Uj Kelet, 1958. október (39. évfolyam, 3092-3117. szám)
1958-10-01 / 3093. (3092.) szám
Sátrak is sátrak A sátrak ünnepe a beta- karitás ünnepe is. S mind a kettő ״ örömünk ideje”. „Minden polgár Izráelben” — így szól az írás — Sátrakban kell, hogy üljön ezen az ünnepen, hogy tudja minden nemzedék: sát-Irakban laktak őseink, amikor kivonultak Egyiptomból. Ez a kötelesség összefügg az örömmel, amit a korszakunkban végbement nagy változás fölött kell éreztünk: nem vagyunk többé Sátorlakók, polgárok vagyunk saját házainkban. Városainkban, falvainkban. A betakarítás is örömforrás. A földműves összegyűjti magtáraiban termését, munkájának gyüttölését, hozamát. Jó napok ezek a falun és a mező emberének életében. Ünnepelhet, pihenhet, míg leesik az áldást hozó őszi eső. Országbíró, szuverén nép ünnepe ez — inkább, mint bármely más ünnep a mi naptárul:,,ban. A feltevés az, hogy rendezett ״ polgári" há- Kainkból lépünk ki a sátorba és vonulunk ki a mezőre, hogy élvezzük elért noekciónk, megalapozott fejlődésünk és vívmányaink előnyét. Nincs és nem lehet ilyen ősi, eredeti és igazi értelme az ünnepnek — a gálatban. Csak önálló, szabad országunkban van erre lehetőség. Hozzá fűződik szervesen az Ünnepet jelző és megkülönböztető „öröm” (szimbátum) is. Más szóval: nagy jussa és érdeme ennek a nemzedéknek, hogy a tíz éves Izraelben ünnepelheti a sátrak és a betakarítás ünnepét A betakarítás nagyon is élő valóság a mi életünkben és gazdaságunkban országszerte. Nem kevésbé érzékelhető és felmérhető a különbség sátor és ház, ideiglenes és állandó, bizonytalan és szilárd lakás között. Am létünknek, jelenünknek ez a változata az, ami arra kötelez, hogy emlékezzünk a sátras múltra. S a sátrak nemcsak távoli emlék az egyiptomi kivonulás és pusztai vándorlás idejéből. Közeli emlék ez a nemzeti hazatérés és új honalapítás idejéből. S mi sem ildomosabb és kivánatosabb tíz éves önállósságunk idején, mint hogy eszünkbe jusson és felidézzük emlékezetünkben, hogy az ország építőinek, földje meghódítóinak halád nemzedékei is sátrakban laktak. Csak javunkra és előnyünkre fog szolgálni, ha magunk elé idézzük az egyszerű, 41־ hozatos élet ideáljait, a kölcsönös segítség és közösségi élet elveit, melyek a cha■ luci sátrak és barakok lakóit fűtötték. De mai életünkből sem tűntek el a sátrak. Még vannak és feszülnek sátrak a határszéleken, az országfejlesztési területeken új települések építésére, a pusztaság megtermékenyítésére. És kiépült városaink és falvaink mellett is vannak sátrak. A perifériákon, a máábárákban. Olék számára, akik még nem jutottak sikánhoz. Ha teljes és aktuális tartalommal akarnánk megtölteni szűköt hetét, kivonulnának Izrael polgárai a városok és falvak falai közül a határmenti és országfejlesztési településekre és nem utolsó sorban a máábázákba és kezdetleges elé településekre. A sátorlakás parancsőlátának igazi teljesítése Izrael államában, a kibucsálulat idején az volna, ha a megelégedett és jó sorban élő polgárok aj élék között ülnének ezekben a napokban és a lelki, szellemi ás társadalmi hitából vennék ki cselekvő, odaadó részüket, hogy előbbre jussunk azon az úton, amelyen egy néppé kell, hogy kovácsolódjanak házak és sátrak lakói. Szűköt napjaiban jól tennék az arra hivatott intézmények és szervezetek, ha átütő erejű felvilágosító tevékenységet folytatnának az alija és krita problémáiról az ország minden részében és a társadalom minden rétegében. Beérheti-e ez a nemzedék ebben a sorsdöntő korszakban a „jelképes” sátorral házunk udvarán? Szolgáljon tehát a sátrak s a betakarítás örömünnepe a nemzeti és társadalmi lelkiismeret felébredésére Izraelben, a szociális igazságosság és nemzeti megváltás előmozdítására a nép körében, mely saját