Uj Kelet, 1975. február (56. évfolyam, 8074-8097. szám)

1975-02-02 / 8074. szám

HOZZÁSZÓLÁSOK AZ AGRÁNÁT- JELENTÉSHEZ Sáron: A háború óta alaptalanul vádoltak Nevo tábornok: Az október 8־ iki kudarc a meglepetés egyenes következménye volt — Begin: ״ A mulasztásból meglepetés lett...״ — Jehuda Blum professzor szerint törvényes keretek között kell megállapítani a felelősség megoszlását a kormány s a hadvezetőség közt Menáchem Beáin, a Chérut vezére csak röviden reagált az Agránát bizottság jelentésének nyilvánosságra hozott részére. Azt mondotta bevezetőjében, hogy ebben a pillanatban első­­sorban elismerésünket és tiszte­­letünket kell kifejezni a jóm­­kipuri halom hősi halottai iránt, akik életük feláldozásá­­val katasztrófától mentették meg a népet. Véleménye szerint a jelentés­­ből világosan kicsendül, hogy nem a hadvezetőség, hanem az ország akkori politikai ve­­zetősége volt a felelős az első napok kudarcáért, majd meglepetésének adott kife­­jezést afelett, hogy az, amit a jom-kipuri háború óta ,,mulasz­­tás” néven ismerünk, az Agrá­­nát­bizottság jelentésében mint ,,meglepetés” fordul elő. Begin kijelentette, hogy az Agránát­­bizottság a mulasztást enyhébb kifejezésre cserélte fel. A Chérut vezére egyetért a jelentés azon részével, amely di­­cséretben részesíti a hadsereget, amiért a súlyos körülmények el­­lenére is végül győzelmet ara­­tott. Teljes mértékben egyetért azzal a javaslattal, hogy a jövő­­ben fokozzák a fegyelmet a had­seregben. Az izraeli hadsereg­­nek nem kell állandó tisztelgés­­sel és parádékkal foglalkoznia, de szükség van az alapvető fe­­gyelemre , arra, hogy a katona engedelmeskedjen a parancsnok­nak és a parancsnok a maga­­sabb rangu parancsnoknak. Ez egy igen fontos része a jelen­­tésnek, amely sem­miképpen sem áll ellentétben a bajtársi szellem­­ntel. Begin sajnálkozó hangon em­­lítette meg, hogy ebben a hábo­­rúban olyan dolgok történtek, amilyenekre a múltban nem volt példa zsidó katonák kö­­zött, mint például a bajtárs holttestének cserbenhagyása a harcmezőn. Annak a reményé­­nek adott kifejezést, hogy ha­­sonló esetek a jövőben nem fordulnak elő. A jelentés azon részével kap­­csolatban, amely Áriel Sáron tábornok állítólagos parancs­­megtagadásával foglalkozik, Be­­gin örömének adott kifejezést a­­felett, hogy a bizottság mente­­sítette Sáront a vád alól, mintha engedetlenségre uszított volna. Rámutatott, hogy Sáron egyik legnagyobb és legtehetségesebb hadvezérünk, kinek ,,bűne” mind­össze annyi volt, hogy igyekezett meggyőzni felettesét, miszerint „ a felettes által kiadott parancs végrehajtása veszélyes és sok emberáldozatot követelő lett k­­ volna. Arik Sáron tábornok azt mon­dotta, hogy a jelentés tartalma­ nem lepte meg. A jelentés abban a részében, amely az október 8- iki ellentámadással foglalkozik, pontosan az áll, amit ő. Sáron egész idő alatt állított. Hozzá­­fűzte, hogy az Agránát bizott­­ság a fegyelem kérdésében is magáévá tette álláspontját, a­­melynek értelmében, ha ritkán is, de néha előfordul, hogy a harctéri szakasz parancsnoka sú­­lyos dilemmába kerül, mert olyan adatok birtokában van, a­­melyeket felettese nem ismer és amelyek miatt világos, hogy nem szabad végrehajtani a felettesé­­től kapott parancsot. „Több, mint egy éven át