Új Magyar Muzeum 3/2 (1853)

Irodalom, nyelv és művészet - Mátray G.: A' magyar népdalok kitűnőbb sajátságairól zenei tekintetben

28 MAGYAR ACADEMIA. 's helyesen éneklék, mint a’ közönség tapsviharral fogadé azokat. Ez ösztönül szolgált Egressy Béninek, hogy a’ népdalok’ szokott egyszerű rövidségével felhagyva, részint több magyar zeneművet forrasztott öszve, hogy azokat hosszabb dalokká alakítsa, és új szö­veget készítvén reájok, színpadra hozta, — részint egészen új, hosszasabb magyar népzene-szellemű dalokat készíte, mellyek egy Hollósy Kornélia ’s La Grange Anna asszonyság által előadatva, le­­írhatlan lelkesedést gerjesztenek, ’s a közönség’ részvétét olly nagy mértékben megnyerék, hogy (mi azelőtt hallatlan volt) jelenleg nemcsak a’ közép­osztály’ szűk szállásain, hanem grófok és hercze­­gek’ dísztermeiben is ugyanazoknak családtagjaik által énekeltetnek, vagy pompás hangversenyeikben vendégeik és magyar művészeink’ ajkairól hangzanak , minek legközelebb is örvendetes bizonyítványát tapasztaltuk, midőn f. é. april’ 25-én a cs. kir. főherczegsége Al­brecht fenséges kormányzónk’ fényes budai lakán adatott esti hang­versenyben Füredi Mihály, nemzeti színházunk­ dalművésze, sze­rencsés volt ő fensége’s mélyen tisztelt fenséges hitvese előtt nagy számú vendégkoszorú’ jelenlétében magyar népdalokat énekelni *)• — ’S e’tekintetben mondhatni, hogy Egressy Béni új korszakot te­remte a’ magyar dalok’ világában,­­s az elfogúlatlan hazafi méltán kesergi kora elhunytét, kivált miután ügytársa, Szerdahelyi József, is boldogabb életre szenderü­lt, ki szintén, mint amaz, a’ magyarabb néptörzsek között jártas lévén, a’ magyar zene­ jellemeivel köze­lebbről megismerkedhetett. Ez érzékeny veszteség után mindazáltal ne essünk kétségbe. Az ügy kedvezőleg van megindítva. Kövessünk el részünkről min­dent, mi előmozditását segítheti. Szerezzünk pártolókat, gyámolít­­suk a’ vállalkozókat ne csak szép szóval, de tettel is! Hiszen még elegen vagyunk, kiktől a’ sors meg nem tagadá a’ tevékenység’ ál­dását, mellynek mozgásba tétele által mégis csak többet hagyha­tunk e’részben is utódink’ számára, mint a’múlt századiak, kik régibb népdalaink’ emlékét, úgy szólván, csak némi töredékes ha­gyományokban engedék hozzánk a’ nép’ ajkairól átzengeni. Hogy a’ magyar nép szeretett énekelni, több hazai ’s külföldi iró említé már. Örökös kár, hogy a’ hajdani magyar népdalok’ szö­vegeit legalább, írásba nem foglalók. — Magyar troubadouraink’ egyike, Tinódi Sebestyén, a’ XVI. század’ első felében jött azon jó gondolatra, hogy az általa szerzett történeti daloknak nemcsak szö­vegeit, hanem dadjaik' hangjegyeit is kinyomatta Kolosvárott 1554- ben. Nem említem azok’ némellyeinek későbben újabb megjelente­­két, meg kell jegyeznem, hogy Ítéletem szerint az említett dalia­­ '­ Hasonló szerencsében részesült ugyanez évi jul. 6-án azon pompás zenees­tély’ alkalmával , melly ö cs. kir. ap. felsége’ tiszteletére szintén ö cs. kir. főherczegségénél adatott. Füredin kívül ez úttal Lonovics-Hollósy assz. is szerencsés volt ugyanott magyar dalokat előadni.

Next