Uj Kelet, 1977. január (58. évfolyam, 8661-8686. szám)

1977-01-02 / 8661. szám

2. IJKEZET בוש םישוביש םלוחה־יזובנ לחה רקובהמ בוש ומרגיי םיישק לבסו רתוימ תובברל םילוח םיקקזנה יתורשל יתב םילוחה .םייתלשממה ,םעפה 6000 ידבוע להנימה ,קשמהו םה רשא םימרוג םישובישל םירומחה תורשב ינויח .הז םה ורדעיי םתדובעמ ךשמב וי­םיימ םשל תעבה םתאחמ לע תונעיה־יא םהיתועיבתל סכה­תויפ תאלעהל רכש תבטהו יאנת .הדובע רתומל ןייצל יב תלהנה דרשמ תואירבה תוגיצנו ידבוע להנימה קשמהו יתבב םילוחה ,םייתלשממה םיעימשמ *ריג תואס תונוש ירמגל לע תוביס רבשמה איבהש תטיקנל דעצ .הז ילבמ סנכיהל יטרפל דוסבסה ןיבש דרשמ תואירבה ןיבל יגיצנ ידבוע להנימה קשמהו יתבב ,םילוחה ונא םיצלאנ עובקל רעצב ,בר יכ רחאל םישובישה ויהש תודסומב *ופרה הא זופשאהו בקע ןקבאמ לש תויחאה רחאו ךכ לש פורה­,םיא הנה עיגה םרות לש םידבועה םיילהנימה ,קשמהו םגש םהל חוכ קיפסמ — םא אל קתשל ןיטולחל — שבשל הרוצב הביאכמ רתויב תא יתורש יתב .םילוחה הנקסמה חרזאהש טושפה קיסמ םתורדעהמ לש 6000 םידבועה יתבב ,םילוחה יב בוש לע הבג לש היסולכואה להנתמ קבאמ לש תצובק םידבוע .תמייוסמ םאה ןיא וכב­וח לש דרשמ תואירבה רותפל תא לכ תויעב רכשה יתורשב האופרה הפמב״ ״תחא םוקמב תבחסה םצעב ,לופיטה דימתש האיבמ ופוסב לש רבד תפרחהל םיסחי תטיקנלו םידעצ יק­םיינוצ דצמ הצובק וז וא תרחא לש ,םידבוע קרש רוביצה לבוס .םללגב ןיא וז השירד תמזגומ דצמ ,להקה יכ דרשמ תואירבה תורדתסההו וליעפי תא אולמ םחוכ םתעפשהו תרדסהל תולאשה תויונשה ,תקולחמב ידכ עונמל — אולו םג עגרב ןורחאה שממ — תא תורדעהה תיתנגפהה לש ידבוע להנימה קשמהו ,םילוחה־יתבב הלולעה קתשל תא בור ,םיתורשה םימילשמה תא םתדובע לש םיאפורה .תויחאהו רוביצל העקנ ושפנ תחבשהמ יתורש יתב םילוחה תב­תוריד הכ .הזיגרמ ISMÉT FENNAKADÁSOK A KÓRHÁZAKBAN Ma reggeltől ismét fennakadások lesznek az állami kór­­házak szolgáltatásaiban és az arra rászoruló betegek tízezrei újra fölösleges szenvedéseknek lesznek kitéve. Ez alkalommal a kórházak hatezer adminisztratív dolgozója sztrájkot ille­­tőleg marad tüntetőleg távol munkahelyétől két napon át. A kórházi alkalmazottak ezzel a tüntető távolmaradással kí­­vánják kifejezésre juttatni tiltakozásukat afölött, hogy az egészségügyi minisztérium nem teljesítette fizetésemelési követeléseiket. Szükségtelen rámutatni arra, hogy a minisztérium igaz­­gatósága és a kórházi dolgozók üzemi bizottságának meg­­bízottai egymástól homlokegyenest eltérő magyarázattal szolgálnak a­­válságot illetően. Anélkül, hogy az egészség­­ügyi minisztérium és az állami kórházak tisztviselőit, vala­­mint különféle feladatokat végző segédszemélyzetet kép­­viselő dolgozókat képviselő üzemi bizottság viszályának érdembeli taglalásába bocsátkoznánk, kénytelenek vagyunk sajnálattal megállapítani, hogy az ápolónők és az orvosok különböző időszakokban lezajlott sztrájkjai-szankciói után most újabb megrázkódtatás vonul át a kórházi szolgáltatá­­sokon. Az ebből eredő következtetés, hogy a mától két napig munkahelyéről távolmaradó hatezer alkalmazott bérküzdel­­mének az „árát” ismét elsősorban a lakosság fizeti meg, illetőleg szenvedi meg, amely nem kaphat megfelelő kórházi kezelést. Felmerül