Uj Kelet, 1955. április (36. évfolyam, 2026-2048. szám)

1955-04-19 / 2039. szám

Mai számunk 8 oldal ». 100 r•-2039. szám., Tel-Aviv, 1955 április 19., kedd (חרזמ שדח יוא) טלק ןותז ימוי יתלב יתגלפמ הפשב מירמוהה* 1* :ךרוזה ןוטרמ.אר״ד :יארחאת דוד «Hiún 7 :ל*ומה הרזמ שלת ,מ״יןב .א״ת ור XXXVIL évfolyam. .)',ד ל» F«BMrk»szta: Dr. MARTON BRNO. ■ A szerkesztésért és kiadásért felelős SCHÖN DEZSŐ. — Kiadó: Mizrach Ohadas L.td., Tel-AYiv. RectaoY Hánegev (TOU Schlesinger) 11. sz. Telefon: •7«77. Napirenden kívül: Az arab államok Izraelt támadják a bandungi konferencián A Nyugatot és a komunizmust egyaránt kritizálták Beendung, (AP és AFP), Itt ázsiai és afrikai államok konferenciájának első nap­­ja az arab delegátusok éles Izrael-ellenes támadásai je­­gyében állt, bár ez a kérdés nem szerepelt a napirenden. Az arabok azonban éppen a napirendi vitát használták fiai kirohanásaikra. Soekarno elnök üdvözlő beszéde után Sostroamigogo indonéziai miniszterelnök a gyarmati hatalmak elleni AU támadással indította meg a vitát. Éles szavakkal ostorozta azokat az államo­­ka­t,­­amelyek azt hiszik, hogy atombombákkal és az erőszak politikájával lehet biztosítani a világbékét.” Híg Csu En Lai kínai mi­­niszterelnök lemondott a megnyitóbeszéd jogáról. Dél Vietnam delegátusa heve­­sen támadta a kommunista államokat, amelyeknek dik­­tatúrai semmibe veszik az emberi jogokat. A konferen­cia öt elnököt választott, akik között Abdel Nasser egyiptomi miniszterelnök és Vol­d Szalah transzjordán miniszter szereplnek. A transzjordán delegátus Úttal Abdel Nasser, Egyip­­tom miniszterelnöke szólalt fel ״ Az UNO tudatával, se­­gítségével és hozzájárulásé­­rt­ kiűzték hazájából Palesz­­tina ■épét és helyükbe kül­­földről behozott gyülevész népséget telepítettek le. A történelemben még nem for­­dult elő, hogy ilyen brutális A» kegyetlen módon tiporták lábbal az emberi morált". Nasser ezután Franciaorszá­­got támadta, majd kijelen­­tette, hogy a nemzetközi együttműködés csak akkor lehetséges, ha elismerik min­den nép önrendelkezési jo­­gát és a hatalmak tartózkod­nak a beavatkozástól más államok belügyeibe. Utána Faddel Dzsamali iraki delegátus féktelen Iz­­rael elleni támadása követ­­kezett, amelyet a konferen­­cia hatalmas tapssal foga­­dott. Dzsamali követelte, hogy nyilvánosan ítéljék el Izrael „illegális és agresszív államát”. Szerinte a kolonia­­lizmus az a három erő, a­­mely veszélyezteti a világ békéjét." Az araboknak meg kell kapniok, ami nekik jár. Palesztina történelmi szem­­pontból a három nagy val­­lásé, a keresztényeké, a mo­­hamedánoké és a zsidóké, de nemcsak egyiküknek a tulaj­dona. Dzsamali ezután Csu En- Lai felé fordulva hasonló hangnemben támadta a kommunizmust, amelyet új­­fajta kolonializmusnak ne­­vezett. Az elnök kénytelen volt néhányszor rendre uta­­sítani a konferenciát, amely, ismételten dörgő tapssal szakította félbe Dzsamali beszédét. „A cionizmus egyike az emberi történelem legsöté­­tebb és legocsmányabb sza­­kaszainak” — folytatta be­­szédét Dzsamali. A cionis­­ta mozgalom az imperializ­­mus eszköze, amely terüle­­tek meghódítására és fel­­osztására törekszik. Izráel felállításával a cionizmus betetőzte bűneinek sorát, amikor egy égés■ népet űzött ki hazájából, — mon­­dotta. ­ Házat robbantottak a beszivárgók Zac­ariában Nem történt halálos sérülés Tel Aviv. (Az Új Kelet katonai tudósítójától.) Né­­hány hónapig tartó viszony­­lagos csend után transzjor­­dán beszivárgók garázdál­­kodtak az elmúlt éjjel a je­­ruzsálemi körzetben. A Har­­tuv közelében levő Zaharia településen felrobbantottak egy házat, amely a benne lakó hatszemélyes családra omlott. Szerencsének köszön­hető, hogy emberéletben nem esett kár. A család több tagja