Uj Kelet, 1974. november (55. évfolyam, 7995-8019. szám)

1974-11-13 / 7805. (8005.) szám

EREDMÉNYES MARC A ZUGRAKTÁRAK FELKUTATÁSÁRA Tel-Avivban és Rámlán nagymennyiségű „fekete árukészletet“ találtak az ellenőrök Arab kereskedők jelentették a rendőrségen az izraeli zugraktárak címeit . Árurejtegetők Askelonban, Beér-Séván és az arablakta városokban A vámhivatal, valamint az ipar- és kereskedelemügyi miniszté­­riu­m közel ezer ellenőre nagyszabású hajtóvadászatot indított az árurejtegetők, illetve a vám- és illetékkülönbözet megfizetésére kötelezett áruk felkutatására. Az első napok eredményei nyomán néhány nagyszabású titkos cukor, külföldi szeszesital és elektromosáru raktárt fedeztek fel az ország különböző városaiban. A megtalált árukészlet értéke több tízmillió font. Az áruk egy részét elkobozták, a rejtegetők ellen pedig megindították az eljárást, cukrot találtak. Az egyik rámlás üzemanyag raktárban pedig to­­vábbi 25 tonna cukrot fedeztek fel. A legnagyobb zugraktárt Tel Avivban leplezték le, ahol 30 kül­földi gyártmányú elektromos hű­­tőszekrényt, továbbá mosógépet és villanyradiátort találtak. Egy ugyancsak tel-avivi raktárban nagymennyiségű whisky és más drága külföldi szeszesital volt, a­­melyek után nem fizették ki a vámkülönbözetet. Egy további illegális raktár kinyitása során a tulajdonosok erőszakkal ellenálltak, úgy hogy az ellenőrök kénytelenek voltak a rendőrséget hívni. Ezeknek a zugraktáraknak he­­lyét judeai és somroni arab ke­­reskedők árulták el az izraeli adóhatóságnak. Ezek az arab ke­­reskedők megadták­ ״ a fekete készletek” rejtekhelyeinek pontos címét. Ettől függetlenül Jerichó­­ban is nagy fekete­ raktárt fedez­­tek fel, ahol tetemes mennyisé­­gű cukor volt. ״ A fekete raktárak” felkuta­­tására és a raktári készlet meg­­adóztatásának ellenőrzésére még szombaton megalakították a vámhivatal, a jövedelmi adóhi­­vatal, valamint az ipar- és keres­­kedelmi minisztérium alkalma­­zottjaiból álló ellenőri komman­­dót. A rendkívüli időkre vonat-A szombat óta folyó megfigye­­lés eredményeként, hétfőn reggel csaptak le az árurejtegetőkre. A dugáru nagy részét Tel Avivban és Rámlán, illetve a két város környékén találták meg. A Rámlá környéki szövetke­­zeti falvak egyikében a széna­­bálák alatt elrejtve 20 tonna kozó rendeletek értelmében, eze­­ket az árukat jogában áll a ha­­tóságok­nak elkobozni. Az állami bevételek kormányzóságának szó­­vivője, Dávid Bár-Chájim, fel­­szólította a raktári készletek tu­­lajdonosait, hogy azonal jelent­­sék a készlet létezését. Figyel­­meztették az áruk tulajdonosait, hogy a törvény teljes szigorával lépnek fel ellenük, ha nem tesz­­nek eleget a rendelkezéseknek. A rendkívüli ellenőri csoport a következő napokban is folytatja a zugraktárak és „fekete tartalé­­kok” felkutatását. A Délvidék különböző hely­­ségeiben 36 tonna cukor került az ellenőrök kezére. Ezt a cuk­­rot főleg a kis- és nagykereske­­dők rejtették el spekulatív cé­­lokból. Askelon Áfridár negyedében a „takarékossági lakónegyed” egyik utcájában megtaláltak egy teherautót, amelyen kilós zacs­­kókban csomagolt 6 tonna cukor volt. Az autó egy nagykereskedő házának közelében parkolt már­ a múlt hét óta. A cukor gazdája azzal próbált védekezni, hogy azért nem tudta a cukrot elszál­­lítani, mert a teherautó sofőrjét váratlanul tartalékos katonai szolgálatra hívták. Askelonban és környékén há­­rom csoport ellenőrzi a nagyke­­reskedők raktáraiban lévő árut, ahol behajtja az adó- és illeték­­különbözetet. Beér-Léván