Uj Kelet, 1957. november (38. évfolyam, 2814-2838. szám)
1957-11-01 / 2814. szám
A negyvenéves Balfour-deklaráció margójára (1917 november 2 - 1957 november 2) Repül az idő, még a „szputnik”-nál is gyorsabban és Izrael tizedik évében már kutatni kell az emlékezetben a Balfour-deklaráció után. Valóban olyan fontos volt az a néhány soros levél, amelyet az angol külügyminiszter az egyik Rothschildnak írt, pontosan negyven évvel ezelőtt? Amint az ember negyven esztendő távlatából visszanéz, lehetetlen el nem mosolyodnia. Herzl naplójában állandóan a ״ Charter״-ról beszél, amelyet a világ népei a zsidó népnek adni fognak, amelyben hivatalosan elismerik az ősrégi nép ősrégi hazájába való visszatérésének jogát. Amikor a dolog tizenhárom évvel Herzl halála után megvalósult, a nagy charterből már csak egy kis, tizennégy soros levél maradt, amely tulajdonképpen egyetlenegy mondatból áll: ״ őfelsége kormánya Miért adták az angolok ezt a deklarációt? Aki az angolok politikáját ismeri, tudja, hogy minden valószínűség szerint, elsősorban saját, jól felfogott érdekeiket akarták szolgálni, nem pedig a zsidó nép érdekeit. Háború volt és az antant igyekezett az arabok szimpátiáját megszerezni. Csakúgy, mint ma Oroszország, akkor Anglia ígérte az araboknak, hogy elősegíti nemzeti törekvéseiket, amenynyiben oldalára állanak. — ígérni könnyű, ezért tehát 1915-ben egy Shakespeare nevű kiküldött kereste fel a mekkai sheriffet, Husseint és Ibn Saudot és minden jót ígért nekik. E tárgyalások eredménye lett az araboknak adott deklaráció, amelyet az egyiptomi angol főkormányzó, Sir Arthur MacMahon írt alá, amelyben az angolok azt ígérték. Írta: Dr. Feuerstein Emil szimpátiával viseltetik egy Palesztinában a zsidó nép számára felállítandó nemzeti otthon iránt és el fog követni minden tőle telhetőt, hogy e cél elérését megkönnyítse. Ugyanakkor azonban hangsúlyozza, hogy semmi sem fog történni, ami károsan befolyásolhatná a Palesztinában élő nemzsidó közösség polgári és vallási jogait, vagy pedig a bárhol élő zsidók jogait és poltikai státuszát.” Ez az egész. Egy legjobb esetben félhivatalos levél egy privát személynek, mely tele van homályos fogalmazásokkal és mégis ez a levélke képezte Erec Jiszráél felépítésének alapjait és nélküle egész biztosan nem lennénk ott, ahol vagyunk, az araboknak, amit későbben a zsidóknak ígértek: nemzeti törekvéseik teljesítését. 1915 október 24-én azt ígérték az angolok, hogy amennyiben hadisegítséget kapnak az araboktól, egy óriási, független arab királyságot állítanak fel, mely keleten a Perzsa-öbölig, nyugaton a Vörös-tengerig, Egyiptomig, délen az Indiaióceánig, Aden kivételével, északon a 37-ik szélességi vonalig fog terjedni. E homályos ígéretek alapján, Husszein megüzente Törökországnak a háborút. Elsőszülött fia, Feizal, későbbi iraki király, egy Lawrence nevű angol ügynök segítségével igyekezett az arab törzsekben a harci hajlamot felkelteni, ami azonban csak nagyon kis mértékben sikerült neki. pénze után az angolok végre hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy zsidó vért is elfogadjanak és ezért nagykegyesen belegyeztek egy zsidó katonai egység felállítására az angol hadsereg keretén belül, melyet az aszszimilánsok miatt csak Zsidó Regiment-nek neveztek. Minél közelebb jött az offenzíva, annál erélyesebben folytatták a politikai tárgyalásokat, melyeken Achad Háám, Brandies és a Rothschildok is tevékenyen részt vettek. Nem ״ nation”, hanem csak ״ people” A cionisták különféle fogalmazásokat nyújtottak be, melynek természetesen pontosan körülírták azt a tényt, hogy Erec Jiszráél a zsidó nép hazája. Az angol asszimilánsok azonban igyekeztek minden világos fogalmazást elgáncsolni és meghiúsítani és így alapvető változtatásokat eszközöltek a szövegben. így lett ״ re-establishment” (újból való felépítésűből csak ״ establishment” (felépítés) tehát elvágták a kapcsolatot a múlttal, mintha mondjuk Ugandáról lenne szó, melylyel a zsidó népnek semmilyen történelmi kapcsolata nincs. Említsünk meg két kisebb jelentőségű változtatást : Zsidó nemzet helyett zsidó nép (vigyázat nem ״ NATION”,ez a díszes jelentőségű kifejezés nem járt nekünk ki az angolok szerint, hanem csak ״ PEOPLE”). Mivel a cionisták ebbe nem voltak hajlandók belemenni, visszaadták a kifejezést legyengített formájában, így került be az okmányba a ״ national home”, nemzeti otthon kifejezés. Hogy mi a ״ nemzeti otthon״ és mi nem, arról annyit írtak, hogy az e kérdés körül elhasznált tinta és nyodafesték egy kisebbfajta tónak is elég lenne. Azonkívül meg kellett az asszimilánsokat nyugtatni, hogy nem lesznek kényszerítve arra, hogy az esetleg létesülő új zsidó állam polgárságát felvegyék. A Balfour-deklaráció mindenképpen az angol politicsúcsteljesítménye, kibújni minden kötelezettség alól, amellett minden hasznot bezsebelni, így sikerült kijátszani úgy a zsidókat, mint az arabokat, ugyanakkor őket egymás ellen uszítani, ha pedig ketten veszekszenek, abból a harmadik csak hasznot húzhat Ugyanakkor azonban nem szabad el-felejteni, hogy mégis ez a homályos deklaráció adta meg a lökést az ország fel építésére Mit ígértek az angolok az araboknak ?Számomra semmit, hazát népem számára” Természetes, hogy a cionista vezérférfiak, Weizmannal az élükön, szintén mindent megtettek a kedvező politikai helyzet kihasználására. Weizmann már 1916 októberében benyújtotta a cionista követeléseket. Az Asquith-Grey-kormány nem sok figyelmet szentelt a beadványnak, azonban két rövid hónap múlva nagy fordulat állt be, az angol kormány megbukott, Lloyd George lett a miniszterel-nök és Balfour a külügy- ,miniszter, így kedvező hangulat teremtődött meg a cionizmus aspirációi körül. Lloyd George tizenhárom évvel ezelőtt Joseph Chamberlain ügyvédi irodájában dolgozott és Herzl ott rendelte meg az ugandai charter megfogalmazását. Lloyd George azelőtt hadügyminiszter volt és kapcsolatba került Weizmannal, mert annak egy korszakalkotó felfedezése valósággal megmentette az angol hadiipart. Amikor Lloyd George megkérdezte a zseniális kémikust, hogy milyen jutalmat akar, azt a furcsa, ma már történelmi választ kapta: — Számomra semmit, azonban hazát szeretnék népem számára ... Balfour pedig külügyminiszterré való kinevezése előtt miniszterelnök volt, amely idő alatt megismerte és támogatta az Ugandatervet. Elég volt a cionista elméletből, itt a tettek ideje E két keresztény zsidóbarát uralomra kerülése tehát fordulópontot jelentett a cionizmus történetében. Volt azonban az akkori angol kormánynak még egy harmadik tagja, aki a cionista törekvéseket és célkitűzéseket támogatta. Herbert Samuel, az első angol zsidó, aki miniszteri tárcát kapott, nyíltan hirdette, hogy elég volt a cionista elméletekből, eljött a tettek ideje, így köszöntött be az 1917-es év, amely fordulatot jelentett úgy a világ-, mint a cionista politikában. Amerika háborúba lépett