Uj Kelet, 1968. április (49. évfolyam, 5989-6013. szám)
1968-04-22 / 6006. szám
Vallásos elévároska a Negevben: Netivot ״ tuniszi" tanácselnöke magyarul ad ... Netivot hatezer lélekszámu elévároska a Negev északi részében. Askelon és Beér-Léva közötti út mentén fekszik, 30 kilométerre a Negev fővárosától. Két jellegzetes, sajátságos vonással bír, amelyek megkülönböztetik a többi északnegevi fejlesztési városkáktól, Ofakimtól, Szderottól, Kirját-Máláchitól: az egyik az, hogy lakosságának 90 százalékát északafrikai olék alkotják. 60 százalék marokkói, 30 százalék tuniszi olé és csak 10 százalék az európai származású zsidó, míg a fejlesztési városkák demográfiai összetétele, a hivatalos statisztika szerint, 67 százalék a szefárd zsidóság és 33 százalék a többi törzsek fiaiból, illetve az ország szülötteiből tevődik össze. Netivot másik speciális jellege az, hogy vallásos városka. Polgárainak nagy többsége a Mizráchi—Hápoél Hámizráchi mozgalomhoz tartozik és ennek megfelelően politikai s kulturális életét, intézményeit s iskoláit vallásos nézetek szerint irányítják. Netivot 13 éves fennállása alatt soha nem merült fel a „szombati közlekedés” kérdése, vagy a vendéglátó üzemek péntek esti, szombati nyitvatartásának dilemmája. Ezek a problémák nem bolygatták meg a városka életét, mint más helyeken és így elkerülték a komplikációk, a nézeteltérések a vallástalan és a hithű rétegek között. Mint például a szomszédos Ofakimban, ahol hosszú hónapok óta dúl a közéleti vihar a városi fürdő felépítése körül, közös legyen-e, vagy külön a nőknek és külön a férfiaknak ? A Netivotban egyáltalán nem képezte vita tárgyát a fürdő kérdése, mert magától érthetődő követelmény volt, hogy ne épüljön fel közösfürdő. Nálunk inkább akörrül folyt a vita, melyik megoldás a jobb: a strand délelőtti használata a nőknek és délutáni fürdőzés a férfiaknak, vagy hetenként három fürdőnapot adni a nőknek és három napot a férfiaknak? Végül is, a harmadik megoldást választottuk: a most épülő városi fürdőnket, egy pár hónap múlva amikor elkészül, egyidőben veheti majd igénybe mindkét nembeli közönség, mivel a medencét egy fallal ketté választjuk — magyarázza Chájim Ben-Ali, Netivot tanácselnöke — magyarul„ Igaz, egy kicsit „kerékbe töri” a szavakat, mint általában a magyar zsidók szábre csemetéi, — de azért érthetően fejezi ki magát. De miután bemutatta a tudóm, mégis áttér a héberre: — Tuniszi származású vagyok. 1947-ben a Bné Akibá vallásos cionista mozgalom oktatójaként működtem Cipruson és az ott internált, koncentrációs táborokba zárt magyar zsidóktól tanultam meg magyarul. Annyira elsajátítottam a nyelvet, hogy később összejöveteleinken, amikor nem bírtam kivárni a tolmács fordítását, magyarul adtam elő mondanivalómat, írni, olvasni is megtanultam. Azóta már sokat felejtettem: itt Netivotban nincs kivel gyakorolnom sem a magyar, sem a jiddis nyelvet, amelyet ugyancsak Cipruson tanultam meg. 1961 ÓTA NETIVOT TANÁCSELNÖKE Chájim Ben-Ali a negevi Gilát mosáv alapító tagjai közé tartozott, majd később a szomszédos Bét-Hágedi falu ügyeit vezeti. 