Uj Kelet, 1955. március (36. évfolyam, 1999-2025. szám)

1955-03-01 / 1999. szám

Az izraeli sajtó tükre A ״ HÁÁREC” a török­­iraki katonai szövetséghez hozzászólva különösen Ame­­rikának az erőfeszítéseit emeli ki, amelyek a szer­­ződés aláírásával célt értek. A szerződés aláírása követ­­keztében Izrael és Török­­ország viszonyában beállott változást illetően a lap töb­­bek között a következőket mondja: ״ Semmit sem érhetünk el azáltal, ha a szerződés lét­­rejötte feletti nagy csalódá­­sunkat kisebbíteni akarnék. A tény tisztán kell hogy áll­­jon előttünk: a török kor­­mány hajlandó volt aláírni egy olyan egyezményt, a­­melynek egyik pontja ki­­m­ondottan Izraelnek a szö­­vetséghez való csatlakozá­­sát kívánja megakadályoz­­ni,­­ mert hiszen nem lehet feltételezni, hogy Irak be­­látható időn belül hajlandó lenne Izraelt elismerni. A török kormány hajlandó volt aláírását adni egy olyan szerződéshez, amely­­nek egy másik pontja Iz­­raelt mint támadó hatalmat jelöli meg­­ezeket a sza­­vakat: ״ kölcsönös védelem a körzeten kívüli, vagy ״ azon belül” lévő minden ha­talom részéről jövő tám­a­­dás ellen” — nem lehet más­kép érteni. A török kor­­mány, ha nem is magában az egyezmény szövegében, de külön levélben hajlandó­­nak mutatkozik Irakkal szo­rosan együttműködni az Iz­­raelre vonatkozó UNO-ha­­tározatok végrehajtásában.” A cikkíró még megjegyzi, hogy amilyen mértékben si­­került ezzel a megegyezés­­sel az iraki kormánynak be­­bizonyítania a többi arab állam felé, hogy Izrael irá­­nyában semmi sem válto­­zott, ugyanolyan mértékben kell, hogy ez a tény nagy gonddal töltsön el bennün­­ket s mindazokat, akik fele­­lős poszton irányítják Izra­­elnek a külpolitikáját. Nem szabad természetesen elfe­­lejteni, — folytatja a ״ Há­­árec, — hogy Ankara min­­denkor török politikát foly­­tat és nem izraelit Hozzá kell tennünk ehhez azt is, hogy a közelkeleti térség védelme Izraelnek is első­­számú érdeke. A tevékeny­­ség, amely számunkra jelen helyzetben külpolitikánk vo­­na­lán adva van, minden erőnkkel oda kell hatni, hogy a nyugati hatalmak előtt nyilvánvaló legyen az megmásíthatatlan tény, hogy viszont semilyen kör­­zeti, védelmi terv nem áll­­hatja meg a helyét ezen a vidéken Izrael részvétele nélkül. Törökország ellensége­­ink oldalán?” címmel a ״ HACOFE” is vezércikkben foglalkozik a török-iraki szerződéssel. ״ Legyünk tisz­­tábban vele — mondja a lap — hogy a szerződés aláírá­­sának a tényével új török külpolitika kezdődött el az arab államok irányában. Míg ugyanis a Kenia­-pasa féle új Törökország eddigi vonalvezetésében Európa egy részének tartotta magát és minden alkalommal ki­­hangsúlyozta Törökország régi múltjával való szakí­­tását, addig mostani lépése ismét visszavezeti az arab államok intrikával teli, le­­vantinus alapon folytatott közelkeleti politika üstjé­­hez, amelynek kavaróit igazán csak egy dolog, az Izrael elleni gyűlölet tartja össze.” Fennállása óta elő­­ször Bocsátkozik bele az új Törökország az elmaradt arab államok kalanddal teli politikai mocsarába. És noha mint az örömteljes frigy egyik résztvevője, Török­­ország maga és a nyugati völények is, minden igye­­kezetükkel azon vannak, hogy az általunk lenyelen­­dő keserű pirulát a hozzá­­adott magyarázatokkal éde­­sítsék meg és többek kö­­zött azzal vigasztaljanak meg bennünket, hogy az Izrael-ellenes pontok nem magában a szerződés szó­Jeruzsálem, (Az Új Kelet tudósítójától).