Uj Kelet, 1953. augusztus (36. évfolyam, 1516-1541. szám)
1953-08-07 / 1521. szám
Beregi Ármin halálának 30-ik napjára AVIGDOR HAMMEIRI A POLIHISZTOR Beregi Ármin, a magyar zsidóság egyik rendkívüli megnyilvánulása. Annak a «magyar zsidóságnak, amelyre Bialik azt mondta: „Ez egy furcsaságokkal (csudákkal) telített törzs.” Beregi tősgyökeres magyar kultúrában nőtt fel és nevelkedett. Még Kossuthnyakkendőt is viselt. Magyar nyelve írásban és szóban olyan volt, hogy az alföldi juhászok is megirigyelhették volna. Ha szájat beszédre nyitotta, forró élő forrásként ömlöttek szavai, mintha Judea hegyeiről és Szináj bércéről fakadtak volna. Beregi Ármin egész élete telítve volt szervezett, intézményes cselekedetekkel, kezdve hidak és gyárak építésével, folytatva a Magyar Cionista Szervezet felépítésével és végül a zsidó karhatalmi századok felállításával — pogromos időkben. És mindez általában a kultúra és különösen az irodalom jegyében. Mert Beregi Ármin elsősorban az irodalom és a zene művésze. A magyarországi helyzet volt az oka annak, hogy irodalmi-művészi munkásságát két részre kell osszuk: szóbeli tanra és írásbeli tanra. A szóbeli tanra ebből 76 százalék esik, míg az írásbelire 25 százalék. ״ Beregi életköre telitve van tettekkel, olyannyira, hogy ha nem élnének korabeli és nálánál fiatalabb tanítványai, akik most is velünk vannak Izraelben, mint szemtanuk, nehéz volna mindezt leírni. Túlzással gyanúsíthatnának érte. 1899-ben Beregi rokonainál volt látogatóban Herzl Tivadar. És a fiatal mérnökjelöltet felkérte arra, hogy alapítson Magyarországon cionista ifjúsági szervezetet. Egy pár évvel később, 1903- ban, mint a „Makkabea” akadémikus cionisták szövetségének agilis tagját látjuk. Ez a Makkabea, amelynek tagjai ötven év után még ma is minden héten összejövetelt rendeznek Izráelben. A Makkabea első megnyil- Vánulásaitól fogva Beregi szerepe és missziója irodalmi volt. Esztétikai előadások a héber irodalomról, a zsidó történelemmel kapcsolatban. Mindez szemelvényekkel illusztrálva az ő művészi felolvasásában. Esszéit a zsidó származású zeneszerzőkről és az ős-zsidó zenében gyökerező motívumokról ő maga kísérte zongorán. Eg ezt is elsőrangú művészi tehetséggel. Előadásainak és felolvasósémak különleges varázsa volt. Ele szolgált legfontosabb propaganda eszközül az ifjúságnak toborozására a zsidó nemzeti zászló, a cionizmus alá. Abban az időben nem volt olyan könnyű és egyszerű zsidó politikai szervezetet alapítani Magyarországon. Nem a rendőrségtől való félelem, hanem a zsidó közösség asszimilációs gondolatmenete miatt. Ez a közösség nagyon érzékeny volt minden politikai megnyilvánulással szemben, amely nem egyengette a zsidók emancipációjának útját. Az a férfi, aki a zsidó nemzeti eszmét élő kultúrával és irodalmi zamattal telítette meg, Beregi Ármin volt. Beregi Ármin nagy tehetségének köszönhető, hogy • Magyar Cionist* Szervezet « zsidóság mindé!! rétegéből maga köré vonzott eleme! ket, amelyeket « fejlődé• folytán végül kisebb alszervezetekbe kellett tömöríteni társadalmi csoportok szerint: polgárok: ״ Herzlia”, akadémikusok és egyetemi hallgatók: ״ Makkabea”, középiskolai diákok: ״ Ivrija” és nők: ״ Debora”. Ez a központi mozgató szellem mindezekben a zsidó kultúra volt, amelyet Beregi oly művészi formában tárt elénk, hogy még ma is lelkünk