Uj Kelet, 1972. július (53. évfolyam, 7284-7309. szám)

1972-07-02 / 7284. szám

Első­­sajtóértekezlet 13 hónapja NIXON BEJELENTETTE A VIETNÁMI BÉKETÁRGYALÁSOK ÚJRAFELVÉTELÉT „Nem okozhatunk aggodalmat közelkeleti barátainknak” Richard Nixon elnök izraeli idő szerint pénteken hajnal­­ban 3 órakor rendezte első sajtóértekezletét 1971 májusa óta és kijelentette ,hogy július 13-án újra megkezdődnek a viet­­námi béketárgyalások ,amelyek Párizsban folynak. Sem az egyik, sem a másik fél nem kötötte semmilyen fel­­tételhez a tárgyalások újrafelvé­­telét. Az amerikai légihaderő nem hagy fel az északvietnámi célpontok bombázásával, de ■Ni­­xon hangsúlyozta, hogy csak ka­­tonai jellegű célpontokat támad­­nak a bombavető gépek. Ez nem foglalja magában a gátakat és zsilipeket, ami — Nixon szerint — humanitáris megfontolások­­ból történik. A minden amerikai rádió és televíziós hálózat által egyidejű­­leg sugárzott sajtóértekezlet kere­tében Nixon azt is kijelentette, hogy Amerikának fenn kell tar­­tania katonai erejét, nehogy felesleges aggodalmat okozzon szövetségeseinek és barátainak, elsősorban a Közelkeleten, ahol fennáll a szovjet katonai ka­­land komoly veszélye. Az amerikai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy csak a világ má­­sodik legerősebb nagyhatalma legyen, mert kötelezettsségei van­nak más államokkal szemben. A pekingi és moszkvai tárgyalásaira vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondotta az elnök, hogy a kommunista államokat olyan emberek vezetik, akik tisztelet­­tel viseltetnek az erő iránt■ Nixon elnök dicsérő szavakkal emlékezett meg Spiro Agnew al­­elnökről, akit többek, között „bátor embernek” nevezett, de ki­térő választ adott arra a kérdés­­re, vajon másodízben is Agnew­val együtt akarja-e jelöltetni ma­­gát. A Republikánus Párt augusz­tus második felében egybeülő kongresszusa előtt azonban Ni­­xonnak erre vonatkozólag is nyil­vánosságra kell hoznia döntését. Ugyancsak dicsérte Nixon John Connally volt pénzügymi­­nisztert is és ennek nyomán az újságírók azt a benyomást szerez­­ték, hogy esetleg Connally lesz a követ­­kező alelnök-jelölt Agnew he­­lyett. Az Egyesült Államok és Észak Vietnám közötti béketárgyalások újrafelvételével kapcsolatban azt mondotta Nixon, hogy Amerika abban reménykedik, Észak-Viet­­nám ezúttal komolyabb és az eddiginél konstruktívabb hozzá­­állást fog tanúsítani. Az egyik újságíró azt kérdezte Nixontól, vajon hiszi-e, hogy a vietnámi ellenségeskedések befe­jezést nyernek jelenlegi kadencá­jának vége, tehát január 20 előtt Válaszában Nixon hivatkozott az amerikai hadsereg létszámának csökkentésére, valamint az ameri­kai békejavaslatokra és­­ismétel­­ten kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyetlen feltételt utasít kategorikusan vissza: kommunista rezsim rá­kényszerítését Szaigonra. Abban az esetben, ha Észak- Vietnám hajlandó lesz konstruk­­tív és komoly bértárgyalásra — mondotta — úgy lehetőség van arra, hogy hosszú idővel január 20 előtt befejeződjön a vietnámi háború. Ha azonban nem lesz komoly tárgyalás, úgy Amerika folytatja a jelenlegi eszközök igénybe vételét, beleértve a vízi utak elaknásítását, ami elenged­­hetetlenü­­l szükséges az ott har­­coló amerikai egységek m­egvé­­delmezésére. Arra a kérdésre válaszolva, va­­jon harcképes lesz-e a dél-viet­­námi hadsereg az amerikai tá­­mogatás nélkül, Nixon azt vála­­szolta, hogy a dél-vietnámi erők szépen harcolnak a szárazföldön, míg a légiharcban résztvevő re­­pülőgépek 40 százaléka