Uj Kelet, 1959. október (40. évfolyam, 3400-3422. szám)

1959-10-02 / 3400. szám

Ära: 300 יי■-1>י *vtv, 10*3 október 2., péntek ROS-HÄS4NÄ a־# n שדק ר*) .סלק זיתע ■»יי »נ •ת:,לפמ ותש. ,-רגגוזוג :ךרו*,ד אד״ד זוטרמ •יארחא.־ דוד לש :ל'וסה חרמנ שרמ .ם־׳עב י1.א״ ׳זזר בגנה 11 1UL .•vid­yaxo tea UV főszerkesztő Dr. iUETON fi! R N 0■ a szerkesztésért és kiadásért felelős. SIHON DEZSŐ.­­ Kiadó: Ad­trach :’had a 9 utd.. Tel-AviV. Rectov tráneger volt. Schlesinger) 11. sz. Telefon 31677 340­. szám portomovem napilap Ember az atomkorszakban Írta: Dr. Marton Ernő A számvetés ünnepén, amikor még a tradícióktól elrugaszkodott zsidó is tu­­datalatti szorongással gon­­dol a közelgő égi bírásko­­dásra, a zsidó lélek a jövőbe kémlel és onnan várja a fe­­leletet kínzó kérdéseire. Mit hoz a holnap, mit hoznak az elkövetkező évek saját­­maga, családja, a zsidó nép és főleg az emberiség szá­­mára ? Korunk egyik jel­­lemző tünete, hogy még a legegyszerűbb emberek is, akiknek érdeklődési és látó­­köre azelőtt alig terjedt túl családjuk és szülővárosuk határain, most egyszerre világméretekben kezdenek gondolkodik és az egész emberis­ég sorsa izgatja őket. Ne csodálkozzunk ezen. Az atom- és hidrogén­­bomba, az elktronikus agy­­velő, a kontinensközi raké­­ták és világűrhajók korá­­ban, amikor a világ szeme­­ink láttára zsuga■-­ódik össze és a tér, távolság és idő fo­­galmának évezredes egyen­­súlyi helyzete hirtelen fel­­borul, az emberiség sorsa, amelyről azelőtt csak köl­­tők és filozófusok gondos­­koztak, mindenkinek legszi­­gorúbb magánügyévé vált. Egy hirtelen kirobbanó atomháború az egyén sor­­sát éppúgy elintézi­ egyszer s mindenkorra, mint az em­­beriség sorsát. Korunk embereinek lelké­­ben eddig sohasem ismert bizonytalanság és zűrzavar uralkodik. Régebben azt hittük, hogy a tudomány fejlődésével harmonikusab­­bá válik világképünk, mert közelebb jutunk a termé­­szet, a világ titkainak meg­­ismeréséhez. Szinte azt le­­hetne mondani, hogy ennek az­­enkezője következett . A huszadik század tech­­nikai forradalma olyan atomrobbanásszerű tempó­­val lendítette előre a tech­­nikai tudományokat, amely messze meghaladja az át­­lagos emberi szellem befo­­gadóképességét és képzelő erejét. A tudománynak ezek a titkai néhány beavatott mágus és tudományos va­­rázsló ׳'vilégiumaivá vál­­tak־ Az egyszerű, ember, még ha intellektuális fog­­lalkozása is, nem b­­rja már nyomon követni a technikai tudomány fejlődését. Az embe nem tudott lépést tartani a technikai tudásnak ezzel a hirtelen és szertelen szárnyalásával és főleg nem tudta levonni a ׳ előle adódó szellemi, politi­­kai és erkölcsi tanulságokat. Végzetes szakadék és disz­­harmónia következett be a világ technikai valósága és az emberiség erkölcsi ma­­gatartása, életritmusa és szellemi beállo­ttsága­ kö­­zött. Hova vezet a fejlődés út­­ja ? Mi történik, ha a tech­­nikai tudomány a jelenlegi tempóban tovább fejlődik és a szakadék még mélyebbé válik? Nem forog-e fenn a veszélye annak, hogy egy­e­tlan pillanatban az egész emberiség belezuhan ebbe a szakadékba ? ★ Erre