Uj Kelet, 1976. július (57. évfolyam, 8505-8530. szám)
1976-07-01 / 8505. szám
I KELET SORBAÁLLNAK A JELÖLTEK.... KI LESZ KISSINGER UTÓDJA? (TIME).. . A tisztséggel egy golyóbiztos Cadillac kocsi jár, és egy állandóan indulásra kész Boeing 707, vagy Lear-jet. A fizetés évi 60,000 dollár. Irodája a legnagyobb és a legfényűizőbb Washingtonban: korai amerikai bútorzata megtölthetne egy kisebb múzeumot, széles 8. emeleti erkélyéről pazar kilátás nyílik, és egyik termében 200 vendéget fogadhat vacsorára. De a reményteljes demokratákat, akik most sorban állnak, hogy örököljék Henry Kissinger tisztségét, nem a pénz, vagy a dekoráció vonzza. Az Egyesült Államok külügyminiszteri tisztsége alkalmasint a leghatalmasabb közhivatalnoki állás a világon. Ha Jimmy Cartert választják meg elnöknek, bizonyos, hogy nem fog egy újabb Kissinger után nézni. Ő nem tekinti magát falusi jövevénynek, akinek világi ügyekben oktatóra van szüksége. Jóllehet közhivatalnoki gyakorlata mindössze nyolc évre szorítkozik (négy év Georgia törvényhozó testületében és négy év, mint kormányzó), korántsem illetődik meg a külpolitikai szakértők előtt. Intellektuálisan vonzzák a külügyi problémák és a világarénát jórészt a Fehér Ház rezervátumának tekinti. Időközben szívesen veszi a tanácsokat, amelyeket néha maga kér, néha kéretlenül kap a Demokrata Párt impozáns külügyi establishmentjétől, melynek tagjai készségesen végeznek kutató munkákat, háttérismertető tanulmányokat Carter számára, és gyakran megírják beszédeit, ־— vagy azoknak egyes részeit. Úgy látszik, biztonságban érzi magát, amikor ezt a sok befolyásos embert maga körül foglalkoztatja és táplálja bennük a reményt, és nyilvánvaló, hogy elgondolásaikat is hasznosnak találja. De senkinek sem tett ígéreteket, és nem szívleli azokat, akik szemmel láthatóan „pályáznak” — a külügyminiszteri tisztségre. A HÁROM Három politikus, akik látszólag nem pályáznak a külügyi posztra, de alkalmasint szerepeltiefe Carter kalkulációiban, mindnyájan vetélytársai voltak, mint demokrata elnökjelöltek. Mindhárman pontosan megfelelnek az elképzelésnek, hogy a következő külügyminiszternek (függetlenül attól, hogy ki lesz az elnök), olyan politikusnak kell lennie, aki képes lesz a Kongresszus és a State Department közötti feszült kapcsolatok megjavítására. • Henry Scoop Jackson szenátor, akinek Nixon elnök felajánlotta mind a hadügyi, majd a külügyi tárcát, s aki mindkettőt elutasította, most alighanem revideálta álláspontját és hajlandó lesz elfogadni a külügyminiszteri posztot. A kemény vonalat követő külpolitikai nézetei talán nem felelnek meg százszázalékosan Carter elképzeléseinek, de a múlt héten a Jackson doktrína jelentős részét beiktatták a demokrata pártprogramba. • A puhább — sőt talán túl puha — vonalat Frank Church, Idaho szenátora képviseli, akinek viszont javára szól, hogy nagy gyakorlattal rendelkezik a Szenátus külügyi bizottságában. • S aztán még mindig ott van Hubert Humphrey, az arany középutat követő külpolitika híve, kinek nevét világszerte ismerik, és aki kiváló szónoki készségéről nevezetes. De lehetséges, hogy Humphrey inkább Mike Mansfield, a szenátusi többség vezetőjének pozícióját szeretné örökölni. Van három más aspiráns is, akik nem