az egyik lakóház óvóhelyén többszáz liter étola­­jat találtak az ócska holmik alatt elrejtve. Ugyanebben az épületben lévő fűszeres raktárában egy tonna eldugott cukrot fedeztek fel. A ház lakói elmondották, hogy a fűszeres egész héten elküldte őket, hogy már napok óta nem kapott cukrot és olajat. Az ellenőri kommandó né­­hány különítménye hétfőn Le­­c­emben, Dzseninben és Túl Ká­­remben lévő nagykereskedők rak­táraira is lecsapott. A legtöbb helyen jelentős mennyiségű, fon­tos élelmiszert találtak eldugva. Több tízezer font értékű árut elkoboztak. Azokat a kereskedő­­ket, akik vasárnap és hétfőn nem nyitották ki boltjaikat, re­­mélve, hogy sikerül készletüket a nyitás után új hivatalos áron eladni, kényszerítették az üzlet­­nyitásra. Árujukat viszont elko­­bozták. Az arablakta városokban hét­­főre már lecsillapodott a halmo­­zási pánik és a legtöbb üzletben már az új árakon árusították a létfontosságú közszükségleti cik­­keket. Nagy volt a forgalom a piacokon is és a kereskedők el­­mondották, hogy minden olyan árut felvásároltak náluk, amely a valószínűség szerint megdrágul. Löchemben néhány nagyobb mun­kahelyen erjedés indult meg a dolgozók körében, akik már a napokban fizetésemelést fognak követelni. A szovjet alijja­­ígéretek ellenőrzését javasolják Moszkva­ (UPI).­­ Andrej Szah­arov professzor, az emberi jogokért küzdő szovjet csoport vezetője szükségesnek tartja, hogy az amerikai Kongresszus nyomást gyakoroljon a Kremlre az alijja-igéretek betartása érde­­kében. James Buckley amerikai szenátor felkereste Szah­arovot és mindketten arra a meggyőző­­désre jutottak, hogy az oroszok megfelelő ellenőrzés hiányában nem fogják betartani a kivándor­lás megkönnyítésére vonatkozó ígéreteiket. A szenátor azt java­­solta, hogy a Kongresszus létesít­sen különbizottságot és ez gyűjt­­sön információt zsidó körökből és a Szah­arával szimpatizáló csoportokról, az alista ütemé­­ről és a kérvényezők nehézsé­­geiről. ÉS AZ ÖREGEK ? Az új kormányprogramot kö­­vető áremelések hatása lesújtó volt az öregek, a nyugdíjasok számára. Szeretném tudni, hogy csinál-e valamit ebben az ügyben a munkaügyi miniszter. Azért a munkaügyi miniszter, mert hozzá tartozik legfelsőbb fokon a Bitnáci Leumi — a Nemzeti Biztosító —, vagyis a nyugdíjak kifizetésével foglalko­­zó intézet. Egy nyugdíjas házaspár költ­­ségvetése olyan válságba került, hogy annak részletezésétől tekint­sen el az olvasó, Schwarz Endre Tel Aviv. Komoly baj van a „Fejmosás” körül Vitatkozni szeretnék azzal a felfogással, amely néhány nappal ezelőtt Benedek Pál cikkét átha­­tolta a „Fejmosás” című tévémű­­sorral kapcsolatban. Én elfogad­­hatatlannak tartom ugyanis, hogy egy reprezentatív, politikai jelle­­gű műsort olyan emberek szer­­kesszenek, akiknek szélsőséges vé­leménye az ország lakosságának legfeljebb öt százalékáéval azo­­nos. Ilyen műsor kiegyensúlyozott csak akkor lehet, ha a tévé szer­kesztősége bal- és jobboldali fel­­fogású humoristákat egyaránt foglalkoztat. Tímár Jóna, Cholon. A cikkíró megjegyzése Kabaréműsorról van szó, te­­hát elsősorban az a fontos, hogy humoros legyen. Ha igazán szel­­lemes egy tréfa, engem akkor is szórakoztat, ha politikai vonat­­kozásban nem értek egyet a ki­­csengésével. Azt hiszem, hiba lenne egy kabaréműsor szerkesz­­tőségével szemben azzal az igény­nyel fellépni, hogy világnézeti kulcs szerint foglalkoztassák an­­nak keretei között a humoristá­­kat. (Ez az igény alkalmas arra, hogy tréfás formában feldolgoz­­zák.) Magam is felháborodnék, ha