Új Magyarország, 1991. december (1. évfolyam, 186-209. szám)

1991-12-10 / 193. szám

a: Közös nevező Az Új Magyarország december 4-i számában olvasható az úgynevezet Demokratikus Charta meghívója a városházi gyűlésre. Nos, a találkozó szombaton valóban lezajlott. A mértéktartó konrádi kezdés után voltak zajosabb részek is. Természetesen helyeslő „zajlás”ról van szó. Mint például a pomázi elvtársnő szavai után. A charta kezdeményezői és aláírói szerint nincs igazi szabadság Magyarországon, s demokráciáról sem lehet beszélni. Erről nem érdemes szót ejteni legalábbis sokat nem, mert rögtön eszünkbe jutnak Rákosi elvtárs látnoki szavai, amikor 1946-ban — nem tudván belenyugodni a kisgazdapárt választási győzelmébe — hatalmas demokratikus tüntetést szervezett a győztesek ellen, majd kijelentette: ez „csak az első lépés volt, amelyet újabbak, kíméletlenebbek fognak követni, ha nem valósul meg a magyar demokrácia minden követelése”. A magyar demokrácia ezek szerint egyenlő volt a Kommunista Párt vezette Baloldali Blokkal. Ez nyilvánvaló Révai József egyik cikkéből is, mely a Szabad Népben (a Népszabadság MDP-kori címe) jelent meg az 1947- es választások előtt: „A választásokon ki kell derülnie, hogy a reakció és a demokrácia táborának erőviszonyait nem a kisgazdapárt 57 százaléka és a baloldali pártok 43 százaléka közötti arány fejezi ki.” Úgy is lett! Ezért nem szívesen olvasok ilyen demokráciát kisajátító szövegeket. Különösen nem, ha eszünkbe jutnak a pomázi elvtársnőnek a szombati chartás gyűlésen elhangzott szavai. Az idős kommunista néni hitet tett a demokrácia mellett, elmondván, hogy 1945 óta kommunista, most is az MSZMP svigyázat: nem MSZP, hanem a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. De, ha nem lenne az, akkor vagy az SZDSZ-be, vagy a Fideszbe lépne be. Az SZDSZ és a Fidesz mellé tehát immár felzárkózott nemcsak az MSZP, hanem az MSZMP is. ((Hiszen a charitások ezt az intonációt hallgatólagosan elfogadták.) A kör bezárult: együtt vannak a demokrácia „védői”. Hála a pomázi elvtársnőnek, megalakulhat a népfront — a közös nevező. Csak az a kérdés: kiket fognak ezek után agyagba döngölni? T. B. 2..:I. évfolyam, 193. szám ■# ' ' mM ' * L ' December 5-ig összesen 447 ezer igénybejelentés érkezett 1 millió 600 ezer vagyontárgy utáni kárpótlásra a hivatalhoz. A legtöbb igénylő Békés (40 626), Bács-Kiskun (32 202) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (31 701) jelentkezett, míg Komárom- Esztergomban csak 9500 kérelmet adtak be. Amíg a Békésben benyújtott kárpótlási adatlapok közül több mint 160 ezer vonatkozik földre, addig Zalában csupán 30 ezer. Ház után járó kárpótlási jegyre Budapesten majdnem 27 ezer az igény, ezzel szemben Nógrádban csak 1700. Vállalkozások esetében is a főváros vezet 7300-zal, míg Komáromban erre mindössze 787 igény érkezett. Légy a fejben Súlyos, tehát mindennapos tévedés azt hinni, hogy a jogállamban az élet, a gazdaság, a politika legaprólékosabb viszonyait is jogszabályok rendezik. Ellenkezőleg. Inkább az élet rendezi önmagát, s benne mi, polgárok. Igazságérzettel, szokással. Véletlenül? Vagy éppenséggel nem véletlenül egy bibliai eszme alapján: ne tedd azt, amit nem kívánsz magadnak, s tedd azt, ami jólesne neked, ha mások cselekednék veled. A jogi rendelkezés igazából szükséges rossz, mert benne lappang a gyanú: azért kell írásba foglalni a közakaratot, mert akadnak gazemberek, akik — ... tudjuk. A valóságos jogállamban a törvények hiánya, a joghézag nem vezet igazságtalansághoz, mert a jogállam mi vagyunk. Mi, akik az idézett eszme szellemében tudjuk, hogy saját érdekünk és a közé, nem is túl messze, egy. A valóságos jogállam a törvények betűjénél