Uj Kelet, 1957. november (38. évfolyam, 2814-2838. szám)

1957-11-01 / 2814. szám

A negyvenéves Balfour-deklaráció margójára (1917 november 2 - 1957 november 2) Repül az idő, még a „szputnik”-nál is gyorsab­­ban és Izrael tizedik évében már kutatni kell az emléke­­zetben a Balfour-deklaráció után. Valóban olyan fontos volt az a néhány soros levél, amelyet az angol külügymi­­niszter az egyik Rothschild­­nak írt, pontosan negyven évvel ezelőtt? Amint az ember negyven esztendő távlatából vissza­­néz, lehetetlen el nem mo­­solyodnia. Herzl naplójában állandóan a ״ Charter״-ról beszél, amelyet a világ né­­pei a zsidó népnek adni fog­­nak, amelyben hivatalosan elismerik az ősrégi nép ős­­régi hazájába való visszaté­­résének jogát. Amikor a do­­log tizenhárom évvel Herzl halála után megvalósult, a nagy charterből már csak egy kis, tizennégy soros le­­vél maradt, amely tulajdon­­képpen egyetlenegy mondat­­ból áll: ״ őfelsége kormánya Miért adták az angolok ezt a deklarációt? Aki az angolok politikáját ismeri, tudja, hogy minden valószí­­nűség szerint, elsősorban sa­­ját, jól felfogott érdekeiket akarták szolgálni, nem pe­­dig a zsidó nép érdekeit. Háború volt és az antant igyekezett az arabok szim­­pátiáját megszerezni. Csak­­úgy, mint ma Oroszország, akkor Anglia ígérte az ara­­boknak, hogy elősegíti nem­­zeti törekvéseiket, ameny­­nyiben oldalára állanak. — ígérni könnyű, ezért tehát 1915-ben egy Shakespeare nevű kiküldött kereste fel a mekkai sheriffet, Husse­­int és Ibn Saudot és min­­den jót ígért nekik. E tár­­gyalások eredménye lett az araboknak adott deklaráció, amelyet az egyiptomi angol főkormányzó, Sir Arthur MacMahon írt alá, amely­­ben az angolok azt ígérték. Írta: Dr. Feuerstein Emil szimpátiával viseltetik egy Palesztinában a zsidó nép számára felállítandó nem­­zeti otthon iránt és el fog követni minden tőle telhe­­tőt, hogy e cél elérését meg­­könnyítse. Ugyanakkor azon­ban hangsúlyozza, hogy sem­­mi sem fog történni, ami károsan befolyásolhatná a Palesztinában élő nemzsidó közösség polgári és vallási jogait, vagy pedig a bárhol élő zsidók jogait és poltikai státuszát.” Ez az egész. Egy legjobb esetben félhivatalos levél egy privát személynek, mely tele van homályos fogalma­­zásokkal és mégis ez a le­­vélke képezte Erec Jiszráél felépítésének alapjait és nélküle egész biztosan nem lennénk ott, ahol vagyunk, az araboknak, amit későb­­ben a zsidóknak ígértek: nemzeti törekvéseik teljesí­­tését. 1915 október 24-én azt ígérték az angolok, hogy amennyiben hadisegítséget kapnak az araboktól, egy óriási, független arab ki­­rályságot állítanak fel, mely keleten a Perzsa-öbölig, nyugaton a Vörös-tengerig, Egyiptomig, délen az Indiai­­óceánig, Aden kivételével, északon a 37-ik szélességi vonalig fog terjedni. E ho­­mályos ígéretek alapján, Husszein megüzente Török­­országnak a háborút. Első­­szülött fia, Feizal, későbbi iraki király, egy Lawrence nevű angol ügynök segítsé­­gével igyekezett az arab törzsekben a harci hajlamot felkelteni, ami azonban csak nagyon kis mértékben sikerült neki. pénze után az angolok vég­­re hajlandóknak mutatkoz­­tak arra, hogy zsidó vért is elfogadjanak és ezért nagy­­kegyesen belegyeztek egy zsidó katonai egység felál­­lítására az angol hadsereg keretén belül, melyet az asz­­szimilánsok miatt csak Zsi­­dó Regiment-nek neveztek. Minél közelebb jött az of­­fenzíva, annál erélyesebben folytatták a politikai tár­­gyalásokat, melyeken Achad Háám, Brandies és a Roth­­schildok is tevékenyen részt vettek. Nem ״ nation”, hanem csak ״ people” A cionisták különféle fo­­galmazásokat nyújtottak be, melynek természetesen pontosan körülírták azt a tényt, hogy Erec Jiszráél a zsidó nép hazája. Az angol asszimilánsok azonban igye­­keztek minden világos fo­­galmazást elgáncsolni és meghiúsítani és így alapve­­tő változtatásokat eszközöl­­tek a szövegben. így lett ״ re-establishment” (újból való felépítésűből csak ״ es­­tablishment” (felépítés) te­­hát elvágták a kapcsolatot a múlttal, mintha mondjuk Ugandáról lenne szó, mely­lyel a zsidó népnek semmi­lyen történelmi kapcsolata nincs. Említsünk meg két kisebb jelentőségű változtatást : Zsidó nemzet helyett zsidó nép (vigyázat nem ״ NATI­­ON”,ez a díszes jelentőségű kifejezés nem járt nekünk ki az angolok szerint, ha­­nem csak ״ PEOPLE”). Mi­­vel a cionisták ebbe nem voltak hajlandók belemenni, visszaadták a kifejezést le­­gyengített formájában, így került be az okmányba a ״ national home”, nemzeti otthon kifejezés. Hogy mi a ״ nemzeti otthon״ és mi nem, arról annyit írtak, hogy az e kérdés körül el­­használt tinta és nyodafes­­ték egy kisebbfajta tónak is elég lenne. Azonkívül meg kellett az asszimilán­­sokat nyugtatni, hogy nem lesznek kényszerítve arra, hogy az esetleg létesülő új zsidó állam polgárságát fel­­vegyék. A Balfour-deklaráció min­­denképpen az angol politi­­csúcsteljesítménye, kibújni minden kötelezettség alól, amellett minden hasznot be­­zsebelni, így sikerült kiját­­szani úgy a zsidókat, mint az arabokat, ugyanakkor ő­­ket egymás ellen uszítani, ha pedig ketten veszeksze­­nek, abból a harmadik csak­­ hasznot húzhat Ugyanak­­kor azonban nem szabad el-­­­felejteni, hogy mégis ez a­­ homályos deklaráció adta­­ meg a lökést az ország fel­­­ építésére Mit ígértek az angolok az araboknak ?Számomra semmit, hazát népem számára” Természetes, hogy a cio­­nista vezérférfiak, Weizman­­nal az élükön, szintén min­­dent megtettek a kedvező politikai helyzet kihasznál­­ására. Weizmann már 1916 októberében benyújtotta a cionista követeléseket. Az Asquith-Grey-kormány nem sok figyelmet szentelt a be­­ad­vány­nak, azonban két rö­­vid hónap múlva nagy for­­dulat állt be, az angol kor­­mány megbukott, Lloyd George lett a miniszterel-­­nök és Balfour a külügy- ,­miniszter, így kedvező han­gulat teremtődött meg a cionizmus aspirációi körül.­­ Lloyd George tizenhárom évvel ezelőtt Joseph Cham­­berlain ügyvédi irodájában­ dolgozott és Herzl ott ren­­delte meg az ugandai char­­ter megfogalmazását. Lloyd George azelőtt hadügymi­­niszter volt és kapcsolatba került Weizmannal, mert annak egy korszakalkotó fel­fedezése valósággal megmen­tette az angol hadiipart. Amikor Lloyd George meg­­kérdezte a zseniális kém­i­­kust, hogy milyen jutalmat akar, azt a furcsa, ma már történelmi választ kapta: — Számomra semmit, a­­zonban hazát szeretnék né­­pem számára ... Balfour pedig külügymi­­niszterré való kinevezése előtt miniszterelnök volt, amely idő alatt megismerte és támogatta az Uganda­­tervet. Elég volt a cionista elméletből, itt a tettek ideje E két keresztény zsidó­­barát uralomra kerülése te­­hát fordulópontot jelentett a cionizmus történetében. Volt azonban az akkori an­­gol kormánynak még egy harmadik tagja, aki a cio­­nista törekvéseket és cél­­kitűzéseket támogatta. Her­­bert Samuel, az első angol zsidó, aki miniszteri tárcát kapott, nyíltan hirdette, hogy elég volt a cionista elméletekből, eljött a tettek ideje, így köszöntött be az 1917-es év, amely fordulatot jelentett úgy a világ-, mint a cionista politikában. Ame­­rika háborúba lépett és