a kérdés, vajon az egészségügyi miniszté­­riumnak nincs elég ereje és előrelátása ahhoz, hogy az egészségügyi szolgáltatásban dolgozók különböző bérköve­­teléseit egyszerre intézze el huza­vona nélkül? Azért merül fel a kérdés, mert végső fokon a szankciók és a sztrájkok nyomán a minisztérium mindig valamilyen megegyezésre jut az alkalmazottakkal. Miért kell tehát ennek „előjátékaként” lehetővé tenni a kórházi szolgáltatások megbénítását egyik, vagy másik alkalmazott­ csoport sztrájkba kényszerítésével. A nagyközönség joggal elvárja a minisztériumtól és a **­״״״.unittól, hogy teljes befolyását latba vetve közbelép a vitás kérdések rendezésére és a kétnapos sztrájknak — akár utolsó pillanatban — való elhalasztása érdekében. A nagy­­közönség belefáradt a kórházi szolgáltatások egyre gyakrab­­ban visszatérő megbénításába. RÁBINT TÁMOGATÓ POLGÁROK Pártonkívüli polgárok csoportja — akár csak annak idején, amikor Lévi Eskol volt a miniszterelnökjelölt —, országos mozgalom megszervezését javasolja, egyetlen programponttal. Rabin miniszterelnök jelölését igyekez­­nek támogatni. Az Eskol-mozgalom 12 évvel ezelőtt ״ ATA״ volt, a neve — héber betűszó, amelynek értelme: Eskült támo­­gató polgárok —, a most kialakulóban lévő mozgalomnak azonos alapon ÁTÁR a neve. A Rabint támogató mozgalom egyik ismert nevű kez­­deményezője és szóvivője Úri Zohtár színművész, aki azt a meggyőződését hangoztatja, hogy egy ilyen tömörülés többet tehet az ügy érdekében, mint a párt, amelyen belül még az sem dőlt, hogy egyáltalán Rabin lesz-e a listave­­zető, tehát a hivatalos miniszterelnök-jelölt. . Athénben és Milánóban POKOLGÉP ÉS TÜNTETÉS AZ ENTEBBE-FILM ELLEN Athénben csütörtök este és péntek reggel két moziban, ahol az Entebbe akció­filmet mutat­­ják be, pokolgépet fedeztek fel, amelyet a rendőrség ártalmatlan­ná tett. Milánóban szélsőbaloldali tün­­tetők vonultak ahhoz a mozihoz, m­ely szintén az Entebbe filmet mutatja be. 1977.1. 2 NÁÁN KIBUC 70 EZER FONTOT , UTALT ÁT AZ ÖNKÉNTES ALAP JAVÁRA Más kibucok részéről is jelentős felajánlások történtek Az önkéntes­ alap, fennállása óta a legjelentősebb összeget — 70,000 fontot — Náán kibuctól kapta. Az alap javára történt felajánlást néhány nappal ez­­előtt utalta át a kibuc. Náán tagjai egy-egy munka­­napot ajánlottak fel erre a cél­­ra; a kibuc egyes tagjai két, vagy három napig tartó külön­­munkával mutattak jó példát. Sok más kibuc részéről is je­lentős összegű felajánlásra ke­­rült sor. Dovrát tagjai 35 ezer fonttal, Sáár Háámákim tagjai 15 ezer fonttal vették ki részü­­ket a kollektív erőfeszítésből. A „Tetrád” vállalat napibéres munkásai 110 ezer fontot aján­lottak fel az önkéntes alap ja­­vára. A városok,­és a helyi ta­­nácsok tisztviselői, illetve alkal­­mazottai eddig 7­50.000 fontot utaltak át az alap számlájára. HUSZONNÉGY ÓRA Két közvéleménykutatás alapján JICCHÁK RABIN »AZ ÉV EMBERE« A férfiak pesszimistábbak, mint a nők — A Rabin—Peresz presztízs­­harc a választások