mélyebben, a törvények szellemében gyökerezik. A mai parlamenti, közéleti viták zömmel semmivé válnának, ha a küzdők nem az igazukat néznék, hanem az igazságot. Ha tisztelt elnökünk kinevezné, akiket kötelessége kinevezni, ha az okoskodók végre inkább okosak lennének, például: igazságtételügyben. Adj isten végre: bölcsek. Mi, laikusok, rég beláttuk, hogy mostani omlatt-újjáépülő jogrendünkben nincs olyan törvény, amely ne volna kikezdhető. Az ő bölcsességük azzal kezdődhetne, hogy végre, a legteljesebb tisztelettel, a nemzet igazságérzetének helyreállításának és csiszolásának szentelnék magukat. kete BELFÖLD 1991. december 10., kedd A pénzügyminiszter tájékoztatója Vita előtt a jövő évi költségvetés Egy nappal azelőtt, hogy a parlament plenáris ülésén megkezdi az általános vitát az 1992-es év költségvetéséről, Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfőn délben tájékoztatót adott a kormányzó pártok képviselőcsoportjainak együttes ülésén. A miniszter megítélése szerint nyilvánvaló, hogy a képviselők alacsonynak fogják tartani majdnem mindegyik terület tervezett kiadásait. Mint mondta: az volt a benyomása, hogy a három frakció tagjai nagyon érzékenyek a szociális kérdések, az oktatás dologi kiadásai iránt, és általában önkormányzati ügyekben. Ez utóbbit érthetőnek tartja, hiszen a képviselők — mint fogalmazott — „lent élnek” az emberek között, ezenkívül a környezetvédelmi lobby is folyamatosan működik. Kupa Mihály reméli, hogy a képviselők — legalábbis a kormánypártiak — megszavazzák a költségvetést. Valószínűtlennek tartotta, hogy a vita december 31-ig elhúzódik, mivel az Alkotmánybíróság döntése is kimondja, hogy azon jogszabályoknak, amelyek ennyi embert érintenek, már a hatályba lépésükkor ismertnek kell lenniük. Arra számít, hogy az ellenzék nem szavazza meg a költségvetést, legfeljebb a részleteket kívánja módosítani. Kupa Mihály szerint a pénzügyi tárca a költségvetés benyújtásával — az eredeti határidőhöz képest — 13 napot késett. Ennek egyik okaként említette, hogy a helyzet nagyon bizonytalan, azaz nehéz az ország mai állapotában megítélni az 1992-es év gazdasági kilátásait. A másik ok, hogy a tárca megpróbálta sokkal alaposabban előkészíteni a költségvetést, mint tavaly. Igen sok tartalmi vita is folyt. Arra a kérdésre, hogy mennyivel biztosabb most a helyzet. Kupa Mihály kifejtette: habár Jugoszlávia még mindig bizonytalansági tényező, a napokban megkötött alapszerződésekre erősebb gazdasági kapcsolatokat lehet építeni. Ez azt jelenti, hogy a tárca 1992- es elgondolásai most már megalapozottnak tekinthetők. A pénzügyminiszter nem tudott arról, hogy ezen a héten — előreláthatólag a szerdai napon — találkozni kíván vele az FKGP 33 képviselőből álló frakciója, és bizonyos adókönynyítéseket kérnek a kistermelőket sújtó szigorításokkal szemben. Megítélése szerint a bevezetendő új adóhatárok nem jelentenek szigorítást, csak maga az eljárás módja. Két területen, az említetten és a szellemi tevékenységek vonatkozásában a tárca hajlik a kompromisszumra. Megítélése szerint a felvetett problémák nem elsősorban pénzügyiek, hanem annak a kérdése, hogy az ország most tér-e át egy korszerűbb rendszerre, vagy pedig csak fokozatosan. Alapvetően elfogadhatónak tartja az Állami Számvevőszék a kormány jövő évi költségvetési tervezetét. A részletkérdéseket tekintve az ÁSZ azonban több kifogást is emelt. Meglehetősen nagy hibájául róják fel a Számvevőszék szakemberei a tervezetnek, hogy az államigazgatási kiadások felülvizsgálata kevés eredménnyel járt. Felvetik azt, hogy a kormány jövőre 6 milliárd forintos keretet irányoz elő a költségvetésben az állami kezességvállalásra. Ez nem haladja meg a kiadási