Uj Kelet, 1974. december (55. évfolyam, 8020-8046. szám)

1974-12-01 / 8020. szám

NEW YORK TIMES: A NAGYHATALMAK KITERJESZTETTÉK A DÉTENTET A KÖZELKELETRE IS Tudományos kutatás konklúziója: ״ Megfelelő bérreform által elejét lehet venni a részben ״ A megegyezés szerint Moszkva Arafatra, Washington pedig Izraelre gyakorol nyomást” indokolatlan rövid betegszabadságoknak” A rendszerint jó információval rendelkező New York Times pénteki számában azt írja, hogy az Egyesült Álla­­mok és a Szovjetunió titkos közös tervet dolgozott ki és hagyott jóvá Vladivosztokban. Ennek a tervnek a célja az, hogy kivezessék a zsákutcából a közelkeleti probléma meg­­oldását és meggyorsítsák a tárgyalásokat Izrael és az ara­­bok között. A lap megjegyzi, hogy az információ arab dip­­lomáciai forrásokból ered. A New York Times által kö­­zölt terv szerint a Szovjetunió beleegyezett, hogy meggyőzze Arafatot és a PFSZ-t, hogy is­­merje el Izraelt, mint szuverén állam létjogosultságát, míg az amerikaiak magukra vállalták, hogy befolyásolják Izraelt, já­­ruljon hozzá a tárgyalásokhoz a palesztinaiakkal. A lap szerint­ ez az igazi oka annak, hogy a Kreml sürgős moszkvai láto­­gatásra hívta meg Arafatot. A továbbiakban azt írja a New York Times, hogy a különböző arab magasrangú személyiségek egyöntetűen kijelentették munka­társai előtt, hogy Washington és Moszkva elhatározták a hetente kiter­jesztését a Közel-Keletre is, valamint azt, hogy minden ren­­delkezésükkre álló eszközzel meg­akadályozzák az újabb háborút a Közel-Keleten. Ugyanezek a hírforrások azt is közölték a New York Times tudósítójával, hogy abban az esetben, ha ezek az erőfeszítések sikerrel járnak, úgy a két nagy­­hatalom belátható időn belül összehívja a genfi konferenciát. Külön tudósításában a New York Times arról is hírt ad, hogy Jich­ák Rabin miniszterel­­nök felkérte a héten dr. Kurt Waldheimet, továbbítsa Szádát elnökhöz azt az izraeli javasla­­tot, amelynek értelmében Izrael hajlandó újabb vissza­­vonulásra a Szinájban, ha Egyiptom nyilvánosan deklarál­ja a harci állapot felfüggeszté­­sét. Waldheim közölte ezt az izra­­eli javaslatot Szádáttal, amikor Jeruzsálemből Kairóba érkezett, az egyiptomi elnök azonban visz­sz­autasította. Az UNO főtitkára Kairóban beszélgetést folytatott a New York Times munkatársával, de nem volt hajlandó sem megerő­­síteni, sem megcáfolni azt, hogy valóban konkrét javaslatot ho­­zott magával Izraelből. Csupán annyit volt hajlandó mondani, hogy Egyiptom nem tesz politikai en­gedményeket Izraelnek a Szí­­nájból való részleges visszavo­­nulás ellenében. Végül azt írja a New York Times, hogy Izrael ugyan bizo­­nyos visszavonulást ajánlott fel, de nem akarja elhagyni az abu­­rudeiszi olajmezőt, míg Egyip­­tom ragaszkodik ehhez. SZÁDÁT Merev magatartás Búcsúzik a német nagykövet Jesco von Puttkamer, Nyugat- Németország távozó nagykövete csütörtökön este nagyszabású bú­csúfogadást rendezett a herzliai Accadia szállóban. A fogadáson jelen voltak Bárám, Jádlin és Ro­zén minisztereik, Slomo Láhát tel-avivi polgármester, számos Kneszet-képviselő, továbbá a dip­lomáciai