tükrében Az ország két nagy közvéleménykutató intézetének felmérése szerint Izrael polgárai úgy döntöttek, hogy Jic­­chák Rabin miniszterelnök volt ״ az 1967-es év embere”. A Dád­ás és a PORI közvéleménykutató intézetek adatai általános meglepetést keltettek, de nyilvánvaló, hogy rá­­mutatnak a 18 éven felüli izraeli zsidó lakosság körében megnyilvánuló szellemre és mentalitásra. A PORI egybe vonta­­hazai és külföldi ״ év embere” körkér­­dést és ennek nyomán a szava­­zatok jelentősen megoszlottak. A Dad­ás viszont külön kérdez­­te meg az országos mintára ki­­választott személyeket és így a százalékarányok jelentősen na­­gyobbak. A PORI által megkérdezett 1200, 18 éven felüli zsidó férfi és nő 5.3 százaléka Rabint je­­lölte ״ az 1976-os év emberé­­nek”, a második helyen Henry Kissinger és Jimmy Carter ״ vég­­zett”, mindegyik 3.7 százalék­­kal. Sorrendben a következők: Árii Sáron (3.4 százalék), Gol­­da Méir (2.9) százalék, Simon Peresz (2.7 százalék) és Mená­­chem Begin (2,2 százalék).­­ További elenyésző arányszámú szavazatot kapott még Efrájim Kácir államelnök, Saul Bellow, a Nobel-díjas író, Chájim Her­­zog, Jigáél Jádin, Daniel Moy­­nihan, Gerald Ford, Aba Even, Jigál Áron és Mose Dáján. Figyelemre méltó, hogy a meg­­kérdezettek 0,6 százaléka a sa­­ját házastársát találta az év leg­­pozitívabb emberének. A megkérdezettek elé nem tér­­terjesztettek semmiféle listát, s kiki a saját belátása szerint az egyéni elgondolásának megfele­­lően választotta ki „az év em­­berét”. Az is figyelemre méltó, sőt szembeötlő ,hogy a megkér­­dezettek 62,9 százaléka kijelen­­tette, senkit sem talál megfele­­lőnek erre a címre. Az ország lakosságának véle­­ménye megoszlik azzal a kér­­déssel kapcsolatosan, hogy az 1977-es új esztendő mit hoz Iz­rael állama számára. A Háárec megrendelésére a PORI intézet további közvéleménykutatást tar­tott, ahol az 1200 személynek ezt a kérdést tették fel. A meg­­kérdezettek 21,1 százaléka úgy véli, hogy az újév ״ sokkal jobb” lesz Izrael szempontjából, 28,3 százalék kijelentette, hogy ״ nem lesz semmi jelentősebb válto­­zás, viszont a többség: 28,8 szá­­zalék pesszimista, azt válaszol­­ta, hogy ״ sokkal rosszabb lesz”. A további 21,7 százalék kijelen­­tette, „nem tudja”, hogy miként alakul az 1977־ es év a múlt év­­hez viszonyítva. A megkérdezettek társadalmi­­gazdasági kijelentése rámutat ar­­ra, hogy a férfiak pesszimistáb­­­bak, mint a nők. A férfiak kö­­zött is a fiatal nemzedék, a leg­­alább középiskolai végzettséggel rendelkező ifjak, a magasabb keresetű európai, vagy amerikai származásúak a pesszimistább­­bak. A Dad­ás közvéleménykuta­­tásának adataiból kiderül, hogy a megkérdezettek 22 százaléka szerint Jich­ák Rábin ״ az év embere” Izráelbe­”. Utána kö­­vetkezik Simon Peresz (11.6 szá­­zalék), Jigáél Jádin (9.6 száza­­lék), Arik Sáron (7.6 százalék), Jehosua Rabinovics (3.6 száza­­lék) és Menáchem Begin (2.4 százalék). A szavazatok 25 szá­­zaléka megoszlott különféle