azt hallanám, hogy a „Fejmo­sás” munkatársaival ellentétes Mint minden évben, ezidén is küldtem újévi üdvözletet roko­­noknak és barátoknak. E cél­­ból felhasználtam a tavaly ké­­szített kártyákat és az új dátum beiktatásával 11x7 cm nagysá­­gú borítékokban elküldtem azo­­kat. Eszem ágába se jutott arra gondolni, hogy a posta igazgató­­sága rendeletben utasította az illetékeseket, hogy ezeket a bo­­rítékokat ne továbbítsák. Időközben megtudtam, hogy rokonaim és barátaim közül senki sem kapta meg ros­ hásánál üdvözletemet, kárba ment a kártya, a boríték, meg a sok bé­­lyeg. Kérdem, amikor világszerte a szemléletű humoristák műveit el­­utasítja a tévé, mert a jobboldali nézetek számára nincs hely a kép­ernyőn. Ilyesmi azonban nem történt és nem is hiszem, hogy megtörténik. Egyébként még azt is szeretném megjegyezni, hogy az izraeli polgár véleménye általá­ban kialakult, s kabaréműsorral nem befolyásolható. Ezért a „Fejmosás”-nak és minden ha­­sonló műsornak csak az a célja, hogy 1. mulattasson; 2. vitára késztessen; 3. — esetleg kiala­­kult nézeteink önkontrolljára is. (benedek) 11x7 cm-es boríték standard­­nagyságnak számít, miért nem felel ez meg Izraelnek? Vajon most, amikor a nyersanyag any­­nyira megdrágult, megengedhető az ilyen méretű pazarlás? Millió számra van ilyen boríték, keres­­kedőknél, magánembereknél, és most mindezt a szemétládába kell dobni? A posta magatartását enyhén szólva különösnek találom. Ezúton pedig bocsánatot ké­­rek mindazoktól, akik a posta „jóvoltából” újévi jókívánságai­­mat nem kapták kézhez. Davidovics Mose Rámát Gán, 11־­ Rectov Lean 4 Hol az izraeli posta lelkiismerete? A SZOCHNUT IS TAKARÉKOSKODIK Megnyirbálták az adminisztrációs kiadásokat és a külföldi utazási költségszámlákat A Szochnut vezetősége elhatá­­rozta, hogy támogatja a kor­­mányt új gazdaságpolitikájának megvalósításában. A Szochnut ve­zetőségi ülésén, amelyet Jeruzsá­­lemben tartottak meg. Árje Dul­­cinnnaik, a külföldön tartózkodó Pinchász Szápir helyettesének el­­nökletével elhatározták, hogy je­­lentős takarékossági intézkedése­­ket vezetnek be. Az intézkedések természetesen nem az új olokat, vagy a nekik nyújtott szolgáltatásokat sújtják, hanem az adminisztrációs kiadá­­sok megnyirbálásáról van szó, így például: 25 százalékkal keve­­sebb kilométert fizetnek a Szoch­nut és a Cionista Világszövetség tisztviselőinek, ha szolgálati ügy­­ben használják autóju­kat; 1976 március végéig nem vesznek fel új alkalmazottakat; megszüntetik azokat az állásokat, amelyeket most nyugdíjazott tisztviselők töl­tenek be, de ha olyan munkakör­ről van szó, amely nélkülözhetet­­len, a akkor ezzel a munkával az egyik állandó alkalmazottat bíz­­zák meg; 25 százalékkal csökken­tik a Szochnut izraeli dolgozói­­nak külföldi utazási költségkvó­táját, de ugyanakkor 20 száza­­lékkal kevesebbet költhetnek majd azok a sk­áb­ok, akik kül­­földön egyik országból a másik­­ba utaznak; minden egyes kül­­földi utazást az illetékeseknek előzetesen jóvá kell hagyniuk. A Szochnut vezetősége, a dol­­gozók és a vezetőség képviselői, valamint a kincstárnok megbí­­zottja részvételével külön bizott­­­ságot létesített a takarékossági terv végrehajtására. Washingtonban újabb közelkeleti háború lehetőségéről beszélnek Boston­ (STA).