főösszeg 3 százalékát, így elfogadható. Ám azt nem tudja megállapítani az Állami Számvevőszék a beterjesztett anyagból, hogy a korábban keletkezett garanciavállalás jövőre mennyibe fog kerülni a költségvetésnek. Jelen állapotában nem tartja általános vitára alkalmasnak a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottsága. A bizottság tagjai elsősorbanaz egészségügy és a társadalombiztosítás költségvetési előirányzatának egyes tételei iránt érdeklődtek Naszvadi Györgytől, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától. A nyugdíjak kifizetésének garanciáit firtató kérdésre a helyettes államtitkár elmondta: a nyugdíjak fedezetére a költségvetésben kétféle garancia is létezik. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését egyrészt az úgynevezett Nyugdíjmegelőlegezési számla hitel jellegű igénybevételi lehetősége garantálja, amely kamatmentesen áll rendelkezésre. Ezenkívül a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap egy százalékáig garanciát vállal arra az esetre, ha az alapban hiány keletkezne. Jeszenszky Géza külügyminiszter álláspontja szerint az adott tárca vezetőjének hatáskörébe tartozik, hogy milyen személycserék történnek az irányítása alatt álló minisztériumban. A magyar diplomácia vezetője erről hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt beszélt, ahol a Külügyminisztérium felső vezetésében történt személyi változások ügye volt napirenden. Jeszenszky a személycseréket kommentálva elismerte a külügyi apparátusból távozó közigazgatási államtitkár, valamint a két helyettes államtitkár szakmai érdemeit, és hangsúlyozta, hogy mindhárman maguk kérték felmentésüket. A miniszter cáfolta, hogy az államtitkárokat politikai megfontolásból menesztették volna a tárcától. A liberális ellenzék és a szocialisták képviselői úgy vélték: az általuk nem kellően átgondoltnak ítélt személycserékkel az egész magyar külpolitika kerülhet veszélybe. Az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottsága tegnap délutáni ülésén megvitatta, és általános vitára alkalmasnak tartotta az 1992- es költségvetési törvény tervezetét. A képviselők meghallgatták Király Péter pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár beszámolóját az 1991-ben bekövetkezett gazdasági változásokról, valamint a gazdaság teljesítményének stabilizálására irányuló jövő évi törekvésekről. Az államtitkár kifejtette: a jövő év első negyedében további visszaesés várható, de az év második felében a gazdaság teljesítőképessége nőni fog. Az infláció mértéke a tárca szándékai szerint 10-15 százalékkal csökken. Remélik, hogy a működőtőke nagyobb mennyiségben jön be az országba, és a növekvő munkanélküliség kezelésére is alkalmasak a költségvetésben előirányzott összegek. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága megvitatta és általános vitára alkalmasnak találta az 1992-es költségvetés tervezetét. Kovács Álmos, pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár arra buzdította a képviselőket: a kiadások módosítására úgy tegyenek javaslatokat, hogy egyben jelöljék meg azokat a pontokat, ahonnan a szükséges összeget át lehet csoportosítani. Tizenhárom igen, öt nem szavazat mellett az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága úgyszintén általános vitára alkalmasnak tartotta a jövő évi költségvetésről szóló törvény tervezetét — a kulturális bizottság viszont elutasította azt. Parlamenti bizottsági ülések Jeszenszky a személycserékről Tarifaemelés — már januártól! A BKV-tarifák emeléséről alkotott rendeletet hétfői ülésén a Fővárosi Önkormányzat. A testület a januártól életbe léptetendő 35 százalékos áremelkedést 48 támogató szavazattal, 12 tartózkodással és 5 