a gyötrő kérdésre próbál feleletet adni egy ny­­ír­t tudós nemrég megje­­lent könyvében. Walter Greiling ״ Wie werden wir leben?” (Econ-Verlag, Düs­­seldorf) című tanulmányá­­ban arra a végkövetkezte­­tésre jut, hogy az alapvető technikai felfedezések kora végére közeledik. Greiling szerint majdnem biztosra vehető, hogy a következő száz­­ben nem lesznek olyan alapvető változások a technik­a világában, mint amilyenek az utolsó évszá­­zadban voltak­. Nem azért, mintha már mindent tud­­n­á­nk, a tudni szeret­­nénk, vagy pedig azért,­­ világképünk már tel­­jesen lezárt egészet képez, hanem azért, mert az em­­beri agyvelő teljesítőképes­­ségéből már nem futja, hogy a világmindenség egyre sza­­porodó ellentmondásait meg­oldja és erről gyűjtött tar­­­ztalatait ésszerűen elren­zze. A szerző felveti a kérdést, vajon nincs-e kilá­­tás arra, hogy az ember agyberendezése mégis to­­vább tökéletesedjék és ez­­által lehetővé váljék, hogy holnap megértse azt, ami ma még megfoghatatlan számára. Greiling erre a krdésre eg'' angol tudós v״ ,ászát idézi, aki azt mond­­’־ egy igenis v lehető­­ség egy ilyen fejlődésre, de csak egy millió év múlva. Charles Darwin (a nagy Darwin unokája) ״ A követ­­kező millió év” című k­öny­­vében azt írja, hogy eddig mindig­­ lább egymillió évre volt szükség ahhoz, a­­míg egy élőlény t­ágasabb­­rendű­ mutációvá alakult át. Nem valószínű, hogy a mai emberi agyvelő újabb fejlő­­dési korszaka ennél gyor­­sabb idő alatt következhet­­ne be. Ha nem is fogadjuk el szóról-szóra Charles Dar­­win jóslatát, mégis valószí­­nű­nek látszik, hogy a tech­­no־­­ fáradalom folyamatá­­ban előbb-utóbb hosszabb szünet fog bekövetkezni. Grening szerint a fizika, mint minden természettudo­­mány alapja, már 1900 és 1950 között elérkezett fejlő­­désének legmagasabb foká­­hoz és elérte azokat a hatá­­rokat, amelyeket az emberi app még felfog­, képes. A mechanikai technika a kö­­zeli évs­zedekben valószínű- 1­9­19- ig ugyancsak elér­­kezik fejlődésének csúcs­­p­ntjához, a robotgép és a világűr-utazás tök ־־ tesíté­­sével. A­­ elektro­ technika fejlődése szintén le­he zá­­rulni mindenfajta sugárzás­­nak közvetlenül villamos­­árammá való átalakításá­­val. A kémiai tech­nika fej­­lődése is végetér néhány év­­t 3d ’1־־'Iva, a fotoszintézis, valamint a fényenergiának kémiai energiává való köz­­vetlen ,­alakítása révén. Számomra valósággal meg­­nyugtató gondolat, hogy a technikai forradalomnak eb­­ben az észbontó tempójában némi szélcsendre van kilá­­tás. Az emberiségnek égető szüksége van erre a fegy­­vernyugvásra. Az emberi nem szemmel láthatólag még nem érett meg ,arra, hogy észszerűen, erkölcsö­­sen és az egyetem­­ség ja­­vára tudja felhasználni eze­­kkket a technikai vívjr inyo­­kat. Ís nem születe­ meg az atomkorszak új erkölcs­­kódexe, politikai filozófiája és szociális életsi­­mlélete, amely nélkül ebben ban nem fog lehetni élni. E­zek a generációnak leg­­nagyobb feladata tehát nem abban áll, hogy tovább for­­szírozza a technika ־ fejlődés tempóját, hanem abban, hogy az elért nagy vívmá­­nyok között