dél-viet­­námi. Megemlítette még, hogy pillanatnyilag Szaigon h­adsere­­ge kezdeményezi az offenzívát. A fegyverkezés ellenőrzéséről szólva, azt mondotta Nixon el­­nök, hogy a moszkvai egyezmény igen nagy fontosságú, mert így most nem kell további 15 mil­­liárd dollár jóváhagyását kérni a Kongresszustól az­­ atomfegyver fejlesztése céljaira. , A Szovjet­­unió tervbe vette mintegy 1000 rakéta elleni rakéta és 90 ten­­geralattjáró építését, aminek kö­­vetkeztében az Egyesült Államok öt éven belül elmaradt volna a Szovjetunió mögött katonai té­­ren, ami súlyosan veszélyeztette volna biztonságát és indokolt ag­­godalmat keltett volna Amerika szövetségesei körében. A moszk­vai egyezmény — hangsúlyozta — az első lépés a világbéke felé és most­­elérkeztünk a második stádiumba, amelynek keretében minden támadó fegyver előállí­­tását tiltó egyezmény aláírására kell törekednünk.­­ Sajtóértekezlete befejező részé­­ben az amerikai elnök enyhe, de határozott bírálatot gyakorolt a felsőbíróság halálbüntetést törlő határozata felett. Nixon azt mondotta, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bí­­róságának elnöke ítéletét olvas­­va ,az a benyomása, hogy nem minden esetben érvényes a halál­­büntetés eltörlése. Így például, vé­lem­énye szerint, nem szabad el­­törölni a halálbüntetést igen sú­­­­lyos bűncselekményekre, mint em­berrablás, vagy légikalózkodás.­­ Ilyen bűncselekmények esetében nagy szükség van az elrettentésre és az elnök véleménye szerint a halálbüntetés az egyetlen komoly­­ elrettentő eszköz, habár elisme­­ri, hogy a halálbüntetés kegyet­­len és embertelen büntetési for­­ma. NIXON ÉS AGNEW Komoly és konstruktív tárgyalások . íjÉstiWik­­in­él Halasszuk későbbre a válságot ! A publicisták helyzetmagyará­­zata szerint nem javul, inkább romlik a helyzet, ezen a héten elmélyül a kormányválság. Nagy kár. Sok mindenre van most szükségünk, de minél keve­­sebb válságra. Ezért jó­­tennék az illetékesek — a független libbe­­rális párt, a Mápám és másrészt az Águdát Jiszráél vezet­ni, illet­­ve személy szerint Lőrincz Siomo képviselő úr —, ha későbbi idő­­pontra halasztanák azoknak a Vastag­a­t. Egyre több a telefon-előfizető, a telefonkönyv évről-évre vasta­­gabb. Mi, jeruzsálemiek, akik az esetek 80 százalékában helyi be­szélgetéseket folytatunk, kényte­­lenek vagyunk a vastag, orszá­­gos telefonkönyvet kezelni, s ez nem praktikus. Szigorú büntetést a két Hamisított Parker-töltőtollat árulnak az utcán, potom 2 font­­ért. Könnyen látható a különb­­ség, de mégsem veszi mindenki észre, az emberek jóhiszeműek, s szívesen vásárolnak, ha azt hiszik, hogy valami „mec­je” birtokába kerülnek. Más cikkeket is árusítanak az utcán, amelyeknek forgalomba hozása a közönség félrevezetésé­­re épül. Különféle hamisítványok­politikai lépéseknek megtételét, amelyek elmélyítik a válságot. Eddig megvoltunk úgy-ahogy a jelenlegi házassági jogszabá­­lyokkal és a „Ki a zsidó?” kri­­tériumaival — amelyek helyessé­­géről vitatkozni lehet —, de csak vitatkozzunk egyelőre. Vitassuk meg jól, alaposan ezeket a prob­­lémákat, minden oldalról. Csak a válságot halasszuk későbbre. Weisz Mose, Tel Aviv, R. Kalisher t­­ efonkönyv Véleményem szerint helyes vol­­na, ha a postaügyi minisztérium a három nagyváros számára he­­lyi, tehát csak a jeruzsálemi, tel­­avivi és haifai számokat tartal­­mazó­­ telefonkönyvet is kiadna. Blechner Jenő, Jeruzsálem ínség félrevezetőinek í­ ra, aztán gyárilag leértékelt, hi­­bás árukra gondolok, amelyeket jó minőségű portékaként