­­ Henry Kis­­singer külügyminiszter közelke­­leti látogatása alatt ígéretet ka­­pott úgy Izraeltől, mint Egyip­­tom vezetőitől, hogy változatla­­nul a tárgyalások folytatásában vannak érdekelve, de Washing­­tonba visszatérve megállapította, hogy a fővárosban egymást ker­­getik azok a hírek, amelyek sze­­rint hat hónapon belül újabb arab—izraeli háború várható. Ezt írja a Christian Science Moni­­tor, amely azt állítja, hogy az amerikai külügyminisztérium, a Pentagon és a CIA szakértői ké­­telkednek a tárgyalások folytatá­­sának lehetőségében. Vélemé­­nyük szerint az idő az arabok javára dolgozik, m­ert hatalmas petróleum bevételeiket néhány éven belül politikai, technoló­­giai és katonai erővé változtat­­ják, amely legyűrné Izraelt. Ezzel szemben jelenleg Izrael erős ka­­tonai fölényben van. —1—י——־ Az Ipar!• és keresk*rie*lmi államtitkár:­­A DRÁGULÁS UTÁN IS MAGAS SZUBSZIDIUMOT FOLYASÍT A KORMÁNY A cukornál még 50 százalék, a kenyérnél 84 százalék, a tejnél pe­­dig 14 százalék a szubvenció. — A metélt tészta, a keksz és a hir­sito italok ára 26—60 százalékkal emelkedett — A régi áron áru­sítják a cigarettát A leértékelés és a szubszidium csökkentése után is a kormány még jelentős mértékben szubvencionálja a létfontosságú élelmi­­szerek árait. Ezt közölte dr. Mose Vlandelbaum­, ipar- és kereske­­­­elmi államtitkár. A szubszidium drasztikus meg­nyirbálása után is az állam még a fogyasztói ár 50 százalékának megfelelő összeggel támogatja a cukor árát, az olajét 78 száza­­lékkal, az egységes kenyér árát pedig 84 százalékkal. A tejnél a fogyasztói ár 14 százalékának megfelelő összeg a szubvenció, a tojásnál 21 százalék, a kövér túrónál 46 százalék, a kalács­­nál pedig 10 százalék. A fagyasztott hús szubvenció­­ját már hónapokkal ezelőtt fel­­függesztették. Miután az utóbbi hónapokban esett a fagyasztott hús világpiaci ára, a leértékelés okozta drágulás csak 15 száza­­lékos, nem 22 százalék, mint azt a devalváció okozta különbözet megkövetelné. Az utóbbi 48 órában lassan megindult a létfontosságú élel­­miszerek utánpótlása. Az első cukor, margarin, liszt, dara, keksz és tojásküldemények már piacra kerültek, de a legtöbb el­­látó egyelőre nem teljesíti a meg­rendeléseket és arra vár, hogy a hatóságok megállapítsák az új, végleges árakat. Számos fogyasztási cikk és közszolgáltatás új árában még tel­jesen zavaros a helyzet. Tegnap még nem tudták, hogy milyen törvényes emelésre van joguk a kávéházaknak, a cukrászdáknak, a cipő és ruházati üzleteknek,­­ hogy csak a fontosabbakat em­­lítsük. A borbélyok és a fodrán­yzók például már hétfőn emelték áraikat anélkül, hogy erre enge­­délyt kaptak volna. Ez a szak­­ma is az ellenőrzés alatt álló szolgáltatásokhoz tartozik és így csak az előzetes jóváhagyás után emelhetik áraikat. Bizonyos, hogy a borbélyoknak és a női fodrász és kozmetikai szalonok­­nak áremelést engedélyeznek, mert megdrágult számos nyers­anyag, a víz, a villany és az üzemanyag. Hétfőn reggel a Szupermarketekben és az összes fűszerüzletek­ben szétosztották az élelmiszeripari vállalatok új árai­nak táblázatát. Ezúttal olyan cik­­kekről van szó, amelyek maxi­­mális árát nem állapították meg. Tudni kell, hogy a 150 legfonto­sabb közszükségleti cikk maxi­­mális árának táblázatát már va­­sárnap reggel szembeötlő helyen ki kellett függeszteni a fűszerüz­­letekben és az áruházakban. Tegnap a következő cikkek drágultak meg: Osem készítmények: 1 cso­­mag tészta új ára 1.32 font (32 százalék emelkedés), a tojásos metélt ára 1.38-ról 1.75 fontra emelkedett, a keksz ára 2.40 font az eddigi 1.55 font helyett (55 százalék), dobozolt levespor 3.50 (3.15) font. Assis­i készítmények: az összes kompótfélék árát 8 százalékkal emelték, a lekvár, a gyümölcs­­nedv új