Új Magyar Szó, 2006. március (2. évfolyam, 41-63. szám)
2006-03-31 / 63. szám
61 Új Magyar Szó , 2006. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Nagybánya CX Kovács Emil Lajos Nagybánya CX című festészeti tárlata nyílt meg tegnap a Szatmárnémeti Dacia Hotel előcsarnokában. A megnyitón Podolyák Vilmos és Tent Aurel festőművész méltatta az 1967-ben született kiállítót. A pályája során szobrászattal is foglalkozó művész tárlata az Alkotóház képzőművészeti egyesület rendszeres kiállítássorozatába illeszkedik. Szekernyés a temesvári képzőművészek elnöke Másodszor is elnökévé választotta Szekernyés János műkritikust a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének közgyűlése hétfőn. A temesvári fiókszervezet elnöksége alatt - 2002 óta - évente 23-24 tárlatot rendezett, nemzetközi részvétellel évi tárlatokat a Múzeumban, tematikus kiállításokat, magyarországi és szerbiai bemutatkozási lehetőségeket biztosított temesvári képzőművészek számára, képzőművészeti témájú kiadványokat adott ki. Alternative Bukarestben A figyelemreméltó szakmai és közönségsikert aratott marosvásárhelyi rövidfilmfesztivál filmjeiből mutatott be válogatást tegnap a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet filmklubja. A BMKK április 3-7 között A magyar rajzfilmek hetére hívja a bukarestieket. A KegyHely A költő utolsó asztala Hetvenöt esztendőt méretett ki neki. Sok? Kevés? Balogh József majd megüzeni odaátról. Pár éve még vidám temetést jósolt magának: „Mikor nekem felkötik az állam, / víg zenével búcsúztat az állam. “ Ez is kérdéses, men talán mégsem fogunk vtháncolni a temetésén. Megrendülésemben legutolsó könyvét forgatom, az Erdélyi fórumot, mely végső fellángolásainak hordaléka. E „bókverseket és ölteményeket“ minden bizonnyal utolsó asztalánál követte el („Megmaradt a konyhaasztal. / Rajta írok. Még marasztal. “) Hiányozni fog kaján nevetése, amivel a világot lesajnálva magát sem kímélte. Tudott gyöngéden lírai lenni („Zizegő nádas. A szél / A tó jegére rázza a halott / Pókokat. “ — Zizegő gyász.), kedvesei groteszk („Mélyen alszik az elcsigázott / Kenguru. Erszényében / Egy tücsök hegedül. “ - Ausztráliai), borzongatóan titokzatos („Ez a foghíjas lépcső/ Nem visz sehova, de / Onnan jön. “ - Sötétség) és jeleseiblen számonkérő („Noé megfeledkezett róluk / Nem vette fel a bárkájába őket. / Ki menti meg a költőket? — Ki menti meg?). Kérdése, természetesen mélységesen költői volt, s a sejtett válaszért személyesen sétált át az őrizetlen sorompó mellett, a senki földjére... Cseke Gábor Kallós, a szellemi honvéd Egynapos rendezvénnyel ünnepelték tegnap Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatót Székesfehérváron, a Magyar Néprajzi Társaság és a Zenetudományi Intézet szervezésében. A délelőtti konferencián Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora, Borbély Jolán etnográfus, Domokos Mária népzenekutató, Felföldi László néptánckutató, Hoffer Tamás néprajzkutató és Sebő Ferenc népzenekutató tartott előadást. A délutáni ünnepi koncerten tucatnyi együttes lépett fel, illetve egyéni előadók is, többek között Berecz András, Sebestyén Márta és Petrás Mária. A 2000 forintos (lejes), illetve az 1000 forintos belépő- és pártolójegyek eladásából begyűlt összeggel a válaszúti szórványmagyar iskolát kívánják támogatni. „Isten éltesse számos esztendőkig a 80 esztendős Kallós Zoltánt, szellemi honvédelmünk vezérlő kapitányát!” — áll abban a könyvajándékban, melyet Budapesten ajándékoztak egy nappal korábban a néprajzkutatónak, azon a születésnapi ünnepségen, melyet tiszteletére rendeztek a magyarországi Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Budai Vigadóban, a Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza közreműködésével. „Éppen negyven esztendővel ezelőtt ismerkedtem meg Kallós Zoltánnal, amikor először indultam Moldvába, mégpedig Kolozsváron, Almássy István és Könczey Ádám társaságában, Tőkés István bácsinál, mert ott volt a főhadiszállásom útban a csángókhoz - nyilatkozta az UMSZ-nek Halász Péter néprajzkutató, a Lakatos Demeter Egyesület titkára, az MMI főtanácsosa. - Azóta fegyvertársi barátságban vagyunk egymással, figyelemmel kísérem jó sorsát, rossz sorsát.” Az ünnepség mellett a Teleki László Alapítvány kiadásában megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 című kötetet és egy üveg négyputtonyos tokaji bort ajándékoztak a folkloristának, és Olsvai Imre népzenekutató bemutatta az ünnepelt Új guzsalyam mellett című, új könyvét és CD-jét. De ennyivel „nem úszta meg” Kallós, innen a Budai Várban lévő Magyar Kultúra Alapítvány székházába kellett mennie, ott