is megőrizze erkölcsi egyéniségét, emberi mivoltát, magasabb küldteté­­sébe vetett hitét, umaniz­­m­usát. A szellem legjob­bjai­­n­­ kell majd összefogniok, hogy vállvetve munkálják ki emberek és népek békés együttműködésén új tör­­vényeit, az új Bibliát, amely mély meggyőződésem sze­­rint nem lesz más, mint ilyen־ így amolyan form­á­­ban való visszatérő, a régi Bibliához, a zsidó Biblia örök eszményeihez, a pró­­féták látomásaihoz, univer­­zális emberszeretetéhez. És mert kauzális összefüggést látok a Biblia eszmevilága é­s jövő erkölcsrendje kö­­zött, megrendíthetetlenül hi­­szem, hogy ennek az új er­­kölcsi világrendnek a kiala­­kításában Izrael államára is fontos szerep vár. A mi kis Kozmoszunkon, a zsidó világban ugyancsak tanúi voltunk az utolsó év­­tizedek során olyan forra­­dalmi átalakulásoknak, me­­lyekre sem szellemileg sem lelkileg nem voltunk felké­­szül­és amelyeknek igazi megértésében a mai napig is az esem.'־’vek után sán­­tikálunk. Három ilyen, atomrobban­­táshoz hasonló esemény volt nemzedélm­ünk életében, mely alapvetően változtatta meg a zsidó nép arculatát, poli­­tikai, társadalmi és geográ­­fiai helyzetét. Ha nem időrendi sor­­rendben, de jelentőségben az első helyen­­'־ a hitleri idők zsidóírtása. Népünk e h­ar­­mad ősze elpusztult, ami példa nélkül áll még a zsi­­dóság mártiriummal ,déli történetében is. De még a mennyiségi pusztulásnál is nagyobb volt a minőségi­­ sztulás. ’־! a leg­yilkolt egyharmad épezte a zsidó­­ág biológiailag legéleterő­­sebb, népi kultúra szem­­pon­­tból legértékesebb és nemzeti megmaradás tekin­­tetében legszívósabb és leg­­hűségeseb­b észét. Tiszta csoda, רg túléltük ezt a minden idők legkegyetle­­nebb mutációját és a veszt.­ség igazi méreteiről­ még ma sem tudunk ponto­­­­san számot adni magunk­ ■ nak. Talán csak az elkövet-­­­kező generációknak tesz­­ meg a kellő távlatuk ahhoz,­ hogy történelmi érzékkel felmérjék a szerencsétlen­­ség méreteit és levonják az ׳ abból■ adódó igazi tanulsá­­gokat. Korunk zsidó történelmé­­nek másik gigantikus ese­­ménye az amerikai zsidóság hirtelen kialakulása. Ha az amerikai zsidóság a múlt évben meg is ünnepelte fennállásának 300 éves ju­­bileumát, ez a zsidóság lé­­nyegében nem idősebb 70 évnél. Az amerikai zsidók 95 százaléka a múlt század nyolcvanas évei után ván­­dorolt be az újvilágba. E rövid idő alatt kikristályo­­sodott a diaszpóra történe­­tének legnagyobb, leggazda­­gabb 1־ leghatalmasabb zsi­­dó közössége, amelyhez ké­­pest a babilóniai spanyol és orosz­z­­ági diaszpórák va­­lóságos­ eltörpülnek. A fej­­lődés tempója itt is olyan viharos gyorsasággal ment végbe, hogy még e közöség tagjai, sőt vezetői sincsenek tisztában azokkal a lehető­­ségekkel, amelyeket az­­Folyt, a 2. oldalon)■ Anglia meghiusította a második fordulót? London. (STA). — Selwyn Lloyd tegnap választási beszédében azt állította, hogy Anglia 1956. évi beavat­­kozása a szináji hadjáratba megakadályozta az Izrael elleni második fordulót. Chakim Amr tábornok, aki akkor az egyiptomi— szíriai—jordániai hadsereg közös parancsnoka