mélyén szunnyad. Magától értetődik, hogy sok tanítványt nevelt ezen a téren, akik azután szétszéledtek az ország minden tájára. Beregi Ármin nekem is mesterem volt a cionista eszmében. Amikor eszembe jutnak cikkei esszéi és meséi, önkénytelenül is a mér szabad bizonyos változó«*»kak előidézni. — Úgy — mondta Beregi — én, mint tudatlan, nem tudtam a törvény variációit, de lehet, hogy szisztémám épp összhangban van az őszsidó törvényekkel... A szekrényhez lépett. Kivett onnan egy sófárt. Ámultam és bámultam a csodás hangok hallatára, amelyek az egyszerű, száraz és aszott sófárból kitódultak. ״ Fenséges bugása” száraz én aszott volt évszázadok folyamán. Beregi megmagyarázta nekem, hogy a sáfár a torokhoz hasonló. Ahogy nincsen két egymáshoz zeneileg hasonló torok, ugyanúgy minden sáfárnak megvan a ma■ ga egyéni karaktere és éppúgy, mint az emberi torok hangjait, különböző szólamokra lehet felosztani: tenor, basszus, alt, stb, épp úgy van a sáfárral is. Még hozzá nincs két teljesen hasonló tenorhang sem. — Azt hiszem, ez az igazi titka a sófár törvényeinek — mondta mosolyogva és megmagyarázta, milyen változást eszközölt a sófár torkában, amit annak idején ta- lán csak a kohaniták és leviták tudtak. — De mi még meg fogjuk érni, hogy a megváltás hírét fogjuk vele fújni és az ősi törvények szerint sóját fúvószenekar létesítését tervezem ... Jött az első világháború és mi nem találkoztunk, csak 1921-ben Brecben. De közben Beregi Ármin egy darab történelmet csinált Az első világháború végén, — amelyben katonatiszt volt és meg is sebesült. — Beregi látta, hogy az antiszemiták a foradalmi helyzetet zsidó pogromokra akarják kihasználni, így akarták zsidó vérbe fullasztani elkeseredésüket a vesztett háborúért. Ekkor megjelent Beregi Ármin a hadügyminiszter előtt és megkapta beleegyezését egy zsidó önvédelmi karhatalom megalapítására, amelynek száma tízezren felül volt. Századokat és zászlóaljakat küldött ki az ország minden részébe, ahol a zsidók élete veszélyeztetve volt. Ez megfélemtette a zsidófalókat, akik visszariadtak a zsidók elleni atrocitásoktól, míg később, Horthy idejében, a kormány engedélyével újból nekifoghattak munkájukhoz. Horthy idejében a magyar parlamentben hosszan tárgyalták a zsidó karhatalmi századok ügyét és Friedrich István miniszterelnököt is támadták, hogy ezt államilag engedélyezte. Friedrich ekkor azzal indokolta tettét, hogy arra a rendkívüli forradalmi helyzet nyomása kényszerítette. Beregi kétkötetes regényét ,,Az Isten árnyékában” a magyar irodalmi kritika, mint elsőrangú művészi teljesítményt ismerte el. A kritikusok kiemelik, hogy ez a regény a kevesek közül való, amely tipikus zsidó tartalmának ellenére nemcsak a zsidó olvasót ragadja magával a benne rejlő művészi képzelet és univerzális humanisztikus szellem erejével. Beregi az arab népdalokban felfedezte a gálati zsidó imák motívumait. Eszerint az ősrégi zsidó motívumok megőrződtek egyrészt az arab népdalokban és másrészt gálati imáinkban. Beregi Ármin módszere, amely irodalmi-művészeti .... Apai rokonaim: Rethauserák Veszprémből, Bergerék Óbudáról. Anyaiak: Adlerek Óbudáról, Liebermannok Morvaországból. Mind egytől-egyig nagyon jámbor emberek és családi hagyományokkal dicsekvők voltak, akik közül meg kell emlékeznem Adler Móric festőművészről, aki Széchenyi Istvánt és