ár­­tatlanuul támadásoknak vol­­tam kitéve ebben az ügyben és most már végre mindenki tudja, hogy az Agránát bizott­ság nekem adott igazat” — mondotta Sáron. A továbbiakban kijelentette, nem biztos aban, hogy a bizott­­ság teljes egészében kivizsgálta a háború legkritikusabb napja, október 8-ika eseményeit. Saron­­ véleménye szerint ha „az egyik divízió” végrehajtotta volna ok­­tóber 8-án azt a parancsot, hogy elsöprő ellentámadást hajtson végre északról déli irányban, akkor október 8. a győzelem napja lett volna. Ezzel kapcso­­latban felemlítette, hogy a déli katonai körzet parancsnokságán a háború kitörése előtt pontos operatív tervek voltak, ezeket azonban nem hajtották végre. Nyilatkozata befejező részé­­ben Sáron annak a reményének adott kifejezést, hogy az izraeli hadsereg a lehető legrövidebb időn belül levonja a háborúból és az Agránát-bizottság jelenté­­séből eredő konzekvenciákat és erejének kiépítésére összponto­­sítja minden erőfeszítését. Maxi­mális összefogásra van szükség a siker érdekében — hangsú­­lyozta. Mátitiáhu Peled és Joszéf Nevo szolgálaton kívüli táborno­­kok katonai-operatív szempont­­ból analizálták az Agránát bi­­zottság jelentését. Peled tábor­­nok azt mondotta, hogy október 1 8-ika igen súlyos nap volt szá­­­munkra, de tény, hogy az izraeli­­ hadsereg által foganatosított el­­l­lentámadás lefékezte, vagy leg­­alábbis jelentős mértékben le­­állította az ellenség előnyomu­­lását. Az október 8-iki izraeli ellenoffenzíva eredményei napok­kal később is megmutatkoztak, amikor az egyiptomi hadsereg számára már lehetetlenné vált a további előrenyomulás a Mit­­le- és a Dzsiddi-szorosok irá­­nyába. Foglakozott Peled tábornok azzal a kérdéssel is, hogy a bi­­zottság jelentése nem adott vá­­laszt abban a vonatkozásban, hogy a politikai vezetőség, te­­hát a miniszterelnök és a had­­ügyminiszter mily mértékben felelős a hadsereg operatív tevé­­kenységéért.­ Véleménye szerint nem szabad ezt a kérdést nyitva hagyni, mert nem szabad olyan szituációt teremteni, amelyben egyes parancsnokok emiatt kivon­ják magukat a felelősség alól, vagy, éppen ellenkezőleg, túlzott felelősséget vállalnak magukra. Nevo tábornok véleménye szerint az, ami október 8-án történt, tulajdonképpen egye­­nes következménye az október 6-iki meglepetésnek. Az izraeli hadsereg történetében 1973 október 6-án első alkalom­­mal fordult elő, hogy meglepetés k érte: ilyen esetekben természet­szerűleg nondra bizonyos mér­­rtékű fejveszettség és zűrzavar keletkezik, az operatív tervek­ részben, vagy teljesen megvaló­­­­sítatlanok maradnak és az izraeli hadsereget sem kerülte el ez a sors. Rámutatott azonban arra, hogy hogy a Cábál viszonylag rövid idő alatt felocsúdott a meglepe­­tésből és az október 8-iki ellen­­támadás révén Izrael hadserege visszanyerte a kezdeményezést. Egy nappal korábban, október 7-én az egyiptomi hadsereg még­­ minden szempontból erős fölény j­ében volt, de október 8-án már megvonták az ellenségtől azt a lehetőséget, hogy kihasználja előnyét. Tény, hogy hat nappal később, október 14-én az egyip­tomiak nagy ellentámadást haj­­tottak végre, amely azonban tel­jes mértékben kudarcot vallott. Nevo tábornok is kihangsú­lyozta, hogy az Agranat jelen­tés nem foglalkozik a felelős­­­­ség megoszlásának