Új Magyar Muzeum 4/1 (1854)
Irodalom és nyelv - Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk
24 GYULAI PÁL, PETŐFI SÁNDOR ÉS LYRAI KÖLTÉSZETÜNK. GYULAI PÁLTÓL. Azon fiatal külső, ki első fölléptével egyszerre a közönség kegyence jen, s hat rövid év alatt irodalmunkban eddig hallatlan hatást idézett elő, nincs többé a magyar írók sorában. Minden adatot összevetve biztosan állíthatni, hogy ő már az irodalomtörténet személye, a magyar irodalomtörténeté , mely tulajdonképen még nincs megírva. Másutt kevésbbé jeles költő is, mint a minő Petőfi volt, nagy figyelem tárgya. A legapróbb részletekig terjedő életrajza készül meg s műveinek széptani méltatása gyakran fölmerül az irodalmi kérdések közt. S míg a közönség előtt mint jellem és költő egyaránt illő világításban áll, addig a történetíró nem csak kész adatokat talál róla, hanem többé kevésbbé kifejlett nézeteket is. Íme az ok, mi arra készt, hogy közzé tegyem töredékes jegyzeteimet, melyeket Petőfi élete, művei s lyrai költészetünkben még folytonosan tartó hatásáról összeírtam. Hiányos kísérlet ez, oly mű, mely több okból sem kimerítő életrajz , sem valóságos széptani elmélet nem akar lenni, s nem is lehet. Akár eszmék akár külalak tekintetében nincsenek nagy igényei, azonban a közönség úgy hiszem érdekkel fogja olvasni egyik nagy költője regényes élettörténetének legnevezetesb korszakát; a történetíró néhány oly adat birtokába jut, melyek könynyen feledékenységbe mehetnek, s talán eszmecserére nyújtok alkalmat oly nézeteket pendítve meg, melyeket jelen irodalmi körülményeink közt nem lehet eléggé vitatnunk. Néhány cikkben életrajzát fogom adni az 1847-ik év végéig. Olykor részletekbe bocsátkozom mindenütt kisérve jelleme és költészete fejlődését, mennyire hiányos adataim engedik. Szólani fogok műveiről, és az irodalmi viszonyokról, melyek közt föllépett és hatott. Végül azon közjeleket érintem, melyek mint az általa alapított iskola torzításai mutatkoznak lyrai költészetünkön. Sokan talán mondani fogják, hogy eszményi személyt alakítottam belőle, mások, hogy igazságtalan szigorral ítéltem róla. Vádak, melyeket csak a legszárazabb biographus kerülhet el, s