1961 óta áll Netivot élén. 1965-ös municipális választások megerősítették tisztségében: pártja négy mandátumot kapott a kilenc tagú községi tanácsban. És a két önálló helyi vallásos lista egy-egy képviselőjével együtt szilárd alapokon nyugvó koalíciót hoztak létre, az ellenzéket jelető két Maárách és egy Ráfi tanácsossal szemben. De mint kitűnik, Netivotban a „túloldalhoz” tartozó tanácsosok is többé-kevésbé, a vallásos irányzat pártolói... — Mik a problémák Netivotban? — Az iparosítás terén lemaradtunk. Munkásaink nagy többsége a mezőgazdaságban van foglalkoztatva és az idénymunkák befejezésével munkanélküliség lép fel. A visszás helyzet javítására erőfeszítéseket teszünk ipari üzemek létesítésére a városkában. A tervek szerint egy pár hónap múlva már megnyitja üzemét a helyi bútorgyár és tárgyalásban állunk az illetékesekkel egy konzervgyár, valamint egy varroda létrehozására is, ahol 60 asszony talál majd foglalkoztatást. — Gondot okoz a városka vezetőségének a leszerelt katonák munkához juttatása is — folytatja a tanácselnök. — Többségük semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik és a munkaügyi minisztériummal közösen szakmai átképző tanfolyamokat állítunk fel a részükre. Nem kis fejtörést okoz a városka új lakosokkal való feltöltése is. 250 szép, modern kivitelű, emeletes lakás áll jelenleg üresen, várva az új dlékra. Netivot állandóan épül, fejlődik. A most jóváhagyott új költségvetésünk két millió hétszázezer fontot tesz ki. Azonkívül két millió fontos fejlesztési költségvetést is kidolgoztunk. Ez utóbbiból építjük fel a fürdőt, az új ifjúsági központot, sportpályákat létesítünk és megnagyobbítjuk a kultúrházat, nem is szólva az iskolák és vallási intézmények fejlesztéséről. AMERIKAI ÖNKÉNTESEK NETIVOTBAN Mi hiányzik még a városkában? — Nincs gyógyszerészünk, fogorvosunk, szociális dolgozóink , más szabad foglalkozású emberekben is hiányunk van. Jelenleg 6 egyetemi végzettségű amerikai, illetve kanadai önkéntes teljesít szolgálatot Netivotban, a Szochnut által szervezett „Népni Szolgálat” keretében. Angol nyelvet tanítanak az iskolákban és szociális munkát végeznek. Nagyon meg vagyunk velük elégedve és azt szeretnénk elérni, hogy egy éves szolgálatuk letöltése után, itt maradjanak. Ketten már közölték, hogy Netivotban telepednek le és nem térnek vissza családjukhoz, további két fiatal tanítónő most mérlegeli az itteni lehetőségeket. Kapcsolatuk a lakossággal nagyon szívélyes és megbecsülik őket• Minden péntek este és szombaton másmás család látja őket venvendégül otthonukban. — Egy beér-sévai személyiség nemrégen azt tanácsolta nekünk — folytatja Chájim Ben Ari — hogy építsünk „díszkötöket” a városkában, ha azt akarjuk, hogy az önkéntesek jól érezzék magukat és Netivotban maradjanak. Megmondtuk neki: téved... Mert diszkóteket találhat eleget Amerikában is. Nem azért jöttek Izraelbe, itt tartalmas, zsidó életet, atmoszférát, zsidó miliőt kerestek. A hagyományok tiszteletére vágyódnak, a szombat és az ünnepnapok békéjére, ragyogására. Mindezt megtalálták Netivotban... — Ami pedig a „diszkótéket” illeti — nem vagyunk ellene ennek az intézménynek — mondja búcsúzóul Netivot tanácselnöke. — Ha ilyen kérés érkezne a városka fiatalságától, nem elleneznénk felállítását, azzal a feltétellel, hogy péntek este, illetve a szombat kimeneteléig zárva maradjon. Tudjuk, hogy a mai fiatalságnak