Űj Magyarország, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

A prefektuskinevezést ellenezve Ma: tü­ntetések a Széke­ldön Tudósítónktól: Negyvennyolc órával Victor Hre­­benciuc román államtitkár maga­biztos kijelentése után, miszerint „a székelyföldi magyar lakosság békésen, csendben fogadta a két román prefektus kinevezését, mert számukra, a többség számá­ra közömbös a főispán nemzeti­sége", ennek ellenkezőjéről győ­ződhet meg a romániai és a nem­zetközi közvélemény. Ma, a kora délutáni, délutáni órákban Hargita és Kovászna megye nagyobb városaiban nagyszabású tömegtüntetéseket szerveznek a területi RMDSZ- testületek. Háromszék, Csík, Udvarhely és Gyergyó RMDSZ- vezetői Sepsiszentgyörgyön ta­lálkoztak, hogy megtárgyalják a prefektuskinevező kormány­­döntés nyomán kialakult hely­zetet. Az itt született RMDSZ- határozatok értelmében Sepsi­szentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és Gyer­­gyószentmiklóson utcai tünteté­sek, tiltakozó népgyűlések lesz­nek. „Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén 15 óra­kor várunk benneteket Csíksze­reda főterén, hogy együtt tün­tessünk a román kormány ma­gyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézke­dései ellen. Tárgyalások és soro­zatos ígérgetések után a kor­mány nem csupán az ország töb­bi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas magyar em­bert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönbözte­tés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állam­­polgárságunk semmibevétele?" - szól a csíki RMDSZ felhívása, tiltakozása. Ugyanilyen - külön-külön - felhívást fogalmazott meg az ud­varhelyszéki, gyergyói és a há­romszéki RMDSZ is. A székely­udvarhelyiek ezzel egy időben követelik Verestóy Attila szenátu­si frakcióvezető mandátumának felülvizsgálását, továbbá kérik, hogy az RMDSZ etikai bizottsá­ga vizsgálja ki Verestóy Attila megnyilvánulásait. Katona Ádám, az RMDSZ udvarhelyszéki vá­lasztmányának alelnöke elmon­dotta, hogy a prefektuscserék el­leni tiltakozás első lépése lesz az április 1-jei tüntetés, s ezt a lé­pést további engedetlenségi megnyilvánulások fogják követ­ni. Botos László, Doina Cornea asszony, a Ceau­­sescu-diktatúrával szembeni ellen-iktamrával szó állás jelképes alakja, a Polgári Szövetség kolozsvári összekötő bizottsága nevében kiadott nyi­latkozatában „morális szem­pontból önkényesnek" minősí­tette azt, hogy a hatalom a de­mokrácia etikájából következő elvek figyelmen kívül hagyásá­val nevezett ki prefektusokat. Az intézkedések mögött az a be nem vallott és elítélendő szövet­ség áll, amelyet az elnöki intéz­mény és a kormánypárt kötött a szélsőséges és nacionálkommu­­nista erőkkel. Ez a lépés azt bizo­nyítja, mutat rá Doina Cornea, hogy nem az ország érdeke, ha­nem a hatalom megőrzése az el­sőrendű, még annak a kockázat­nak az árán is, hogy megbontja a társadalmi békét. A Polgári Szövetség kolozsvári szervezete tiltakozik a kormányzat önké­nyes lépései ellen, és követeli, hogy sürgősen vonja vissza azo­kat - áll a nyilatkozatban. (MTI) Is a nyilatkozatoe Ion Iliescu román államfő szóvivőjének a román sajtóban szerdán ismertetett nyilatkozata útján arra hívta fel az RMDSZ­-t, hogy „tartózkodjék mesterséges feszültség kelté­sétől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokratikus értékekhez, a politikai funkciójának gyakorlására vonatkozó alkotmányos normákhoz, és ebben az értelemben vonja vissza március 27-i nagyváradi nyilatkozatát". Az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa, mint jelen­tettük, a szóban forgó nyilatkozatban kifejtette, hogy a román prefektusok kinevezése „betetőzte a megyei adminisztráció­ban az etnikai tisztogatást", továbbá azt mutatja, hogy „a ma­gyarokat továbbra is másodrangú