földjén él és önálló államát építi jövendő nemzedékeknek. d. h. A REKTOR DISSZIDÁL ! A nyugat berlini Marien Beide menekülttábor felvételi irodájában egy hatvan év körüli, alacsony termetű férfi jelentkezett. Személyi adatainak bejegyzésekor a tisztviselő kötelességszerűen megkérdezte: ״ Mi a foglalkozása?” ״ Orvos”. ,,Önálló ■praxisa volt?” ״ Nem volt, a jénai egyetem rektora vagyok". Csaknem ugyanebben a pillanatban újságírók kérdéseire válaszolt thael- Brann-platzi hivatalos helyiségében Wilhelm Girms, a keletnémet kormány kultusz államtitkára. Sajtóértekezletet hívott össze, hogy a jénai egyetem 400 esztendős jubileumának közelgő ünnepségeiről tájékoztassa a Világlapok tudósítóit. Mert A kormányzat káprázatosan megrendezett évfordulóval kívánta a meghívott külföldiek számára bizonyítani, hogy a kelet-németországi tudósok Ulbricht pártjának politikáját támogatják. A jénai univerzitáson hajdanra Schiller, Goethe, Fichte, Hegel, vagy Hufeland és Haeckel szavára figyeltek a diákok s ha talán a marienfeldei menekült nem is állhat jeles elődei mellé, kétségtelen, hogy dr. Josef Haemel, a Schiller nevét viselő jénai egyetem rektora, a dermatológiai intézet vezetője nemzetközi viszonylatban elismert tudós és fölöttébb tartózkodó nyilatkozata hitelt érdemel. Dr. Jofaemel elöljáróban kijelentette, hogy nem fog válaszolni a keletberlini támadásokra. ״ Nem érzek semmiféle gyűlöletet a Német Demokratikus Köztársaság iránt — mondotta —, csupán szabad levegőt kívántam és olyan atmoszférát, amelyben biztosítják a tudomány szabadságát.” Haemel ezután kifejtette, hogy az orvosok tömeges elmenekülése hovatovább a keletnémet lakosság egészségügyi ellátását veszélyezteti. S valóban néhány nap múlva hírül adták, hogy a kormányzat kénytelen volt a Halle-Döhlau-i kórházat bezárni, mert személyzete Nyugatra távozott. Haemel állításait igazolták Kurt Hager professzor, a keletnémet, kommunista párt központi bizottságának, tudományos kérdésekben illetékes, titkárának aggodalmas szavai, sőt egy értekezleten ismertetett adatai is, amelyek nagyjában megegyeznek a nyugatnémet nyilvántartással. Ezek szerint 1958 első félévében 44 egyetemi tanár, 129 egyetemi előadó vagy tanársegéd és 631 orvos hagyta el Kelet-Németországot. Az utolsó tíz év alatt három millió német hagyta el Kelet - Németországot és még ma is hetenként átlag ötezer keletnémet menekült kér menedékjogot a nyugatnémet hatóságoknál. „Egyetlen állam se viselhet el tartósan ilyen érvágást” — jelentette ki Hager, midőn a tudósok és orvosok tömeges menekülésének következményeit elemezte. Különösen megdöbbentő a keletnémet kommunisták számára, hogy az országnak hátat fordító professzorok, előadók és orvosok több mint 60 százalé-ka a fiatalabb nemzedékhez tartozik, amely képesítését, tudományos rangját a népi demokráciának köszönheti ; megdöbbentő ez annál in- kább, mert a pártprogram szerint Kelet - Németországban 1965-ben befejeződnek a „ „szocializmus építése” és a , szellemi élet, kivált pedig az egyetemek szocialista át- formálását már napirendre tűzték. A jubiláló jénai universitas szabad szelleme filozófusokat, természettudósokat, történészeket és költőket , vonzott hajdan a város falai közé, de 400 esztendővel később a rektor is otthagyja bársonyköpenyét, barettjét és a közelgő ünnepségre gondosan kifényesített arany- , láncát, hogy sort álljon egy 11 menekülttábor felvételi iro- 1 dája előtt, mert szabad leve- e, gőt akar szívni. Vonzás — ' taszítás, tézis — antitézis, ' mondhatnék és erről eszünk- . be jut, hogy jó százötven , esztendővel ezelőtt Friedrich ן Wilhelm Hegel jénai pro- fesszor korában írta meg, ,A szellem fenomenológia- 'ן ját”, alkalmat adván az új- 11 hegeliánus Marx Károlynak, hogy századunk hitregéje’ szerint ״ fejéről a talpára állítsa Hegel dialektikáját”. 