Új Magyar Muzeum 1/1 (1850-1851)
Irodalom és nyelv - Toldy Ferenc: A nemzeti irodalom ismeretének viszonyáról a nemzeti élethez, és buzgó esdeklés a Nemzeti Könyvtár ügyében
NEMZETI IRODALOM ÉS NeMZETI ÉLET. 341 philosophus, történetész, költő, ki a magyar irodalmi lázkárt új tartományokra terjesztette ki, azt új eszmékkel népesítette, új formákkal ékesítette. Számos munkái ma már felette megritkultak; együtt egy könyvtárban sehol sem találtatnak; sok kéziratban hever, sok elszórva, részint censurai tilalmak következtén. Az én szerkesztményemben hét nyomatlan munkája van, való díszei a Bessenyei Húzójának, melyek közöl egyet Kazincy Gábor, egyet Erdélyi János barátim hazafiúi indulatú közlékenységének köszönök. Feje lévén ő egy az irodalomban fő szerepet viselt iskolának, a franciának, azon kor értelmiségi történetét Bessenyei munkái teljes kiadása nélkül nem méltathatjuk. Egy kötetet tesznek, vagy nyolc füzetben, itt mint középpontot, sugarakként veszik körül társai, kiket BESSENYEI KÖRE cím alatt állítottam össze. Itt gróf Teleki Ádám , b. Orczy Lőrinc, Barcsai Ábrahám, Báróci Sándor, Ányos Pál, Péceli József, id. Szilágyi Sámuel, b. Nalács József, Cirjék Mihály, gr. Teleki József, Sándor István, b. Orczy József, gr. Fekete János, Háry Péter, Göbül Gáspár, Takács József, Aranka György stb. válogatott munkáik által képviseltetnek. Egy kötet 5—6 füzetben. A tizedik osztályt a CLASSICA ISKOLA KÖLTŐI teszik két kötetben, melynek elsejében Kalmár József, Molnár János, Baróti Szabó Dávid , Révai Miklós, Rájnis József, Vályi-Nagy Ferenc stb. részint csak kivonatokban, vezettetnek föl; a második Virág Benedek Minden Munkáit foglalja magában, tehát a prosaiakat is. A tizenegyedik osztályt a népi irányt az irodalomba beoltani kezdett férfiak, különösen DUGONICS, HORVÁTH ÁDÁM ÉS GR. GVADÁNYI .1. teszik, célszerű válogatással, kikre A tizenkettedik osztályban AZ ÚJ ISKOLA ELŐZŐI következnének. Ezek egyik kötetében gróf Rádai Gedeon, Földi János, Szentjóbi Szabó László, Bacsányi János, Dayka Gábor, Verseghy Ferenc és Fazekas Miklós állanak; másikét Kármán József írásai teszik, melyek már 1843-ban megjelentek; harmadikát Csokonai Mihály Minden Munkái, melyek szinte a közönség kezeiben vannak (1844—6); negyedikét Kisfaludy