Petőfi Sándort festette és képei a budapesti Szépművészeti Múzeumban függenek; Adler Fülöp gyárosról, aki Magyarországon a tajtékpipa gyártását vezette be és a kivándorló magyar parasztok még 50 évvel halála után is „Adler-pipát” hozattak az óhazából. Rothauser Milksát említem, a Pester Lloyd híres műkritikusát, az írót, aki Ruttkay György néven is írta műveit; Rothauser Terézt, aki a berlini császári opera primadonna énekesnője volt 1890-től 1918-ig ... Seregei Oszkárt, aki 24 éves korában a pesti Nemzeti Színházban a vezető szerepeket játszotta. Nagyapám, Berger Lázár Óbudán született és a nagy árvízig ott lakott. Műszaki- és festéküzeme volt és Goldberger a későbbi Goldberger kékfestő-gyár megalapítója, nála vette a festékeket. Sokszor mesélte el Adler Móric nagybátyám, hogy a nagy Goldberger, csak úgy bőrkötényben személyesen vásárolta 10 kilónként Lózer Bergertől az anyagokat. Abban az időben a pesti, később legnagyobb nevek viselői mind Óbudán laktak, mert Pesten tilos volt zsidónak éjszakán át maradnia, mégha üzlete volt is ott. Lózer Berger éppen az árvíz miatt hagyta ott Óbudát, mert mindene ottveszett. Két gyerekével, a hároméves Júliával és a párhónapos Dolfeléval, (ez volt az apám) tutajon menekültek a haragos Duna elől. Lézer Berger Gyöngyösre vándorolt el, ott boltossegéd lett és saját erejéből újra üzletet nyitott, vas- és anyagkereskedést, amely még 1916-ban is megvolt, amikor a nagy tűzvészben kiégett. Lózer Berger és fiai mellékesen tekintélyes szőlőművelők voltak és ő vezette be Magyarországon a Lengyelország felé irányuló gyümölcs- és szőlő-exportot, aminek alapját a 30 holdnyi (150 dunár) saját szőléjük képezte. Később a gyöngyösvidéki szőlőtermelők termését is exportálta: cseresznyét, körtét, szőlőt. Én 1884-től kezdve, tehát ötéves koromtól, évenként ott nyaraltam nagyszüleim jámbor családja körében, ahol a zsidóság hagyományaival ismerkedtem meg, lévén Berger Lázár ebben az időben Gyöngyösnek roshákáhálja, fia pedig gábái. Hatalmas könyvtára volt nagyapámnak, de csakis zsidó foliánsokkal benne. Egyszer két könyvet kaptam közülük: egyik a Tenách német fordítása volt, a másik egy német nyelvű geográfia 1750-ből. Gyöngyösön minden péntek este és minden szombat délelőtt templomba jártam és mély zsidó családi életet éltem. Szombaton ebéd után a hitközség tagjai beszélgetésre jöttek hozzánk ... Pesten rövid ideig a Király utcában, majd a Dob utca 29. III. alatt volt a lakásunk. Egy emeleten laktunk itt Herzi Antal gabonakereskedővel. Két gyereke volt, Irén és Jenő. Ilyen szép két fiatalembert addig nem láttam. Herzl Tivadar unokatestvérei voltak. Herzl Antal köpcös, nagybajuszé, hasas kis ember volt, felesége hercegnői tartású szép nő, aki már akkor is, 1884-ben festette az arcát. Irén és Jenő úgy hasonlítottak egymásra, mintha ikertestvérek lettek volna és Herzl Tivadarra is, de sokkal szerebek voltak, mint Tivadar. Jenő huszárönkéntes volt, lakkcsizmát viselt és fütyörészve, ugrálva ment le a kerek lépcsőn, nádpálca al csapkodta csizmaszárát. Irén mindig komoly volt. Sokszor szótalan. Engem szeretett simogatni. Hollófekete haja volt és fehér arca. Náluk láttam először Herzl Tivadart. Ötéves voltam. Ő meg 26 éves volt. Irén esküvőjére érkezett. Már a lakodalomnál tartottak, Irén magához hívott. Fagylaltkrémmel kínált. Mellette