tartoznak a választott politikusok közé, de gyakorlott washingtoni kezek, és tehetséges ügyvédek. Ezek: • Cyrus Vance (59), aki Kennedy és Johnson alatt helyettes honvédelmi miniszter volt, és mint különleges kiküldött szolgált Cypruson, Koreában és Vietnámban. A TIME diplomáciai szakértője szerint Vancenak jók az esélyei. ״ Sima, halk stílusa különösen tetszik Carternek, aki nem szeretné, ha külügyminisztere elhomályosítaná. Vance finom, óvatos egyéniség.” • George Ball ezzel szemben erőteljes és bőbeszédű kritikusa volt a Nixon - Kissinger - Ford külpolitikának. Különösen Kissinger lépésenkénti közelkeleti politikáját bírálta. Az arab vonal felé hajló, 66 éves Ball helyettes külügyminiszter volt J. F. K. és L. B. J. alatt,״ házon belül” ellenezte a vietnámi politikát és rövid ideig az Egyesült Államok nagykövete volt az UNO-ban. Carter benfentesei úgy találják, hogy Ball ״ túl erélyesen pályázik” a külügyminiszteri posztra. • Paul Warnke (56) ugyancsak ellenezte a vietnámi politikát. A Johnson érában a honvédelmi miniszter asszisztense volt, és jelenleg partner Clark Clifford, az idős demokrata vezető ügyvédi irodájában. (Clifford — Harry Truman óta befolyásos tanácsosa volt valamennyi demokrata elnöknek és elnökjelöltnek.) AZ EGYÜTTES Vance és Warnke (de nem Ball) tagjai Carter különleges, biztonsági és külügyi agytrösztjének, amely 28 tagot számlál. Vance, Warnke, Ball — és Carter — tagjai a Trilaterális Bizottságnak, amelyet 1973-ban David Rockefeller szervezett meg. Ez a csoport mintegy 200 prominens nyugat-európai, észak amerikai és japán polgárból áll, és Jimmy Carter itt ismerkedett meg először az amerikai külpolitikai közösség számos vezető emberével. A Trilaterális Bizottság eredeti igazgatója és most a vezető szakember Carter külpolitikai környezetében a brilliáns, 48 éves, lengyel származású Zbigniew Brzezinski (ejtsd: Bzsezsinszki), a Columbia Egyetem professzora. Csodáiói legalább olyan éles agyúnak tartják Brzezinskit, mint Kissingert és vérmérséklete jóval hűvösebb. De nem valószínű, hogy egymás után két külföldi származású professzor legyen az Egyesült Államok külügyminisztere. Lehetséges ,hogy „Zbig” a Nemzeti Biztonsági Ügyek tanácsosa lesz (mely esetben a külügyminiszternek nem lesz egészen gondtalan az élete). Andrew Young, Atlanta kongresszusi képviselője és Carter intim barátja figyelmeztette mindazokat, akik most Carternek dolgoznak, ne számítsanak rá, hogy Carter okvetlenül meg fogja jutalmazni őket. „Carter nem osztogat garasokat a kampány után.” Carter kijelentette, hogy sok nő és sok fekete lesz az adminisztrációjában, és lehetséges, hogy nem csupán a hagyományos „kisebbségi” (lakásügyi, népjóléti, stb.) kinevezésekre gondol. Az ember, akit a külügy élére állít, bombaszerű meglepetés lehet. A VETÉLYTÁRSAK Nincs kizárva, hogy a Carter kabinetben lesz egy, vagy két republikánus is. — éppen úgy, ahogy Nixon ajánlatot tett Jacksonnak, lehetséges, hogy Carter is drámai gesztussal felajánlja a külügyminisztériumot az ellenzéki pártnak, így például szóba került Elliot Richardson, Nelson Rockefeller és fivére, David. Mindez azonban nem tűnik plauzibilisnek. Mint azt egy „Carter figyelő” megjegyezte: „Nem hinném, hogy Jimmy ennyire pimasz.” Richardson