kérdésével­ a vezérkari főnök és a hadügy­­­miniszter között. Azt mondotta, hogy a jelentés egyáltalán nem elemzi a kérdés politikai vetületét. Ezzel kapcsolatban Jehudi Blum professzor, aki az állam­tudományok tanára a jeruzsále­mi Héber Egyetemen, kijelentet­te, hogy a bizottság jelentése komoly hiányosságra mutat r: az izraeli államapparátus konst­rukcionális felépítése szempont­jából. Ebben tuajdonképpen­­ néhai Dávid Ben Gurion a hi­bás, akinek erős egyénisége fe­leslegessé tette, hogy egyáltalán tárgyaljanak a hadvezetőség és a kormányzat közötti felelősség megosztásának problémá­járól, — legalábbis az állam fennállásánál első 15 évében. Dán Mirkin ügyvéd, aki Smué Gonén táborn­ok három jog képviselőjének egyike, tegnap este a televízióban azt mondotta hogy boldoggá és optim­isztikussá teszi az a tudat, hogy Gonci tábornok a hadseregben ma­rad. Az Agránát-bizottság iránt ér­zett minden tisztelete ellenén azonban lehetséges, hogy lesz­nek megegyzések a bizottság egyes specifikus megállapítása ügyében. Még nem lehet meg­állapítani, vajon ez-e az út vé­ge, de első pillantásra úgy tű­nik, hogy az Agránát bizottság jelentésében vannak olyan meg­állapítások, amelyek helytelen­nek tűnnek és jól meg kell majd gondolni, mi a teendő. ARIK SÁRON GONÉN Meg kell fontolni éSÜ .;x;׳ KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYEK A TELEKOMMUNIKÁCIÓS MINISZTÉRIUM közli, hogy ma, 1975 febr. 2-án, vasárnaptól a telefonbeszélgetések Kelet-Németországgal, a követke­zők: Az első 3 perc vagy annak egy része — rendes beszélgetés 42.60. személyes hívás 71__IL. Minden további perc vagy annak egy része — rendes beszélgetés 14.20 IL., személyes hívás 14.20 IL. Autóbusz munkásaink szállítására Názáretig, Afu- ráig, Chederáig, Kármiéiig, Akkóig, Nahariáig. | HAIFAI HADIÜZEM | DJ­OLE SZAKEMBER: Lakatos/hegesztő Esztergályos/marós ! Autómechanikus Stancnikészítő | Autó-villanyszerelő Épitőmunkás Bádogos Ipari villanyszerelő (engedéllyel) Állandó munkát akar? Jöjjön el hozzánk megbeszélésre Haifán, a városparancsnok irodájába, J. L. Perec־ u. 10., hétfőn és szerdán, délután 4­.6.30. Hozza ma­­gával személyazonossági igazolványát, előigazolvá­­nyát és tartalékos katonakönyvét. Természetesen az Agránát-jelentés kérdés-komplexuma, illet­­ve a jelentés különböző vetületeinek elemzése képezi a pénteki lapok vezércikkeinek anyagát. A ד ב «ר DA VÁR szerint igen nehéz véleményt alkotni az Ágránát-jelentésről, mert terjedelmileg annak alig 3 százalékát hozták nyilvánosságra — maga a jelentés pedig hétpecsétes titok marad. A Genén szemé-­­ lyével kapcsolatos megállapításoktól eltekintve, a nyilvánosságra hozott rész csak igen általános formában foglalkozik a mulasz­­tások és hibák felelősségének kérdésével. Ezért nem számíthatunk arra, hogy a jelentés ugyanolyan közéleti vihart vált ki, mint a 10 hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott közbeeső jelentés. Ez persze nem jelenti azt, hogy most már végleg lezárul a vi­­ta. Lesznek reagálások, hozzászólások, ami teljesen legitim. Nem értjük, miért kifogásolta a bizottság, hogy bizonyos személyek részrehajlással vádolták őket? Mi mást tehettek volna, ha leg­­jobb lelkiismeretük szerint meg voltak győződve arról, hogy a bizottság igazságtalan volt valakivel