árát még nem állapítot­­ták meg. Tempo: a nagy üveg ital ára 1.90 font (1.43). Éc Házáji­ olajgyár: egy pa­­lack étolaj ára 2.60 font az ed­­digi 1.05 font helyett (150 szá­­zalék), plasztik palackba csom­a­golt olaj 4,80 font (2,15). A tisz­títószerek ára 8 százalékkal emelkedett. Süteményfélék: a cukrászok közlése szerint a sütemények ára 30—50 százalékkal emelkedett a feldolgozott tojás és az ízesítő anyagok használata szerint. A vámhivatal még nem állapí­­totta meg a hazai gyártmányú­­cigaretták új árát. A hatóságok utasították a­ Dubek cigarettagyá­­rat, hogy folytassák a raktári készlet régi áron történő kiáru­­­­sítását. A Dubek gyár igazgatója közölte, hogy 24 órán belül dön­tenek az új árakról, de az eme­­lés viszonylagosan alacsony lesz. MAGASABB KAMATTAL AKADÁLYOZZÁK MEG A JÓVÁTÉTELI MÁRKÁK TÖMEGES BEVÁLTÁSÁT A legutóbbi leértékelés kö­­vetkeztében több ezer kisember, akiknek német kártérítésből szár­mazó márkabetétje van a ban­­kokban, keresett az árfolyam­­különbözeten. N'lose Zánbár, a Bank Jiszráél kormányzója már kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában megadóz­­tatni az árfolyamkülönbözetet, mert a letétben heverő márkában (és nem devizában) takarékos­­ságot lát. Az elmúlt három nap f­olya­­mán azonban számos kisember kivette a deviza-bankbetétjét an­­nak reményében, hogy fogyasz­­tási cikkeket vásárol a­­váratlan haszonért.” A pénzügyi hatósá­­gok most rájöttek arra, hogy va­lam­it tenni kell ennek a pénz­­ügyi tevékenységnek a megaka­­dályozására. Ha néhány napon belül kiderül, hogy a német kár­­térítésekből származó betétekkel rendelkezők nagyobb csoportja váltja át a devizát izraeli pénz­­re, akkor megteszik a szükséges lépéseket, mégpedig a kamat fel­­emelése formájában.­­ Egyelőre szó sincs arról, hogy ezeknek a pénzeknek az árfolyamküönbözetét megadóztat­ják s mindössze adminisztratív intézkedésekre gondolnak. El­­vetették azt az elképzelést, hogy átmeneti időre befagyasszák ezek­nek a deviza­letéteknek egy ré­­szét, ezzel szemben biztos, hogy emelik a devizaleté­­tek után fizetett kamatot, vagyis a kártérítési márkák tu­­lajdonosainak a magas kamat miatt érdemes lesz továbbra is bankban tartani pénzt. Az orszá­­gos deviza-ellenőr most napi je­­lentést kap a bankóiktól a kár­­térítési már­cák beváltásának méretéről s ha ez nem kívánatos keretet ölt, akkor megteszik az intézkedéseket. A leértékelés folytán AZ ÁLLAMADÓSSÁG 12 MILLIÁRD FONTTAL NÖVEKSZIK Az állam adósságai a leértéke­­lés folytán mintegy 12 milliárd fonttal növekszenek, amelyből 8,5 milliárd font a külföldi valutá­­ban való tartozás. Ez derül ki az állami főszámvevő által közzétett adatokból. További 3,5 milliárd font a drágasági index várható emelke­­désén alapszik, de megjegyzendő, hogy ez a tétel megoszlik több éven át. A főszámvevő jelentéséből ki­­tűnik az is, hogy az államadós­­ság 1974 november és 1975 már­cius között mintegy 830 millió fonttal növekszik majd, amely összegből 680 millió font valutá­ban levő kölcsönökre és a többi indexhez kötött kölcsönökre. Azt is elárulja a jelentés, hogy az ál­l­am adósságai, rögzített kölcsö­­nök folytán, 30 milliárd fontot tesznek ki. Ez a következőkép­­pen oszlik meg: 12 milliárd font tartozás nyugdíjalapokra, 5 mil­­liárd font takarékossági alapok­ra, 10 milliárd font kötelező köl­csönkötvényekre és 3 milliárd font van a nagyközönség kezé­­ben. Ez az adósság azonban hosz­szú lejáratú, s nem terheli je­­lenleg az állam költségvetését OLCSÓ HŰTŐHÁZI TOJÁS A PIACON A