valójában Gerald Ford listáján szerepel (ha ugyan Ford lesz az elnök) éppen úgy, mint Rocky. Az sincs kizárva, hogy Ford a sokoldalú, 59 éves texaszi szenátort, John Conallyt szemelte ki a tisztségre, ha ugyan nem tartogatja őt alelnöknek. (Habár Amerika számos szövetségese ellenszenvvel viseltetik Conally iránt.) Szóba kerülhet az 53 éves ׳־ Melvin Laird volt honvédelmi miniszter is, aki Ford régi kongresszusi kollégája, valamint egy másik régi kongresszusi barátja, az 58 éves William Scranton, Pennsylvania volt kormányzója, közelkeleti kiküldött és jelenleg az Egyesült Államok UNO nagykövete. Ford azonban hangsúlyozza, hogy Kissinger megtarthatja az állást, mindaddig, amíg kedve tartja. Kissinger kijelentette, hogy „mindent egybevetve” úgy véli, leghelyesebb, ha leköszön a választások után. Az esetben, ha Reagan lesz a következő elnök, biztosra vehető Kissinger távozása. Amenynyiben Reagan már eljutott abba a stádiumba, hogy összeállította a listáját, igen valószínű, hogy Conally és Laird szerepelnek rajta. Külpolitikai agytrösztjének egyik legfontosabb tagja az 52 éves Glenn Campbell, a stanfordi Hoover Történelemkutató Intézet igazgatója. De Reagan legvalószínűbb külügyminiszter jelöltje alkalmasint James Schlesinger, ex profeszszor, ex-CIA-igazgató, ex-honvédelmi miniszter. George Ball Zbigniew Brzezinski Frank Churche Cyrus Vance * Elliot Richardson John Connally Jam Schlesinger Nelson Rockefeller KFAR MASARYK MESSZEBB VAN, MINT TOKIÓ ? Még az újabb „kék-fehér kampány” kezdete előtt alkalmam volt izraeli gyártmányú porcelán készletet vásárolni. Örültem, hogy egy kibuci gyár, a Kfar Masaryk tulajdonában lévő ״ Naaman” cég szép, modern, ízléses, jó minőségű és elfogadható áru készletét vehettem meg, a piacot elárasztó töménytelen külföldi készítmény helyett Az öröm után jött az üröm. Eltörött két csésze a szép készletből. Elmentem tehát a kereskedőhöz, akinél a készletet vettem és aki nagy raktárt tart a Naaman árujából. Rendeltem két csészét a hozzávaló csészealjakkal és — vártam. Teltek a hetek, teltek a hónapok, szorgalmasan jártam a kereskedőhöz, láttam a többször megismételt rendelés másolatát — de a csészék csak nem érkeztek meg. Amikor négy (4) hónap után haragos szemrehányást tettem a kereskedőnek, ez megmutatta nekem az ő saját, Tokióban vásárolt, japán porcelánkészletét, amelyből szintén eltörött egy csésze. Itt a japán cégnek és nyolc héten belül megkapta a gondosan becsomagolt porcelán csészét, udvarias levél kíséretében. Nyolc hét alatt megjött tehát a válasz Tokióból, de négy hónap alatt sem lehetett választ kapni Kfár Massarykból. Azt kell ebből következtetni, hogy Kfár Massaryk messzebb van, mint Tokió? Vagy talán helyesebb az a következtetés, hogy ne lelkesedjünk oly nagyon a hazai iparért és a kék-fehér” áruért. Legalább is addig nem, amíg az izraeli ipar nem tanulja meg a japánoktól a piacok meghódításának módját, amelynek első előfeltétele a közönségszolgálat. (a. g.) » ESEMÉNYEK־ EMBEREK TANÜGYI PÁRBESZÉD Szereplők: (ujolé Férj, ujolá Feleség, Jichák Rubin miniszterelnök, Sanda Gyanú). Feleség: Képzeld drágám, a gyerek ma hazajött az iskolából, kérdem tőle, hogy mit tanult ma? Azt mondja, egyik órán szólt a dzsezz, ők tapsoltak, a