volt, már kiadta a rendeletet, hogy a három ország csapatai el­­induljanak Izrael felé. Amikor Amrnak tudomására jutott, hogy Anglia közbelépett, visszavonta a tám­a­­dási parancsot. ״ Az egyiptomi diktátor gonoszság nem fog minket visszariasztani" Az államelnök ünnepi szózata az ország népéhez Jich­ák Ben Cvi államel­­nök tegnap este üdvözletét­­ ül-­te a új évre Izrael min­den lakosának nemzetiségre és vallásra való tekintet nél­kül. ״ Külön üdvözlöm a hadsereg tagjait, akik őr­­ködnek biztonságunk felett és a határmenti települések mezőgazdáit, akik védőfalai országunknak”, — írja üd­­vözlőlevelében Jich­ák Ben- Cvi. Az államelnök üdvözölte a világ zsidóságát, amely az őshazára függeszti sze­­mét segítségére van Iz­­ráelnek fejlődésében és a szórványok egybegyűjtésé­­ben. Az elmúlt év eseményei­­vel foglalkozva az államel­­nök megállapítja, hogy ״ az eyiptomi diktátor velünk szemben tanúsított gonosz magatartása a Szuezi csa­­tornában nem fog visszaret­­tenteni bennünket. Az arab bojkott ellenére is fokozó­­dott Izrael külkereskedelme és több turista érkezett az országba, mint a tízéves jubileum alatt.” Jich­ák Niszim országos főrabbi újévi köszöntőjében azokkal a problémákkal fog­lalkozik, amelyek az egész világot érintik a tudomány hatalmas fejlődése nyomán és felteszi a kérdést, hogy a holdrakéták ideje nem­ emlékeztet-e a Bábel-to­­rony f­ejére és nem jött-e el az óra, hogy a világ népei magukba száll­janak ? Toledáno rabbi, vallás­­ügyi miniszter újévi üdvöz­­letében annak szükségessé­­ g­ai stémunk 28* Regényfolytatás Keresztrejtvény­ ­ét hangsúlyozta ki, hogy meggyorsítsuk az Izraelben egybegyült törzsek egybe­­olvadásának folyamatát és eltöröljük a választófalakat. Az ünnepi előkészületek m­­ár a tegnapi napon erősen rányomták bélyegüket az or­ság képére. Megindult a népvándorlás faluról-város­­ba és városokból kibucakba. Az üdülőhelyeken az összes szobákat lefoglalták és utolsó kísérletek történtek jó mirráchhelyek biztosítá­­sára a templomokban. Éj­­latban hiány volt munkás­­k­­ekben, mert az ideigle­­nes dolgozók mind hazare­­pültek és ezt különösen az éjláti kikötő szenvedte meg. Ezzel szemben az újévi turistaforgalom rendkívül U­yha és az éjláti szállo­­dákban n־״ g tegnap is le­­hetett szobát kapni. A luddi repülőtér az utób­­bi napokban méhkashoz ha­­sonlított és a forgalom a tegnapi napon érkezett el cso­pontjához, amikor egy­másután érkeztek meg a repülőgépek, tömve turis­­tákkal és az ünnepe­ire ha­­zaérkező izraeliekkel. Tege­p éjfélig semmine­­mű amnesztiát sem hirdet­­t a­­ ünnep alkalmából, ha az országos börtönfelügyelő­ség egyszeri soronkívüli lá­­togatást engedélyezett az ünnepekre. Laszkov tábornok vezér­­kari főnök napiparancsban , közölte a szárazföldi, légi és tengeri erők tisztjeit, al­­tisztjeit és katonáit az új­­esztendő alkalmából. A tá­­born­ok külön üdvözletét küldte a tartalékos hadse­­reg tagjainak. Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadserege fölött Negyvenperces katonai felvonulás és 700.000 munkás ״ béke­menete*׳ a pekingi jubiláris ünnepségen Tokió­ (UPI).