baromfiértékesítő tanács a napokban nagy tétel hűtőházi to­jást hozott forgalomba, amelyet 10 agorával olcsóbban árusíta­­nak (minden nagyságban) mint a friss tojást. A Fogyasztók Szer­­vezete felhívja a háziasszonyok figyelmét, hogy a hűtőházi toj­áso­kon „kirur” feliratú gumipecsét van. Felszólítja a fogyasztókat, hogy a hűtőházi tojásért ne fizes­senek többet a hivatalos árnál. Arra is figyelmeztetik a háziasz­­szonyt, hogy ezek a tojások könnyen romlanak, mert a leg­­több üzletben nem áll hűtőszek­­rényben. A féktelen demagógoik által szított szociális eresedés könnyen brutális formát ölt. Csak arra van szükség, hogy valaki meg­­gyújtsa a gyufát és máris lángra lobbannak a visszafojtott érzések. Legjobb példa erre a Hátikvá-negyedben zavargásokat okozó tö­­meg, amely szorult helyzetében, mint érett gyümölcs hullott az uszítók ölébe — írja az רמשמה־לע ÁL HÁMISMÁR Megvan a módja annak, hogy az ilyen szociális erjedést — amely ezúttal egy fájó gazdasági lépés következménye, pozitív irányba tereljék. Egy olyan társadalmi réteg, amely gazdasági szükségidők igája­­alatt nyög — mint most —, nem vonhatja­­ki magát, még ha akarja sem, az általános nemzeti helyzet felismerésével kap­­csolatos felelősség alól. Olyan napokat élünk, amikor nincs helye semmiféle anarchiának. Helyesen teszik az illetékesek, ha gon­­doskodnak arról, hogy ezt a jobb sorsra érdemes tömeget eltá­­volítsák elszigeteljék az uszítóktól. Az új gazdasági terv intézkedései pörölycsapásként érték azokat a családokat, amelyek eddig is küszködve éltek meg szerény kere­­setükből. Ilyen szemszögből látva, meg lehet érteni azokat a tün­­tetéseket, amelyeknek tanúi voltunk az utóbbi két napban, külön­­böző munkahelyeken — írja aרגד Szervezett haladó társadalomban azonban tűrhetetlen, hogy bár­­milyen csoport maga vegye kezébe az erőszakos döntés jogát. Vannak dolgozók és vannak munkásbizottságok, amelyek feladata megvédeni minden dolgozó legitim érdekeit és ezt meg is teszik. Az átfogó meglátással és betekintéssel rendelkező Hisztadrut — a szűk látókörű csoportokkal ellentében — pontosan tudja, hogy mi a dolgozó valódi érdeke és milyen eszközökkel biztosíthatja rövi­­debb-hosszabb időre a megélhetését. Szűk látókörűek a dolgozók­­nak azok a csoportjai, amelyek úgy vélik, hogy az eddigi élet­­nívó totális megőrzése az érdeküket szolgálja. Ha ezt sikerül keresztülvinniük, olyan kétes győzelmet aratnak, amelynek árát mindnyájan fizetjük. * A miniszterelnök és a pénzügyminiszter pontosan azt teszik, amire a közönség iránti felelősségük kötelezi őket. A Hisztadrut vezetői viszont most olyan drágulásért követelnek pótlékot, ame­­lyért nem az izraeli kapitalisták, de nem is a kormány felelősek — írja aץראה HÁÁREC A drágasági pótlékkal kapcsolatos követeléseket valójában a kő­­olajfejedelmekhez, a búzatermesztőkhöz, valamint a cukor- és szójabab-termelőkhöz kell intézni. Ha erre a gyakorlatban nincs lehetőség, akkor a valóságban sem helytálló, hogy a családfenn­­tartók 90 százalékát, akik fizetéses dolgozók, kártalanítsák a drágu­­lásért és csak a további tíz százaléktól követeljék meg a taka­­rékosságot. Kevés a más gyakorlati megoldási lehetőség. Ha Me­­selnek és társainak sikerül rákényszeríteni a kormányt, hogy hasz­­nálja fel a még megmaradt devizatartalékot is, akkor néhány hó­­napon belül nemcsak az államkassza lesz üres, de olyan tömeges munkanélküliséggel állunk majd szemben, amellyel semmilyen hisztadruti doktrína nem tud megbirkózni. 1974.XI.13 ÚJ KELET 3 DÁVÁR

Next