ez­­által az antant esélyei rend­­kívül feljavultak. A két orosz forradalom elseperte a cári uralmat, így tehát úgy az amerikai, mint az orosz zsidóság folytathatta a cionista munkát. IV. Be­­nedek pápa szintén szimpa­­tizált a cionizmussal és nem kötött ki mást, mint a szenthelyek megőrzését. "Jó Szomszédok leszünk" — mon­dotta a pápa Szokolovnak, aki nagy sikerrel járt Bosei­ff miniszterelnöknél és Son­nino külügyminiszternél is, így következett be az a rendkívül kedvező helyzet, hogy az angol politika és a cionizmus céljai teljesen­­ fedték egymást. Az angolok hajlandók zsidó pénz után zsidó vért is elfogadni Az amerikai zsidóság min­­den erejét és befolyását lat­­ba vetve dolgozott. 1917 ta­­vaszán egy angol politikai küldöttség látogatott el Amerikába, melynek élén Balfour állott. Brandies főbíró, aki Wilson elnök közeli baráti köréhez tar­­tozott, rábírta az elnököt, hogy Balfour és az egész angol kormány előtt a cio­­nista törekvéseket támogas­­sa. Közben sikerült Lloyd Georgenak a szövetségese­­ket arról meggyőzni, hogy eljött az ideje egy offenzí­­vának a közelkeleti fronton. Lord Allenby lett az angol haderő parancsnoka e fron­­ton és ő megtette az összes előkészületeket a támadás­­ra. A zsidók szimpátiája és r. Pontosan 34-en érettségiz­­tünk 1922-ben, a fehér ter­­ror legerősebb évében, ak­­kor, mikor a numerus clau­­sus életbe lépett Magyaror­­szágon. Megkezdődött Eu­­rópában egy egészen új kor­­szak, amely a polgári libe­­ralizmus korában addig el­­képzelhetetlen volt: a zsi­­dók intézményes kiszorítá­­sa a kulturális életből. Fur­­csa egy generáció voltunk mi. Tízévesek voltunk, mi­­kor kitört az első világhá­­ború, 15 éves korunkban él­­tük át a tanácsköztársasá­­got. Utána jött a „fehér ter­­roré” és egy ezeréves állam összeomlása. Az első tízéves találkozót még megrendez­­hettem, a másodikat már nem, a második világhábo­­rú kellős közepén voltunk. A harmadik találkozó ide­­jén börtönben ültem, olyan körülmények között, hogy kétséges volt szememben, kikerülök-e valaha is. 35 év telt el az érettségi óta, s jellemző, hogy az akkor é­­rettségizettek legnagyobb száma nem él már. De mind megtettük azt az utat, amit ránk szabott a Teremtő. Az ן is, aki munkaszolgálatban pusztult el nyomorultan, s az is, aki világhírű lett. Büsz­­ke lehetek arra, hogy ilyen­­ is akadt. Tanáraim közül­­ Kerényi Károly nevét min­­denütt ismerik, ahol csak a görögség és mitológia szó­­ba kerül. Ő még a 30-as évek végén emigrált s azóta is Svájcban él. Szó van róla, hogy legnagyobb és legje­­lentősebb műve: A görög mitológia, megjelenik ivri­­tül is. Osztálytársaim közül Dal­ Ios József szemészorvos az egyik, aki világhírűvé lett. A híres Grosz-klinikán dol­­gozott, míg a zsidótörvé­­nyek miatt ott nem kellett hagynia nemcsak munkahe­­lyét, de Magyarországot is. Ő tökéletesítette az u. n. szemben hordható szemüve­­get. Most Londonban él és dolgozik s a világ minden részéről özönlenek hozzá a betegek. A másik világhírűvé lett osztálytársam, aki miatt tu­­­­lajdonképpen ezt a megem­­lékezést írom: Neumann­­ János, a világ egyik legna­­­­gyobb matematikus zsenije,­­ aki nemrég halt meg s aki­ J­­nek a nevét a szakemberek­­ éppen manapság többet em­­­­lítik, mint akár Einsteinét­­ is. Neumann Jánosnak volt­­ köszönhető, hogy az ame- t írta: Dr. Dénes Béla rikaiak legalább egy évvel előbb állították elő az atom­­bombát, mint az oroszok és angolok. És most, halála előtt­­ volt a tudományos kutatók között a legtevéke­­nyebb, hogy az Egyesül Ál­­lamok interkontinentális