állampolgárokként keze­lik". A testület úgy foglalt állást, hogy indokoltnak tartja a tiltakozás különböző formáit. (MTI) XXX. A „két ]A bak­tt" katonai kapcsolatairól Interjúnk a lengyel vezérkari főnökkel A Magyar Honvédség vezérkari főnökének, Deák János altábor­nagy­na­k a meghívására háromnapos hivatalos látogatáson tartóz­kodott hazánkban Tadeusz Wilecki vezérezredes, a Lengyel Had­sereg vezérkari főnöke. A lengyel vendéget tegnap hivatalában fogadta Für Lajos honvédelmi miniszter, valamint Lőrincz Kál­mán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. A negyve­nes éveinek második felében járó lengyel főtisztet, aki páncélos egységek, majd a stratégiailag egyik legfontosabb terület, a szilé­ziai katonai körzet parancsnokaként is már nagy elismerésre tett szert szakmai körökben, magyarországi tárgyalásairól és tapasz­talatairól kérdeztük. - Tábornok úr, értesüléseink szerint ön a jelenlegi beosztásában első ízben jár Magyarországon. Milyen benyo­másokat szerzett e rövid idő alatt ha­zánkról és honvédségéről? - Nemcsak vezérkari főnök­ként, hanem egyáltalán életem­ben először látogattam Magyar­­országra. Várakozásaimban nem csalódtam. Várakozásaimban, mondom, mert nagyon sokat hallottam és tudtam a „két jó ba­rát" másikáról. Amennyit a programok között láthattam az országból, az megragadott, való­ban olyan, amilyennek a hírek­ből, elbeszélésekből ismertem. A lengyel-magyar barátságnak igen tartalmas katonai hagyo­mányai is vannak, s én ezeket is­merve, tisztelve, lehet, hogy el­fogultan nyilatkozom. De az ér­zelmi szálon túl, azoknál az alegységeknél, ahol látogatást tettünk - például az 1. számú Katonai Kerület Parancsnoksá­gán, Tatán, valamint a szentend­rei Kossuth Lajos Katonai Főis­kolán - elbeszélgettem mind a főtisztekkel, mind pedig a sorka­tonákkal, és az a véleményem alakult ki, hogy a Magyar Hon­védség jól szervezett és hazafias érzelmű hadsereg. Büszkék le­hetnek rá.­­ Programja során tárgyalásokat folytatott vendéglátójával a két had­sereg közötti katonai kapcsolatok helyzetéről. Milyen főbb témakörö­ket érintettek? - Deák János altábornagy tájé­koztatott a a Magyar Honvédség szervezeti felés­ítéséről, a hon­védség átalakításának folyama­táról, valamint az elmúlt évben végrehajtott dandárgyakorlat tapasztalatairól. Tárgyalásaink és megbeszéléseink során átte­kintettük a hadseregeink közötti kapcsolatokat, amelyek az el­múlt néhány évben, sajnos, meglehetősen fellazultak. Egyet­értettünk a magyar féllel abban, hogy legfőbb ideje újjáteremte­ni, illetve élénkíteni ezt a rend­szert. Mindkét oldalnak haszná­ra volna, ha sikerülne szorosabb­ra vonni az együttműködést, el­sősorban anyagellátási, műsza­ki-technikai szinten, de ugyan­csak fontosnak ítéljük, hogy a legfelsőbb vezetés jó együttmű­ködésén kívül élő kapcsolatok épüljenek ki katonai főiskoláink, intézeteink és egyes alegysége­ink között is. Ez utóbbiak eseté­ben jó alkalom kínálkozik a kez­deményezésre az idén, ugyanis ebben az esztendőben ünnepli fennállásának hetvenedik évfor­dulóját számos, Bem József nevét viselő egységünk. A két nemzet közös hősére való megemléke­zéssel kapcsolatos rendezvénye­ken kívánjuk máris megtenni az első lépéseket a további közele­dés érdekében. . Szalai Attila Ck S­­,­­ MTI-Telefotó III. évfolyam 76. szám 1993. április 1., csütörtök tudósítás A román hatóságok szerdán a Dunán feltartóztattak egy magyar és egy orosz vasérc­szállító hajót. A román illeté­kesek azt gyanítják, hogy ra­kományukat az ENSZ tilalmi intézkedései ellenére Jugo­szláviába szándékoztak eljut­tatni. „A hajókat azért tartóz­tatták fel, mert a két kapitány nem rendelkezett olyan ENSZ-engedéllyel, amely fel­­­almazná őket arra, hogy ra­kományukkal felhajózzanak a jugoszláviai Duna-szakasz­­ra" - közölte