súlyos sebesülést szenvedett, akiket beszállí­­tottak a jeruzsálemi „Sááré Cedek” kórházba. A család legfiatalabb tagját, egy négyhónapos csecsemőt tel­­jesen sértetlenül találtak meg a romok alatt, aki fel sem ébredt a körülötte zajló eseményekre. A hadsereg szóvivőjének jelentése szerint a település éjjeli őrei lövéseket adtak le a beszivárgókra, akiknek azonban sikerült a határon túlra menekülniök. A me­­rénylet este 10 órakor zaj­­lott le és az UNO-megfigye­­lők még az éjszaka folya­­mán megkezdték a nyomo­­zást. Zacharia 8 kilométer­­re fekszik a fegyverszüneti határtól és a nyomozók a rendőrkutyák segítségével végig követték a nyomokat. Ugyancsak tegnap éjjel Transzjordániából jövő be­szivárgók automata fegyve­­rekkel lőtték a Zacharia közelében lévő Estaol falut, ahol tegnapelőtt éjjel is be­­szivárgók jártak és megse­­besítették a telep egyik la­­kóját. Az estaoli éjjeli őrök viszonozták a tüzet, mire a támadók visszavonultak. Be­szivárgók jártak az elmúlt éjjel Bét Govrin környékén is. Gyilkossági szándékkal Mint a nyomozás megálla­­pította, a Zachariában elkö­­vetett merényletet szaksze­­rű alapossággal készítették elő. A támadók 20 kiló rob­­banóanyagot helyeztek el a ház alatt és a robbanás kö­­vetkeztében a ház romhal­­mazzá vált. A falu lakói a robbanás hallatára és a rombadőlt házból előtörő jaj­veszékelésre a helyszínre siettek, míg az éjjeli őrök ezalatt tűzharcban állottak a visszavonuló beszivárgók­­kal. A férfiak hozzáláttak a romok eltakarításához és negyed óra múlva kimentet­­ték Ide Ávrahám Dávid kurdisztáni élét, aki egy év­­vel ezelőtt házasodott. A fiatalember közölte, hogy a romok alatt kell lennie a csecsemőnek is, akinek a sírását egyáltalán nem hal­­lották. Megfeszített munka után úgy a csecsemő, mint anyja épségben kerültek elő. Ezután még két családtagot egy 60 éves és egy 16 éves nőt mentettek ki a romhal­­mazból, akik súlyos sérülé­­seket szenvedtek. Katonai körök szerint a zachariai támadók gyilkos­­sági szándékkal jöttek, mert a település közelében lévő értékes gazdasági szerszá­­mokhoz hozzá sem nyúltak. Tegnap délután a Transz­­jordániával közös fegyver­­szüneti bizottság ülést tar­­tott, de érdemben nem tár­­gyalt, mert az UNO-megfi­­gyelők még nem terjesztet­­ték be a nyomozati jegyző­­könyveket. Nagy Imrét leváltották — Hegedűs András a miniszterelnök Budapest, (UP♦. A ma­­gyar kommunista párt teg­­nap leváltotta Nagy Imre miniszte­relnököt. Úgy Ma­­gyarországon, mint a kül­­földön már hosszabb ideje várták Nagy Imre bukását és a tegnapi lépés nem kel­­tett meglepetést. A 60 éves Nagy Imre már két hónap­­ja állítólagos szívbaja miatt kórházi kezelésben van és Budapesten még azt sem tudják, várjon egy budapesti kórházban fekszik-e, vagy­­pedig, mint egyesek állítják, Moszkvába vitték kezelésre. A magyar parlament teg­­napi rendkívüli ülésén kö­­zölték, hogy Nagy Imrét felmentették állásától, mert ״ a népi de­­mokrácia érdekeivel ellen kezti eszméket követett és tevékenysége súlyosan károsította a komm­unis­­ta pártot, a magyar népi demokráciát és a szocia­­lista fejlődést". Nagygyal együtt eltávolí­­tottak a kormányból Farkas István eddigi hadügyminisz­­tert is. A kommunista párt úgy Nagyot, mint a zsidó származású Farkast kizárta a párt politikai bizottságá­­ból és Farkast az öttagú párttitkárságból is. . A parlament titkos szava­zással a miniszterelnök ed­­digi első helyettesét, Hege­düs Andrást választotta Ma­­gyarország miniszterelnöké­­vé. Nagy Imre 1958 július 4-én lett Magyarország mi­­niszterelnöke. Ő vezette be Magyarországon a Malen­­kov-féle gazdasági vonalat, amely háttérbe helyezte a nehézipart és fogyasztási cikkek gyártására helyezte a fősúlyt. Rákosi Mátyás, akit heves támadások köze­­pette távolítottak el a mi­niszterelnöki székből, egy­­ideig a háttérben maradt, de rövidesen kiderült, hogy megtartotta befolyását a pártban. Amint Moszkvában Malenkov eltávolításával is­­mét megváltozott a helyzet, Rákosi Mátyás egyre job­­ban előtérbe került és ő in­­dította meg a kommunista párt súlyos támadásait Nagy Imre politikája ellen. Ez­­után már csak az keltett (Folytatás a 8-ik oldalon) Meggyilkoltak egy képviselőt Damaszkuszban Damaszkusz, (AP).