és egye­­beket — mindezt egy illatos virginia-szivar elszívása kö­­zepette. S mikor mindent így megtárgyaltak, a házior­­vos távozott. De megtörtént, hogy dr. Kerzl nem került császári páciensének színe elé, éspe­­dig amikor a császár ezt mondta komornyikjának: — Mondják meg Kerzl doktornak, hogy ma ne jöj­­jön. Nem érzem egészen jól magamat... (Hungária, München) Szabadlábra helyezik Mindszenthy bíborost? Budapest (UP). — Magyar katolikus körökben azt hiszik, hogy remény van Mindszenthy József bíboros׳ érsek, Magyarország volt hercegprímásának szabadláb­­ra helyezésére. Feltehető — mondják ezekben a körök­­ben — hogy a kommunisták békéltető gesztust tesznek a katolikus lakossággal szemben, hogy megnyerjék tá­­­­ogatását és csökkentsék a lakosság körében mutatkozó feszültséget. Ez a lépés — amely természetesen Moszkva tudtával történne — arra is alkalmas, hogy a nyugati világban jó benyomást keltsen és gatolja a kommunis­­ták békés szándékait. Ezt a célt Mindszenthy szabad­­lábra helyezése a legmegfelelőbb módon szolgálná. A 60 éves hercegprímást, akit a budapesti bíróság életfogytiglani fegyház­ra ítélt, a váci fogházban helyez­­ték el- 9 órás tüdőoperáció a jeruzsalemi ״ Hadassza'־ ban Modern narkotizáló gép tartja működésben a szervezetet A jeruzsalemi Hadassza kórházban tegnap első al­­kalommal alkalmaztak egy új felszerelést, amely szinte korlátlan lehetőséget nyújt a sebészeknek hosszú ideig tartó operációk végrehajtá­­sára. Az új gép segítségével egy rendkívül komplikált tüdőoperációt hajtottak vég­­re, amely kilenc órán át tar­­tott és ezalatt a beteg légző­­szervei nem működhettek. Dr. M. Chen angliai narkó­­zis-specialista, akit a Ha­­dassza hívott meg az új ké­­szülék kezelésének bemuta­tására és tanítására, elmon­­dotta, hogy az új készülék úgyszólván azt is lehetővé teszi, hogy egy műtét idejé­­re felfüggessze a beteg test minden életműködését. A ké­szüléket a vékony csövek tucatjaival kapcsolják a test­hez, amelyet életben tart, amíg a beteg szervei műkö­­désen kívül vannak. Dr. Chen elmondotta, hogy az új készülék beszer­­zésével a Hadassza jeruzsá­­lemi kórháza olyan nívóra emelkedett, amivel csak ke­­vés ország és egyetem dicse­­kedhetik a világon. Az új narkotizáló felszerelés be tudja tölteni a tüdő, vagy az izmok szerepét. A régi altatási módszerek szerint az orvosok nem tudták a műtét után azonnal feléb­­reszteni a beteget, míg az új felszerelések révén azon­­nal felkölthető a beteg, ha a sebét már bevarrták. Eb­­ben a pillanatban vissza is nyeri öntudatát és szervezie­­te működni kezd, tüdeje, szíve és izmai úgy dolgoz­­nak, mint azelőtt. Riley után Bennike William Riley amerikai tábornok befejezte küldeté­­sét a Közelkeleten, mint az UNO főmegbizottja a palesz­tinai fegyverszünet felügye­­letében. Helyébe Vagn Ben­­nike dán tábornok jött e kényes feladat betöltésére. Rileyt ismertük — Benni■ be ismeretlen, fehér lap előttünk. Hiányzik a tapasz­­talati alap ahhoz, hogy össze­hasonlítást tegyünk köztük. Politikailag azonban nagy különbség van egy amerikai és egy dán tábornok között ebben a funkcióban. Pozitív és negatív értelemben egy­­aránt. Risey öt évig működött a Közelkeleten. Kezdetben Ber­nadotte gróf segítőtársa volt, majd később a rhodesi fegyverszüneti tárgyalások után dr. Bunche örökségét vette át