kar és az UNO parancs­nokságának legtöbb tagja. Né­­hány órával korábban a nagykö­­vet — aki ezentúl Belgrádban képviseli hazáját — búcsúlátoga­­tást tett Teddy Kollek jeruzsále­­mi polgármesternél. A bíróságok megterhelésének csökkentésére KIHÁGÁSI BÍRÓSÁGOKAT LÉTESÍTENEK Ezentúl polgári perekben 22 százalékos kamatot ítélnek meg . Az igazságügyminiszter Kfár Szábá vendége volt Chájim Cádok igazságügymi­­niszter csütörtökön a kfár-szá­­bái városháza vendége volt és a városvezetőség ünnepélyes foga­­dást rendezett tiszteletére. Cá­­daik miniszter elmondta a láto­­gatás során, hogy rövidesen kihá­­gási bíróságot létesítenek köny­­nyebb vétségekkel kapcsolatos ügyek letárgyalására, ami jelen­­tős mértékben tehermentesítené majd a járásbíróságokat. Ezek a kihágási bíróságok — a terv sze­­rint — a délutáni órákban mű­­ködnének és a vádlottak ügyvéd nélkül is megjelenhetnek majd, azaz önmagukat védhetik. Az igazságügyminiszter elmon­dotta, hogy a bíróságok túlter­­heltsége igen súlyos problémát képez. Nem elegendő — mon­dotta —, hogy rátermett, becsü­­letes és független bírák ítélkez­­zenek. A bíróságnak közönség­­szolgáltatási jellegük van, és sem polgári, sem bűnvádi eljárások nem tarthatnak hosszú ideig. Azt is felfedte az igazságügy­­miniszter, hogy rövidesen rende­­letet hoznak nyilvánosságra, mely­nek értelmében a bíróságok 22 százalékos kamattal terhelhetik meg az alpereseket az eddigi 15 százalák helyett. Az igazságügyminiszter kísére­­tében volt Mose Necht bíró, a bíróságok országos igazgatója, továbbá Eliézer Leibsohn és dr. Mose Buchwitz bírák. A vendé­­geket Zeév Geller polgármester kalauzolta végig Klár Szábán. A MAJOM ÉS ÉN Az Új Kelet nyilvánossága út­­ján kérem a tévé igazgatóságát, vegyék le a műsorról „A majom és én” című sorozatot, amely bu­­taság, sőt szerintem undorító. Adjanak helyette kedves, szó-Az alábbi levelet néhány olvasó írta alá. A tévé szórakoztató műsorai­­val komoly baj van. Nem jók ezek a műsorok. Azt ajánljuk, hogy az igazgatóság egy nőt ne­­vezzen ki a szórakoztató műso­­rokk­al foglalkozó osztály élére, mert egy nőnek mindig több év-Én már túl vagyok azon a ko­­ron, hogy a polgárőrségbe jelent­­kezhetnék. Ugyanakkor azt hi­­szem, bizonyos segítséget még én is nyújthatnék az önvédelemhez. Én és a kortársaim. Javaslom, hogy az adminiszt­ráloztató sorozatot, hiszen any­­nyi van ilyen. Előre is köszö­­nöm. Engel Rachel Haifa, Rectov Hagibor 46 zeke van ilyesmihez, mint egy férfinek. Szerintünk sok az unalmas in­­terjú és vitaműsor is. Katz Jenő, Brüll Olga, Szántó József, Biedermann Ágnes, Kohn Irén, Zuckermandel Piroska ratív munkát bízzák reánk, iro­­dai gyakorlattal rendelkező öre­­gekre. Lumpur Jenő, Tel-Aviv, Káv-tet B6november 26 Egy nőnek több érzéke van a szórakoztató műsorokhoz Az öregeket is vegyék fel! És mit csináljon a zenetanár? Mióta felemelték az árakat, úgy figyelemmel olvasom a női rovat jótanácsait, hogyan lehet intenzíven takarékoskodni. Az Új Kelet hétfői női rovatában azt nyilatkozta egy háziasszony, hogy a kislánya eddig gitárlec­­kéket vett, most azonban erről szó sem lehet, mert a költség­­vetés nem bírja ki a havi 150 fontot. Ez nagyon szép. Valóban ta­­karékoskodnunk kell. De ben­­nem felmerült egy aggodalom. Ha mindenki így takarékosko­­dik, miből fog élni ezután az a szerencsétlen zenetanár?. Klein Miklósné, Rámát Gán '**•V Mától: BEN GURION FASOR A tel-avivi városvezetőség ha­­tározata értelmében ma, vasár­­nap lép életbe az eddigi Keren Kájemet fasor névváltozása.