Új Magyar Muzeum 3/1 (1853)

Történet s rokon - Kriza János: Székely mondák Attiláról és a húnokról

A MÚZEUM TÁRCÁJA. 175 valamint a legismertebb irodalmi és művészi erőkkel egyesülése, díszlést igér a szép vállalatnak. Az előttünk fekvő rajzos mutatvány­lap is méltán sok szépet, kedvest hogy várnunk. S örvendve tudó­síthatjuk olvasóinkat, hogy az előfizetők — özönlenek! Ne essünk kétségbe, míg a haza ismerete iránt élénk értéket tapasztalunk a nemzetben. Egy folyam ára , mely legalább 30—40 ívet és 40—50- féle tárgy rajzot hoz, helyben 5 fr. postán 6 fr. — Salue! — A Naptárak mint mellesleg különféle, azokkal szorosan össze nem függő, dolgozatoknak rendszerint nagy számú olvasók­kal közlői, sok tekintetben figyelemre méltók. Azok közöl, melyeket láttunk, a következőket emeljük ki. A mívelt osztályoknak s az ügy­let embereinek szántak közöl Emich Országos nagy Naptárát, mely kitűnő typographiai ízlettel kiállítva s szép fametszetekkel díszítve, bár magas­­rétben 45 ívet tölt be, ára csak 1 fr 40 krra tétetett. Szerkesztő Jókai Mór, a hivatalos névtárt Nagy József, cs. kir. me­gyetörvényszéki hivatalnok. A szépirodalmi rész beszélyeket, re­géket, novellákat, egy drámát, néhány verset, s különféle mulatsá­gos apróságokat hoz, az írók közt Jókai, Petőfi, Tompa, Tóth K., stb vannak. A hivatalos névtári rész az egyházi, országló, igazságügyi, városi, tudományos testületeket Magyarországban, a vajdaságban és bánságban, Erdély politikai felosztását, a nevezetes­ egyleteket adja, a postarendet, bélyegdíj vasúti gőzhajózási árszabályokat, vásárokat stb. — A gazda közönségnek szól Török János Igazmondója. Vallá­sos tartalmúak : a jó és olcsó­ könyvkiadó társulaté, és Bucsánszky Alajos Keresztyén képes Naptára. — A népnek szól Bucsánszky Alajos Nagy képes Naptára, melyben Tóth Kálmán Kinizsié is áll s több hasznos történeti ismeretek (ára 20 kr.), s ugyan annak Kis képes Naptára, melyben a magyar történet is adatik folytatólag. A MUZEUM TÁRCÁJA. Székely népmonda Atiláról és a hunokról. Erdélyben a székelyföldeni Udvarhelyszéket Erdövidéktöl a Rika nevü nagy erdő választja el. Michin abból Erdövidék felé az utas csaknem kihaladna, jobbra esik az iránt, hol balról az út Vargyas falu felöl belejt a Rika patakába, egy az út melletti kis téren a hegy tövében levő igen fris vizű forrás, minek közneve Nagy János kútja. E forrás, és az ettől éjszakra eső Somospataka között meredeken áll az úgynevezett Hegyesdomb , minek tetején van egy őskori vár­rom , s ez volt Atila vára , hol ő udvari személyzetével együtt időzni nagyon szerette, s onnan a Bikában , és az azzal kapcsolatos hegyláncozaton , nagy­szerű vadászatokat rendezett és személyesen vezetett. Nevezetesen a Rikán belül dáki oláhokkal egykor az Atila húnjai meg­­ütközendők, ezen hegyesdombi várból vonultak ki azon Vargyas és Rákos kö­

Next