­­ A pénzügy­­minisztérium szóvivője be­­jelentette, hogy a siká­cé­­lokra tervezett takarékossá­­gi akción kívül a kormány be akarja vonni a lakosság széles rétegeit a narancsül­­tetvények fejlesztési pro­­gramjába. Erre való tekin­­tettel a 160 ezer dunám­­nyi narancsültetvényeket 250 ezer dunámra fogják fejlesz-­­­teni és minden álampolgárnak jo­­ga lem 2604 font befekte­­téssel 16 dinár kész na­rancsültetvényt átvenni. Az összegnek csak a felét kell készpénzben befizetni, a másik felét öt egyenlő évi részletre osztják, amelynek lefizetése után a befektető átveheti a narancsost, vagy­­pedig az értékének megfele­­lő részjegyet kaphat. A pénzügyminisztérium egyébként a közeljövőben 15 millió font értékű kölcsön­­kötvényt bocsát ki az álla­­mi vállalatok, többek között a villanytársaság nevében. Ezzel kapcsolatban már meg­kezdődtek a tárgyalások a bankok konzorciumával, a­­melyet a kötvények árusítá­­sával akarnak megbízni. A 6 százalék évi kamatot hozó kötvények kibocsátá­­sával akarja a pénzügyim­­nisztérium­­ forgalomban lévő fölösleges pénzt fel­­szívni és ezért méginkább csökken­­ti az inflációs veszélyt. Ez­­ért a kormánynak nem áll szándékában a kölcsönköt­­vényekből származó bevéte­­leket, bármilyen formában is felhasználni, hanem kincs­tári kötvényeket fog vissza­­vásárolni belőlük a Bank Jiszráéltól. Egyes szakértők nem tart­­ják időszerűnek a kölcsönköt­vények kibocsátását, mint­hogy az értékpapír-piac je­­lenleg igen lanyha és az ál­­lampapírok — meg a dollár­­ra szóló kötvények is — a névérték 63—69 százalékáért kaphatók a forgalomban. Ez­­­ért nem tartják valószínű­­nek, hogy a közönség érde­­kelve legyen újabb állampa­­pírok­­vásárlásában. Ugyanakkor mindazoknak, akik annak idején kifizették a munkanélküliségi jövedel־­mi adóelőleget, a pénzügyminisztérium már a jövő hónaptól kezdve ki­­kézbesíti ״ a fejlesztési kötvényeket, amelyek ma­­gas nyeremények mellett kerülnek kisorsolásra. A kincstár egyelőre tízmillió font értékben ad ki fejlesz­­tési kötvényeket, ame­­lyeket az alkalmazottak mun­kaadóik útján, az önálló fog­­lalkozásúak pedig postán kap­nak kézhez. Mint ismeretes Hárok­ progresszív párti kép­­viselő a napokban interpellá­­cióval fordult a pénzügymi­­niszterhez a kötvények kibo­­csátásának késése ügyében. A többi állami kölcsönköt­­vények eladása egyébként tovább folyik. Az állami köl­­csönkötvények második szé­­riájának előirányzott hat millió fontjából eddig 4,7 milió fontot vett be a kincs­­tár. A hat hónappal ezelőtt kibocsátot harmadik szériá­­ból eddig két milió font áru kötvényt adott el az állam. A takarékosság jegyében az állami vállalatok a közönség részére A kormány személyenként 10 dunár narancsiost fog áruba bocsátani 1300 font készpénzfizetés ellenében . Kikénbesítik a jövedelmi adóelőleg ellenében járó országfejlesztési kötvényeket % Új Kelet 1955 III 1 190.000 dollár­ motorkerékpárra A ״ Vulkán” támad ás a Saapir miniszter ellen Haifa, (Az Új Kelet tu­­dósítójától). A fileshangu nyílt levélben támadta a Vulkán gyár a közlekedés­­ügyi minisztert, aki ״ illeté­­kes tisztviselőivel való min­­den előzetes tanácskozás nél­­kül” többszáz olasz gyártmá­­nyú ״ Scooter” baby-motorke­­rékpár behozatalát engedé­­lyezte a Kaiser-Frazer gyár részére. A motorkerékpárok mintegy százezr dollárba ke­­rülnek. A közlemény szerint a Vul­­kán gyár már évek óta kér­­vényezi a közlekedésügyi mi­­nisztertől néhány német gyártmányú Scooter behoza­­talát, hogy azokat itteni elő­­állítás céljából, mintaként használják fel. A Kur válla­­lat a szabadalom kérdésében megegyezett már a német gyárral, amely az itt elő nem állítható alkatrészeket a jóvátételi egyezmény ke­­retén belül szállította volna és hozzájárult az itt gyár­­tandó Scootereknek reex­­portálásához is. A Scooterek