és ezáltal az antant esélyei rendkívül feljavultak. A két orosz forradalom elseperte a cári uralmat, így tehát úgy az amerikai, mint az orosz zsidóság folytathatta a cionista munkát. IV. Benedek pápa szintén szimpatizált a cionizmussal és nem kötött ki mást, mint a szenthelyek megőrzését. "Jó Szomszédok leszünk" — mondotta a pápa Szokolovnak, aki nagy sikerrel járt Boseiff miniszterelnöknél és Sonnino külügyminiszternél is, így következett be az a rendkívül kedvező helyzet, hogy az angol politika és a cionizmus céljai teljesen fedték egymást. Az angolok hajlandók zsidó pénz után zsidó vért is elfogadni Az amerikai zsidóság minden erejét és befolyását latba vetve dolgozott. 1917 tavaszán egy angol politikai küldöttség látogatott el Amerikába, melynek élén Balfour állott. Brandies főbíró, aki Wilson elnök közeli baráti köréhez tartozott, rábírta az elnököt, hogy Balfour és az egész angol kormány előtt a cionista törekvéseket támogassa. Közben sikerült Lloyd Georgenak a szövetségeseket arról meggyőzni, hogy eljött az ideje egy offenzívának a közelkeleti fronton. Lord Allenby lett az angol haderő parancsnoka e fronton és ő megtette az összes előkészületeket a támadásra. A zsidók szimpátiája és r. Pontosan 34-en érettségiztünk 1922-ben, a fehér terror legerősebb évében, akkor, mikor a numerus clausus életbe lépett Magyarországon. Megkezdődött Európában egy egészen új korszak, amely a polgári liberalizmus korában addig elképzelhetetlen volt: a zsidók intézményes kiszorítása a kulturális életből. Furcsa egy generáció voltunk mi. Tízévesek voltunk, mikor kitört az első világháború, 15 éves korunkban éltük át a tanácsköztársaságot. Utána jött a „fehér terroré” és egy ezeréves állam összeomlása. Az első tízéves találkozót még megrendezhettem, a másodikat már nem, a második világháború kellős közepén voltunk. A harmadik találkozó idején börtönben ültem, olyan körülmények között, hogy kétséges volt szememben, kikerülök-e valaha is. 35 év telt el az érettségi óta, s jellemző, hogy az akkor érettségizettek legnagyobb száma nem él már. De mind megtettük azt az utat, amit ránk szabott a Teremtő. Az ן is, aki munkaszolgálatban pusztult el nyomorultan, s az is, aki világhírű lett. Büszke lehetek arra, hogy ilyen is akadt. Tanáraim közül Kerényi Károly nevét mindenütt ismerik, ahol csak a görögség és mitológia szóba kerül. Ő még a 30-as évek végén emigrált s azóta is Svájcban él. Szó van róla, hogy legnagyobb és legjelentősebb műve: A görög mitológia, megjelenik ivritül is. Osztálytársaim közül Dal Ios József szemészorvos az egyik, aki világhírűvé lett. A híres Grosz-klinikán dolgozott, míg a zsidótörvények miatt ott nem kellett hagynia nemcsak munkahelyét, de Magyarországot is. Ő tökéletesítette az u. n. szemben hordható szemüveget. Most Londonban él és dolgozik s a világ minden részéről özönlenek hozzá a betegek. A másik világhírűvé lett osztálytársam, aki miatt tulajdonképpen ezt a megemlékezést írom: Neumann János, a világ egyik legnagyobb matematikus zsenije, aki nemrég halt meg s aki Jnek a nevét a szakemberek éppen manapság többet említik, mint akár Einsteinét is. Neumann Jánosnak volt köszönhető, hogy az ame- t írta: Dr. Dénes Béla rikaiak legalább egy évvel előbb állították elő az atombombát, mint az oroszok és angolok. És most, halála előtt volt a tudományos kutatók között a legtevékenyebb, hogy az Egyesül Államok interkontinentális ballisztikus lövegeket