a házigazdák mellett a Magyar Művészeti Akadémia, a Litea Könyvszalon, az Erdélyi Szövetség és Budapesti Székely Kör ünnepelte. A szervezők vezetőin kívül neves közéleti személyiségek is köszöntötték: Hoppál Mihály, az MTA Néprajzi Kutató Intézetének igazgatója, Ferencz Éva előadóművész, Galambos Tibor koreográfus, Kobzos Kiss Tamás, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, Lovász Irén előadóművész a Krónikás zene-énekegyüttestől, Móser Zoltán néprajzkutató, Novák Ferenc koreográfus, Tamás Menyhért író, Guther M. Ilona, Székesfehérvár Barátok közt a 80 éves Kallós Zoltán, Olsvai Imre és Halász Péter Bákói Pilinszky-multimédia Egyedi színházfesztivál színhelye március 31-április 6. között a bákói Bacovia Színház, melyen egyetlen „színmagyarul” Pilinszky versei is „fellépnek”. A Gala Star művészi megmérettetésre ugyanis fődíja 1000 euró - a Romániából, Moldovából és Franciaországból bejelentkező 40 előadóművész mellett a gyergyói Figura Stúdó Színház művésze, Barabás Árpád Infimitívusz előadását is elfogadta a zsűri. „Kértek tőlünk román fordítást, de az Infinitívusz 48 versből számlál részleteket, és naplójegyzetekből is, melyek még magyarul sem jelentek meg, nemhogy román fordításban” - magyarázta az OMSZ-nek Barabás, aki maga is elcsodálkozott a meghíváson. A szervezőkkel sikerült kiegyeznie egy román nyelvű, egyoldalas ismertetőben, melyet majd elolvashatnak a nézők. A többit meg adja a hangulat. Az Infinitítusz ugyanis nemcsak egyéni, de egyedi előadás is. Röviden: szöveg-kép-hang együttes játékáról, multimédiás előadásról van szó. A kép és a hang is saját produkció, a felvételeket Molnár Cs. Attila készítette, a zenét Bereczki Botond szerezte. Barabás Árpád a lírát, a zenét és a kivetített képeket ötvözve mondja el azt, ami számára lényeges lehet az élet körforgásában, alaphangulatának érvényességében. És talán éppen ez volt érdekes a válogató zsűri számára. Az előadás, bár egyéni, legalább 8 ember jelenlétét feltételezi ahhoz, hogy zökkenőmentesen lejátszódjon. A kis stáb nagy lendülettel és nem titkolt lámpalázzal vág neki a megmérettetésnek, hisz olyan vetélytárssal is számolniuk kell, mint Marcel Iures — aki már játékfilmben is szerepelt Hollywoodban. Barabás Márti Elhunyt Balogh József költő, műfordító, aki bökverseiben naponta részesítette az ÚMSZ olvasóit. A 75 éves szerzőnek decemberben első alkalommal adta át Kisebbségi Díját a Román írószövetség, az Erdélyi fórum, bókversek és öltemények című kötetéért. Hétvége mellékletünk április 6-i számában a Balogh Józseffel készült interjúnkat tesszük közzé. Ebből emeltük ki az alábbi részletet: „Maga a bökvers szó Szentmiklósi Alajos „találmánya”, aki 1830-ban Honvári álnéven a következő címmel jelentetett meg egy röpiratszerűséget: Bökversek, eszmék a magyar nemzeti szín s szellem védelmének ügyében. (...) A román pártállam két ízben is szigorúan betiltotta a települések, dűlők, határrészek magyar nevének a sajtóban való használatát. Az Erdélyi fórum bevezetőjében olvasható kétsorosokat még a szellemi népirtásnak ebben a korszakában vetettem papírra. Akkoriban persze az ilyen témájú írások íróasztalfiókban maradtak. A fordulat után legelőbb Cseke Gábor a Romániai Magyar Szobán Balogh József tükröt tart cím alatt közölte. (...) Rengeteget merítek a magyar közmondásokból és szólásokból. Ha nem is kizárólag, de főleg ezekre építek, ezek híján az én bökverseim se születtek volna meg. Például felhasználom egy közmondás felét, csattanót építek rá, aktualizálom. Bár a magyar közmondáskincset, szólásokat nem is kell aktualizálni, évszázados tapasztalatokat szűrnek le, az idők folyamán csiszolódtak, ezért nyelvileg nagyon szépek, kiműveltek. Gyakori bennük az alliteráció, az előrím, ami zeneiséget ad. Sokak szerint a bökvers nem művészi igényű alkotás. Én erre igyekeztem rácáfolni. De nem is feltétlenül maga az alkotás formája a művészi igényű, hanem a gondolat, az ötlet. A döfés, a bökés. Mivel görbe tükröt tart az olvasó elé, egyesek megsértődnek, ha bökvers készül róluk. Az Erdélyi fórum című kötetnek ezért, illetve azért adtam a „bökversek és öltemények” alcímet, hogy jelezzem: akinek nem inge, ne vegye, ne öltse magára... Nem csak politikusokon, pártvezetőkön, tisztségviselőkön, irodalmi jelenségeken, kulturális jelenségeken, a történelem bizonyosfajta felfogásán, tévhiteken stb. vertem el a port, hanem magamon is.” Balogh József temetése szombaton, április 1-jén, 12 órakor a bukaresti református temetőben lesz. Az utolsó interjú... Elhunyt Balogh József költő-műfordító, a bókversek mestere, az Új Magyar Szó munkatársa FOTÓ: EGYED UFÓ ZOLTÁN