Új Könyvek, 1983 (20. évfolyam, 2. szám)

1983 / 2. szám

A sorozat második kötete feltételezi az első ismeretét. Abban azt lehetett megtudni, hogy milyen feltételek teljesítésével sike­rülhet jól a „kutyavásárlás”, hogyan kell a kutyával általában bánni. Ez a kötet már csak azokat az ismereteket sorolja fel, ame­lyek a német juhászkutyára, az ún. farkaskutyára vonatkoznak. Szól a fajta jellemzőiről, előnyeiről és hátrányairól (ez utóbbiak persze elhalványulnak az előnyök mellett, a szerző nagy farkas­kutya-rajongó és egyáltalán nem lebeszélni óhajtja a gyerekeket erről a fajtáról), a vele való bánásmódról, a táplálásról, életrend­ről, a különböző helyzetekben való viselkedésről (utcán, járművön stb.). — A kötetke elsősorban magánhasználatra való, de helye lehet mindenféle gyermekkönyvtárban, folyóiratolvasóban is. 636 P 81 830873 Polonyné Reminiczky Erzsébet Angol—magyar állattenyésztési szakszótár / szerk. Polonyné Re­miniczky Erzsébet ; [készült a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Idegennyelvi Lektorátusán] ; [a szerkesztő munkatársa Puska Fe­renc] . English—Hungarian dictionary of animal breeding / ed. E. Polony-Reminiczky. — Bp. : Mezőgazd. Kvk., 1983. — 347 p. ; 22 cm .ISBN 963 231 423 9 kötött : 180.— Ft 636 (038)=20=945.11 Állattenyésztés — Szótárak 801.316.4 [636]=20=945.11 Angol nyelv — Szótárak Mt.: Puska Ferenc (közrem.) Ut.: Reminiczky Erzsébet, Polonyné­­*• Polonyné Reminiczky Erzsébet a b K Az Angol—magyar állattenyésztési szakszótár (egyidejűleg meg­jelenő orosz, francia és német társaival együtt) csaknem 5000 cím­szót és mintegy 10 000 bővítményt tartalmaz, szigorúan a megfelelő nyelvi állattenyésztési, vagy e területtel összefüggő szókincséből. Azoknak a szavaknak az esetében, amelyeknek nem állattenyész­tési vonatkozásai is vannak (pl. cage szó nemcsak ketrecet, kalitkát jelent az angolban, hanem hokikaput is), a további értelmezéseket nem közli. A szavakat ún. bokrosításban közli, tehát egy-egy ve­zérszóhoz kapcsolja azokat az összetételeket, amelyekben az adott szó szerepel. Igen gazdag a szavak értelmezése is: nemcsak a min­den szótárban szokásos grammatikai jelöléseket adja meg, hanem azt is, hogy milyen szakterülethez tartozik a szó különböző variánsa vagy összetétele (anatómia, állatorvostudomány, állattenyésztés stb.), ill., hogy a magyar terminológiához képest milyen eltéréseket mutat. A kitűnően használható, kézikönyvértékű mű természetesen elsősorban szakkönyvtárak anyaga, de helye van minden nagyobb könyvtár prezens állományában is.

Next