állítson elő. Neumann János pontosan egy hónappal volt idősebb, mint én. Igen jómódú zsidó bankárcsalád legidősebb gyermekeként már 8 éves korában elképesztett bennünket azzal, hogy egyszeri átolvasás után egész oldalakat mondott el a telefonkönyvből, nevet, címet és a telefonszámot. Huszonegy éves korában két diplomával rendelkezett s 1929-ben, a bolognai nemzetközi matematikai kongresszuson ő volt a kongresszus hőse, én pedig, innét tudósítottam a budapesti „Újság” című napilapot. Sokat beszéltünk akkor mindenről, többek között a zsidóságról is. Neumann János ugyanis már régen otthagyta a zsidó vallást. És ezt talán elsősor-ban zsidó hitoktatója miatt tette. Fényes Mór igen nagy tudású és zsidótudású tanár volt, de inkább abbénak illett be — így is neveztük, — mint rabbinak. Azt az asszimilációs-liberális rabbitípust képviselte, amely mindent tudott, de nem hitt semmiben sem s ezt nem bírta elviselni Neumann Jancsi. Nem tudom, hogy aztán jó katolikus lette, csak azt tudom, a felszabadulás után egyetlen levél jött tőle s ebben keservesen panaszolja, hogy megvan mindene, nincs semmi, amit meg ne kapna az államtól, de a szabadsága az nincs. Állandóan vigyáznak rá, soha kisérő nélkül sehová nem mehet s ha el akar utazni valahová, azt előbb be kell jelentenie s engedélyt kapnia. Így élt Neumann János, az amerikai atombizottság egyik vezetője, szegény... Megkapta a legnagyobb kitüntetéseket, a new yorki Yeshiva Egyetem Einstein-díjat és maga Eisenhower elnök aggatta mellére a Szabadság-érmet. Az utolsó kitüntetés a Fermi díj volt. És azt tudom, hogy halála után a gyászmisén megjelentek az amerikai fő kormány és a tudományos világ legnagyobb nevei, és a gyászbeszédek elmondották, hogy Neumann Jánosban, aki korán, ötvenhárom éves korban, egy évi szenvedés után hunyt el, a világ nemcsak egyik legnagyobb tudósát vesztette el, de egy melegszívű, ragyogó embert is. Csak éppen Neumann Jancsiról, a rövidnadrágos pesti zsidófiúról, aki az én emlékemben él, nem szólott senki . .. ★ Jóformán nincs olyan nap, hogy ne olvashatnánk valamit Francoise Sagan-ról, a ma 21 éves francia regény írónőről, akinek épp most jelenik meg harmadik regénye, melyet a kiadónál már előre több, mint 600 ezer példányban jegyeztek elő. És hogy világsikere milyen méretű, arra jellemző, hogy a Kádár-rezsim is kiadta első regényét, amelynek magyar címe: Jó reg gélt bubánat. — Francoise _ .... . _ . megbukott az érettségin. Mit tehet egy fiatal lány ilyenkor? Regényt ír, amelylyel az első évben 60 millió frankot keresett. Hogy mivel tudta megfőzni a legelső francia kiadót a mű kiadására? Nem tudni. Ugyanilyen sikert aratott második könyvével, chansonjaival és filmforgatókönyveivel. Mindenesetre megint lesz miről és kiről álmodniuk a masamódlányoknak és mozilátogatóknak, azoknak, akik minden reményüket abban a bizonyos sorsjegybe fetketik, amely sohasem nyer. Íme valaki, aki dúsgazdag, fiatal ésminden sikerül, amit csak csinál. Sajnos, Francoise Sagan az ifjúság egyik másik rétegének, a nem olvasó, csak sportoló és őrültségeket csináló rétegnek is világszerte kedvence. Autóbalesetéről hetekig cikkeztek és cikkeznek. Sagan ugyanis szenvedélyes autós. Első keresetéből mindjárt egy Jaguár kocsit vásárolt és bátyjával együtt éjszakánként a kihalt utcákon azzal szórakoztak, lélekjelenlétüket akarván nyilván vizsgáztatni, hogy nagy sebességgel egymásnak hajtott kocsijaikkal meg tudnak-e állni