iránt nagy az érdeklődés a belföldi piacon és az izraeli posta máris na­­gyobb megrendelést eszkö­­zölne — írja a levél. A közlemény felveti a kér­dést, miért engedélyezi a köz­lekedési miniszter az olasz motorkerékpároknak dollár ellenében való behozatalát, amikor azok a német jóváté­tel keretében is beszerezhe­­tők és a továbbiak folyamán az országban is gyárthatók volnának. „Héber hónap” Délafrikában Az augusztus 7-én Jeruzsá­­lemben megnyíló héber vi­­lágkongresszusra a gálati országokban komoly előké­­születek folynak, — közölte tegnap Nachura Levin, a Szochnut gálati kulturosztál­ljának igazgatója, aki Dél- Afrikába utazott, az ottani előkészítő munkák megszer­­vezésére. Levin elmondotta, hogy március 4-én Dél-Af­­rikában „héber hónap” kez­­dődik, amely voltaképpen hatvan napig fog tartani, ab­­ból a célból, hogy erősítsék a héber nyelv terjesztését és kiszélesítsék az iskolákban a héber oktatást. A héber hónap keretében előadáso­­kat, népgyűléseket, szűkebb körök számára találkozáso­­kat és más összejöveteleket rendeznek, a templomokban héber nyelvű beszédeket fog­­­­nak tartani és a délafrikai­­ rádióban is terjeszteni fog­­ják a héber nyelvet. A hé­­­­ber világkongresszusra Je­­ruzsálembe várják a gálati országokban működő héber oktatókat és a cionista moz­­galom vezetőit. vegében, hanem külön ki­­sérőlevélben vannak csak leszögezve, továbbá, hogy mindez végeredményben az Arab Liga gyöngítését, te­­hát Izrael javát szolgálja,­­ bennünket nem a forma és a magyarázat, hanem el­­sősorban a lényeg érdekel. A lényeg pedig a török­­iraki szerződés nyilván­­­valóan Izrael-ellenes tartal­­mát bizonyítja nekünk. A legfőbb tennivaló jelen­­legi helyzetünkben az, hogy nagy elővigyázattal, elszánt­­sággal és minden erőfeszí­­tésünk latbavetésével,­­ nem feledkezve el közben a dol­­gok reális látásáról,­­ igye­­kezzünk külpolitikánkban és biztonságunk vonalán mi­­nél előbb betömni azt az igen lényeges rést, amelyet a török-iraki szerződés ütött rajta, — fejezi be a Hacafe. A HÁBOKER a török­­iraki­ szerződést taglalva, ״ Egyedüllétből elszigetelt­­ségbe" címen többek kö­­zött a következőket írja: ״ Az Izrael-ellenes pont, a­l­­ i • '׳ . I ! t j • * 0 I f melyet Iraknak sikerült a törökökkel kötött szerződés­be belevinnie, és az ezek-­ ről a pontokról szóló külön levél, amelyben kimondot­­tan az UNO-ban való Izrael elleni közös állásfoglalásról van szó, nagy ütésként ér­­te mindazokat, akik külpo­­litikánkat irányítják. Nem kétséges számunkra, hogy Törökország nem könnyű szívvel járult hozzá az em­­­­lített Izrael-ellenes szakasz­­­­nak a szerződésbe foglalá­­­­sához és bizonyos, hogy azt­­ nem az Izraellel szemben­­ érzett régi barátságnak a lebecsülése miatt tette. Ma­­­ga a tény, hogy Törökor­­szágnak mostani rendkívül [ nagy elhatározást követelő­­ politikai lépése alkalmából Izrael ellenségeit ׳ kellett előnyben részesítenie,­­ sok tanulságot rejt magá­­ban számunkra és kell, hogy ebből a„ ránk nézve súlyos csapást jelentő tényből az izraeli külpolitika intézői [ tanuljanak jövőben» külpo­­litikánk vezetésében.” ' : f­ '•׳ ׳ ' ? • ' ־ ' ' • Az ÁL HAMISMAR ugyancsak vezércikkben foglalkozik a török-iraki szerződéssel és fejtegetései­ben különösen az izraeli külpolitika kudarcára mu­­tat rá. ,A török-iraki szer­­ződés, — írja többek kö­­zött a lap. -־־- amelyet a napokban olyan gyorsvonati sebességgel írtak alá Bag­­dadban, az amerikai kül­­politika nagy eredményét mutatja. Amerikának ezzel a lépéssel sikerült a Közel­­keletet a maga szovjet-el­­lenes támadópolitikájának kiinduló hídfőjévé változ­­tatni. Sajnálattal