je­­löltek között, míg 18.2 százalék­­nak nincs kialakult álláspontja ebben a kérdésben. Ugyanezek az emberek Jimmy Cartert választották az ״ év em­­berének­ külföldön (38.2 száza­­lék), itt is Kissinger következik a második helyen (17.2 száza­­lék). Gerald Ford (11.2 száza­­lék), mások (11 százalék), míg 21,4 százaléknak nem volt je­­löltje. Ezzel szemben arra a kér­­désre, hogy kit szeretnének a miniszterelnöki tisztségben lát­­ni, Ráhint, vagy Pereszt, meg­­lepő választ kaptak. A megkér­­dezettek 50.6 százaléka Simon Pereszt, 31 százaléka Jich­ák Ráhint választotta a miniszter­­elnöki tisztségre. A megkérde­­zettek 17,4 százaléka más jelöl­­tet szeretne, egy százaléka vi­­szont megtagadta a választ. Arra a kérdésre viszont, hogy Rabin, Begin és Jádin között kellene választani, másként osz­­lanak meg a vélemények. A meg­kérdezettek 33,2 százaléka Ra­­bint, 26.6 százaléka Jádint, és 25.6 százaléka Menáchem Be­­gint szeretné miniszterelnöknek. Ugyanakkor 13.2 százalék úgy t piálta, hogy egyikük sem alkal­­m­as a miniszterelnöki tisztségre, 1­4­ százalék megtagadta a vá­­laszt.. ELRENDEZŐDÖTT AZ AUTÓBUSZ-TÁRSASÁGOK BIZTOSÍTÁSI PROBLÉMÁJA Nem fenyegeti veszély a városközi autóbusz-közlekedést Január 1־ től veszélybe került a városközi autóbuszforgalom, mert — mint jelentettük — a Cur biztosító társaság nem volt hajlandó tovább hitelezni az Eg­­yed igazgatóságának, s 27 mil­­lió fontot követelt a járműbiz­­tosítás meghosszabbítása fejé­­ben. Az Egged néhány nappal ez­­előtt közölte a közlekedési kor­­mányzat vezetőivel, hogy nem rendelkeznek a szóban forgó ösz­szeggel, az állam segítségét ké­­rik. Ha a kincstár nem segít, ja­nuár 1-én leáll a városközi autó­­buszközlekedés. Szinte a „tizenkettedik órá­­ban” megoldódott az ügy. Ehud Silo közlekedésügyi államtitkár eredményes tanácskozásokat foly­tatott az érdekelt felekkel, és megállapodásra jutottak. A köz­­lekedési kormányzat magára vál­lalta mind az Egyed, mind a Dán autóbusztársaságok biztosí­­tási díjtételeinek részleges ter­­heit. Az államkincstár az Ávner biz­­tosító társaság útján rendezi a két autóbusztársaság hátralékát. IDI AMIN MEGTEKINTI AZ ENTEBBEI AKCIÓRÓL SZÓLÓ FILMEKET Meghívót kapott az egyik ilyen film jeruzsálemi bemutatójára Idi Amin ugandai elnök a múlt héten meghívót kapott, amelyben felkérték, jelenjen meg „Az entebbei akció” jeru­­zsálemi premierjén. A távirati után érke­­zett meghívó átvétele után az ugandai elnök azonnal telefonált izraeli barátjá­­nak, Báruch Bár-Lév tartalékos ezredes­­nek, akit arra kért, vizsgálja meg, hogy a „sértő meghívást” a külügyminisztéri­­um, avagy más hivatalos izraeli testület, vagy szervezet küldte. Bár-Lév az Áminnak adott ígéretéhez híven, utána nézett a szokatlan meghí­­vásnak. Kiderült, hogy a táviratot a Jeru­zsálemben élő Rádzsuán asszony küldte, aki a filmbemutató aktív szervezői között volt. Az is kiderült, hogy a premier előadásból származó teljes összegből a rokkantak céljait szolgáló