egy magas férfi állott. Fekete bajusza volt a férfinek. Mialatt a parfét ettem, Irén a fejemre tette a kezét, majd úgy éreztem, hogy két kéz nehezedik a fejemre. A férfikéz Irén kezén nyugodhatott. Hallom: ״ Schau, wie schön unser Volk ist” Szép fiúcska voltam. Hallom. ..Du Irén, und wirst du auch Kinder haben?” ״ Lass mich Dóri, lass mich׳” Másodszor hat hónap múlva láttam Dórit. Nagyon érdekelt a dolog, mert egy huszárzázad is állt a ház előtt. Dórin hosszú szalonkabát vot. Temetésre jött resből. Jenő, a huszárönkéntes öngyilkos lett. Nem beszélt Irénnel Dóri, jóformán elszigetelve ment a koporsó után, a család mögött, szótlanul, egyedül. Középiskoláimat a Belvárosi Főreáliskolában jártam. Oda járt Herzl Tivadar is 20 évvel előttem. Valószínűleg unokabátyámmal, Unger Sándor műépítésszel egy osztályba. Ez tehetséges építész volt. Ő építette az Andrássy-út néhány palotáját és részt vett a Mátyás-templom újjáépítésében. ... így értünk el 1897-ig. Emlékszem a Dreyfuse-esetre. Olvastam az újságokat, az elitéltetést. Látom a Zalaféle ״ J'accuse” plakát és cikkek reprodukciók. ״ Ördögsziget" című ponyvaregényt, amelynek címlapja« Dreyfus» kapitány szalma« fekszik. Nyáron olvastam a Pesti Hírlapot, benne egy 10 cm-es cikkben az első cionista kongresszus megnyitását. Ráemlékeztem, hogy dr. Herzl Tivadar az a Dóri, aki családunkhoz bejáratos volt és nagyon elcsodálkoztam, mert vele kapcsolatban sótt a zsidó témáról nem hallottam. Még ugyanazon az őszön a pesti Folies Capriceban, ahol németül és jiddis nyelven drasztikus jeleneteket adtak elő, nagy plakátokon hirdettek egy darabot: „Das jidische Regiment”. A plakáton vagy hat görbelábú, cvikkeres, göthös csúnya zsidó állt katonaruhában. Akkor keletkezett az első palesztinai kolóniát kifigurázó vicc is. A Dreyfuss-ügy véremig sértett, de kielégített vola kiállása és bíztam Európa kultúrájában. A Pesten Lloyd, ahol Ruttkay unokabátyám volt a művészeti szerkesztő, Agai Adolf Borsszem Jankója, a csupa zsidó újságíró, tudós és költő légköre mellett, ahol a 16 éves Palágyi Menyhért filozófus, Palágyi Lajos költő, a öreg Vajda János költő, Sándor Tivadar író, Hevesi Sándor esztéta társaságában magyar kultúrát szívott a■ ember, és mód volt rá, hogy a 22 éves Beregi Oszkár hatalmas Shakespeare-szerepeket játsszon Budapesten, hol apám lakásán találkoztunk Jászai Marival, Márkus Emíliával és egyéb istenségekkel, — ez a légkör nem volt alkalmas arra, hogy az orosz és lengyel nyomorról tudomást vegyünk. Magyarországon olyan jelentéktelen és olyan alacsony volt a cionista mozgalom néhány évig, hogy senki ne vette tudomásul. Olvastuk az izraelita lapok kirohanásait és tudtuk, hogy azoknak politikai hátterük van. Pro és kontra. Ha a mozgalomnak elég pénze lett volna. Szabolcsi Mikola é« lapja ar cionista lett ,volna.Sokban került először kezömbe a Judenstaat egy példánya. Szomszédainktól kaptam, Reizeréktől, akik ügyét»ként Keim Dávidnak, Kemoly Ottó apjának a rokonai voltak. Nem tudott felkorbácsolni, talán, mert tértságosan elnagyoltnak láttam és nem éreztem fiatal börömim a magyar légkörben annak parancsolóan szükséges voltát. Mikor a parlamentben a ״ kazár-ügy folyt, majd mikor a Műegyetemen a zsidóheccek kezdődtek « rajztermekben, kissé furcsainak láttam helyzetünket. Még nem voltam teljesen megérlelve a