szemben? Az angolnyelvű JERUSALEM POST annak a véleményének ad kifejezést, hogy a közönség számára nem sok újat tartalmaz a csütörtök este nyilvánosságra hozott jelentés. A bizottság megállapította, hogy semmilyen hadsereg nem lehet jobb, mint a lakosság, amelyből ered. A fegyelem hiá­­nya, a felületesség, a törvények és az előírások semmibe vevése és a személyes példamutatás hiánya alááshatja a legjobban ki­­képzett hadsereg harci készségét is. A jelentés lényegének áttanulmányozását és az abból eredő konzekvenciák levonását a hadseregre bízták ugyan, de a fenti általános megállapítás az egész nemzetet érinti, mert hiszen az említett hibák és hiányosságok már gazdasági síkon is súlyos za­­varokat okoztak, amelyek bizonyos formában párhuzamosak a jom-kipuri háború első stádiumának nehézségeivel. A Mápám hivatalosa, az רמשמה»לע ÁL HÁMISMÁR is kiábrándítónak tartja az Agránát-bizottság jelentésének most nyilvánosságra hozott részét. A jelentésből világosan kicsendül, hogy a bizottság kitart korábbi álláspontja mellett, amely men­­tesíti a közvetlen felelősség alól a hadügyminisztert és a vezér­­kari főnököt teszi hibássá. Kár, hogy a bizottság nem szentelt több helyet e kitétel politikai-közéleti jelentőségének megmagya­­rázására. A bizottság álláspontját a hadsereg működéséről szóló 1948. évi törvény egyik paragrafusával indokolja, de nem veszi figye­­lembe a hadseregben 26 év folyamán kialakult szokásjogot. A bi­­zottság, amelynek tagjai között két volt vezérkari főnök van, elködösíti a hadügyminiszter hatáskörének meghatározását. Telje­­sen figyelmen kívül hagyják azt, hogy Izrael fennállása óta egyet­­len vezérkari főnök sem adhatott operatív utasításokat a minden­­kori hadügyminiszter előzetes jóváhagyása nélkül. Emlékezzünk vissza a Sabena-gép luddi esetére, ahol a hadügyminiszter szemé­­lyesen irányította az akciót. Igazságtalan és jogtalan az a bírálat is, amelyet az Agránát­­bizottság a sajtó állásfoglalása felett gyakorolt. A közéleti vihart nem lehet és nem szabad jogi érvelésekkel elcsendesíteni. Jó, hogy Nebenzahl állami főellenőr nem azonosította magát ezzel. tánc n 111 ד im 1 r, %■ A Máárách gazdasági bizottsága tárgyalja az értéktöbblet-adót Rabinovics pénzügyminiszter: ״ Saját portámon is támadnak...״ — A Hisztadrut vezetői ellenzik az adót Jehosua Rabinovics pénzügyminiszter csütörtökön este, kissé­­ elkésve, a Máárách gazdasági bizottsága elé hozta az értéktöbblet­­­adó bevezetésének javaslatát, amelyet időközben a kormány elv­­i­ben már jóváhagyott. A pénzügyminiszter, javaslata megindoko-­­­lásában hangsúlyozta, hogy nem lehet szó az adóterhek könnyíte-té séről a jelenlegi helyzetben, másrészt viszont figyelembe kell ven­­­­ni, hogy a fennálló adórendszer káros kihatással van a munkára , erkölcsre, sőt az általános közéleti erkölcsre is. Ezért alapvető­­ adóreformot tart szükségesnek és ennek egyik alappillére az ér- s Rabinovics véleménye szerint az új adófajta részlegesen meg­­oldja az égető gazdasági prob­­lémákat, mint például a terme­­lékenység növelését. Az Európai Közös piac gazdasági vérkerin­­gésébe való várható bekapcsoló­­dás is szükségessé teszi ennek az adónak a bevezetését. A pénzügyminiszter kihasznál­ta az alkalmat, hogy leszámol­­jon azzal a „kórussal”, amely féktelen ,kampányt indít az új adó ellen, még mielőtt tudná, hogy pontosan miről van szó. Sajnálatosnak tartja, hogy ebben a kérdésben saját portáján is támadják. Ezután felkérte Mose Netz­­dorfot, az állami bevételek fő­­felügyelőjét, hogy indokolja meg az új adófajta előnyeit. Neu­­­dorfer elmagyarázta, hogy az el­­ső stádiumban alacsony lesz az­­ értéktöbblet-adó, amelynek min­­den százaléka 500 millió font bevételt jelent a kincstár számá­­ra, miközben csak fél százalékos drágulást okoz. Elmagyarázta­­ még, hogy az új adó bevezetése­­ körül komoly adminisztratív ne­­­­hézségeket kell leküzdeni és ter­­­mészetesnek tartja, hogy a ke­­­­reskedők és az iparosok ellenzik­­ azt. Ennek oka az, hogy az új adó bevezetése pontosabb és részletesebb könyvelési rendszer bevezetését teszi szükségessé. Ez­­t által kevesebb lehetőségük ma­­­rad, hogy eltitkolják jövedelmük­­egy részét az adóhatóságok­­ előtt. A vita első felszólalója Jeru- Idhám Mesel, a Hisztadrut főtit­kára volt, aki kifogásolta az ér­­téktöbblet adót és óvatosságra­­intett olyan határozatok elfoga­­­­dása terén, amelyek kihatással­­ vannak a szociális politikára és­­az általános foglalkoztatási hely­zetre. Mesel szerint a nyugat­­európai államokban akkor vezet­­ték be az értéktöbblet-adót, a­­mikor a drágulás csak egynegye­­de volt a jelenlegi izraeli ár­­­­emelkedési tempónak. Mesel ugyanakkor felhívást­­ intézett a párthoz és a kormány­hoz, hogy szüntesse be a bér­­alkalmazottak hátrányos megkü­­l­­önböztetését a jövedelmi adó te­­rvén, az önálló kereseti forrás­­sal rendelkezők javára. Vélemé­nye szerint az új adó érvénybe sodorja az országot. Jákov Vilán, a Hisztadrut szo­­ciális segély­ központjának elnö­­öke is elutasította az értéktöbblet­­adó bevezetését célzó javaslatot. Érvelése az volt, hogy az új adó kimélyíti az egyes társadalmi ré­tegek közötti szakadékot. Másik érve az volt, hogy az értéktöbb­­let-adó bevezetése — a pénzügy­­miniszter számításával ellentét­­ben — 15 százalékos drágulást fog okozni. Vitán szerint ne­m le­­het feltételezni, hogy az új adó bevezetése után egyszerre min­­denki becsületessé válik és be­­vezeti a pontos könyvelést. A vita a következő ülésen foly­tatódik. sa két és fél napig tart és anna során elzarándokol a dachaui h­a­láltáborba is. ÁLON ÉS GOLDA MEIR BERLINBE UTAZIK Résztvesznek a Szocialista Internacionálé értekezletén Golda Meir volt miniszterei■ ־ nők és Jigál Álon külügymi-­­ niszter a hó végén Nyugat-Ber­­­­­inbe utazik, hogy résztvegyen­­ a Szocialista Internacionálé veze■ tő­nek február utolsó hetére ki­­t­­űzött találkozóján.­­ Ezen a találkozón több nyugat - európai állam miniszterelnöke és a külügyminisztere, valamint veze■ tő személyisége vesz részt. Más földrészek szocialista pártjainak a megbízottai is jelen lesznek. Töb­­­bek között a közelkeleti viszály­­ is az értekezlet napirendjén sze■ repel. Golda Méir, mint ismeretes, a ־ Szocialista Internacionálé alelnö­­ן a ke. ?!i j­elen a berlini értekezlet be■ . fejeztével, a nyugatnémet kor­­­mány hivatalos vendégeiként­­ Bonnba utazik, ahol Walter ע Scheel álamelnökkel és Helmut­e Schmidt kancellárral, továbbá­­ Dietrich Genscher külügyminisz­­­­terrel találkozik. Álon nyugat• németországi hivatalos látogató

Next