­­ Pénteken ünnepélyes szertartást rendeztek Izrael néhai első mi­­niszterelnökének háza mellett és annak keretében Slomo Goren országos főrabbi, valamint Slo­­mo Láhát polgármester mondot­­tak gyászbeszédet. Dr. Ránená Lesem, Ben Gurion lánya lelep­­lezte az új nevet viselő táblát a szertartás befejeztével, amelyen számos közéleti személyiség és a kormány több tagja vett részt. Néhány nappal ezelőtt tért vissza Brüsszelből Borisz Krasz­­ni szovjet olé, a klímaügyi minisz­­érium és a Szochnut rendkívüli kiküldöttje, aki a két hivatal megbízásából ankétot rendezett a belga fővárosban ideiglenesen letelepedett szovjet olék, illetve jovédok körében. Kraszni elmon­­dotta, hogy az ott lévők mint­­egy 30 százaléka azért feliházott Belgiumba, mert fél a katonai szolgálattól, a többi pedig más okokat jelölt meg, mint lakás-, vagy elhelyezkedési problémák, alacsony bér, a vátik izraeliek negatív hozzáállása, vagy az a szándék, hogy eljussanak Ame­­rikában élő rokonaikhoz. A kiküldött közel egy hóna­­pot töltött Brüsszelben és ennek során részletes beszélgetést foly­­tatott úgyszólván minden ott élő szovjet zsidóval. Jelentésében le­­szögezi, hogy jelenleg 850 izraeli sevéd van Brüsszelben, álagos életkoruk 20 év s mintegy 18 szá­zalékuk főiskolai képzettséggel rendelkezik. Túlnyomó többsé­­gük Odessza, Kiev, Kisinyev és Csernovitz városok szülöttje. Krászni elmondta még, hogy a sovédok mintegy 90 százaléka Amerikába, vagy Kanadába sze­­retne eljutni, míg a fennmaradó 10 százalék Belgiumban akar ma­radni. Ebben az országban azon­­ban súlyos munkanélküliség érez­hető és így kevés a kilátás arra, hogy letelepedési engedélyt kap­­janak. Nehézségek vannak az amerikai és kanadai vízumok te­­rén is, mert a két ország beván­­dorlási hatóságai bürokratikus ügykezelésről tesznek tanúságot és az adminisztratív eljárás igen lassan folyik. A közeljövőben nem várható a vízumok kibocsá­­tása. Azt is közölte a klítaügyi mi­­nisztérium kiküldöttje, hogy a jo­­rédokról egyelőre különböző ka­­tolikus emigrációs szervezetek gondoskodnak, mint például az úgynevezett Tolsztoj-alap, vagy a Caritas nevű szervezet. Mind­­két alap támogatottjai 150 belga frankot kapnak naponta és sze­­mélyenként. Két szállodát és né­­hány magánlakást béreltek ki a Tolsztoj-alap aktivistái, míg a Caritas külön átmeneti tábort tart fenn részükre. Belgiumi tartózkodása idején a kiküldöttnek sikerül 80 élet Addis/ Abeba (IFP, UPI, Reuter).