cionizmus számára, amikor Adler Paul« nénem hivatott. Herzl Tivadar, „unser Freund Dori” volt nála. Bemutatott. Hatalmas válozáson ment át. Emlékeztem régi alakjára. Most más volt. Diákmozgalmakról beszélt, a zsidóság helyzetéről és jövőjéről. Belém markolt. De kötelességtudó fiú voltam; első szigorlat előtt állottam. Ezt be is vallottam neki, ígértem, ha eljön az időm, rendelkezve állok ... Arca, szemei, hangja, vai belém vésődtek és későbbi életemben elém világítodtak. tani alapokat látom bennük, az ő szakmáját, az épület vasszerkezetét, minden részletességével és pontosságával. Rendszere: minden társadalmi és emberi intézményben és megmozdulásban keresd a múzsát! Vagyis, a művészi teremtőt. Legyen az Nagy Sándor, Newton, Lesseps, Lassalle, Edison, vagy Herzl. Az esztétikusnak keresnie kell és meg kell találnia, melyik múzsa parancsolt az alkotóra; cselekedj! így például bebizonyította, hogy a kölni katedrális építészei a világ nagy zenészei közül kerültek ki. Hogy Lassalle múzsája Torpsychore volt. Hogy Edison lirikus volt és Herzl klaszszikus epikus. Beregi Ármin bátyja Magyarország legnagyobb színésze volt. Beregi Oszkár, ő teremtette és fejlesztette ki a Shakespeare-kultuszt Hamlet, Lear király, Shylock és Romeo szerepében, (mellesleg, ő a „Romeo” Isadora Duncan táncosnő önéletrajzában), ő volt az első, aki Ármin öccse hatása alatt bibliai fejezeteket szavalt. Annak idején ez nagy művészi újdonság volt és nagy feltűnést keltett.Utána Lea Rosen — aki akkor még gyerek volt — folytatta ezt a műfajt. Most itt él Izráelben. Beregi Árminnak van egy felfedezése a zsidó zenével kapcsolatban. Talán halála után akad valaki a zenészek közül, aki figyelmet szentel ennek. Ez a felfedezés: a sófár, mint hangszer. 1910-ben volt. Beregi Ármin lakására hivatott és azt mondta: írva van a zsoltárban ״ Ásré háám jódé truá”, magyarul: ״ boldog a nép, amely ismeri a sófár hangját”. Zsidó testvéreink a nagy ünnepek napjaiban evvel a mondattal fejezik ki ősrégi zenénkre való büszkeségünket. Mondd, kérlek, igazán van-e mit büszkélkednünk ezekkel a rekedt hangokkal? Ez lenne a sófár ismerése, amire azt mondja az irág „boldog ez a nép”. Akkor jutott eszembe, hogy az ős-zsidó törvények szerint a sáfárban alapokra fektet mindenkit Találkozásaim Herzl Tivadarral — Beregi Ármin önéletrajzából — BEREGI ÁRMIN Vezető: RAJNA DÁVID, ékszerész, a bpesti állami zálogházak v. becsüs« 18-'.12-ig) Tel. 4976 PÉNZT folyósít ékszerre és minden értékre Szalird Meri!';־“"׳“״ sadalmi és emberi intézményt, megfelel elsősorban az ő életművének: két asszimiláns nemzedék átnevelése a zsidó nemzeti eszme által, zsidó államiság és kultúra szintézisében. A mű, amely egész életét, szervező és gyakorlati munkakörré koncentrálta: aháluc-hádisárátelepek alapítása, Palesztina Hivatal vezetése és mindaz, ami ehhez tartozik évek hosszúórán keresztül. Mindez elrabolta tőle a lehetőséget, hogy magát egyénisége tulajdonképeni lényegének, az irodalmi és művészi alkotásnak szentelje, így maradt termékeny tehetsége szóbeli tan. De ez a tan két nemzedék szívében él. Jegyei felismerhetők nem egy kortársa műveiben. Tana mind a mai napig élő példaként előttünk lobog. Két asszimiláns korszak nevelése és újjáélesztése zsidó szempontból a zsidó nemzeti eszme által állam és kultúra sántaiaében. J1953V017 Új Keleti