1 De vájjon vállalná-e ma a ״ Kapital” szerzője a feje- '1 j tetejére állított jénai egye- ,1 tem rektori tisztét? A jelen- tőségek aprólékos vizsgálgató- (' ját talán meggondolkoztat- 1, ná a gazdasági kiváltság©- S kát élvező professzorok fel- / tűnő exodusa és nem lehetetlen, hogy kelet - németor- 1, szági híveinek a szellemi ( élet szocialista átformálása 1' helyett a szocialista élet, szellemi átformálását java- ' solná. 1ן (Irodalmi Újság, London) Akit foglalkozása kötelez, hogy királypárti legyen I. József, osztrák császár és magyar „kalapos király” a legfelvilágosultabb Habsburg uralkodó volt, olyanyyira, hogy még a mindenható katolikus egyházzal is szembe szállt. Egyszer, amikor a bécsi érsek-primás nyilvánosan áldást osztogatott I. József nemcsak hogy nem ereszkedett térdre, hanem a kalapot is a fején hagyta. Mikor pedig kiséretének tagjai arra figyelmeztették, hogy mégis csak ildomos lenne a kalapját leemelni, H. József ezt válaszolta: ״Ist der Segen gut, dringt er durch dem Hut!” !tHa az áldás jő, a kalapon , is áthatol.) U. József sok szabadelvű reformmal igyekezett az elnyomottak helyzetét megjavítani és ha rajta múlott volna, talán még a királyság intézményét is eltörölte volna. Egyszer megkérdezték tőle, mi a véleménye az északamerikaiak szabadságharcáról. — Valószínűnek tartom, hogy az amerikai népnek igaza van — válaszolta II. József —, az én foglalkozó nőm azonban megkívánja, hogy királypárti legyek. Az IGAZI SZERELEM ןי Sacha Guitry, mikor Pá- 1 rizsban a legnagyobb volt a , ׳ lakásnyomor, így kiáltott , fel: ן — Ez az igazi szerelem! A vőlegény is, a menyasszony !! is, ott hagyják szüleik ké Snyelmes lakását, hogy együttesen lakásnélküliek legyenek, a Két etrog különös kalandja E történet a magyar kémelhárító egyik kurírjáról, egy táncosnőről és két etrogról szól s arról, hogyan maradt a budapesti zsidóságnak szánt két etrog egy konstantinápolyi szálloda szobájában, a táncosnő jóvoltából. De mielőtt a tulajdonképpeni történetre rátérnék, aktualitása miatt foglalkoznunk kell az etogról általá-ban. Érdekes elmondani, hogy bár az Úristen, Mózes által parancsolta meg a népnek a szűköt ünnepén az etrog és luláv használatát, mégsem találjuk meg Mózes egyetlen könyvében sem az etrog, sem a luláv szavakat. Az eredeti szöveg ״ a citrusfa gyümölcséről" szól, amelyet Ankelesz arameus fordításban ״ etrognak” nevez. A Bibliában előforduló „datolyafalevelet” pedig lulávnak fordította, így ment át a köztudatba s igy nevezzük anélkül, hogy tudnánk a szó igazi eredetét. A szűköt a zsidó nép egyik legkedveltebb ünnepe. Ezt sokféleképpen magyarázzák. Egyesek úgy vélik, hogy a szűköt a nyári hőség befejezését jelzi, aminek csak örülni lehet. Sokkal inkább elfogadható az a magyarázat, hogy a zsidó nép a szukötot egyik legnagyobb micvának tekinti, mert míg a tifilin csak a fejnek és a balkarnak egyrészét fedi be, a tátit az egész testnek egy részét, ha a mikvébe megy, a víz csak a nyakáig ér, addig ha a szukába lép, úgy a fejebúbjától, a lába talpáig a micvában van. Azetrogok körül a templomokban valósággal szépségverseny folyt, kinek sikertült szebbnövésrű etrogot beszerezni. A zsidók nem takarékoskodtak, ha egy rendkívüli szép etrog-példányt ajánlottak megvételre. Minden időben és minden körülmények között, néha életveszély árán is törekedtek az etrog megszerzésére. Érdekes, hogy Auschwitzban, ahol kenyér nem volt, etrogot titokzatos módon mégis sikerült szerezni, hogy a lágerlakók az általuk oly kedvelt micvét teljesíthessék. A nemzsidó uralkodók, akik ismerték a zsidó nép fiainak az etroghoz való ragaszkodását, ezt alaposan ki is