kell azon­­ban megállapítanunk ugyan­akkor, hogy a megállapo­­dás éle elsősorban is „a körzeten belül” Izrael álla­­ma ellen irányul. Washingtonnak sikerült végre Irakot a maga szov­­jet-ellenes támadótervének megnyernie, de ugyanak­­kor belevonta ,Törökorszá­­got az arab államok Izrael­­ellenes frontjába is. A tö­­rök kormány ebben a meg­­állapodásban világosan azo­nosítja magát a bagdadi és mU ’ ״ , . ■ f ■ ■ s egyéb arab kormányok Iz­­rael-ellenes támadó szándé­­kával. Amint az izraeli nyi­­latkozat is megállapítja, nem kétséges, hogy az­ új megegyezés csak növelni fogja az arab­­államok Iz­­rael elleni gyűlöletét. Az iz­­raeli külügyminisztérium­­nak ez a nyilatkozata — az Al Hámismár szerint — tulajdonképpen nem más, mint a bevallása annak, hogy eddig követett politi­­kája, amellyel különféle nemzetközi és körzeti h­a­­talmakba vetettük remé­­nyünket, — teljesen csődöt mondott és hogy ez a poli­­tika most legéletbevágóbb érdekeinken bosszúlja meg magát. ״ A török-iraki szerződés — fejezi be cikkét az Ál Hámismár — a Mápám lapja «­• kétségtelenül az amerikai imperializmus ér­­dekében fog működésbe jönni a „kommunista ve­­szély” ellen és ezenkívül főleg Izrael ellen, hiszen a kettő, úgy látszik, szorosan összefügg.” 1 . ־ > i »1 , 1.״ ״ f i . ­ Befejeződött a sztrájk a Dán autóbusztársaságnál. A tel avivi Dán autóbusztársa­­ság 300 béralkalmazottja tegnap, a munkástanács utasítására, abbahagyta a sztrájkot, mert a vállalat kötelezte magát arra, hogy 34 bérsofförjének a koope­­ratívatagoknak járó m­unka­feltételeket biztosítja. SZELEKTÁLJÁK AZ ÉSZAKAFRIKAI OLÉKAT Ti ■/kerek h­asttottatc fel a Seochnutnál J. Ziegel, a Szochnut IMI־ faosztályának igazgatója visszatért Észak-Afrikából, ahol az ottani zsidóság alijjájának problémáival fog­lalkozott. ״ A zsidók tízezrei iratkoztak fel alijjára Észak Afrikában és számuk foly­­tonosan nő, ami lehetővé teszi az ott működő válo­­gatószemélyzetnek, hogy őr­­ködjék az alijja megkívánt összetétele felett. Az Izrael­­ben letelepedett marokkói zsidók jó híreket közölnek hozzátartozóikkal, ami még fokozza az alijja iránti ér­­deklődést. A zsidó lakosság minden rétegében megmu­­tatkozik az alijja iránti ér­­deklődés, különösképpen a­­zonban a lakosság szegé­­nyebb rétege vágyik alij­­jázni. A középosztály köré­ben is számosan jelentkez­­tek, de alijjájuk keresztülvi­tele a vagyonok likvidálásá­nak lehetőségétől függ. A kiválogatáson eddig Marokkóban 110.000, Tunisz­­ban 6000 és Tangerben 1000 ember ment keresztül az erre az évre megállapított harmincezres alistakeretben. Az élék nagy többségét me­­zőgazdaságban­ és fejleszté­­si területeken, leginkább a Lachis körzetben fogják­ el­­helyezni. Lehetőség volna további tízezrek a listájára Észak-Afrikából, ez azonban az anyagi lehetőségektől függ. Ziegel még elmondot­­ta, hogy az északafrikai zsidók anyagi helyzete egy­­re rosszabbodik és a nagy­­városokban a biztonsági helyzet is súlyos. Drágul a villany, mert emelték a mazut árát A gazdasági miniszterek bizottsága hozzájárult az EMI repülőgépvásárlásához A gazdasági miniszterek bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy megenge­­di a mazut árának tonnán­­ként 3,3 és fél fonttal való emelését. A kormány szó­­vivője szerint­­ez nem fog az árak általános emelke­­déséhez vezetni, de nincs kizárva, hogy a mazut meg­­drágulása következtében a villany ára is tíz százalék­­kal drágább lesz. Ez egy­­ben a drágasági index emel­­kedését vonja majd maga után. A rendelkezés oka az, hogy tavaly november óta felmentek a mazut világ­­piaci árai és a kormány ן négy hónap