felvonót vásárolnak és szerelnek be a je­­ruzsálemi színházban. Bár-Lév nyomban visszahívta Idi Amint és ismertette vele a tényeket. Amin ekkor elmondotta Bár-Lévnek, hogy a telefonhívás előtt peretekkel fe­­jezte be az "Entebbet győzelem !" című amerikai film megtekintését, am­elynek főszereplője Burt Lancaster és Eli­sabeth Taylor. Amin elmondotta, hogy ״ ,meg vagyok elégedve ezzel a filmmel,­­­­­ert nagyon szépen és jól nézek ki benn. Hozzá tette még, hogy a palotájába­­n lévő vetítő­teremben tekintette meg a­­ filmet, amelynek kópiáját ajándékba kapta és arra is ígéretet kapott, hogy az entebbei akcióról készült filmnek va­­lamennyi másolatát később megküldik neki. A film vetítésére használt készülé­­két Amin ajándékba kapta Báruch Bár- Lévtől. Rádzsuán asszony a hétvégén további táviratot küldött Idi Aminnak, amely­­ben megmagyarázta, hogy a meghívó küldésével nem állt szándékában meg­­sérteni az ugandai elnököt. Annál is inkább, mert ilyen meghívót küldtek mindazoknak, akiknek valamilyen for­­mában köze van a filmhez. A MEZŐGAZDASÁGI EXPORT FÉLMILLIÁRD DOLLÁR LESZ AZ IDÉN A mezőgazdasági termelés az elmúlt három év folya­­mán mintegy 6 százalékkal növekedett, reális értékben kifejezve is kétszer annyit fejlődött, mint a gyáripar. A mezőgazdasági termelés értéke friss áruban 315 millió dollár volt tavaly és további 125 millió dollár feldolgozott mezőgazdasági termékekben. Ezeket a figyelemreméltó adatokat Áháron Uzán föld­­művelésügyi miniszter közölte a vasárnapi minisztertaná­­cson. Uzán hangsúlyozta, hogy­ a idén a friss mezőgazda­­sági termékek exportjának 60 millió dollárra történő emel­­kedésére számítanak és további 15 millió dollárral emel­­kedik a feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitele. Abszolút értékekben kifejezve, a mezőgazdasági export 15 százalékkal növekedik és megközelíti a félmilliárd dollárt. Uzán kifejtette, hogy a mezőgazdasági termékek 25 szá­­zalékát exportra szánták. Rámutatott arra, hogy a nem­­zetgazdaságban dolgozóknak mindössze 6 százaléka fog­­lalkozik földműveléssel. Reuven Erland földművelésügyi államtitkár ismertette a kormánnyal az izraeli mezőgazdaság célkitűzéseit és felszólította az illetékeseket, hogy a lehetőség szerint füg­­getlenítsék magukat a takarmány behozatalától. Erland javasolta olyan módszerek kidolgozását, amelyek lehetővé teszik évi mintegy 400 millió köbméter árvíz öntözési célokra való használatát. A legközelebbi minisztertanácson napirendre kerül a Dán-körzet csatornavizének problémája, illetve a szenny­­víz megtisztítása, valamint mezőgazdasági és ipari célokra való felhasználása. ÜZEMI BIZOTTSÁGOK HARCOLNAK A DRÁGA KÁVÉ ELLEN Az izraeli dolgozók és háziasszonyok tízezrei lázadoz­­nak a kávé drágulása ellen. Mintegy 30 üzemi bizottság már elhatározta, igyekszik meggyőzni a nagyközönséget, hogy legalább átmeneti időre hagyja abba a kávé ivását. Az üzemi bizottságok ezzel a lépésükkel eleget tettek Ádá Gilán, a Hisztadrut