Új Kelet, 2020 (101. évfolyam, 20658-20661. szám)
2020-10-01 / 20660. szám
Egy hű barát KREMENSZKY JÁNOS, HERZL TIVADAR HARCOSTÁRSA Forgács András Izrael állam történetének számos magyar vonatkozása van. Az államalapítás kezdetétől a védelmi háborúkon át egészen napjainkig több jeles személyiségnek voltak magyar gyökerei vagy intenzív magyar kapcsolatai. A Herzl Tivadar kezdeményezte cionista mozgalom fő célkitűzése egy nemzeti otthon létrehozása volt az egykori Izrael területén a világ különböző pontjain élő zsidóság számára. Herzl egész életét ennek szentelte, de azt nemigen tudjuk, hogy az Orion gyár elődvállalatának, a Magyar Wolframlámpa Gyárnak osztrák tulajdonosa is szerepet játszott a cionista mozgalom kialakulásában és Izrael létrejöttében. Ismerkedjünk meg ezzel az osztrák gyárossal, Johann Kremenezkyvel, vagy a régi Pesten ismert nevén: Kremenezky Jánossal. 1850. február 1-jén Odesszában született. Pályafutását 1869 és 1871 között elektrotechnikusként, orosz vasúti távíró vonalak építésével kezdte. Később a berlini Műszaki Főiskolára járt. Három évvel később már a párizsi elektromos műveknél (Société Générale d'Électricité Procédé) dolgozott főmérnökként. Mellesleg egy 1881-ben kifejlesztett váltóáramú generátorával kitüntetést nyert Párizsban az Első Elektrotechnikai Kiállításon. Magyar kapcsolata még Bécsből indult. 1882-ben Bécsben, Egger Béla Bernáttal megalapította az Első Osztrák-Magyar Elektromos Világítási és Erőátviteli Vállalatot, ebből a cégből alakult ki a későbbi Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., azaz a Tungsram. 1913-ban Budapesten alapította meg új izzólámpagyárát. Az üzem 1917-től Magyar Wolfrámlámpagyár Kremenczky János Rt. néven működött. De még ebben az évben anyagi nehézségek miatt megállapodni kényszerült a konkurens Egyesült Izzóval, hogy gyára tulajdonrésze felének fejében az Izzó piaci részesedést enged át cégének. A piaci érdekházasság nem bizonyult hosszú távúnak, Kremenzky visszavásárolta a tulajdonrészét. 1924 őszén saját kereskedelmi részvénytársaságot alapított Orion Villamossági Rt. néven. A következő évtől elindult az Orion márkanév, megkezdődött a rádiólámpák [elektroncsövek - szerk.] és rádiókészülékek sorozatgyártása, zömmel exportra. Bár a márkanév sikeresnek bizonyult, Kremenszky 1931-ben fizetési zavarok miatt véglegesen eladni kényszerült bécsi és budapesti vállalatainak részvénytöbbségét az Egyesült Izzónak, a volt gyárainak vezetésében azonban igazgatósági tagként 1934 októberi haláláig részt vett. Az Orion védjegyű rádiók világhírűvé tették a budapesti gyár nevét, s ebben oroszlánrésze volt a Tungsrammal közös, 50 országra kiterjedő értékesítési hálózatnak. 1940-re a hazai rádiókészülékek mintegy 50 százalékát az Orion készítette. „Élete a szakadatlan teremtő és alkotómunkával telt. Felismerte az új találmányok fontosságát és páratlan szervezőképességével úttörő találmányainak nagyipari értékesítését is lehetővé tudta tenni... Kremenczky János, a kimagasló szakember, a szív embere volt, aki a társadalom minden megmozdulásában kivette részét és emberségével követendő példát mutatott. Szeretett adni a rászorultaknak, segíteni a gyengéken és oltalmazni a védelemre szorultakat" - írták róla egy nekrológban. Kremenezky és a Zsidó Nemzeti Alap Kremenezkyt azonban nem csak az Orion rádiók tették híressé a világban. Meggyőződéses cionista volt, és aktívan támogatta Herzl Tiva FOTÓ: WIKIPÉDIA ÚJKELETI Palesztin föld