­­ A kom-­ munista Kína, amely a vi­­lág legnagyobb hadserege fölött rendelkezik, tegnap látványos katonai parádé­­val ünnepelte rendszere fennállásának tíz éves év­­fordulóját. A 40 percig tar­tó felvonulás után 700 ezer munkás haladt el „béke­­menetben” Peking utcáin. Az ünnepségen csak a kí­­nai sajtó és rádió, valamint a Tass szovjet hírügynök­­ség munkatársai vannak jelen, az amerikai újság­­írók nem kaptak beutazási engedélyt Liu Pau mar­­sall, Kína új hadügyminisz­­tere ünnepi beszédében azt mondotta, hogy a parádé vidám és ünnepi légkörben folyik és a kínai népnek azt az erős akaratát fejezi ki, hogy az országot az évek során a világ első ipari ha­­talmává tegye. A felvonulás előtt Chrus­­csev is beszélt és kijelen­­tette, hogy a kommunista világnak „nem szabad a kapitalista rendszer szilárd­ságát erőszakkal próbára tenni”, mert ennek követ­­keztében a kommunista vi­­lág elvesztené az egész vi­­lág támogatását. Amerika hivatalosan nem volt képviselve az ünnep­­ségen, de a pekingi rádió felolvasta az amerikai kom­munista párt üdvözletét, a­mely többek között azt kö­­veteli, hogy az Egyesüt Államok vonja ki a 6'*." flottát a formozai szoros­­ból. Politikai körökben még nem tudnak arról, hogy Chruscsev ■י,־--eresen inter­­veniált-e a pekingi kor­­mánynál az öt amerikai tiszt érdekében. Chruscsev tudvalevőleg megígérte Eisenhowernek, hogy igyek­szik majd rávenni a kínai­­ vezetőket, helyezzék sza­­­­badlábra azt az öt ameri­­­­kai tisztet, aki még a ko­­­­reai háború óta van kínai eljuttatta India válaszét Csu En-Laj kínai minisz­­terelnök legutóbbi jegyzé­­kére. A két miniszterelnök az indiai—kínai határkonf­­liktus legújabb fejleményei­ről váltott jegyzéket. Az indiai választ Chruscsev pekingi tartózkodása ala­tt fogják átnyújtani és való­­színű, hogy a kínai—indiai­­ konfliktus problémája is felmerül a Szovjetunió és Kína miniszterelnökeinek­­ megbeszélésein.­­ Az Egyesült Arab Köz­­társaság pekingi diplomatái bojkottálták a katonai dasz 94 oldalon) Egymilliárd dollár alaptőkével létesítik az új nemzetközi pénzintézetet a fejlődésben elmaradt országok támogatására Washington (UPI). A Nemzetközi Valutaalap tegnap egyhangúlag elfo­­g­ta az Egyesült Államok javaslatát nemzetközi fej­­lesztési társaság létesítésé­­re a fejlődésükben elmaradt államok támogatására. Az intézmény, amelynek neve International Development Founnd, a Világbank szer­­vezete lesz és alaptőkéje e­gymilliárd dollár, amelyből kedvező feltételek mellett és helyi valutában visszafi­­zetendő kölcsönöket fognak folyósítani. A nemzetközi valutaalap igazgatói utasí­­tották a Világbank vezető­­ségét, hogy fogalmazzák m­eg az új intézmény alap­­szab­lyait. A­atározatot a Világ­­bank és a Nemzeti Valuta­­alap konferenciájának utol­­só plenáris ülésén hozták AZ ni min XHTBrnfiyte.i mpttM• SZERKESZTŐSÉGE KIADÓHIVATALA ÉS NYOMDÁJA ezúton kíván békés, jó eszi־ °mrlef הביתכ 1הםיתח ט1הב összes olvasóinak, hirdető- és üzletfeleinek, továbbá Izraelben és a szétszóratásban élő minden zsidónak.

Next