alatt 600 ezer fontot volt kénytelen s®uto­­szidiumok formájában el­költeni, hogy a jelenlegi árakat fenntarthassa. A bizottság elvben hozzá­­járult ahhoz a tervhez, hogy az El-Al három Bris­­tol-Britannia típusú repülő­­gépet vásároljon Angliában. Egy-egy gép ára 900 ezer angol font és 90 utas szállí­­tására alkalmas. Végül a gazdasági minisz­­terek bizottságot neveztek ki az export és import ad­­minisztratív problémáinak kivizsgálására, vagyis a hi­­vatali formaságok leegysze­­rűsítésére. Minimális árakat biztosítanak az oléfalvak által termelt zöldségeknél A köstdök és a várostól távol eső falvak nagyobb támogatásban fognak részesülni, mint a többiek A „Zmonim” értesülése szerint a Szochnut telepíté­­si osztályának kezelésében levő olé­falvak zöldségter­­mékei számára minimális árat biztosítanak az idén. Ebből a célból két osztályba sorozzák a falvakat. Az olyan falvaknak, amelyek még a termelés kezdő stádi­­um­ában vannak, nagyobb támogatást, a már begyöke­­rezett falvaknak pedig ki­­sebb szubszidiumot biztosíta­nak. Azonkívül tekintetbe fogják venni a falvaknak a városi piacoktól való távol­­ságát is. A minimális árak az egész évre fognak szólni, kivéve a hagymát, amelynél sze­­zon szerint a minimális árat is változtatni fog­­ják. A terv kizárólag elsőosz­­tályú termékekre vonatko­­zik, a burgonya kivételével, amelyből a másodosztályú is szubszidiumban fog ré­szesülni. A minimális árak a termelőfalvak gyűjtőállo­­másain kifizetett nagybani árakat jelentik, vagyis a szállítási költségek és­­ a nagykereskedőnek fize­­tett jutalék továbbra is a falvakat fogja terhelni. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a paradi­­csom és a hagyma árdöm­­pingjét, korlátozni fogják azt a területet, amelynek ter­­mékei után minimális árat biztosítanának az erre a célra létesített alapból. A paradicsom számára a tavaszi és a nyári szezon­­ban tízezer dunárban álla­­pították meg a maxim­ális ültetési területet és­­annak termékei után az új telepü­­léseknek 130 font minimá­­lis árat biztosítanak ton­­nánként, egy dunámon ter­­melt két tonna paradicsom után. A megalapozott fal­­vak 30 fontot kapnak duná­monként. A külterjes gaz­­dálkodásban termelt hagy­­ma maximális területét 15 ezer dunámban, az öntözött hagymaföldek területét pe­­dig 1000­0 dunámban állapí­­tották meg a minimális árak biztosítása szempontjából. Ezzel szem­ben nem korlá­­tozzák a földimogyoró te­­rületét és egy­­tonna tisztított és száraz földimogyoró után 520 font minimális árat biz­­tosítanak. Abban az eset­­ben, ha a földimogyorónak legalább 60­­százaléka ex­­portra­­alkalmas, a biztosí­­tott minimális ár tonnán­­ként 550 font. A többi zöldségek számá­­ra a következő minimális árakat biztosítják: elsőosz­­tályú burgonyáért: fiatal településnek 150 font, meg­­alapozott településnek 135 font, másodosztályú burgo­­nyáért mindkét csoport számára 80 font. Sárgarépa 140, illetve 120 font. A hagym­a minimális árát a június—augusztusi idő­­szakra 80, illetve 65 font­­ban állapították meg ten­­kiánként és ez az ár foko­­zatosan emelkedni fog, míg jövő februárban el nem éri a 260, illetve a 230 fontot. Fokhagymáért 350, cukor­­répáért 60 és batátáért (édes krumpli) 90 font mi­­nimális árat biztosítanak mindkét típusú mezőgazda­­sági település számára. A konzervgyárak által meg­­vásárolt uborka tonnája után 30 fontot kapnak a mezőgazdák a gyárak ál­­tal fizetett áron felül. JÓLMENŐ kávé Ilka­­étterem Tel-Aviv központjában, betegség miatt azonnal ÁTADÓ, vagy szakember- TÁRSÁT KERES. Felvilágosítás: Jakubovits szabóözletben. King George 30 ,9 -12, 5 -7.1

Next