tanítónő táncolt, aztán jött két óra futball, aztán kellett volna legyen héber óra, de a tanítónő hiányzott és akkor ők játszottak ... Na mit szólsz hozzá? Férj: Nem kell megijedni. Ilyen ma az iskola. Először meg kell hozni a kedvét annak a gyermeknek a tanuláshoz, aztán észrevétlenül beleöntik a sok tudományt. " Feleség (máskor): Képzeld, a gyereknek már két hete nem volt egy sor leckéje. Elmentem az iskolába, mert nem hittem el neki, és ott igazolták, hogy tényleg nem adtak leckét. Itt vagyunk egy hónapja és még nem tanult semmit... Férj: Dehogy nem tanult, csak még nem oldódott meg a nyelve. Nem érted? Ezek a mi pedagógusaink a legeslegmodernebb amerikai módszer szerint dolgoznak, tanulmányozzák a leghipermodernebb bibliográfiát és annak alapján elkerülik a gyermek elidegenítését. A leckeadás sokkot okoz a gyermeknek, gátlásokat ébreszt, kihat a nemi életére. Az a rengeteg tudomány szinte észrevétlenül, spontán erővel fog behatolni a gyermek tudatába. Japán és délafrikai pszichológusok kimutatták, hogy az ilyen után beszerzett ismeretek sokkal tartósabbak ... Feleség (megint máskor): Ma a lányodat összepaholták az iskolában. Folyt a vér az orrából, ment panaszra a tanítónőhöz, de az rá sem nézett. Férj: így edződött az acél... Feleség: Nézd az újságot. Az idén a gyerekek nem kapnak bizonyítványt. A tanügyiek szankciókat alkalmaznak velük szemben, mert nincsenek megelégedve a saját körülményeikkel. Hát miért hibás az a gyermek? Őszszel később fog megindulni a tanév, mert nem készítettek elő semmit. Borzasztó! Férj: Kicsi szívem, te még nem tudod mi az igazi demokrácia. Itt nálunk szabadság van, a tanárok szabadon tiltakoznak. Feleség: Pont te szoktad mondani, hogy ne tévesszük össze a szabadságot az anarchiával. Megint elmentem az iskolába, mert azt a tankönyvet, amit megígértek már három hete nem hozták el, a héber tanárt már háromszor kicserélték, de ez is folyton hiányzik. Panaszkodtam nekik, hogy a gyermek nem tud semmit ,azt mondták számlányl, vannak kezdeti nehézségek, fog az menni, és hogy tanítsuk mi a gyerekeket arra, amit az ulpánban tanultunk. Na már most ha én odaállok a napi öt óra ulpán, három óra saját tanulásom, napi kötelező 3—3 óra irodárólirodára járásom után, takarítás, mosás, munkakeresés után még a gyerekeket is tanítani, akkor belebetegszem! . . . Ezalatt a gyereknek azt mondják, vigyen magyar vagy román könyveket az órára, olvasson bármit, hogy a többit ne zavarja. Férj: Kedvesem, ne dramatizáld el a helyzetet. Van egy-egy személy a tanügyben, ki nem tesz teljes mértékben eleget a kötelességének, de különben megy az egész, mint a karika csapás... Jichák Rabin miniszterelnök (beszédet mond, melynek során súlyosan bírálja a tanügyieket,, elmarasztalja őket a nemzet más, lelkiismeretesebb rétegeivel összehasonlítva). Sanda Gyanú (be. Szemreveti ölyvként Férjet). FÜGGÖNY SIMON GÁBOR y׳SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/,^n^ EUROMUR ajtó• és falbevonat wwwvwwvwvwwwwvvvwvw •' י‘׳-.־ ®4MBfflm Í0 mi a tömiÖBB hónapba!! fi® M1US használja ki 42 *״*a״ au״«״. T oljon ״mTzKw,m D'VAT°s ruházatot ״ mn, RENDELKEZÉSÉRE MA T Z K I N |1* !1• ««9 •Tel-Aviv 101/103 Dizengoff st, 74 Allenby st. • Haifa, 37 Herzl st. 1976. VII. 1