Új Magyar Szó, 2011. június (7. évfolyam, 105-125. szám)

2011-06-01 / 105. szám

21 UMSZAKTURUS ­ Röviden Kolozsvár a legkedveltebb úti cél Péntekig pályázhatnak a magyarországi is­kolák a Határtalanul! tanulmányi kirándu­lási programra. Az Apáczai Közalapítvány előző évi utakat összegző kötete szerint a leghosszabb tanulmányi kirándulások Er­délybe irányultak, míg a helyszíneket te­kintve Kolozsvár volt a legnépszerűbb. A tanulmányutak 62,81 százaléka Erdélybe, 18,18 Felvidékre, 11,57 Délvidékre, míg 7,44 Kárpátaljára irányult. Az összes erdé­lyi út 82 százaléka Székelyföldre vezetett, ezt követi a Partium 6,3-del, majd a Szilágyság/Mezőség és végül Dél-Erdély. Merkel gépe körözni kényszerült Rossz tréfát űztek az iráni hatóságok az In­diába tartó Angela Merkellel. Az ügy egy csapásra diplomáciai viszállyá vált. Tehe­rán az éjszakai órákban először megtagadta az átrepülési engedélyt a német kancellárt és kíséretének egy részét szállító kormány­gép számára, amely ezért visszafordulásra kényszerült, és két órát körözött a török légtérben. Tiltakozásképp tegnap délelőtt a külügyminisztériumba rendelték Irán berli­­ni nagykövetét. Mladics Hágába tart Kiadták Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornokot tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ezt megelőzően páncé­lozott terepjárókból álló konvoj indult el annak a belgrádi törvényszéknek az épüle­tétől, amelynek fogdájában őrizték a 69 éves volt hadseregparancsnokot. Humani­tárius okokból azt is engedélyezték, hogy Mladics meglátogathassa öngyilkos lá­nya belgrádi sírját. Hodorkovszkij pert nyert A Strasbourg­ Európai Emberi Jogi Bíró­ság tegnap elmarasztalta Oroszországot Mihail Hodorkovszkij ügyében A Jukosz olajcég volt főrészvényese azt panaszolta be, hogy jogsértő módon vették őrizetbe­ 2003-ban, és túl sokáig tartották vizsgálati fogságban. A moszkvai Preobrazsenszkaja kerület bíróságához megérkezett az előze­tes, feltételes szabadlábra helyezésre vo­natkozó kérelme is. A lengyel EU-elnökség programja Donald Tusk lengyel kormányfő (képünkön) közlése szerint az élelmiszer-biztonság lesz a lengyel EU-elnökség kiemelt prioritása. A lengyel kormány keddi ülésén elfogadta a július 1-jén kezdődő lengyel EU-elnökség programját, mielőtt azonban a politikus a szejmben ismertetné - lehetőleg még ezen a héten -, szeretné megvitatni a parlamenti pártok vezetőivel is. Petárdák európai áruházakban Petárdákkal követtek el támadást egy belgi­umi, egy hollandiai és egy franciaorszá­gi IKEA bútoráruház ellen hétfő este - je­lentették be az egyes országok hatóságai és az áruházlánc vezetői tegnap. A támadá­sokban senki nem sérült meg komolyab­ban. Hollandiában már korábban is történt ehhez hasonló eset: 2009-ben egy amszter­dami IKEA áruházat a hatóságok ürítettek ki és vizsgáltak át, miután azt az informáci­ót kapták, hogy iszlamista radikálisok rob­banószerkezetet rejtettek el az üzletben. Jemeni véres kedd Hírösszefoglaló___________________ Éleslőszerrel nyitottak tü­zet jemeni kormánykatonák tegnap az arab ország elnökének távozását követelő tömegre a déli Taizz városában. A halottak szá­mát ötre becsülik. Előző nap a ka­tonák támadásában legalább hú­szan vesztették életüket. Négy ka­tona meghalt és tíz megsebesült a szintén déli Zindzsibárban, mi­közben a kormányhadsereg és a helyi erők igyekeznek kiszorítani az al-Kaida nemzetközi terrorhá­lózat helyi fegyvereseit, akik a hétvégén ellenőrzésük alá vonták a várost. Hétfőn 21 kormánykato­na esett ott el. A fővárosban, Szanaában véget ért a törzsi csoportok és az Ali Abdalláh Száleh elnökhöz hű erők közti tűzszünet. A hétvégén azt követően született megállapo­dás a harcok ideiglenes felfüg­gesztéséről, hogy a felek közötti összecsapásokban száznál többen meghaltak. Az Európai Unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselőjét közle­ménye szerint megdöbbentette a jemeni biztonsági erőknek a tün­tetőkkel szembeni kegyetlen fellé­pése Taizzban. Catherine Ashton ismét felszólította az arab ország elnökét, hogy „késedelem nélkül” írja alá a Perzsa- (Arab-) öböl menti monarchiák rendezési ter­vét, amelynek értelmében távoz­nia kell a hatalomból. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCHR) azt közölte Genfben, hogy a jemeni kormányerők va­sárnap óta több mint ötven em­bert öltek meg a délnyugati Taizzban. Navi Pillay emberi jogi főbiztos hangoztatta, hogy ilyen információkat kapott, de hiteles­ségüket még ellenőrizni kell. Mint mondta, az ülőtiltakozást víz­ágyúkkal, földgyalukkal és éles lő­szerrel fojtották el a városban. Ashton emellett azt is írta: szi­gorúan elítéli, hogy éles lőszert használtak békés tüntetők ellen, és visszataszítónak tartja, hogy támadások értek egészségügyi in­tézményeket is. „A jemeni hata­lom általi folyamatos elnyomás, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog sorozatos sú­lyos megsértése tűrhetetlen. Fele­lősségre kell vonni ezeknek a tet­teknek az elkövetőit” - olvasható a közleményben. Megismételte arra vonatkozó követelését, hogy Jemen tegye lehetővé a UNHCHR főbiztosának egy füg­getlen vizsgálat lefolytatását az országban. „Felszólítom Száleh elnököt, hogy tegyen eleget a jemeni nép jogos követelésének a politikai át­menetet illetően, és gondoskodjék arról, hogy a hatóságok tartóz­kodjanak az erő alkalmazásától és az emberi jogok megsértésétől. Itt az ideje, hogy az elnök abba­hagyja az ürügyek keresését, és ír­ja alá, illetve valósítsa meg az Öböl Menti Együttműködési Ta­nács (GCC) kezdeményezését a politikai átmenetről” - olvasható Ashton közleményében. ◄ Fegyvert fogtak tegnap Taizz városában, Jemenben egyre jobban elhatalmasodik az erőszak Afgán fenyegetés ÚHSZ A NATO szóvivője szerint az Afganisztánban lakóházak el­len végrehajtott csapásokra szük­ség van, és ilyen támadásokat a jövőben is végrehajtanak majd, egyeztetve - ahogy eddig is tették - az afgán biztonsági erőkkel. Oana Lungescu tegnap Hamid Karzai afgán elnök nyilatkozatá­ra reagált. Hangoztatta, hogy a szövetség nagyon komolyan ve­szi Karzai aggodalmait, és to­vábbra is mindent elkövet majd azért, hogy akcióinak ne legye­nek polgári áldozataik. Az afgán elnök ugyanis tegnapi kabuli saj­tóértekezletén figyelmeztette a NATO vezette nemzetközi biz­tonsági erőt (ISAF), hogy „mos­tantól fogva tilos lakott területre támadniuk”, a polgári áldozato­kat követelő számos támadás mi­att pedig elfogyott az afgán lakos­ság türelme. A NATO-t megszál­ló erőnek fogják tekinteni, ha a hadműveletei során továbbra is civilek halálát okozza. " www.maszol.ro I 2011. június 1., szerda Kadhafi kitart ÚMSZ ► Moammer el-Kadhafi líbiai vezető nem készül elhagyni hazáját, növekvő elszigeteltsége és az arab ország elleni NATO- csapások dacára sem - közölte tegnap Jacob Zuma, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, aki előző nap Tripoliban folytatott közvetí­tő tevékenységet az Afrikai Unió (AU) megbízásából. Zuma és Kadhafi tárgyalásai után a jelek szerint kevés esély maradt a líbiai fegyveres konfliktus - a kor­mányellenes lázadás és a NATO- csapások - tárgyalásos rendezé­sére. Kadhafi ismét sürgette a tűzszünetet, a felkelők azonban már a múlt hónapban, Zuma elő­ző líbiai látogatásakor is elutasí­tották a javaslatot. Nyugati veze­tők úgy vélik, a NATO-csapások sem szűnnek meg, amíg Kadhafi nem mond le a hatalomról. Csak­nem ezer menekült érkezett Líbi­ából a dél-szicíliai