­­ Kamill Chamoun, Libanon elnöke kijelentette, hogy a török kormány hajlandó a Nyugattal szemben képvisel­­ni az arab államokat, az Iz­­raellel kapcsolatos kérdések­ben, ha Szíria és Libanon csatlakoznak a török-iraki szerződéshez. Az elnök ezt a közlést tette Szavri el-Ata­­ri szíriai miniszterelnöknek, kérve őt, hogy halassza el az Egyiptom vezetése alatt álló arab paktumhoz való csatla­­kozását. Amennyiben Szíria visszautasító választ adna, úgy Libanon kénytelen kü­­lön uton járni és csatlakoz­­ni a török-iraki szerződés­­hez. A szíriai miniszterelnök azt válaszolta, hogy kormá­­nya már elhatározta az egyiptomi paktumhoz való csatlakozást. Damaszkusz, (AP):­­ Ismeretlen tettesek két bom­bát dobtak szocialista tünte­­tők sorai közé, megsebbesít­­ve egy asszonyt és egy gyer­meket. A tüntetők revolver­­tűzzel válaszoltak, aminek következtében Galep Sisakli képviselő meghalt és töb­­be­n megsebesültek. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen, szeretett édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk özv. GROSSMANN SIMONNÉ szül. ROSENBERG HELÉN HAIFA - KASSA 65 éves korában, hosszú szenvedés után itthagyott bennünket. Temetése ma, kedden, április 19־ én 11 órakor lesz a Tábor­­utca 60 számú gyászházból. — Külön autóbusz indul. Gyászolja kiterjedt családja Haifán és New-Yorkbatt.״ Frumin״- várli MEGHALT | EINSTEIN ALBERT Az egész világot megrendítette és a zsidó népet és Iz­­raelt gyászba borította a hír, hogy prof. Einstein Albert, minden idők egyik legnagyobb tudósa, a kiváló ember, az igazi zsidó és cionista nincs többé. Elméletei és fel­­fedezései, amelyeket 50 évvel ezelőtt, 26 éves korában alkotott, forradalmasították a tudományt s új fejezetet nyitottak az emberiség történelmében. Az emberiség a modern kor géniuszát, a zsidó nép pedig egyik legna­­gyobb fiát gyászolja halálával. Princeton, (UP). — Albert Einstein professzor, a világ legnagyobb tudósainak egyike tegnap reggel 76 éves korában meghalt. Einstein halálát epehólyaggyulladás okozta és a princentoni kórházban kezelték. Ő­t érte utol a halál. Einstein pályafutása Albert Einstein 1679 már­­cius 14-én a würthenbergi Ulmban született, majd szü­­leivel Münchenbe költözött, ahol apja villamoskellékeket gyártott. Az Einstein-család 1894-ben Olaszországba ván­dorolt ki, de a fiatal Alber­­tet a svájci Aarauba küld­­ték iskolába. Iskolaévei aatti számtanórákból tartot­­ta el magát. 1900-ban a zü­­richi technikai főiskolán lett lektor, a következő év­­ben pedig Schaffhausenbe került, majd a berni szaba­­dalmi hivatal alkalmazta mint szabadalmi ellenőrt és ekkor megkapta a svájci ál­lampolgárságot is. A züri­­chi egyetemen nyerte el a filozófiai doktorátust. Már ezekben az években felfi­­gyeltek tudományos folyó­­iratokban megjelent cikkei­­re, amelyekben a fénykvan­­tum teóriáját boncolta. En­­nek alapján a zürichi egye­tem 1909-ben rendkívüli ta­­nárrá nevezte ki. Két évvel később Berlinbe ment, ahol a Vilmos császár egyetem fizikai intézete külön igaz­­gatói állást létesített a már híres fiatal tudós számára és teljesen szabadkezet en­­gedett neki a tudományos kutatásban. Világhírét 1916-ban ala­­pozta meg, amikor meg­je­­lent nagy műve ״ Az általán­­os