Mihaela Cutus, a közlekedési minisztérium szóvivője. A két hajó Ukrajná­ban vette fel rakományát. Koszonits Iászló, a Mahart főosztályvezetője szerint fél­reértésről lehet szó, hiszen a Dunaújvárosba tartó hajó vas­ércet szállít, így nem sértett meg ENSZ-rendelkezést. (MTI) Szkopjei tudósításunk: New York-i hírek szerint a nem­zetközi közösség ismét cserben­hagyta Macedóniát. Habár már korábban nagydobra verték, hogy március 30-án a Biztonsági Tanács Macedónia elnevezéssel határozattervezetet fogad el az ország ENSZ-tagságáról, a dön­tést végül is elnapolták. Az el­nöklő Terence O'Brian a sajtó kép­viselői előtt kijelentette, hogy az előzetes megbeszélések során úgy értékelték, hogy még nem teremtődtek meg a feltételek Ma­cedónia hivatalos felvételére az ENSZ-be „volt jugoszláv köztár­saság" járulékos elnevezéssel. A három európai ország javaslatá­nak ideiglenes elhalasztását pe­dig többek között azzal indokol­ta, hogy a hatágú, úgynevezett Virginia-csillagos macedón zász­ló kitűzését az ENSZ-palotánál ellenzi Görögország, mert ez an­tik történelmének egyik szimbó­luma. A Biztonsági Tanács ülése előtt váratlanul lázas magyaráz­kodásba kezdett a szkopjei kor­mány, hogy megnyugtassa köz­véleményét, miszerint az ENSZ- határozat elfogadásával nem szegte meg adott szavát. Előbb kormányközleménnyel minden­ki tudtára adták, hogy visszauta­sítják a „volt jugoszláv köztársa­ság" meghatározást, de - elke­rülhetetlen sorscsapásként - el­fogadják a határozat tervezetét, amelyet a macedón diplomácia követelésére módosítottak. Va­lójában egyszerű szójátékról van szó: Macedóniát nem ideiglenes elnevezéssel veszik fel az ENSZ- be, hanem ideiglenesen körülírt elnevezést használnak, misze­rint köztársaságuk tagja volt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak. Ezt követően, múlt kedden es­te, Kiro Gligorov macedón köz­­társasági elnök tévébeszédet mondott, amelyben Macedónia felvételét az ENSZ-be nagy si­kerként könyvelte el, tekintettel a történelmi tényekre Macedó­nia szomszédai általi felosztásá­ról és a nagyhatalmak mesterke­déseire, amelyek miatt a mace­dónok már 80 éve nem alakíthat­ják meg saját államukat. Szerinte a két hónapig tartó vita egy ne­vetséges formulációról („volt ju­goszláv köztársaság") csupán a realitásokat tükrözi. Macedónia azért „ment bele ebbe a játékba", hogy valóra válthassa évszáza­dos álmát. Annál is inkább, mert ez a „nevetséges formuláció" csupán a macedón küldöttség ENSZ-tevékenysége során lenne használatos, míg az államközi kapcsolatokban a Macedón Köz­társaság elnevezést használnák. Két hónap leforgása alatt - mi­helyt megállapodás születik Gö­rögországgal - ezt a „nevetséges formulációt" felváltaná az igazi. A macedóni közvélemény, amint az várható is volt, hevesen reagált a beszédre. Nem csak a legnagyobb ellenzéki párt, a VMRO-DPMNE, hanem a mace­dón értelmiségiek és egyetemis­ták is azzal vádolták meg a kor­mányt, hogy beleegyezett a név­változásba, és megcsúfolta a nemzeti érdeket. A kormány hallgatással válaszolt a vádakra, míg­ a múlt szerdán kezdődött parlamenti ülésen Branko Crven­­kovszki kormányelnök el nem mondta, azért hallgattak, ne­hogy a görögök kiismerjék a ma­cedón diplomácia szándékait. Arra vártak, hogy előbb a görö­gök közöljék álláspontjukat, s amikor ezt megtették - elfogad­ván a határozat tervezetét -, ak­kor megnyilatkozott a macedón kormány is. A görögök viszont ezután visszavonták szóbeli ígé­retüket a határozat elfogadásá­ról, és közölték, hogy írásban ad­ják meg válaszukat a Biztonsági Tanácsnak. Crvenkovszki el­mondta azt is, hogy a nagyhatal­mak - az USA és Oroszország - a kompromisszumos megoldást erőltették, arra figyelmeztetve őket, hogy különben nem jut­hatnak be az ENSZ-be. A macedón kormány egyéb­ként az albán blokk és a volt kommunisták révén élvezi a parlamenti többség bizalmát. Ez a két párt már korábban elfogad­ta a három európai ország kompromisszumos javaslatát. Predrag Tasics ^?