­­ Táfári Banti tábor­­nok, az Eritreában állomásozó második hadtest parancsnoka lett az ideiglenes etiópiai katonai ta­­nács elnöke, Aman Andori tá­­bornok helyett, akit a múlt szom­baton agyonlőttek — közölte teg­­nap az etiópiai hírszolgálati iroda. A disz-abebai diplomáciai kö­­rökből eredő értesülés szerint Hajié Szelasszié volt császár hozzájárult ahhoz, hogy külföl­­di vagyonának egy részét az új katonai vezetőségre írják. Ezek a források megjegyzik, lehetsé­­ges, hogy az ex-császár ezzel mentette meg életét, meggyőznie a visszatérésre. Véle­­ménye szerint megfelelő ember kiküldése révé­n továbbiakat le­­hetne visszahozni Izraelbe, an­­nál is inkább, mert egyre na­­gyobb nehézségek mutatkoznak a tengerentúli vízumok megszerzé­­se terén. A Szochnutnak az utób­­bi időben sikerült megkapnia a Brüsszelben tartózkodó 850 olé név szerinti lajstromát és így le­­hetővé vált feluházásu­k okainak izraeli megvizsgálása. Rajtuk kí­­vül egyébként 450 olé van Olasz­országban, 300 Németországban, 250 Franciaországban, 200 Bécs­­ben és néhány ember Hollandiá­­ban, valamit Angliában, össze­­sen több mint kétezer „szovjet sered” tartózkodik tehát Euró­­pában. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■a■■■■■■■ A klítaügyi minisztérium kiküldöttjének jelentése: A szovjet­erők 30 százaléka a katonai szolgálat miatt feliházik A kiküldött, aki maga is szovjet élé, tüzetesen megvizsgálta a Brüsz­­szelben lévő szovjet zsidók helyzetét és részletes jelentést nyújtott be BANTI TÁBORNOK AZ ETIÓPIAI KATONAI TANÁCS ÚJ ELNÖKE Hafié Szelasszié lemondott külföldi vagyona egy részéről A svájci kormány szóvivője tegnap közölte, hogy az etiópiai katonai hatóságok értesítették a svájci kormányt, hogy a volt császár okiratot írt alá svájci bankokban lévő számláival kap­­csolatban. Banti tábornokot a legerősebb kezű etiópiai törzstisztnek isme­­rik. Valószínű tehát, hogy a ka­­tonai vezetőség szélsőségesebb ága győzött abban a hatalmi küzdelemben, amely öt napon ke­resztül folyt az új vezetőségen belül. Az 53 éves Banti tábornok­­tegnap reggel elfoglalta hivata­­­lát a császári palotában. BETEGSZABADSÁG MIATT ÉVI 20 MILLIÓ MUNKANAP VISZ KÁRBA Dr. M. Árgon, a Kikötőható­­ság tudományos munkatársa a napokban fejezte be mélyreható kutatómunkáját a betegség miat­­ti kimaradások ügyében. Dr. Ár­­gon megállapította, hogy külön­­böző betegszabadságok miatt minden évben 20 millió munka­­nap vész kárba, ami átlag évi 20 napot jelent minden izraeli dol­­gozónál. Ennek a 20 millió mun­kanapnak 75 százaléka rövid megbetegedésekből fakad, ame­­lyek nem minden esetben teszik indokolttá a kimaradást. A kutatás eredményeképpen az is megállapítást nyert, hogy nemcsak Izraelben, de az egész világon felfelé ível a betegség miatti kimaradások száma. En­­nek o­ka nem az, hogy a megbe­­tegedések gyakoribbak, hanem az a tény, hogy a dolgozók egy­­re inkább veszik igénybe az or­vos szolgálatait egészen enyhe rossz közérzet, vagy betegség esetén is. A hosszabb, illetve súlyosabb betegségek következté­­­en kivett szabadságok is számos esetben a kelleténél tovább tar­­tanak, míg a rövid betegszabad­­ságok esetében nem kifejezetten orvosi jellegű megfontolások is közrejátszanak. E megfontolások között említi a felmérés szerkesz­­tője a szociális viszonyokat és más körülményeket. Számos eset­ben az orvos