az utolsó pillanatban. Rengetegen próbálták sikerének titkát magyarázni. Úgy gondolom, nem járok messze, ha sikerének titkát éppen ebben keresem. Hősei olyan típusok, amelyekről főleg az ifjúság egy nem is jelentéktelen rétege azt hiszi: íme, ezek a jövő emberei. íme, ez a jövő társadalma és a jövő erkölcse! Nem hisszük, hogy igazuk lenne. De most a csak magyarul tudók is olvashatják az első Sagan regényt Terjedelme alig nagyobb, mint Hemmingway híres, Nobel■ díjjal jutalmazott novella■ ja, ״ Az öreg halász meg a tenger". De egy egész világ választja el a kettőt. Az egyik Nobel-díjat kapott a másik ... számolatlan milliókat Hát igen! Ez is különbség. ★ És ha már merészeltük a kis Francoise Sagant a nagy és komor Hemmingway-vel egybevetni, érdemes felemlíteni, hogy előkerült a sárospataki gimnázium osztálykönyve az 1874-75-iki iskolai évről. Az osztálykönyvet Makláry Pap Miklós osztályfőnök vezette s az L osztályos növendékek között ott találjuk — Gárdonyi (családi nevén Ziegler) Géza nevét is. Benne van, hogy Gárdonyi 1863-ban született, r. kat. vallásu, atyja gépész s egy Taktaharkány melletti tanyán laknak. Gárdonyinak az egyes tantárgyakból tanúsított előmenetele „gyönge-közepes, elégséges”, sem szorgalmával, sem fogékonyságával tehát nem tűnik ki. Vallástanból meg éppen az áll az osztálykönyvben, hogy „utóvizsgára utasíttatik”, ami azt mutatja: a katolikus hitoktató nem tudta magát rászánni, hogy pótvizsga nélkül továbberessze Gárdonyit. — Szűcs István tanár pedig, aki a ״ szépírást” tanította s akivel־ a csintalan diákok sok mókát mivettek érdes modora miatt, ezt diktálta be Gárdonyinak félévi osztályzatul: ״ írása olvashatatlan.” A tanárának nyilván igaza volt. Gárdonyi írása olvashatatlan. Később azonban kiderült, hogy írása nagyon is olvashatóvá vált. Szerencsére adódik ez az életben és a történelemben is. Nem minden marad meg aranynak, amit ma aranynak hiszünk és aranyként tisztelünk és olykor aranynyá lesz az is, aminek értékére senki sem gondol .. . FOLYÓisn ÉKSZEREKRE, EZÜSTRE: RAJNA, TEL-AVIV, Rothschild 31. aj dléknak ingyen becslés PÉNZT LOMBARD TIFERET IVRIT • FRANCIA • ANGOL aj el rét legjobban a ״ KiUlUi H' lamert nyelviskolában, T.-A. Ben Jehuda 74., tanulja meg. — új kurzusok indulnak: 1) Ivrit, angol és francia, minden fokon (nap-napi nyelv, nyelvtan, beszélgetés, ujság-lektura, stilus, helyesírás; 2) angol alpán és alpántt kezdőknek és haladóknak a nyelv gyors elsajátítására; 3) Speciális ANGOL, FRANCIA KURZUSOK ÉS III.FANOK (*. 4. 5. 6. 7. 8. oszt. elemi- és 5. 6. 7. 8. oszt. középiskolai) diákoknak Felvilágosítás és beiratkozás naponta d. e.9 —12. délután 3—9 órakor péntek kivételével. DZSIGAN*. SCHUMACHER .Nijn miiz gelechter" (KILENC MÉRCE KACAGÁS) 2 részben, 12 képben HAIFA, ORAH, november 1., péntek este 8.30 órakor TEL-AVIV, ZOA-ház, nov. 2., szombat 2 előadás: T és 9.30 GIVATAJIM, NOQA, november 3., vasárnap este 8.30-kor RISON-LECION, TIFERET, november 4., hétfő este 3.30 JERUZSÁLEM, EDISON, nov. 5., kedd este 8.30 HAIFA, ORAH, november 6., szerda este 8.30 TEL-AVIV, OHEL-SEM, nov. 5., csütörtök este 3.30 FIGYELEM! FIGYELEM! ! A HÖLGYKÖZÖNSÉGHEZ ! Alkalmi ajánlat a legfinomabb női ruhaanyagokra ! Tweed kosztümre. exkluziv minták. Brokát, bufklé, pepita kockás, csíkos, a legelegánsabb minták női ruhákra. — Planet olcsoa. — rEL-AYI?, ALLEMBIAC Figyelje a LGS (Eckmann-ház. udvar. Lem.) 05• cégtáblát! 1957 XII UIj Kelet 3