használták. Mária Terézia, 1744 július 17-én negyvenezer pengőforintot hajtott be a morvaországi zsidóktól, az etrog importengedélyéért. Uralkodásának következő éveiben, vagyis 1780-ig, nagyhegyesen 121 ezer pengőforintra csökken tette a behozatali engedély tarifáját. A XIX-ik században az etrogot majdnem kizárólag Korfu szigetéről s egyéb görögországi ültetvényekről szerezték be. 1800 után, amikor a Chovevé Cion telepesei etrog-termeléssel kezdtek foglalkozni, nagy propagandát indítottak az irányban, hogy a világ zsidósága szentföldi etrogokat vásároljon. A galatisidók nem nagyon lelkesedtek az erecsi izráeli drogokért, nem tetszetős külalakjuk miatt Az akkori telepesek még nem értettek az etrog nemesítéséhez és igy a palesztinai etrogok bimbója hiányzott amit külföldi zsidók erősen kifogásoltak. Annak ellenére, hogy miután természetes növésről volt szó, az etrog, bimbó nélkül is kóser volt 1881-ben, a görög kereskedők által megalapított kartell következtében megszervezett bojkott, lendületet adott a szentföldi etrogexportnak. A görög ültetvényesek már a nyár közepén Triesztbe szállították etrogjaikat amelyeket az ott ősz , szegyült exportőrök felvásároltak. Az etrog ára körülbelül 2-3 forint között mozgott. 1881-ben a görögök elhatározták, hogy az etrog árát háromszorosára emelik. Úgy tudták, hogy a zsidók minden árat megfizetnek, mert állítólagos legenda szerint, ha a zsidó nem görög etrogot használ, úgy nem éli túl az esztendőt. A zsidó exportőrök nem voltak hajlandók a görögöknek az uzsoraárat megfizetni, ezért összeálltak s bojkott alá helyezték a görög etrogokat. Szükségletüket Korzika szigetéről, Marokkóből és Palesztinából szerezték be s a görögök hatalmas összegeket vesztettek. A múlt század végefelé, a kaliforniai ültetvényesek próbáltak etrogjaikkal az európai piacra betörni. A citrom áránkínálták a szebbnél-szebb etrogokat. Nagyon természetes, hogy ilyen körülmények között, nemcsak a görög, hanem a Palesztinai etrogtermelést is tönkretették volna. Ki tudja, hova vezetett volna a dömpingárban piacra dobott kaliforniai etrog, ha az altonai rabbi nem tiltotta volna meg az amerikai etrog használatát. A tilalom indokolása rendkívül érdekes. A rabbi szerint, az etrognak természetes módon kell nőnie. Miután azonban Amerika a földgömb ellenkező oldalán van, mint Európa, vagyis ha mi a földön állunk, hozzánk viszonyítva az Amerikában termelt etrog gyökerei nem lefelé, hanem felfele nőnek, a koronája pedig lefele tendált, vagyis természetellenes. Szerinte ezért nem használható a kaliforniai etrog. A nagytudású rabbi csak azt felejtette el, hogy ugyanezzel az indokolással Amerikában meg lehet tiltani az izraeli etrog használatát is. Az évtizedek folyamán az Izrael etrogtermelés anynyira kifejlődött, hogy szépségében vetekedik a legkiválóbb minőségű görög etroggal is. Exportálása körül azonban mégis nehézségek merültek fel, éppen egyes rabbik különös álláspontja miatt. Ezek a rabbik a cionizmus ellen harcoltak, ezért megtiltották a ״ cionista etrogok" használatát. Forumilag azzal érveltek, hogy a cionisták nem megbízhatók, s az a gyanú, hogy az etrogot citrommal keresztezik, ami pedig szigorúan tilos. A keresztezéssel az etrog ellenállóképességét fokozzák, azáltal gyümölcse is sokkal formasabb és tetszetősebb. A szentföldi labirinátus az etrog-ültetvények vallásos tulajdonosai számára külön bizonylatot állított ki, de az sem használt sokat. A mai napig, az izraeli etrog legnagyobb konkurrense Amerikában a Jordániai etrog, amelyet a Neture Kártá amerikai exponensei a jordániai háromszög és a Jerieho melletti arab narancsligetekből rendelnek. Szerintük Erec Jiszráél keleti része, amely arab kézben van, szintén szent s az arabok által