Pozzallóba egy hajó fedélzetén tegnap kora reggel - közölte az olasz parti őr­ség. Az összesen 963 fekete-afri­kai származású menekült egy 25 méter hosszú, öreg halászhajón érkezett az olaszországi szigetre, ahol a hatóságok befogadó állo­máson szállásolják el őket. A bár­ka utasainak negyede kiskorú. Körülbelül egyheti szünet után ismét egyre több menekült érke­zik Észak-Afrikából Olaszor­szágba. A líbiai felkelők fellegvá­rába, Bengáziba érkezett tegnap Franco Frattini olasz külügymi­niszter az ottani olasz konzulátus megnyitására. Az egykori líbiai gyarmattartó Olaszország nem­rég még Kadhafi egyik legfonto­sabb gazdasági szövetségese volt, később azonban csatlakozott a diktátor elleni fellépést szorgal­mazó britekhez és franciákhoz. Róma Kadhafi száműzését köve­teli, és Franciaországgal, Nagy- Britanniával, Katarral, Gambiá­­val, Szenegállal, valamint Jordá­niával együtt a felkelők tanácsát ismeri el legitim tárgyalópartner­ként. Róma nem az egyetlen, amely jelen van a felkelők köz­pontjában: május 22-én Cathe­rine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főkép­viselője nyitotta meg az EU kép­viseletét Bengáziban. ◄ Székely koccintás Brüsszelben Cs. P. T. „Minden rosszban van valami jó. Legalább most mindenki Székelyföldről beszél” - nyilat­kozta tegnap este az ÚMSZ-nek Borboly Csaba néhány perccel azután, hogy véget ért Brüsszel­ben a három székelyföldi megye képviseletét ellátó iroda mai meg­nyitója előtti állófogadás. Hargita Megye Tanácsának elnökét an­nak kapcsán kérdeztük, hogy az iroda megnyitását élesen bírálták a román politikusok, s az ügyben tegnap Magyarország bukaresti nagykövetét is bekérették a ro­mán külügyminisztériumba. „Ugyanaz történik, mint né­hány évvel ezelőtt, amikor a bu­karesti turisztikai kiállításon Szé­kelyföld önálló standdal jelentke­zett. Akkor is bírálták a román politikusok a kezdeményezést, mára pedig a székelyföldi stan­dot keresik fel a legtöbben a tu­risztikai expón” - magyarázta Borboly Csaba. A politikustól megtudtuk: az állófogadáson Székelyföld képvi­seletében Tamás Sándor, Deme­ter János és Henning László, Kovászna Megye Tanácsának el­nöke és alelnökei, Sófalvi Lász­ló, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Birtalan József, Hargi­ta megyei megyemenedzser, Becze István, Hargita megyei ta­nácsos, valamint Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár és Péter Ferenc, Szováta polgár-­­mestere, a Székelyföldi Önkor­mányzati Tanács elnöke volt je­len. Valamennyien részt vesznek a mai megnyitón is. A megnyitóra várják a szerve­zők Semjén Zsolt magyar kor­mányfő-helyettest is. Történik ez annak ellenére, hogy román külügyminisztériumban tegnap Füzes Oszkárral, Magyarország romániai nagykövetével közöl­ték: Bukarest a két ország straté­giai partnerségére való tekintet­tel elvárja, hogy egyetlen ma­gyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A román külügy Füzestől teg­nap számon kérte, hogy miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi iro­dának. Egy nappal korábban Joseph Daul, az Európai Parlament Eu­rópai Néppárt (EPP) frakcióveze­tője elhatárolódott az irodameg­nyitótól. Közleményében jelezte: az eseményért a szervezők vállal­ják a felelősséget. A tegnap esti állófogadást a ro­mániai magyar európai parla­menti képviselők, Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula adták az Európai Parlament brüsszeli épületében. Az esemé­nyen Borboly Csaba és Tamás Sándor mondott beszédet. Mind­ketten megköszönték az Európai Unió tagországai polgárainak, hogy szolidaritásuk révén szá­mos fejlesztési projektet sikerült megvalósítaniuk Székelyföldön, ezzel javítva a jellemzően vidéki­es régió életminőségét. ◄

Next