enged a nyomás­­nak és betegszabadságot hagy jóvá, annak dacára, hogy ez el­­lentétben áll szakmai vélemé­­nyével. Kétségtelen — folytatja dr. Árgon —, hogy abban az esetben, ha tüzetesen megvizsgál­­nák a rendszeresen munkába já­­ró dolgozó egészségi állapotát, akkor rájönnének, hogy náluk is gyakori a rossz­­közérzet és a ki­­sebb egészségi zavar — csak ép­­pen, hogy ők fegyelmezettebbek. Felmérése konklúziójában dr. Árgon azt követeli az orvosok­­tól, hogy a munkától való el­­tiltás a végső és ne az első gyógyeszköz legyen. Végül azt javasolta a felmé­­rés, hogy a bérrendszer, illetve a szociális feltételek bizonyos megreformálása által riasszák el a dolgozókat rövid, illetve indo­­kolatlan kimaradásoktól, a má­­sik javaslat pedig, hogy részesít­­sék külön jutalomban azokat, akik rendszeresen járnak munká­­ba. A LAZA ERKÖLCSŰ KÜLÜGYMINISZTERNŐ Idi Amin, Uganda elnöke a hét végén menesztette állá­­sából néhány hónappal ezelőtt kinevezett külügyminiszternő­jét, Elizabeth Bagayát, akit „illetlen viselkedésben” talált bű­­nösnek. Ez a meghatározás ebben az esetben azt a vádat is magában foglalta, hogy a külügyminiszternő a párizsi Orly repülőtér illemhelyén egy ismeretlen európai fér­­fivel szeretkezett. Idi Amin azzal is megvádolta a volt manökenből előléptetett kül­­ügyminiszternőjét, hogy a new-yorki UNO közgyűlé­­sen „bizonyos érintkezést” tartott fenn az amerikai CIA és az angol kémelhá­­rító ügynökeivel. Elizabeth Bagaya szerte­­ágazó európai és amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Ő volt Kelet-Afrika első női jogásza, az angliai Cam­­bridge egyetemen szerezte diplomáját. Közben London­­ban és New Yorkban volt manöken. A most menesz­­tett külügyminiszternő, aki álítólag 30-ik születésnapja felé közeledik, az Uganda észak-nyugati részében fekvő egykori Toro királyság volt uralkodója, Patrcik Omukama húga, és így a Toro hercegnője címet viseli. A királyságot azonban 1967-ben megszüntették. Életének egy időszakában állítólag magával Áminnal voltak közeli kapcsolatai. Az egészségügyi miniszter figyelmeztet: a kórházépítési költségvetés MEGNYIRBÁLÁSA KATASZTROFÁLIS LEHET Viktor Semtov egészségügyi miniszter csütörtökön este a hai­fai Rothschild-kórház mellett mű­ködő ápolónői tanfolyam diplo­­makiosztási ünnepségen figyel­­meztetett, hogy abban az eset­­ben, ha a költségvetési korláto­­zások miatt le kell állítani a kór­házak építését és fejlesztését, úgy néhány éven belül katasztrofális helyzetbe kerülhetünk, amelyből esetleg ■nem lesz kiút. A minisz­­ter elmagyarázta, hogy az izraeli egszségügyi intézmények jelen­­leg igen nehéz korszakot élnek át a gazdasági helyzet következ­­tében. Hozzáfűzte, hogy minisztéri­­um­ának költségvetését 80 millió fonttal csökkentették, aminek kö­vetkeztében nem nyithatnak új osztályokat meglévő kórházakban. Ugyanak­kor felhívta az állami kórházak és betegpénztárak va­­lamennyi dolgozóját, hogy keres­senek új módszereket a költségek csökkentésére, lehetőleg anélkül, hogy ez a rászoruló polgároknak nyújtott egészségügyi szolgáltatá­­sok kárára válna. Péntek, november 29-ére