ballisztikus lövegeket állít­­son elő. Neumann János pontosan egy hónappal volt idősebb, mint én. Igen jómódú zsidó bankárcsalád legidősebb gyermekeként már 8 éves korában elképesztett ben­­nünket azzal, hogy egyszeri átolvasás után egész olda­­lakat mondott el a telefon­­könyvből, nevet, címet és a telefonszámot. Huszonegy éves korában két diplomá­­val rendelkezett s 1929-ben, a bolognai nemzetközi ma­­tematikai kongresszuson ő volt a kongresszus hőse, én pedig, innét tudósítottam a budapesti „Újság” című na­­pilapot. Sokat beszéltünk akkor mindenről, többek között a zsidóságról is. Neu­­mann János ugyanis már régen otthagyta a zsidó­­ vallást. És ezt talán elsősor-­­­ban zsidó hitoktatója miatt tette. Fényes Mór igen nagy tudású és zsidótudású ta­­­­nár volt, de inkább abbé­­nak illett be — így is ne­­veztük, — mint rabbinak. Azt az asszimilációs-liberá­­lis rabbitípust képviselte, amely mindent tudott, de nem hitt semmiben sem s ezt nem bírta elviselni Neu­­mann Jancsi. Nem tudom, hogy aztán jó katolikus lett­­e, csak azt tudom, a felsza­­badulás után egyetlen levél jött tőle s ebben keservesen panaszolja, hogy megvan mindene, nincs semmi, amit meg ne kapna az államtól, de a szabadsága az nincs. Állandóan vigyáznak rá, so­­ha kisérő nélkül sehová nem mehet s ha el akar utazni valahová, azt előbb be kell jelentenie s engedélyt kap­­nia. Így élt Neumann Já­­nos, az amerikai atombi­­zottság egyik vezetője, sze­­gény... Megkapta a legna­­gyobb kitüntetéseket, a new yorki Yeshiva Egyetem Einstein-díjat és maga Ei­­senhower elnök aggatta mel­­lére a Szabadság-érmet. Az utolsó kitüntetés a Fermi díj volt. És azt tudom, hogy halála után a gyászmisén megjelentek az amerikai f­ő kormány és a tudományos világ legnagyobb nevei, és a gyászbeszédek elmondot­ták, hogy Neumann János­­ban, aki korán, ötvenhárom éves korban, egy évi szenve­­dés után hunyt el, a világ nemcsak egyik legnagyobb tudósát vesztette el, de egy melegszívű, ragyogó embert is. Csak éppen Neumann Jancsiról, a rövidnadrágos pesti zsidófiúról, aki az én emlékemben él, nem szólott senki . .. ★ Jóformán nincs olyan nap, hogy ne olvashatnánk va­­lamit Francoise Sagan-ról, a ma 21 éves francia regény írónőről, akinek épp most jelenik meg harmadik re­­génye, melyet a kiadónál már előre több, mint 600 ezer példányban jegyeztek elő. És hogy világsikere mi­­lyen méretű, arra jellemző, hogy a Kádár-rezsim is ki­­adta első regényét, amely­­nek magyar címe: Jó reg­­ gélt bubánat. — Francoise _ .... . _ . megbukott az érettségin. Mit tehet egy fiatal lány ilyenkor? Regényt ír, amely­lyel az első évben 60 millió frankot keresett. Hogy mi­­vel tudta megfőzni a leg­­első francia kiadót a mű kiadására? Nem tudni. Ugyanilyen sikert aratott második könyvével, chan­­sonjaival és filmforgató­­könyveivel. Mindenesetre megint lesz miről és kiről álmodniuk a masamódlá­­nyoknak és mozilátogatók­­nak, azoknak, akik minden reményüket abban a bizo­­nyos sorsjegybe fetketik, a­­mely sohasem nyer. Íme va­­laki, aki dúsgazdag, fiatal és­­minden sikerül, amit csak csinál. Sajnos, Francoise Sagan az ifjúság egyik másik ré­­tegének, a nem olvasó, csak sportoló és őrültségeket csi­­náló rétegnek is világszer­­te kedvence. Autóbaleseté­­ről hetekig cikkeztek és cikkeznek. Sagan ugyanis szenvedélyes autós. Első ke­­resetéből mindjárt egy Ja­­guár kocsit vásárolt és báty­jával együtt éjszakánként a kihalt utcákon azzal szó­­rakoztak, lélekjelenlétüket akarván nyilván vizsgáztat­­ni, hogy nagy sebességgel egymásnak hajtott kocsi­­jaikkal