ellenszavazattal döntötte el. A vitában Barsiné Pataky Etelka, az MDF frakcióvezetője bejelentette: a képviselőcsoport — az elmúlt heti szavazáshoz hasonlóan — ismét tartózkodik, mivel továbbra sem érzi szükségét annak, hogy az infláció várható mértékénél nagyobb arányban emeljék az árakat. Több képviselő viszont az eltérő inflációszámítási értékekre hivatkozva azzal érvelt, hogy ismer 40 százalékos előrejelzést is. Székely Gábor főpolgármester -helyettes egyebek között elmondta: tavaly éppen a pénzügyminiszter kifogásolta azt, hogy a főváros nem emelte 50 százaléknál is jobban a BKV-tarifákat. A főváros pénzügyeiért felelős főpolgármesterhelyettes ezt követően azt tette szóvá, hogy december közepén még nincs költségvetése az országnak, s ez nem először fordul elő. Ennek hiánya, illetve az MDF gazdaságpolitikájának következetlensége miatt nem képes lépni a főváros — hangoztatta. Privatizálják a Malévet A Magyar Légiközlekedési Vállalat privatizációjának első lépéseként az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa tegnap jóváhagyta a Malév lehetséges partnereinek listáját. Ennek eredményeként a vállalat privatizációs tanácsadója, a Credit Suisse First Boston (CSFB) csaknem 60 légitársaságot értesít a készülő akcióról. A sajtótájékoztatón elmondták: a Malév 1992 első negyedéve során állami tulajdonú részvénytársasággá alakul. Ezt követően a Malév az ÁVÜ, valamint a közlekedési tárca képviselőiből álló operatív bizottság olyan potenciális partnerek jelentkezését várja, amelyek nem pusztán részvényvásárlásban, hanem stratégiai együttműködés kialakításában is érdekeltek. Az ilyen érdeklődök listája várhatóan jövő tavaszra állítható össze. Az operatív bizottság szerint az ideális partner egy három légitársaságot tömörítő konzorcium lenne, ám ha ilyen nem lesz, kettő, illetve egy vállalat is szóba jöhet partnerként. A Malév képviselője hangsúlyozta: a vállalat továbbra is nemzeti légitársaság marad, hiszen a magyar — kezdetben állami — tulajdoni részesedés 51 százalék lesz. A külföldi részesedés — a várható tőkeemelés után — előreláthatólag 30 százalékos lesz, 10 százalék pedig a dolgozók kezébe kerülhet. A fennmaradó részt később, nyilvános ajánlattétel formájában bel- és külföldi pénzügyi befektetőknek és a lakosságnak kínálják fel. Petőfit megtalálták — mondják az amerikaiak Nagy valószínűséggel Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Barguzinban — foglaltak állást az amerikai tudósok. A Magyar Tudományos Akadémiát és apolgármesteri hivatalt viszont minden valószínűség szerint nem hatotta meg ez az állásfoglalás, mert még képviselőiket sem küldték el arra a tudományos tanácskozásra, amit a Megamorv Petőfi-bizottság rendezett tegnap Budapesten. A konferencia keretet nyújtott volna arra, hogy a magyar tudósok a közvélemény egy részének meggyőzése után az amerikai, a svájci és a burját szakembereket is meggyőzzék saját álláspontjuk helyességéről. A külföldi tudósok, valamint Kiszely István és Morvai Ferenc így egyedül maradtak a porondon. Mathias Seifert, a svájci Archeológiai Intézet professzora részletesen kifejtette, miért bizonyos szinte minden kétséget kizáróan, hogy az 1850-es években temették el a holttestet. A. Tyivanenko burját tudós levéltári dokumentumokat nyújtott át, melyek egyértelműen bizonyítják, hol magyar hadifoglyokat nagy számban vittek 1849- ben a Bajkálon túlra. J. T. Mac Mahon, a clevelandi klinika tudományosvezetője, továbbá Mark Storeking pennsylvvániai tudós és Deborah L. Fischer, az amerikai hadsereg Patológiai Intézetének munkatársa ismertette a DNS-vizsgálat módszerét, amelyet több ezer éves földi maradványok esetében éppúgy sikerrel alkalmaztak, mint a Vietnamban