keretében működő fogyasztóvédelmi hatóság elnöke felhívásának, aki — mint ezt megírtuk — ajánlotta ,hogy a drága kávé helyett igyunk teát, tejet, vagy vizet. A hétvégén a Mekorot dolgozóinak üzemi bizottsága közölte Áda Gilánnal, hogy tucatnyi üzemi bizottság szer­­vezkedik, nemcsak a kávé drágulása, hanem az általános jogtalan drágulás ellen. Az üzemi bizottságok a napilapok­­ban közzétett hirdetésekben készülnek felszólítani a nagy­­közönséget, hogy ne vásároljanak kávét, mert szerintük ez az egyetlen konkrét mód a kávé folyamatos drágulása ellen. ALÁÍRTÁK a MAGÁNÁPOLÓNŐK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSÉT A héten aláírták a magánápolónők első kollektív szer­­ződését, amely rendezi ezeknek a dolgozóknak bérét és szociális feltételeit. A megállapodás az ország különböző városaiban dolgozó magánápolónőkre vonatkozik, akik a „Matáv” magánápolónő szolgálat keretében dolgoznak. A megállapodást a Hisztadrut szakszervezeti osztálya nevében Gerson Hápárnász rabbi, a Mátáv nevében Cila Pinkerfeld elnök és dr. S. Schönfeld igazgató írta alá. A Mátáv egyesület főleg a nagy közintézmények, mint a népjóléti minisztérium, az egészségügyi hivatalok, a beteg­­pénztárak és hasonlók rendelkezésre áll. Az 1975/76 gazdasági évben mintegy 5500 család számára vették igénybe a Matáv szolgálatait. A kollektív szerződés biztosítja a magánápolónők és beteggondozónők számára azokat a juttatásokat, ame­­lyekben eddig nem volt részük, mint például a beteg­­napokért járó teljes fizetés. A megállapodás gondoskodik a nyugdíjjogról, a végkielégítésről, az útiköltség meg­térítéséről és hasonlókról. A szerződés 1977 január 1-én lép életbe és 1978 március 31-ig lesz érvényben. ADÓBEHAJTÁS A SZÖVETKEZETI FALVAKBAN Az adóhivatal végrehajtói a hétvégén kiszálltak a dél­­vidéki Hodájá és Chácáv szövetkezeti falvakba, hogy a gazdáktól behajtsák a gyakran több évi adótartozást. Az akciót az adóhivatal askeloni kirendeltsége kezdeményezte és a beér-sévai, valamint a reh­ovoti adóhivatalok dolgo­­zói segítségével hajtotta végre. Sálom Peri az Askelon körzeti adóhivatal főtisztviselője bejelentette, hogy a végrehajtók kiszállása nyomán több teherautót, traktort, magánautót, tévé­készüléket, varró­­k­épet és más drága háztartási, vagy gazdasági berendezést foglaltak 16■ Az akcióra azért volt szükség, mert a ható­­ságok ־ elhatározták, ״ minden áron meg fogják győzni” a mezőgaz­­dákat, hogy nekik is kell jövedelmi adót fizetni. Peri kifejt­­­ette, hogy az Askalon körzetéhez tartozó 52 szövetkezeti falu közül 10 szövetkezeti falu tagjai már hosszú évek­­ óta kibújnak a jövedelmi adó fizetése alól. Az akcióna­­k meg volt a foganatja, mert a gazdák közül többen 24 órái­n belül kifizették az adótartozásukat és így az adóhivatal te­­hetővé teszi számukra, hogy visszakapják a lefoglalt ingó­ságokat. Azok ingóságait, akik záros ha­­táridőn belül ne­m fizetnek, nyilvános árverésen eladják és a pénzt átutalják­­ az adóhivatalnak.

Next