esett, tehát az Izráel felállítását el­­delő történelmi U­NO-határozat 27-ik évfordulója volt. Most, alig néhány nappal azután, hogy ugyanez az UNO szégyentel­­jes Izrael-ellenes hadjárat arénájává vált, a lapok vezércikkeikben párhuzamot vonnak 1947 és 1974 között. Aרבד DÁVÁR szerint természetesen a puszta véletlen következménye az, a szí­­riai határon szolgáló UNO-közegek mandátumának meghosszab­­bításá­val egybeesik Lake Success-i döntés évfordulója. Ez min­­denesetre figyelmeztet bennünket arra, hogy az UNO jelenlegi helyzetében nem tölthet be konstruktív feladatot a közelkeleti béke megteremtésében. A jelenlegi UNO semmiképpen sem hasonlít­­ható össze azzal, ami 1947-ben volt. Legfeljebb csak annyi a közös nevező, hogy a palesztinaiak akkor is — ugyanúgy mint ma — elutasították a zsidó állam létezésének még puszta gon­­dolatát is. Az UNO jelenlegi állapota azonban semmiképpen sem ok arra, hogy Izrael felhagyjon politikai áláspontjának megma­­gyarázásával bármely nemzetközi fórumon. * Ugyancsak november 29-ével kapcsolatban az רמשמה־לע ÁL HÁMISMÁR azt írja, hogy az előző évekkel ellentétben, az idén nem lehet nem megemlékezni november 29-éről, különösképpen annak tük­­rében, hogy a PFSz éppen ezekben a napokban terjesztette az UNO elé javaslatát, amelynek lényege Izrael, mint állam lik­­vidálása. Az UNO a második vlágháború nyomán jött létre, amely — mint ismeretes —, az egész emberiség és különösképpen a zsidóság legnagyobb ellenségének, Hitlernek a legyőzésével ért véget. Ab­­ban az időben sok naív ember őszintén hitte, hogy jobb világban kezdünk élni. Ezt látszott igazolni az a tény is, hogy a két rivális nagyhatalom akkoriban összefogott a zsidó állam megteremtésé­­nek elősegítésére. Ennek ellenére a zsidó állam nem az UNO-nak, hanem a zsidó mártirológiának köszönheti létezését. Az UNO csak a nemzetközi elismerés pecsétjét adta meg erre. Közben sok minden megváltozott és az Egyesült Nemzetek Szervezete ma önös érdekek­­képviselőinek targikomikus politikai színpadává vált. Ma is szükségünk van a világ közvéleményének rokonszenvére, de nem ettől függ létezésünk. -f ץראה Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét elemzi a HÁÁREC különösképpen az új ״ csomagügylet” ügyében. A lap véleménye­­ szerint feltétlenül szükséges, hogy „kioperálják” az 1975 júliusá­­ban esedékes drágasági pótlékból a devalvációból eredő drágulást és hogy egy évvel meghosszabbítsák a munkaszerződéseket. Csak ebben az esetben vezethet sikerre a három érdekelt fél, a munka­adók, a Hisztadrut és a kormány között kialakuló megállapodás. A béralkalamazottak túlnyomó többsége számára kedvező ez a megegyezés, de kétségtelen, hogy annak következtében bizonyos fokú gazdasági lelassulás lesz érezhető. Reméljük, az iletékesek a jövőben tisztá­ban lesznek azzal, hogy a különböző követelések kielégítése részleges mi­mnt és munkanélküliséget von maga után. Ha ezt a konklúziót a jövőben figyelembe fogják venni, akkor a duzzadó gazdasági életből a megszorításhoz vezető átmenet keve­­sebb fájdalommal és renggéssel jár majd. 1974. XII. 1 UJ KELET 3

Next