elesett katonák azonosításakor. Több mint 99 százalékos biztonsággal lehet így meghatározni a személyazonosságot, de ehhez szükséges a minta a (feltételezett) rokonoktól is. M. D. Támogatás Semmi rendkívülit nem talált Horn Gyula abban, hogy az MSZMP annak idején néhány ezer (?) dollárnyi közvetlen támogatást nyújtott a nehéz feltételek közepette működő külföldi pártoknak. Hiszen — nyilatkozta a Szocialista Párt vezetője a Népszabadságnak — a tavalyi választás idején az MDF-től az MSZDP-ig az itteni pártok is kaptak külföldi támogatást. Egy apró különbség azért mégis csak van a kétféle adományozás között: amíg ugyanis a külföldi szervezetek az első szabad magyar választáson hátrányos anyagi helyzettel induló pártoknak a magukéból adtak, addig az MSZMP a valamennyiünk számlájára felvett külföldi kölcsönökből támogatta a kommunista pártokat. Úgy látszik, Horn Gyulát még mindig jellemzi a kommunista gondolkodás: nehezen tud különbséget tetni az enyém és a mienk között. H. P. A KÖZTÁRSASÁGI elnök törvényes lehetőségével élve — tervek szerint — részt vesz az Alkotmánybíróság december 17-i teljes ülésén, amelynek napirendjén az elévülési törvénnyel kapcsolatos államfői indítvány szerepel. Göncz Árpád az Alkotmánybíróság történetében első alkalommal kapcsolódik be személyesen a testület munkájába, s fejti ki álláspontját az alkotmánybírák előtt. BUDAÖRSI meghívásnak tesznek ma eleget az Új Magyarország munkatársai. Este hat órakor a lakótelepi közösségi házban (Lévai utca 34.) fórumon találkoznak olvasóinkkal. Szerkesztőségünket Szalay Attila rovatvezető-helyettes, Szalay Károly író, a lap főmunkatársa és Apáti Miklós, a kulturális rovat munkatársa képviseli. TANÁCSKOZOTT az MDF nőfóruma. A csoport vezetője, Filó Katalin, a Haza és haladás alapítvány kurátora úgy nyilatkozott, hogy a nőfórum a középeurópai haladó és keresztény centrumpártok szellemiségét kívánja képviselni, és a jövőben egy szélesebb, a keresztény női szolidaritásra épülő hazai nőmozgalomba kíván beágyazódni. Új charták, régi aláíró chartá(r)nak (Képünk, a Nap-tévé tegnap reggeli műsorából) A TIB közleménye közleményt juttatott el lapunkhoz a Történelmi Igazságtétel Bizottsága ’56-os tagozatának intézőbizottsága. TIB es év májusában tartotta utolsó közgyűlését — írják —, amelynek az új alapszabály elfogadása lett volna a legfontosabb feladata. Miután két tervezetet nyújtottak be, végleges döntés nem született. A közgyűlés ideiglenesen elfogadta az egyik tervezetet (ennek alapján ideiglenes elnökség is megválasztásra került), azzal a kikötéssel, hogy az egyeztetőbizottság a kettőből készítsen egyet, s azt legkésőbb szeptemberig terjesze az újból összehívandó közgyűlés elé — elfogadásra. Ezt a határozatot az elnökség nem hajtotta végre. Tiltakozásunkat követően az ideiglenes elnökség egy úgynevezett jószolgálati bizottságot küldött ki, de az általunk és a bizottság által jóváhagyott 5 .pontos ajánlást nem fogadta el Ezt látva, és tekintettel az ideiglenes elnökség kinyilvánított szándékára, hogy véglegesíti a vitatott, antidemokratikus alapszabály-tervezetet, feloszlatja az ’56-osok tagozatát és »tagkönyvcserét«, tagvevíziót hajt végre, az intézőbizottság felhívással fordult a tagsághoz, hogy aláírásával kérje a TIB közgyűlésének összehívását a tervezett »küldöttgyűlés« helyett. A mai napig 614 TIB-tag, az összlétsztv egyharmada írta alá a felhívást, noha az ideiglenes alapszabály csak 20 százalékot határoz meg. Ennek ellenére, az ideiglenes elnökség továbbra is erőlteti az arányos képviselet elvét súlyosan sértő »küldöttgyűlés«megrendezését. Ezért az intézőbizottság — "a TIB tagságával teljes egyetértésben — követeli a közgyűlés összehívását."