már más követelményei vannak, mint az öregeknek. De azt hiszem, ezt a kérdést magam is jól ismerem és tudom, mit akarnak fiataljaink ugyanis — kilenc gyermekes apa vagyok ... Boros György CHÁJIM BEN-ARI Netivot tanácselnöke ABNÉ HERZL közleményei TEL-AVIV Levélcím: POB. 4472. ★ Figyelem! A mára, ápr. 22־ re jelzett vezetőségi ülés technikai okok miatt elmarad és annak megtartására jövő hétfőn, április 29־ én kerül sor, este fél 8 órakor. Jótékonycélú klubdélutánunkat 1968 április 24־ én, szerdán d. u. 5 órakor kezdjük, Basel־ u. 54. illen Oviról sarok) Bét dr. Goldstein címen. Háziasszony: Glück Etus, szeretettel várja kedves barátait, közönségünket. Jöjjenek el minél többen. SÍRÁZY OPERA Hétfő, április 22., TRUBADÚR A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA Előadások kezdete 4.30-7.15-9.15 AIRENBY: A rablás ARMON DAVID: Vissza a bűnhöz BEN JEHUDA: A szabadság foglyai CHEN: Rosie CINERAMA: Hat nap ESZTER: Menekülés Taigából GAT: Játékok GORDON: A nagy akció CAFON: Távol a forrongó tömegtől OPHIR: Mellékutca HÓD: Tuvia és hét lánya MAXIM: Vivre la Vie MUGRABI: Bonnie és Clyde ORION: Fel a levezető lépcsőkön PEER: Élni minden áron TCHÉLET: Koldusopera TEL-AVIV: Doktor Doolittle SDEROT: A babák völgye VARON: A puska órája BAT-JAM SAVYON: Vad ifjúság OREN: A fekete orchidea BAT-JAM: Szerelem és szirtákl ־----------------- BANK ISEAEL közli: 68. április 24־ én, szerdán a következő sorozatok kerülnek kibocsátásra: A sorozat Ára1000.-°IL-érmelt Évi Jövedelem netto 18 HÓNAPRA 961,10 7,25% 12 HÓNAPRA 97875%־ 6 92־ 6 HÓNAPRA 9916,25% 52־ ? HÓNAPRA 9965,75% 92־ A keddig benyújtott megrendelések előjogot élveznek a heti kibocsátásból kaphatók — az összes bankokban és a tőzsde tagjainál. VElyPÉGEPIKs BASCH ELIEZER, a montreali zsidó írók és újságírók szervezetének főtitkár® Szülővárosában, Máramarosszigeten mozgalmi újságírással kezdte pályáját. A földalatti cionista szervezet egyik orgánumát szerkesztette. A Somér Hácák — a baloldali zsidó ifjúság organizációjának egyik vezetője volt. Büntető munkaszolgálatra hívták be, s szerencsétlen fordulattal Szibériába került. Nyolc felejthetetlen évet töltött a pokolban. Ott lett belőle író. A mai napig sincs más témája. A Szibériában gyűjtött élményeit dolgozza fel. Nagy magazinok közük Kanadában — folytatásokban — ezeket az írásokat. Irodalmi és publicisztikai elemekből építi fel munkáit, nemcsak a zsidó olvasók kísérik figyelemmel. Rövidesen Izráelben is megjelenik egy könyve, Jiddisül. Szigeti emlékeket dolgoz fel a lapjain. Az irodalmi téren is aktív szigeti landsmannschaft adja ki. Már hosszabb ideje betölti a titkári posztot a montreáli zsidó írók és újságírók szervezetében. Hetven tagjuk van, jórészük a jiddis sajtóban dolgozik, de angolul és héberül író kollégák is rendszeresen eljárnak az üléseikre. Nem érdekképviseleti jellegű a szervezetük, inkább egyféle szellemi közösség kialakítása folytonos erősítése a céljuk. Ebből a célból előadásokat, tanulmányi napokat rendeznek. És hathatósan segítik egymás alkotó munkáját. Az elnökük nagyhírű ember a zsidó világban: Mejlách Rávics, az író és költő. Társelnöknőjük, a jiddis költszet egyik legjelentősebb személyisége, Ráchel Korn. Basch Eliezer a harcos