meg tudnak-e állni az utolsó pillanatban. Rengetegen próbálták si­­kerének titkát magyarázni. Úgy gondolom, nem járok messze, ha sikerének titkát éppen ebben keresem. Hő­­sei olyan típusok, amelyek­­ről főleg az ifjúság egy nem is jelentéktelen rétege azt hiszi: íme, ezek a jövő em­­berei. íme, ez a jövő tár­­sadalma és a jövő erkölcse! Nem hisszük, hogy igazuk lenne. De most a csak ma­­gyarul tudók is olvashatják az első Sagan regényt Ter­­jedelme alig nagyobb, mint Hemmingway híres, Nobel■ díjjal jutalmazott novella■ ja, ״ Az öreg halász meg a tenger". De egy egész világ választja el a kettőt. Az egyik Nobel-díjat kapott a másik ... számolatlan mil­­liókat Hát igen! Ez is kü­­lönbség. ★ És ha már merészeltük a kis Francoise Sagant a nagy és komor Hemmingway-vel egybevetni, érdemes felem­­líteni, hogy előkerült a sá­­rospataki gimnázium osz­­tálykönyve az 1874-75-iki is­­kolai évről. Az osztályköny­­vet Makláry Pap Miklós osztályfőnök vezette s az L osztályos növendékek kö­­zött ott találjuk — Gárdo­­nyi (családi nevén Ziegler) Géza nevét is. Benne van, hogy Gárdonyi 1863-ban szü­­letett, r. kat. vallásu, atyja gépész s egy Taktaharkány melletti tanyán laknak. Gárdonyinak az egyes tan­­tárgyakból tanúsított elő­­menetele „gyönge-közepes, elégséges”, sem szorgalmá­­val, sem fogékonyságával tehát nem tűnik ki. Vallás­­tanból meg éppen az áll az osztálykönyvben, hogy „utó­­vizsgára utasíttatik”, ami azt mutatja: a katolikus hitoktató nem tudta magát rászánni, hogy pótvizsga nélkül továbberessze Gárdo­­nyit. — Szűcs István tanár pedig, aki a ״ szépírást” ta­­nította s akivel־ a csintalan diákok sok mókát mivettek érdes modora miatt, ezt dik­tálta be Gárdonyinak félévi osztályzatul: ״ írása olvashatatlan.” A tanárának nyilván iga­­za volt. Gárdonyi írása ol­­vashatatlan. Később azon­­ban kiderült, hogy írása­­ nagyon is olvashatóvá vált. Szerencsére adódik ez az életben és a történelemben is. Nem minden marad meg aranynak, amit ma arany­­nak hiszünk és aranyként tisztelünk és olykor arany­­nyá lesz az is, aminek érté­­kére senki sem gondol .. . FOLYÓisn ÉKSZEREKRE, EZÜSTRE: RAJNA, TEL-AVIV, Rothschild 31. aj dléknak ingyen becslés P­ÉNZT LOMBARD TIFERET IVRIT • FRANCIA • ANGOL aj el rét legjobban a ״ KiUlUi H' lamert nyelviskolában, T.-A­. Ben Jehuda 74., tanulja meg. — új kurzusok indulnak: 1) Ivrit, angol és francia, minden fokon (nap-napi nyelv, nyelv­­tan, beszélgetés, ujság-lektura, stilus, helyesírás; 2) angol alpán és alpántt kezdőknek és haladóknak a nyelv gyors elsajátítására; 3) Speciális ANGOL, FRANCIA KURZUSOK ÉS III.FANOK (*. 4. 5. 6. 7. 8. oszt. elemi- és 5. 6. 7. 8. oszt. középiskolai) diákoknak Felvilágosítás és beiratkozás naponta d. e.9 —12. délután 3—9 órakor péntek kivételével. DZSIGAN*. SCHUMACHER .Nijn miiz gelechter" (KILENC MÉRCE KACAGÁS) 2 részben, 12 képben HAIFA, ORAH, november 1., péntek este 8.30 órakor TEL-AVIV, ZOA-ház, nov. 2., szombat 2 előadás: T és 9.30 GIVATAJIM, NOQA, november 3., vasárnap este 8.30-kor RISON-LECION, TIFERET, november 4., hétfő este 3.30 JERUZSÁLEM, EDISON, nov. 5., kedd este 8.30 HAIFA, ORAH, november 6., szerda este 8.30 TEL-AVIV, OHEL-SEM, nov. 5., csütörtök este 3.30 FIGYELEM! FIGYELEM! ! A HÖLGYKÖZÖNSÉGH­EZ ! Alkalmi ajánlat a­­ legfinomabb női ruhaanyagokra ! Tweed kosztümre. exkluziv minták. Brokát, bufklé, pepita kockás, csíkos, a legelegánsabb minták női ruhákra. — P­lanet olcsoa. — rEL-AYI?, ALLEMBI­AC Figyelje a L­GS (Eck­mann-ház. udvar. L­em.) 05• cégtáblát! 1957 XII UIj Kelet 3

Next