sóznak a gyanútlan vásárló nyakába. Meg kellene szervezni ezen a téren a piac ellenőrzését és meg kellene büntetni — mégpedig szi­­gorúan — a közönség félreveze­­tőit! Kertész Noémi, Rámát-Gán, Hároe 96. A Rotary-klubok 12. körzeti közgyűlésén a Carmel Rotary kapta az évi díjat azért, mert kiváló tevékenységet végzett a sofőrök és a járókelők körében a köz­­úti óvatosság és udvariasság előmozdítására. Képünkön (jobbról-balra): W. Zelt­­ner tel-avivi törvényszéki bíró, a Rotary körzeti kormányzója, M. H. Levin, dr. Popper és W. Aprowitzer, a Rotary Carmel elnöke, amint átveszi a díjjal járó zászlócskát PÁRIZSBAN ISMÉT ÜZEMBE HELYEZIK A GUILLOTINET Ápolónő és kereskedő meggyilkolása miatt halálra ítéltek két vádlottat • Három év óta első alkalom­­mal Franciaországban rövidesen ismét működtetik a guillotinet, miután a párizsi bíróságon ha­­lálra ítéltek két férfit, akit abban találtak bűnösnek, hogy megöl­­tek egy túszként fogva tartott ke­­reskedőt és egy ápolónőt. A tár­­gyalóteremben helyet foglaló kö­­zönség spontán tapsviharral üd­­vözölte a halálos ítéletet, habár az országban továbbra is vita tárgyát képezi a halálbüntetés el­­törlésének kérdése. A gyilkosság az egyik fegyház falain belül történt, ahol a két vádlott — mintegy 10 hónappal ezelőtt — halálra szurkálta a két túszt. Ezt megelőzően a vádlot­­tak szökést kíséreltek meg és en­­nek során ejtették foglyul a ke­­reskedőt és az ápolónőt, akikkel a börtön rendelőjébe zárkóztak. A börtönhatóságok nem tettek eleget követelésüknek, hogy ad­­janak nekik autót és fegyvert és tegyék lehetővé szökésüket, ha­­nem utasítást adtak megtámadá­­sukra, mire a két fegyenc meg­­gyilkolta a túszokat. Egyiküket előzőleg életfogytiglanra ítélték, mert fegyveres rablás során meg­­ölte egy zsidó orvos feleségét.­­ Bűntársa 20 éves börtönbünteté­­sét töltötte fegyveres rablás miatt. A bűnper igen nagy port vert fel Franciaországban és feltétele­­zik, hogy Pompidou elnök ezút­­tal első alkalommal jóváhagyja a halálos, ítéletet, habár elnöki ki­­nevezése óta eddig mindig meg­­kegyelmezett. A halálos ítéletet Párizsban ugyanazon a napon hirdették ki, amikor az Egyesült Államokban a felsőbíróság törvényellenesnek­­ minősítette és végleg törölte a halálbüntetést. WWWVVVV>An/VVVWWWVVWWVVVVWVV\nA<VVVWVVWVVVV*TVVVVVVVVVVVWVVWWVVVVWVWVVVVVVVWW¥WWV Egy halász a Kineretbe fulladt Niszim Erez 29 éves tibériási halász csütörtökön este a Kine­­retbe fulladt. A szerencsétlen embett három gyermek apja, a víz alá ment, hogy kiszabadít­­son egy hálót, amely a fenékbe­­ akadt, de többé nem jutott ki 1 a1 víz felszínére.­­ Okamoto az ügyvédnél­: »Japán bíróság elé akarok állni -mert Izraelben nincs halálbüntetés« Max Kricsman ügyvéd órákig tartó beszélgetést folytatott védencével Kozo Okamoto, a luddi vér­­fürdő egyetlen életben maradt japán terroristája csütörtökön órákig tartó beszélgetést folytatott kirendelt ügyvédjével, Max Krics­mannal, aki a rámlai fegyházban látogatta meg védencét. „Jár ne­­kem a halálbüntetés és ezért azt akarom, hogy japán bíróság ítél­kezzék felettem, mert Izraelben nem létezik halálbüntetés” — mondotta többek között Oka­­, moto. A japán terrorista aránylag jó hangulatban volt és hajlandó­­nak mutatkozott arra, hogy együtt­működjék ügyvédjével, akivel há­­rom órán át beszélgetett, David Rotlevy, a másik kirendelt védő ügyvéd jelenlétében. Ugyancsak jelen volt az álla­­mi pszichiáter. Okamoto sokat beszélt és semmit sem tagadott. A beszélgetés tolmács segítségé­­vel folyt, aki a