publicisztikát és a vészkorszakot állandóan napirenden tartó mamoár-irodalmat képviseli, mint a szervezet főtitkára. És van egy másik funkciója is. Hebraista lévén ő a montreáli zsidó könyvtár héber osztályának a vezetője. Közel százezer könyvet gyűjtöttek össze. Egy fél évszázaddal ezelőtt vetette meg a kanadai zsidó közösség e fontos intézmény alapjait. A világvárosban néhány tucatnyi ember beszél héberül. De hetente összejönnek, vitatkoznak, beszélgetnek, egymásnak ajánlják az új héber könyveket. Közöttük érzi magát otthon Basch Eliezer. Ez az ő világa. Izraeli útjának egyik célja — feladja a könyvrendeléseket a különböző kiadóknál. Az a tapasztalata, hogy szeretik Izráelben a külföldi héber olvasót. Különösen akkor, ha dollárral fizet. Mint egy kanadai katonatiszt. (bene) NAPRÓL - NAPRA A nagykövet bocsánatkérése Hans Tabor volt dán külügyminiszter, aki a Biztonsági Tanács soros elnöke volt a hatnapos háború idején, múlt heti izraeli látogatása alkalmával drámai részleteket elevenített fel ezekből a napokból. Hans Tabor, aki UNO-szolgálata idején szoros baráti kapcsolatokat létesített Gideon Rafaellel, többek között elmondotta, hogyan folyt le június 5-ike az UNO-ban, illetve saját rezidenciáján. .. Gideon június 5-ikén, hajnali 3 órakor felébresztette az egész családot és a feleségemnek, aki a szokatlan időben érkező telefoncsengésre válaszolt, azt mondotta, az ügy annyira sürgős, hogy még arra sincs ideje, hogy elnézést kérjen a zavarásért. Közölte, hogy a Közelkeleten háború tört ki. — Barátságunk első periódusában — folytatta Tabor, — nem tudtam, őszinte ember-e Gideon, vagy pedig rendkívüli képességekkel megáldott diplomata. Minden alkalommal, amikor az arab diplomaták elmondották nekem a ,,tényeket”, utána megjelent Gideon, aki pontosan a fordított verziót adta elő, de ezt a lehető legmeggyőzőbb módon tette. Furcsa helyzet állt elő, amikor elmondottam Gideonnak, hogy június 5-ikén az egyiptomi nagykövet állandóan bocsánatot kért, amiért Egyiptom már elpusztította Tel-Avivot és Haifát, összes lakóival egyetemben. El Kuni egyiptomi UNO- delegátus „beismerte”, hogy a világ közvéleményében valószínűleg visszatetszést fog kelteni az Egyiptom által kreált harci tény, de nem volt más kiút... Gideon Ráfael persze egészen más megvilágításban adta elő a helyzetet, én pedig tátott szájjal hallgattam. Nem tudtam eldönteni, Gideon és El Kuni között ki a tehetséges színész és ki mond igazat. Egy-két napon belül azonban már megtudtam a valóságot. 1968 IV 2 Új Kelet 5 Haifai Elérkezett a tavasz, a pészách ünnepe és azzal együtt a súlyos sárár, valamint a kellemetlen illatok korszaka. A Haifa keleti részében élő polgárok az utóbbi időben éjjel sem tudnak aludni, mert a környező gyárak orrfacsaró bűzt produkálnak. A probléma már megjárt különböző fórumokat, kormányhivatalokat és közéleti bizottságokat, de megoldást még nem találtak. illatok A Kneszet gazdasági bizottságának egyik tagja a napokban véletlenül Haifán járt és alkalma volt személyesen is meggyőződni a helyzet tarthatatlanságáról. Jellegzetes fintor kíséretében megjegyezte: " Úgy látszik, a Máltán, a légszennyeződés elleni harcra alakult közéleti tanács még nem terjesztette ki működését Haifára ...