relativitás teóriájának alapjai”, amelyet egy évvel később a speciális relativi­­tás teóriájával egészített ki. A porosz és az angol királyi akadémia rendes tagjukká választották Einsteint, aki teóriájával feltárta az atom­korszak kapuját. Öt évre rá, 1921-ben a fizikai Nobel díjat nyerte el, de ez a ki­­tüntetés főleg a fotoelektri­­kus jelenségekről írt tanul­­ó lányának szólt, amely töb­­bek között a televízióhoz ve­­zetett. Röviddel a világháború be­fejezése után Einstein sze­­mélyes jóbarátjával és tu­­dományos kollégájával, dr. Chájim Weizmann profes­­­szorral együtt körútra in­­dult Amerikába, hogy pénzt gyűjtsön a héber egyetem felállítására, amelynek az­­óta is ő volt a leglelkesebb pártfogója. Az előadó turné során elkerült Princentonba , az ottani egyetem díszdok­­tori oklevelet nyújtott át a neves tudósnak. Princenton már akkor megnyerte Ein­­stein tetszését és kijelentet­­te, hogy majd egyszer ott fog letelepedni. Erre csak 1933-ban került sor, amikor Hitler elől menekülve el­­hagyta Németországot. Princentonban csendben és visszavonultan élt és tel­­jesen tudományos kutatásai­­nak szentelte magát. Csak ritkán tett nyilvános nyilat­­kozatot és ilyenkor rendsze­­rint a haladás, a szabadság gondolata mellett, vagy a cionizmus és Izrael érdeké­­ben szólalt fel. Legutóbb Op­­penheimer professzor ügyé­­ben exponálta magát, ami­­kor veszélyeztetve látta a tudományos kutatás szabad­­ságát. Nyilatkozatra készült Izráel mellett Weizmann professzor ha­­lála után neki ajánlották fel Izráel államelnöki tisztjének betöltését, de ezt a megtisz­­teltetést szokásos szerénysé­­gével elutasította kijelentve, hogy ő csak a tudomány em­­bere és nem államférfi. Még halála előtt is Izráelt támo­­gató nyilatkozatra készült. A l­a Even nagykövet tegnap Washingtonban ki­­adott gyásznyilatkozatában elmondta, hogy néhány hét előtt Princentonban felke­­reste Einsteint, aki nemcsak az atomkorszak súlyos pro­­blémáiról beszélgetett vele, hanem Izrael iránti mély sz­e­retetének is kifejezést adott. Einstein kijelentette, hogy az izraeli önállóság hetedik évfordulóján felhívást akar intézni a világhoz, amely­­ben hangsúlyozni akarja Iz­­rael fennállásának morális szükségét és követelni akar­­ja, hogy hárítsák el Izrael útjából a veszélyeket. Eisenhower és Truman méltatják Az amerikai sajtó külön kiadásokban közölte Ein­­stein halálának hírét és Eisenhower elnök volt az elsők között, aki gyásznyi­­latkozatot adott ki. ״ Nincs a világon még egy ember, aki a 20-ik században oly sokat adott a tudományos fejlődésnek, mint Albert Einstein és senki sem volt oly szerény, mint ő. Élő min­­taképe volt az egyes ember óriási termelőképességének a szabad társadalomban” — mondotta Eisenhower, aki részvéttáviratot küldött Einstein Margotnak, az el­­hunyt professzor lányának aki maga is betegen fekszik a princetoni kórházban. Az amerikai lapok, ame­­lyek oldalszámra ismerte­­tik Einstein életét és ha­­talmas művét, elmondják, hogy Einstein 1939-ben Roo­­sevelt elnökhöz intézett le­­velében közölte az atomrob­­bantás lehetőségét. Einstein azt is közölte az elnökkel, hogy a németek is kísérle­­teznek az atomrobbantás­­sal és Amerikának fel kell vennie velük a versenyt, mert különben a nácik ki­­pusztítják a civilizált vilá­­got. Ez a levél bírta rá Roo­­seveltet arra az utasításra, hogy szerkesszék meg az atombombát. Amikor azon­­ban hat évvel később lezu­­hant az első atombomba Hirosimára, Einstein így nyilatkozott: Az atombomba most már nem szolgálja az emberiség javát, hanem ko­­moly veszélyt jelent. ״ Nemcsak Amerikát, ha­­nem az egész emberiséget (Folytatás a 8-ik oldalon) ״ Frumin"־ édességek

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék