Uj Kelet, 1974. január (55. évfolyam, 7743-7769. szám)
1974-01-01 / 7743. szám
•A pártok 150 ezer aktivistát foglalkoztattak a tegnapi választásokon Egyes helyeken egy-két órás késéssel nyíltak meg a választási urnák . A szupermarketek és szövetkezeti üzletek önkényes munkaszünete zavart okozott a tej és kenyér ellátásban Izrael zsidó, keresztény és mohamedán lakossága tegnap az Urnák elé járult, hogy szavazatával rész vegyen az ország szempontjából talán minden eddiginél fontosabb és döntőbb választásokon, amelyek a következő négy évre megszabják az ország politikai és municipális arculatát. A legtöbb városban a nagy naphoz illő ünnepélyes hangulat uralkodott és sokan kihasználták a kellemes, hűvös időjárást, hogy szavazás előtt, vagy után a délelőtti és a kora délutáni órákban az utcákon sétáljanak családostól. Már a kora reggeli órákban megjelentek az utcákon a különböző pártok jelzéseivel ellátott autók, hogy a polgárokat a szavazatszedő helyiségeknek szállítsák. Ennek ellenére sokan a könnyű sétát választották, annál is inkább, mert a központi választási bizottság gondoskodott arról, hogy minden lakott körzetben egy-két, esetleg három szavazóhelyiség legyen a választópolgárok kényelmére. Ennek ellenére néhány helyről panasz érkezett, hogy a szavazóhelyiséget a magasabb emeleteken helyezték el, ami nehézségeket okozott az idősebb és a beteg emberek számára, akik eljöttek állampolgári kötelességük teljesítése céljából. A több mint 5100 polgári és katonai urnák többségét idejében megnyitották, kivéve néhány helyet, ahol a szavazóbizottság tagjai nem jelentek meg időben, vagy pedig hiányos volt a szavazatszedő helyiség felszerelése. Amikor kiderült, hogy a szavazatszedő bizottságok tagjai közül többen azért nem jelentek meg, mert Hága-szolgálatra behívták őket, a központ és a körzeti választási bizottságok elnökei interveniáltak az illetékes helyen és a hadsereg gondoskodott ezeknek a férfiaknak a felmentéséről. Az összes pártok közel 100 ezer járművet mozgósítottak, s közötte sokszáz taxit, amelyek sofőrjeinek 300—500 font napidíjat fizettek. Az úrvezetők közül többen szintén pénz ellenében dolgoztak ,de nagy volt az önkéntes „szavazó-fuvarozó” száma. Becslé״ jük szerint egyedül a Madrádi mintegy négyezer járművet mozgósított választási célokra. Tegnap nem minden izraeli polgárnak volt szabadnapja. A hadiüzemekben és más létfontosságú munkahelyeken, beleértve a napilapok szerkesztőségeit, rendszeres munka folyt, de mégis a legnehezebben a pártok mintegy 150 ezer aktivistája ז dolgozott, akik egyrészt napidíj ellenében, másrészt pedig önkéntesen végezték a kortesmunkát, vagy töltötték be a szavazatszedő bizottságok tagjának tisztségét. A kincstár a választási bizottság tagjainak száz font napidíjat fizetett, de sokan lemondtak erről a tszteletdíjról és a pénzt átadták a pártnak. Tel Avivban reggel 7 órakor megnyílt az 536 szavazatszedő helyiség, ahol a nap folyamán általában jó viszony uralkodott a bizottságok tagjai között és nem került politikai jellegű nézzeteltérésre sor. A haifai 443 urnahelyiségnek csak egy része wwww» WMWWWWWWW’t^WVWW nyitott pontosan 7 órakor, néhány helyen csak 8 órakor kezdődött a szavazás, sőt Kiriját Atá. Kiriát Sám és a Dzsálámni beduin táborban lévő urnák még reggel 9 órakor sem álltak a polgárok rendelkezésére. A választások napján a legtöbb panasz Jeruzsálemben volt, ahol a pártok a választási törvény és tisztaság kölcsönös megszegésével vádolták egymást. Peráhh-Tikván, valamint a Dánkörzet városaiban példás rend uralkodott a szavazóhelyiségekben és környékükön. A Jordánvölgyi új településeken ״ technikai okok” miatt elkésve kezdődött a szavazás, míg az Iittét és Ofira között lévő Di Záháb (Dábáb) településen csak 11 órakor járultak a zsidó telepesek és a környékbeli szavazatra jogosult beduinok az urna elé. Az Érnek Jezréelben lévő beduin-táborok közül két helyen déli 12 órakor még nem kezdődött meg a szavazás, mire a pártok az illetékesek sürgős beavatkozását kérték. Sávé Cion volt az egyetlen izraeli városi jellegű település, ahol tegnap nem rendeztek municipális választásokat. Immár 24 éve Sávé Cion lakosai egyetlen, közös megállapodás szerint készített listával vesznek részt a municipális választásokon, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény szerint nincs szükség választásokra, mert az egyetlen egységes listán szereplő személyeket törvényesen megválasztottnak tekintik. Az élelmiszerüzletek tegnap déli 2 óráig voltak nyitva és a kenyér-, zöldség- és tejellátás általában kielégítő volt. Ezzel szemben számos panasz merült fel a cordaniák, a fogyasztási szövetkezetek ellen, amelyek tegnap nem voltak nyitva. A fogyasztási szövetkezetek központjának vezetősége arra hivatkozott, csak vasárnap délben értesültek, hogy a választások napján a délelőtt folyamán nyitva kell tartani az üzleteket. Arra hivatkoztak, nem állt módjukban idejében gondoskodni tejről, tejtermékről és zöldségfélékről. Ez azonban nem változtatott azoknak a háziasszonyoknak a helyzetén, akik kénytelenek voltak üres bevásárló szatyorral hazatérni. Az autóbuszközlekedésben zavarok voltak a reggeli órákban. Beér-Léván például kétórás késéssel indultak az autóbuszok belvárosi járatai, Tel Avivban a Dán másfél-két és fél órás késéssel indította egyes járatait. Kivételt csak az Egyed képezett, amelynek autóbuszai a meghirdetett szokásos menetrend szerint közlekedtek. A vasútnál sem voltak zavarok. Efrájim Kádir államelnök tegnap reggel elsőnek szavazott a jeruzsálemi „Hádé” klub- ban létesített 137-es számú urnánál. Az államelnök Chájim Kohén főbíró, a központi választási bizottság elnökének kíséretében jelent meg a szavazóhelyiségben, ahol közvetlenül utána szavazott elődje, Zálmán Lázár, akit Áser Landau törvényszéki bíró, a Jeuzsálem-körzeti választási bizottság elnöke kísért. , A szavazóhelyiségből kilépve megkérdezték az államelnököt, mi az érzése azután, hogy először szavazott, mint Izzád egyes számú polgára. ״ Demokratikus országban élő minden más nopeálhoz hasonlóan csak az elemi kötelességem teljesítettem” — mondotta Kácir államelnök, majd hozzátette: „Az ország helyzete most sokkal súlyosabb, mint az előző választások alkalmával volt és ezért a választópolgárnak jól meg kell fontolnia, hogy milyen szavazócédulát tesz a borítékba.” Kácir professzor ezután Teddy Kollek jeruzsálemi polgármester kíséretében átment a szomszédos helyiségbe, ahol a minvenátis szavazás folyt. Az urnabizottságnak, ahol a jelenlegi és a volt államelnök szavazott, kizárólag nő tagjai voltak: Geula Ráfád (elnök), Eszter Ben Cvi és Kaethe Kol, a turisztikai miniszter hitvese. Az ellenzék vezére, Mená- Jebem Beg’11 Tel Avivban a 400 sz. urnánál szavazott, amelyet a Bné Brit termében állítottak fel. Beginnek huzamasadta idén , át kellett várakoznia, mert a bizottság tagjai nem jelentek meg időben és a bizottság elnöke nem volt hallandó egyedül levezetni a szavazást. Mint az tegnap kitudódott, az egyiptomi frontkatonákat is élénken foglalkoztatták az izraeli választások. A szuezi front egyik szakaszán vasárnap egy egyiptomi tiszt az izraeli parancsnokhoz fordult, akit felkért, adjon parancsot katonáinak, hogy azok ne szavazzanak a Likudra,mert ez a párt háborút akar.” Az egyiptomi tiszt tovább ment, amikor röpcédulákat adott át az izraeli parancsnoknak és kérte, hogy azt terjessze a katonák között. A szuezi front különböző szakaszairól érkezett jelentések szerint, ahol erre sor került, az izraeli és az egyiptomi tisztek közötti érintkezés folyamán az utóbbiak élénk érdeklődést tanmitopik a választások iránt. A 36 tengerjáró izraeli hajón szolgáló tengerészek közül tegnap regedig ezer tengerész leszavazott. A központi választási bizottság a szükséges választási kellékeket, beleértve a borítékokat és szavazó cédulákat idejében eljuttatta a tengerészszervezet segítségével az izraeli hajókra. Technikai hibák miatt két izraeli hajóra nem jutottak el a szavazási kellékek és ezért ezeken a hajókon tegnap regedig nem volt szavazás. A hazai kikötőkben jelenleg csak 12 izraeli hajó horgonyoz. A törvény engedélyezi, hogy a tengerjáró hajókon a kitűzött dátumnál néhány nappal korábban kezdődjön a szavazás, hogy a kettős borítékba helyezett szavazócédulák idejében eljussanak — részben ellenőrzés céljából — a központi választási bizottsághoz. Az ország legtöbb városában este 11 órakor a hivatalosan megállapított időben zárták az urnákat. A Golán fennsík mezőgazdasági településein, sőt a Jordán-völgyi kibucokban és zsidó falvakban is délután 3-re folyt a szavazás. Kis községekben este 7 órakor, az ezer lakosnál kisebb helységekben pedig este 9 órakor zárták az urnákat. Elfogták a rison- lecioni postarablót A rison-lecioni rendőrség tegnap a kora reggeli órákban letartóztatott egy helybeli lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy két ízbben kirabolta a Hámizrádi sikánban levő postahivatalt. A fiatalembert hajnali 5 órakor, lakása közelében tartóztatták le a lesben álló detektívek. A lakásán megtartott házkutatás során több ezer font készpénzt és nagymennyiségű telefonérmét találtak. A postafiók körülbelül egy hónappal ezelőtti kirablása után kis sapkát találtak a posta bejárata környékén, és ez volt az a holmi, amely rendőrkézre juttatta a kétszeres rablót, akit valószínűleg katonaszökevényként is bíróság elé állítanak. A kis sapka leírását megküldték az összes környékbeli rendőrállomásoknak és a rendőrség egy különítménye kizárólag ezzel az üggyel foglalkozott. A rablónak a múlt héten 4000 fontot, az előző alkalommal pedig500 fontot sikerült elrabolnia a rison-lecipni Hámizrád sikung--fil hivatalából. , , * . - - Atomtudományi kongresszus Ginoszárban A láncreakciós nukleáris fizikusok európai tagozatának konferenciája tegnap megnyílt a Kineret-parti Ginoszár kibucban. A konferencián 110 amerikai, euróai és izraeli tudós vesz részt, közöttük 80-an külföld-ről jöttek. A pénteken záruló tudomá- j nyos konferenciát a rechevoti Weizmann Intézet, az izraeli atomenergia bizottság, az európai fizikai társaság és az izraeli , fizikusok egyesülete rendezi. Ez az első ilyen tudományos kong- resszus, amelyet Izraelben rendeznek. . . . - - ״ . . | t — 11. Szökés a hangszertokban LÍBIAI zsidó viszontagságos MENEKÜLÉSE A SZABADSÁGBA — Líbiában ma mindössze 70- 25 zsidó él — mondotta a napokban Alfonzó Págáni, akinek a közelmúltban sikerült viszontagságos, kalandos út után megszöknie Líbiából és Izraelbe jutnia. Págáni egy nagyobb hangszertokban elrejtőzve hagyta el Gádáfi országát. Ez a líbiai újolé a Hadsereg Rádiójának egyik esti adásában mondotta el kalandos szökésének részleteit. ״ Barátaim tanácsolták, hagyjam el Libpiát míg nem késő. Sikerült egy amerikait találnom, aki hajlandó volt segíteni a szökésem tervezésében és végrehajtásában. A többi amerikai félt a segítségemre lenni” — mondotta. Pagáni amerikai barátja engedélyt kért, hogy hangszert szállítson Máltába, javítás céljából. ״ Elbújtatott egy közepes nagyságú hangszertokba. Kényelmetlen helyzetben, lehajtott fejjel és összehúzott térdekkel kellett megtennem az utat. Úgy gondoltam, érdemesebb átvészelnem ezt a néhány kényelmetlen órát ahelyett, hogy életem végéig a líbiai börtönök egyikében, sokkal kényelmetlenebb körülmények között, kelljen raboskodnom.” A menekülő zsidó 16 órát töltött a hangszertokban, amíg Máltára érkezett. Amikor a közepes nagyságú dobozt autón a hangszerjavító üzembe vitték, kiderült, hogy az üzlet zárva van. Ekkor elhatározták, hogy máshangszerjavító műhelyt keresnek. A gépkocsi sofőrfülkéjében két máltai ült és amikor az amerikai a jelenlétükben kinyitotta a tokot, sokkot kaptak a megdöbbenéstől és rémülten elfutottak, látván azt, hogy a dobozban ember van. A máltaiak azonnal a rendőrségre mentek, ahol jelentették az esetet. ״ Az amerikai is kereket oldott, én pedig képtelen voltam megmozdulni, mert a 16 órás kényszerkörülmények miatt minden végtagom meggémberedett” — mondotta Alfonzo Págáni. Págáni ezután trempen az egyik máltai kisvárosba utazott, azzal a szándékkal, hogy ott repülőgépre száll. Amikor azonban a helyi lapban olvasta, hogy titokzatos férfit láttak egy hangszeres ládában megijedt, megszökött a szállodájából és hosszabb időn át az utcákon csatangolt. Elmondotta még Págáni, hogy a máltai rendőrség hosszasan kereste, mert a líbiai kormány közölte, hogy hajlandó 200 ezer libiai fontot (mintegy 2,5 millió izraeli font) fizetni annak, aki elfogja, illetve kiadja a szökött líbiai zsidót. Félelmében még az összes diplomáciai kirendeltségektől is távoltatotta magát. Végülis tetemes megvesztegetés árán sikerült olasz halászhálókkal Szicíliába szöknie, és a viharos tengeren megtett 16 viszontagságos óra után végre biztos menedéket találnia. ÍITIM). I Hi n ■I ■ M M M M 1■ H ■ M Felszál Mekkában: ' A zsidóknak nincs joguk Jeruzsálemhez Felszólította a mohamedánságot, sürgesse meg Jeruzsálem megmentését ״ Allah ellenségeinek kezéből” — ״ Zsidóknak semmi keresnivalójuk Jeruzsálemben, mert a rómaiak elvitték onnan a Szentélyt” — A zsidóknak nincs semmi létjogosultsága Jeruzsálemben és ezért nem jár nekik semmiféle jog a szent városban élni — mondotta Fejszál szaudiai király a mekkai zarándokok előtt megtartott beszédében. ״ A zsidók az iszlám és a Korán ellenségei és ez a mi szent könyvünkben kifejezetten meg van írva — folytatta Fejszál — ״ hogy a zsidók a mi esküdt ellenségeink... A zsidók azt állítják, hogy Salamon király Jeruzsálemben építette fel az első Szentélyt, de eme hitüknek nincs semmi történelmi alapja, vagy bizonyítéka. Mindenesetre Salamon király által épített templom ma nem létezik Jeruzsálemben és ez kész tény" — jelentette ki fennhangon a lelkesen éljenző százezres tömeg előtt a sivatagi kőolajkirály. Fejszal ezután így folytatta a saját maga gyártotta vallásfilozófia-történelmi jellegű kijelentését: ,,Amikor a rómaiak elfoglalták Jeruzsálemet, magukkal vitték Rómába a templomot, a kegyszereket és a Szentély tettes berendezését és ezért a zsidóknak megszakadt minden kapcsolata a szent várossal és így semmi történelmi joguk arra, hogy Jeruzsálemet a fővárosuknak, vagy szent városuknak nevezzék. Nem szabad megengedni, hogy zsidó láb Jeruzsálem földjét tapadja.” ״ A zsidók hátat fordítottak Mózes tanának, meggyilkoltatták Jézust és mindezt csak azért, mert nem akarták betartani az isteni parancsolatokat... — folytatta Fejszál. Szaudia királya ezután felszólította az arabokat és a világ minden táján élő mohamedán vallású lakosokat, hogy sürgősen tegyenek meg mindent ״ Jeruzsálem és a szent helyek mielőbbi megmentésére az Isten ellenségeinek, vagyis ezeknek a zsidóknak a kezéből.” A szaudiai király uszító beszédét hallgató sokezer zarándok között volt Szomália és Felső-Volta elnöke, Omán sivatagi petróleumfejedelemség emírje és Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára .Fejszál beszédét később a hivatalos szaudiai hírügynökség megküldte a nagy nyugati lapok szerkesztőségei■ nek, vagy átadta a jelenlévő nyugati újságíróknak. Fejszál hosszasan dicsérte azokat az afrikai és ázsiai országokat, amelyek Izráelnek hátat fordítva az arabokat támogatták ״ az izráeli agresszorok” elleni háborúban és azt fejtegette, hogy „a zsidók minden mohamedán legősibb és legnagyobb ellenségei.” A szaudiai király beszédében megemlítette a jom kipuri háborút is, amelyről azt mondotta, hogy „az arab népek együttműködése a háború idején új reményeket ébreszt bennünk, ’ hogy sikerül végre visszakapni az elorzott szent helyeinket, és felszámolni az izraeli agresszió minden jelét.” ״ Minden erőnket bevetve, az összes anyagi eszközeink felhasználásával igyekszünk megmenteni majd szent helyeinket és Jeruzsálemet felszabadítjuk a cionista és kommunista veszedelemtől . .. Mert mindnyájunknak tudni kell, hogy a kommunisták terjesztik az Allah-ellenes ideológiát, lényegében tagadják Allah létét és kísérletet tesznek, hogy eltávolítsanak bennünket szent hitünktől. Ezért egyesülnünk kell a cionizmus és a kommunizmus ellen, mert mindkét mozgalom Allah és a mohamedán vallás legveszélyesebb ellenfele” — fejezte be habzószájú gyűlölködő beszédét a siva,’ tagi király. 11974.1.1 UJ KELET 3 ■ ■ ■ ■I M M M M ■i H ■É ■i M M H B M k Szemtanú szerint ARABOS KÜLSEJŰ MERÉNYLŐ LŐTTE LE JOSEPH SIEFFET Az angol cionista föderáció alelnökének állapota súlyos . Szemtanú elmondja a gyilkos merénylet történetét A Scotland Yard széleskörű hajtóvadászatot indított annak az ismeretlen merénylőnek kézrekerítésére, aki vasárnap este behatolt Joseph Edward Sieff, az angol cionista föderáció 68 éves helyettes elnökének lakásába — és mint azt jelentettük — két revolverlövéssel súlyosan megsebesítette. Joseph Sieff elnökigazgatója a Marks and Spencer áruházláncolatnak, amelynek Anglia minden városában, sőt nagyközségében fiókja van. A gyilkossági merénylet vasárnap este 7 órakor történt. Revolverrel felfegyverzett álarcos férfi kopogtatott be a Sieff- , család luxusvillájának kapuján, amely a londoni St. John Wood negyedben van. A kaput a milliomos portugál származású komornyikja nyitotta ki, aki később a rendőrségen tett vallomáso-ban „arabos külsejűnek” nevezte gazdája támadóját. A Scotland Yard nyomozói a széleskörű vizsgálatot kiterjesztették annak megállapítására is, hogy a gyilkos merénylő esetleg az arab terroristák köréből származik. 1 / 1 Az álarcos bandita revolvert fogott a megdöbbent komornyikra: ״ Vezessen azonal Sieff úrhoz!" A komornyik, Miguel Perluara, kénytelen volt a hátá- nak szegzett revolver nyomása alatt a merénylőt bevezetni a fürdőszobába ahol Joseph Sieff , fürdéshez készülődött. Sieff, aki a fürdőkád körül foglalatoskodott, nem vette észre a történteket és ezt használta ki a merénylő, hogy kétszer rálőjön a védtelen férfire, majd eszevesszett futással megszökjön. A szomszédok közül senki sem látta a menekülő merénylet, sőt a lövéseket sem hallotta. A banditának sikerült az áramkorlátozások miatt gyéren megvilágított londoni utcák homályában egérutat nyernie. A súlyosan sebesült Steffet azonnal a Middlesex kórházba szállították. Az orvosok órákon át tartó bonyolult fejmertéttel igyekeztek megmenteni az életét. Percekkel a merénylet után megjelentek a rendőrök a Sieff villában. A ház, a körülötte levő park és a környező utcák átfésülése után a nyomozást vezető rendőrtiszt először kijelentette, hogy a merényletnek szerinte két oka lehet: rablási kísérlet, vagy „politikai jellegű merénylet”. Percekkel később ugyanez a rendőrtiszt bevallotta, hogy szó sem lehet közönséges rablási kísérletről. A portugál komornyik elmondotta, hogy a merénylő közepes termetű fiatalember, aki prémgallérú barna kabátot viselt. Elmondotta még a komornyik, hogy a merénylet idején Louise asszony, Joseph Sieff felesége, nem volt otthon és az épületben csak két szobalány tartózkodott. Joseph Sieff az elmúlt évtizedekben élénk tevékenységet fejtett ki helyi zsidó ügyekben és Izrael érdekében. 1961 óta a Joint elnöke, 1965-ben választották meg az angliai és írországi cionista föderáció alelnökének. Üzleti ügyekbe 1933-ban kapcsolódott be és azóta áll a Marks és Spencer áruházak élén. Joseph Edward Sieff csöndes, szerény, de annál erélyesebb és nyakasabb ember, aki mindig közel állt Izrael államához. Nem volt Angliában és Írországban olyan cionista, vagy Izraelbarát rendezvény, amelyben ne vett volna részt szívvel és lélekkel. - - •f ? w