a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében. A gyakorlat■ ban azonban több volt Risey mint egyszerű felügyelő. Mint katona-ember diplomá­­ciai feladatokat se vállalt magára az Izrael és az arab államok közötti béke elő­­mozdítása érdekében. Ezen a téren ugyan siker­­telenek voltak Ri­ey kísér­­letei. Mégis fontosak voltak e politikai próbálkozások a fegyverszünet fenntartása szempontjából. Fokozták a tábornok tekintélyét súlyát a kormányoknál, melyekkel kapcsolatban állt. Írta: POLITICUS Elismert politikai tényező és tekintély volt a Közelke­­leten öt éves működése a­­latt. Egyéni presztízse, az UNO-titkárság és az ameri­­kai külügyminisztérium bi­­zalma kísérte útjain a közel­­keleti fővárosok között. Mindenütt tudták, hogy amit a tábornok mond, az bizonyos mértékben Was­­hington szava is. Jóllehet, nem minden al­­kalommal és nem minden vonatkozásban könnyítette meg ez a körülmény Riley misszióját. Sokszor megne­­hezítette. Politikai befolyása és diplomáciai képességei al­kalmasak voltak arra, hogy elhárítson bizonyos veszélye­ket a fegyverszünet felől és hogy biztonsági kérdések­ben és viszályokban érvényt szerezzen döntéseinek az érdekelt felekkel szemben. De nem sikerült megnyernie az arabok politikai bizal­­mát, akik mindig a Nyugat és főleg Amerika emberét látták benne. Ez volt az e­­gyik oka annak, hogy po­­litikai síkon meddő maradt minden kísérlete az arabok­­nál a béke irányában. Erre a sorsra jutott leg­­utóbbi próbálkozása is, hogy a fegyverszüneti vegyesbi­­zottságnál ״ magasabb fokú” találkozót hozzon létre az izraeli és a jordániai kor­­mány képviselői között a határkérdések ügyében. A jordániai politikusok nem utasították el­­ Riley java­sla­­tát, hanem válasz nélkül hagyták. Úgy látszik meg akartak szabadulni előbb a pro-izraeli hajlamokkal vá­­dolt Rileytől és bevárni az új helyzet kialakulását tá­­vozása után. Az igazság az, hogy Rijev és az izraeli hatóságok kö­­zötti viszony sem volt min­­dig sima. Keserű viták vol­­tak köztük — különösen ab­­ban a viszályban, mely a Chule-mocsarak körül tá­­madt Szíria és Izrael kö­­zött. De általánosságban ér­­tékelni tudták az izraeli kül­ügyminisztériumban és ka­­tonai körökben Riley erő­­feszítéseit a fegyverszünet megóvására és a béke ügyé­­nek előmozdítása érdekében. Riley távozása arra az idő­pontra esett, amikor az amerikai külpolitika „beha­­tolni” készül a Közelkeletre. E politika szempontjából kívánatosabbnak látszik egy semleges kisállam katonája a palesztinai fegyverszünet UNO-felügyeltének kényes pozíciójában, mint egy ame­­rikai generális. Riley ezen­­kívül a Truman-kormány embere volt ezen a poszton, melyet akkor hagyott el, amikor az Eisenhower-kor­­mány új közelkeleti politi­­kájának kialakulását figyeli a világ. Az utód, Bernike tábor­­nok, csak abban hasonlít elődjére, hogy ő is katona. De egy kis állam katonája, mely államnak nincsenek ha­talmi vagy más specifikus érdekei a Közelkeleten. Bé­­kés nemzet a dán és Izrael­­hez baráti kapcsolatok fű­­zik. Az arab államokkal tár■ volt jó viszonyban van Dá­­nia. Semleges emberként foglalja el tehát Bernike tá­­bornok azt a posztot, amit eddig az amerikai Riley töl­­tött be. Ez a semlegesség segítségére lehet küldetésé­­ben és megadhatja neki azt a politikai előnyt, ami előd­­jének hiányzott éppen a­z­ért, mert érdekelt nagyha­­talom katonája volt. Hiányozni fog azonban a dán tábornoknak az az erős hátvéd, amit Washington bi­­zalma adott Rileynek. S nagyon is kérdéses, hogy lesz-e akkora súlya és be­­folyása a fegyverszüneti el­­lenőrző apparátusnak a dán generális vezetése alatt, mint az amerikai Riley idején volt. Másfelől viszont megtanul­ták a múltból, hogy sem­le­­ges állam embere is lehet nagyhatalmi érdekek és szempontok képviselője. Ber­nadotte gróf például az an­­gol állásponthoz állott kö­­zel akkor, amikor Anglia ki­­vonult Palesztinából. Most egy dán katonára hárul a Palesztinai fegyverszünet őrizetének feladata akkor, amikor egyre fokozódik az amerikai érdeklődés a Közel kelet iránt. Vájjon megköny­nyíti-e ez az érdeklődés Ben­nike tábornok misszióját vagy ez a misszió hivatott megkönnyíteni az amerikai politika ügyét a Közelkele­­ten? Sok függ természete­­sen az új főfelügyelő egyé­­niségétől is, amiről keveset tudunk. De nem kevésbé fontos tényezője lehet e misszió sikerének az ame­­rikai politika és általában a nyugati hatalmak befo­­lyása. Bernard” a rejtélyes­­()terrorista Főleg a ״ Lechi” tagjai vettek részt a szervezkedésben A terrorista szervezet el­­len folyó vizsgálat során a rendőrség arra a megállapí­­tásra jutott, hogy a föld­­alatti összeesküvés élén egy rejtélyes parancsnok áll, a­­kit a szervezet tagjai ״ Ber­­nard” álnéven ismertek. A rendőrség azonban nem bi­­zonyos abban, hogy Bernard is a letartóztatottak között van, mert a rendelkezésére álló adatokból a rendőrség­­nek még nem állt módjában megállapítani sem Bernard személyleírását, sem pedig polgári foglalkozását. A nyo­mozóhatóságoknak az a gya­núja, hogy a Bernard név mögött Smuél Hálévi, a tel­­avivi városháza egyik régi tisztviselője rejtőzködik, de minthogy nincs elegendő bi­­zonyítéka ellene, kedden megelégedett azzal, hogy to­­vábbi hét nappal meghosz­­szabbítsák vizsgálati fogsá­­gát. A rendőrség reméli, hogy ezen idő alatt be tudja fejezni Halévi ellen a vizs­­gálatot és meggyőződhetik gyanújának alaposságáról. Ha a vizsgálat során sikerül megfejteni az összes rejté­­lyeket és így Bernard sze­mélyéről is le tudják ránta­­ni a leplet, akkor a rendőr­­ség befejezettnek fogja nyil­vánítani munkáját, ellenke­­ző esetben kénytelen lesz to­vább nyomozni Bernard után. A nyomozásban résztvevő egyik magasrangú rendőr­­tiszt tegnap elmondotta az újságíróknak, hogy a szer­­vezethez főként a Lechi egy­­kori tagjai tartoznak, tehát az a csoport, amely ellen az ideiglenes néptanács a ter­­ror elleni törvényt ״ hozta. Legnagyobb részüket terro­­rista szervezkedéssel és a szervezet létrehozásával vá­­dolják, továbbá tiltott fegy­­verviseléssel, a szervezet tag­jainak fegyveres kiképzésé­­vel és az összeesküvés mód­­jának oktatásával fognak vádolni egyes gyanúsította­­kat. A nyomozás során meg­­állapították, hogy a titkos raktárakban talált fegyve­­rek valamikor a Lechi tulaj­donát képezték és minden raktár két megbízott fel­­ügyelete alatt áll, akik a fegyvereket rendszeresen ke­zelték és olajozták. Hat le­­tartóztatottat államtitkok megsértésének vádjával ál­­lítanak hadbíróság elé. A rendőrtiszt hangsúlyozta, hogy bár a vizsgálat során a hatóságok kezébe került anyag nagyfontosságú és világosan bizonyítja a föld­­alatti szervezkedés létezé­­sét, a közönség a kelleténél nagyobb fontosságot tulaj­­donít magának a szervezet­­nek, a leleplezésekről közölt hivatalos nyilatkozatok alap­ján. A rendőrség hajlandó elhinni, hogy a tízezer fon­­tos alap, amelyre a vizsgá­­lat során bukkantak rá, a Lechi egykori rokkantjai­­nak segélyezését szolgálja, nem pedig a földalatti szer­­vezkedést. " EZÉRT most vásároljon! pénzt tascant meg ! A KÜLÖNLEGES FÉRFID­IVATHÁZ JERUZSÁLEM * TEl-AVIV • HAIFA Feiner & Jossef Ady. Politizálhatnak a katonák Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától).­­ Ben Gurion miniszterelnök és hadügy­­miniszter tegnap Ben Áhá­­ron Mápám­ képviselő inter­­pellációjára válaszolva, be­­jelentette, hogy a hadsereg vezérkarának utasításai sze­­rint, katonák részt vehetnek politikai gyűléseken. Az in­­terpelláló képviselő ugyanis kifogásolta, hogy május el­­seén, Ejlátban a Hisztádrut ünnepélyén katonai rend­­őrök akadályozták meg a hadsereg tagjainak a gyű­­lésterembe való belépését, ״ ami ellentétben áll a kato­­nák politikai szabadságjogá­­val”. Ben Gurion válaszá­­ban megjegyezte, hogy ellentmondó tanúvallomá­­sok miatt nincs lehetőség arra, hogy bárkit is felelős­­ségre vonjanak a katonai rendőrség ezen intézkedése miatt, de a jövőbeli gondos­­kodni fognak arról, hogy iyesmi ne történjék meg. 199­03 rádió-életszerű Israelben 1952-ben 190 ezerre rúgott a rádióhallgatók száma Iz­­raelben. Az utolsó három év­ben évenként átlag újabb 30 ezerrel szaporodott a rádió­­hallgatók száma az ország­ban. A rádióengedélyek ille­­téke 1952-ben 595 ezer fontot tett ki. Minthogy a rádió­­adások költségei megnöve­­kedtek, elhatározták a rá­­dió-engedély illetékének fel­­emelését is. A rádió-enge­­dély díja az eddigi 3 font helyett 5 font lett. -RÁDIÓ- 6.30: Máh tova, 1­6.35: torna, 6.45: zenélő óra, 7: hírek, 7.15: hanglemezek, 12: áriák (Toti vial Monte), 12.30: balett-zene, 13.30 hírek, 13.45: fúvós zenekari hang­­verseny, 16: szórakoztató zene, 16.30: filmzene,­­ 17.15: Hajdú Lotte (szoprán) és Hajdú Imre (bariton) áriákat és duetteket ad­­nak elő, 17.45: ifjúsági műsor, 18.15: hírek, 19: zenei visszhan­­gok, 19.30: h­ázándalok kívánság­­műsora, 20: a hadsereg rádió­­zenekarának hangversenye, 20.24: Tanádi-részletek (143—144. zsol­­tár), 21.30: világhírű zeneszerzők saját kompozícióikat j­át­szák zon­­gorán (hanglemezek), 21.55: klasz­­szikus kívánságműsor,­­23־: hír- összefoglalás. Párhuzamos műsor: 13.45: an­­gol hírek, 14: francia hírek, 16: Sullivan: ,,Mikadó” c. operájá­­nak első felvonása, 17.20: klasz­­szikusok előtti zene, 17.55: Mo­­zart E־ moll hármasa klarinétra, violára és zongorára, 18.30: fran­­cia hírek, 19.30: jiddis adás, 20: román műsor, 20.15: magyar adás, 22.15: angol hírek. A hadsereg rádiója: 18.55: Esz­­ter Adiki zongorahangversenye,­­ 19: kedvenc dalok kívánságműso­­rra, 19.35: Ravel műveiből, 20.50: néptáncok, 21.30: tánczene. Habima! ■ MŰSORA: Tel-Aviv, július 1., szerda! *SÍRJ édes hazám TELEFON: 8­0­7­5­9­32 »MI BÚTORGYÁR TEL AVIV, SZÁZ.AM . U. ,ETZ-TOW Értesítjük a t. nagyközönséget, hogy t*z bútorfa megterem­tő kamrát építettünk. Garanciával fertőtlenítünk mindenfajta bútort. Tele­­fonhívásra házhoz megyünk. Saját autóval szállítunk. A Gival-rambami uszoda HŰVÖS • TISZTA ® KELLEMES KÁVÉHÁZ • ÉTTEREM PINGPONG ® NYUGÁGYAK -IG Nyitva reggel8-t0l esteII

Next