Új Kelet, 2020 (101. évfolyam, 20658-20661. szám)

2020-10-01 / 20660. szám

Egy hű barát KREMENSZKY JÁNOS, HERZL TIVADAR HARCOSTÁRSA Forgács András Izrael állam történetének számos magyar vonatkozása van. Az államalapítás kezdetétől a védelmi háborúkon át egészen napjainkig több jeles személyiségnek voltak magyar gyökerei vagy intenzív ma­gyar kapcsolatai. A Herzl Tivadar kezdeményezte cionista mozgalom fő célkitűzése egy nemzeti otthon létrehozása volt az egykori Izrael területén a világ különböző pontjain élő zsidóság számára. H­erzl egész életét ennek szentelte, de azt nemigen tudjuk, hogy az Orion gyár elődvállalatának, a Magyar Wol­framlámpa Gyárnak osztrák tulajdo­nosa is szerepet játszott a cionista mozgalom kialakulásában és Izrael létrejöttében. Ismerkedjünk meg ezzel az oszt­rák gyárossal, Johann Kremenezky­­vel, vagy a régi Pesten ismert ne­vén: Kremenezky Jánossal. 1850. február 1-jén Odesszában született. Pályafutását 1869 és 1871 között elektrotechnikusként, orosz vas­úti távíró vonalak építésével kezdte. Később a berlini Műszaki Főiskolára járt. Három évvel később már a pá­rizsi elektromos műveknél (Société Générale d'Électricité Procédé) dol­gozott főmérnökként. Mellesleg egy 1881-ben kifejlesztett váltóáramú generátorával kitüntetést nyert Pá­rizsban az Első Elektrotechnikai Ki­állításon. Magyar kapcsolata még Bécs­­ből indult. 1882-ben Bécsben, Eg­ger Béla Bernáttal megalapította az Első Osztrák-Magyar Elektro­mos Világítási és Erőátviteli Vál­lalatot, ebből a cégből alakult ki a későbbi Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., azaz a Tungs­ram. 1913-ban Budapesten alapította meg új izzólámpagyárát. Az üzem 1917-től Magyar Wolfrámlámpa­­gyár Kremenczky János Rt. néven működött. De még ebben az év­ben anyagi nehézségek miatt meg­állapodni kényszerült a konkurens Egyesült Izzóval, hogy gyára tulaj­donrésze felének fejében az Izzó pi­aci részesedést enged át cégének. A piaci érdekházasság nem bizo­nyult hosszú távúnak, Kremenzky visszavásárolta a tulajdonrészét. 1924 őszén saját kereskedelmi részvénytársaságot alapított Orion Villamossági Rt. néven. A követke­ző évtől elindult az Orion márka­név, megkezdődött a rádiólámpák [elektroncsövek - s­zerk.] és rádió­készülékek sorozatgyártása, zöm­mel exportra. Bár a márkanév si­keresnek bizonyult, Kremenszky 1931-ben fizetési zavarok miatt vég­legesen eladni kényszerült bécsi és budapesti vállalatainak részvény­többségét az Egyesült Izzónak, a volt gyárainak vezetésében azon­ban igazgatósági tagként 1934 ok­tóberi haláláig részt vett. Az Orion védjegyű rádiók világhírűvé tet­ték a budapesti gyár nevét, s ebben oroszlánrésze volt a Tungsrammal közös, 50 országra kiterjedő érté­kesítési hálózatnak. 1940-re a hazai rádiókészülékek mintegy 50 száza­lékát az Orion készítette. „Élete a szakadatlan teremtő és alkotómunkával telt. Felismerte az új találmányok fontosságát és pá­ratlan szervezőképességével úttörő találmányainak nagyipari értékesí­tését is lehetővé tudta tenni... Kre­menczky János, a kimagasló szak­ember, a szív embere volt, aki a társadalom minden megmozdu­lásában kivette részét és embersé­gével követendő példát mutatott. Szeretett adni a rászorultaknak, se­gíteni a gyengéken és oltalmazni a védelemre szorultakat" - írták róla egy nekrológban. Kremenezky és a Zsidó Nemzeti Alap Kremenezkyt azonban nem csak az Orion rádiók tették híressé a világ­ban. Meggyőződéses cionista volt, és aktívan támogatta Herzl Tiva­­ FOTÓ: WIKIPÉDIA ÚJKELET­I Palesztin föld

Next