termelt etrogoknál nem állnak fenn azok a vallási meggondolások, amelyek miatt a cionista etrogokat kifogásolják, azzal nem sokat törődnek, hogy a jordániai etroghasználat jelentős károkat okoz Izrael állampénztárának. Az etrog export- és import problémája csak normális időkben áll fenn. De vannak idők, amikor etrog szabadkereskedelemről szó sem lehet. Ilyenkor a hitközségek vezetői mindent elkövetnek, hogy valamilyen úton-módon etroghoz jussanak. Ez történt 1943-ban Budapesten, a náciuralom idején. Az a veszély fenyegette a magyar főváros zsidóságát, hogy a szűköt ünnepre etrog nélkül maradnak. Ezért Komoly Ottó, a mentőbizottság elnöke és Springmann Samu, a bizottság tagja, levelet küldtek a Konstantinápolyban működő szochnuti mentőbizottságnak, azzal a kéréssel, hogy okvetlenül szerezzenek két izraeli etjogot a budapesti zsidóság számára. A levelet, mint a mentőbizottság egyéb postáját, Grosz Bandi útján továbbították. Ez a Grosz Bandi a magyar kémelhántó kurírjaként dolgozott a második világháború folyamán és gyakran tette meg a Budapest-Konstantinápoly közötti utat. Ugyanakkor busás fizetségért a mentőbizottságnak is kurnssolyálatot teljesített. Springman Samu külön lelkére kötötte Grosz Bandinak az etrog ügy elintézését. Grosz, aki maga is zsidó volt, tudatában volt annak, milyen fontos szolgálatot tesz az etrog elhozatalával a budapesti zsidóságnak. El is kérte Konstantinápolyban az etrogot, azt óvatosan becsomagolva kun־ táskájában helyezte el. Amikor Budapestre érkezett első dolga volt az értékes küldeményt Springmannak átadni. Sprigmann boldogan vette át a zecerji izráeli etrogokat s elvitte a csomagot komoly mérnökhöz, hogy a többi szochnuti postával együtt felbontsák. Könnyen elképzelhető, úgy Komoly mérnök, mint Springmann megdöbenésére, amikor a csomagban két etrog helyett, négy tábla csokoládét találtak, egy kis levélke kiséretében. ״,Remélem, hogy a csokoládénak majd jobban örülnek, mint a két átoromnak. Manci.” Komoly és Springmann érthetetlenül néztek egymásra. Nem tudták megfejteni a rejtvényt, hogyan és miért cserélték ki csokoládéval a várva várt etrogokat. És ki az a "Manci"? Sprigmann Oroszhoz rohant és amikor elmondta neki, hogy valami Manci csokoládéra cserélte ki a két etrogot, Grosz hangos kacagásban tört ki. Majd elmesélte Sprigmannak, hogy Konstantinápoly egyik éjjeli lokáljában néhány hónappal ezelőtt megismerkedett egy Vadkerti Manci nevű magyar táncosnővel, akivel konstantinápolyi tartózkodása alatt, rendszeresen szórakozik. A nő — mondotta Grosz Bandi — kíváncsiságból valószínűleg kinyitotta a táskáját , amikor a két etrogot meglátta, bizonyára úgy vélte, hogy valakinek ajándékba citromot küldtek. A jólelkű lány kivette a két etrogot s csokoládét küldött helyette — gondolván, hogy most Pesten sokkal értékesebb és nehezebben szerezhető be a csokoládé, a citromnál így maradt 1943-ban a pesti zsidóság nagyrósmetrog nélkül, egy konstantinápolyi magyar táncosnő jószívűsége mitt... Irta: Lauber-Mihajlovics Sándor A lakomátlan király XI. Alfonzot mindjárt megszületése után Spanyolország királyává koronázták. Miár egészen kis korában fejlett ״ uralkodói néptudata volt és amikor három és féléves korában az egyik udvarhölgy meg akarta catkölni, szigorúan rászólt: — Madame, a királyt nem szokás csókolgatni... A csecsemőkirály később rakoncátlan sihederré fejlődött, akivel az anyja sehogy se bírt. Egyszer olyan szófogadatlan volt az ifjú király, hogy anyja egy sötét fülkébe zárta. De nem 30- káig maradt ott, mert az ifjú Alfonz király torkaszakadtából kiabálni kezdett: — Éljen a köztársaság, éljen a köztársasági És a királyné, mit tehetett mást, kiengedte fogságából a rakoncátlan király fiát. 1958 X1 Új Keret 3