tel-avivi japán nagykövetség alkalmazottja. Azt mondotta, hajlandó írott megha­talmazást is adni ügyvédjének, hogy ne legyenek procedurális nehézségek, amikor megkezdődik bűnpere. A két ügyvéd azonban most nehéz helyzetben van, mert jogi szempontból az a kötelességük, hogy mindent megtegyenek an­­nak érdekében, hogy védencük minél enyhébb ítéletet kapjon, maga a védenc azonban a leg­­súlyosabb büntetést követeli. Ilyen körülmények között a két ügyvéd valószínűleg lemond arról, hogy Okamoto meghatalmazását kérje és a bíróság döntése alapján foly­tatja tevékenységét. I Kozo Okamoto a beszélgetés folyamán azt is megkérdezte, le­­­­hetséges-e, hogy japán védőügy­­i védet rendeljenek ki, aki Krics­mannal és Rot­évyvel együttmű­­­ködve tevékenykedne. Ezek azon­­­­ban megmagyarázták neki, hogy az izraeli törvények nem teszik­­ lehetővé külföldi védőügyvéd­­ megjelenését bármilyen bíróság­­ előtt.­­ Valószínűnek tartják, hogy a­­ bűnper július közepén nyílik­­ meg az egyik katonai táborban. Kóser cserkeszek A felső-gálili Dison szö­­vetkezeti falu vallásos isko- lájának végzett növendékei között van egy, a falu kö­­zelében lakó cserkesz csa- lád két gyermeke. Ezek a gyermekek. Ugyanúgy mint társaik, kápelivel a fejükön tanulnak és alaposan elmé­­lyednek a Talmud-tanulmá­­nyokban. A gyermekek be­­folyásának köszönhetően, a szüleik kóser háztartást ve­­zetnek és apjuk, aki vadá­­szattal foglalkozik a gálibi hegyekben, sok alkalommal házon kívül kénytelen elké­­szíteni a húst. /wwwyyyvvwwwvwvwvwwywwvvyvwvv׳ SALAMON MOSE FŐKÁNTOR ז ל ÁZKÁRÁJA Négy éve annak, hogy Reb Mose Salamon, Kirját Moszkin főkántora, váratlanul elköltö­­zött az élők sorából. A Jahrzeit alkalmából ma, vasárnap dél­­után, a rokonok és barátok ösz­­szegyűlnek a cur­sálemi temető­ben, hogy leróják kegyeletük, és emlékezzenek a népszerű kán­torra, a csupaszív emberre és a derék, hű zsidóra. Salamon főkántor, aki Mára­­marosszigetről származott, a második világháború idején családjával együtt végig szen­­vedte Transznisztria szörnyű­­ן­ségeit, majd az ötvenes évek ele­­jén alisjázott és Kirját Moszkvi­­ban telepedett le. Halála súlyo­­san megrendítette feleségét, Lin­­ka asszonyt, aki képtelen volt beletörődni a megváltozhatatlan ténybe. Néhány hónappal eze­­lőtt — szívében mélységes gyász­szál — ő is örök álomra huny­­ta le szemeit. Néhai Salamon főkántor fia, Ávrahám, a Rádió zenei műso­­rának szerkesztője, míg leánya, Rivka, a jeruzsálemi zenekon­­zervatórium jeles növendéke. Az ázkára résztvevői ma dél­­után 4.30 órakor találkoznak a családi ház előtt Kirját Motz- Semtov a Mápám gyűlésén ENGEDÉLYEZNI KELL A SZABAD SZAVAZÁST VALLÁSI KÉRDÉSEKBEN Nem feltételezhető, hogy a je­­lenlegi viszonylagos nyugalom korlátlan ideig fennmarad a Közelkeleten, habár úgy tűnik, hogy az év végéig nem lesz vál­­tozás — mondotta Viktor Sem­­tov egészségügyi miniszter a Má­­pám akkói körzeti gyűlésén. T­ovábbiakban annak a véleményé-­­ek adott kifejezést, hogy az amerikai kormányzat a novem- beri elnökválasztások után az ed­­diginél erőteljesebb kezdeménye­­zést tesz a közelkeleti béke érde­­kében. Belpolitikai vonatkozásban azt mondotta Semtov, hogy a jelen­­égi légkör nem koalíciós válság­­ellegű, mert senki sem kívánja a koalíció, vagy a Máárách szétrob­­bantását. Mindenki tisztában van azzal, hogy nincs semmilyen jobb aternatíva a fennálló kormány­­nál. Vallásos körök kísérletet tesznek arra, hogy felborítsák Iz­rael jogrendszerét és teokratikus állammá változtassák. Véleménye szerint a miniszterelnöknek enge­délyezni kell a szavazási szabad­­ágot vallási-lelkiismereti kérdé­­ekben. Az angolok ״ kikóserolják” a terrort IDÁVÁR — a Hisztadrut lapja). — Az angol *­ kormány szándéka, hogy engedélyezze a terroris- ■ ták londoni irodájának megnyitását, egyértelmű azzal, hogy a brit kormány hivatalosan is elismerte azt a szerve­­zetet, amelynek lényege a terror és gyilkosság. A terrorszervezetek­ még politikailag sem képviselhetik a palesztinai népet, amely nem hatalmazta fel őket erre. Ha a tervezet londoni iroda valóban ,,tá­­jékoztatással” foglalkozik majd, úgy nyilván arról fogja tájékoztatni az angol közönséget, hogy miért szabad és kell gyilkolni, repülő­­gépeket rabolni. A sors iróniája, hogy ugyanazon a napon, amelyen az Európa Tanács felhívta 17 tagját, t­­­tt­­­s­a meg a terror­bandák kiren­­deltségeinek létezését , akkor engedélyezi Anglia az ilyen iroda megnyitását fővárosában. Mit szólna Anglia, ha valamely ba­­ráti állam az írországi terror kulminációja idején engedélyezné, hogy az „ír köztársasági hadsereg” irodát nyisson fővárosában? Koalíciós egyezmény és lelkiismeret (HÁAREC — független polgári napilap). — Jigál Álon helyettes miniszterelnök azt követelte • • ^ • a VNP-től, hogy szavazzon Lőrincz Slomó tör­vényjavaslata ellen, a „ki a zsidó?” kérdésben. Emlékezetes, hogy annak idején módosították a hazatérési törvényt, hogy megköny­­nyítsék azon olék és olák beilleszkedését, akik nem-zsidónak szü­­lettek. Azóta a VNP állandó támadásoknak van kitéve szélsőséges elemek részéről, különösképpen Amerikában. Feltételezhető, hogy Lőrincz súlyos dilemmába akarja hozni a Vallásos Nemzeti Pártot és reméli, hogy ily módon gyarapíthatja az Águdára szavazók számát. Közben Golda Méir Bécsből azzal fe­­nyegetőzik, hogy a koalíciós fegyelem megszegése esetén ugyan­­olyan erélyes lesz a VNP-vel szemben, mint nemrégiben a Függet­­len Liberális Párt ügyében. Áron és Mél­ jobban tennék, ha nem kényszerítenek a koalíciós fegyelem nevében olyan szavazást part­­nereikre,­ amely diametrális ellentétben áll ezek alapvető világné­­zetével. Nem lehet megkövetelni a VNP-től, hogy Lőrincz törvényjavas­­lata ellen szavazzon, ahogyan a Mápámra sem szabad kényszeríteni, hogy tartózkodjék Hausner javaslatának támogatásától. A Munka­­párt felelős vezetőinek figyelmébe kell venni azt a tényt, hogy val­­lási kérdésekben a Mápám és a VNP tulajdonképpen nem ülhet együtt egy kormányban. Felesleges és ártalmas javaslat (ÁL HÁMISMÁR — a Mápám napilapja). — A Munkapárt által javasolt körzeti választási Pap. A törvény semmilyen problémát nem old meg. Ez felesleges és ártalmas javaslat, amely bizonyos mértékben sérti a demokrácia alapelveit. Az izraeli viszonyok mellett ez a javaslat úgysem biztosít abszolút többséget semmilyen pártnak és elfoga­­dása esetén is továbbra fennáll majd a koalíciós kényszerűsége. Az egyetlen ,,haszon” a kis frakciók eltűnése lesz, ami azt jelenti, hogy megvonjuk e frakciók támogatóitól azt a természetes jogot, hogy az általuk kívánt személyek képviseljék őket a parlamentben. Még Ben-Gurion miniszterelnöksége idején éles ellenkezést vál­­tott ki ez a javaslat. Az izraeli belpolitikai szétforgácsolódás nem a fennálló választási rendszer következménye, hanem annak a tény­­nek a visszatükröződése, hogy nálunk sokféle ideológia talált tápot a közönség különböző rétegeiben. Kinek fűződik érdeke ahhoz, hogy a kis pártok a jövőben a parlamenten kívüli ellenzékké” tömö­­rüljenek? 1972. VII. 2 L . KELET 3

Next