^MAr.YABnBSZifi tudósítás Újabb bonyodalom Macedónia körül Antall - Klestil-találkozó Két ország közös küldetése (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat mindkét fél prob­lémamentesnek ítélte, Göncz Ár­pád kedvezőnek értékelte, hogy egyre nagyobb szerepet játsza­nak a vállalati kapcsolatok és mintegy 3000 magyar-osztrák vegyes vállalat működik félmilli­­árd dollárnyi alaptőkével. Tho­mas Klestil megerősítette, hogy ösztönözni fogja a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztését, valmint azt is, hogy a vegyes vállalatokban nagyobb szerep jusson a magyar tudás­nak és technológiának. Ugyan­csak kedvező mérleget vontak az államfők a kulturális kapcso­latokról, megemlítve az Ober­­wart-i (Felsőőr) gimnáziumot, ahol német-magyar és horvát nyelven folyik az oktatás. A tárgyalást követően Göncz Árpád és Thomas Klestil röviden nyilatkozott a magyar és az oszt­rák újságíróknak. Thomas Kles­til úgy értékelte, hogy a szom­széd országok vezető politikusa­inak találkozói nagymértékben hozzájárulhatnak a bizalom, és ezen keresztül a térség stabilitá­sának erősítéséhez. Göncz­ Ár­pád pedig az eszmecsere során megmutatkozott egyetértést, a problémák és a megoldások azo­nos megítélését emelte ki. Az osztrák elnök ezt követően a magyar miniszterelnökkel ta­lálkozott. Antonl József és Thomas Klestil tárgyalásán a magyar kormányfő azt emelte ki, hogy a világpolitika és a régió kérdéseit Budapest és Bécs nagyon hason­lóan ítéli meg, és ez igen fontos Magyarország számára. Antall József a két ország küldetésének nevezte, hogy együtt erősítsék a stabilitást, a kétoldalú és a regi­onális együttműködést, ezzel se­gítve a térség integrálódását Eu­rópába. Thomas Klestil hangsú­lyozta, hogy a két ország viszo­nya hosszú, közös történelmük során soha nem volt jobb a mos­taninál. Ausztria nagy figyelmet fordít a magyar-osztrák kapcso­latokra, ennek bizonyítékaként hozta fel, hogy elnöki eskütétele óta Svájc után másodikként Ma­gyarországon tesz hivatalos lá­togatást. Antall József és Thomas Klestil egyetértett abban, hogy a térség sajátosságai, történelmi tapasz­talatai egész Európa számára ér­téket jelentenek, és segítenek megértetni a veszélyeket is. Ausztria és Magyarország ebben az értelemben részese a veszé­lyek elhárítását célzó nemzetkö­zi erőfeszítéseknek is. Szóba került ezen a találkozón is a tranzitforgalom és a munka­­vállalók ügye. Thomas Klestil ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a megfelelő rendezés érdekében. Az osztrák államfő délután a főváros nevezetességeivel is­merkedett és megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök emlékművét. Este Göncz Árpád díszvacsorát adott Thomas Kles­til tiszteletére a Parlament Va­dász termében. A vacsorán a két államfő pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) Szakad a Vatra? Tudósítónktól: Annak ellenére, hogy Gheorghe Funar nagyon gyakran beszél a Románok Nemzeti Egységpártja ...egységéről, az RNEP-t is a (szét)szakadás veszélye fenyege­ti. A kétszólamú politizálás elég­gé gyakran érzékelhető a képvi­selőházi vagy szenátusi munka­ülések beszédein és a párt belső életében, ahol nem mindenki táncol a Funar- és Gavra-muzsi­­ka szerint. Legalábbis igyekez­nek mérsékelni, tompítani a szél­sőséges hangok tónusát, így az RNEP belső szerkezetében is egyre jobban - személyekre le­bontva - kirajzolódik a szélsősé­ges és mérsékelt tábor. És az utóbbi egyre nagyobb aggoda­lommal követi az RNEP szélső­ségesei és a Nagyrománia Párt parolázását, a Funar­ Gavra duó és Corneliu Vadim Tudor elvi kö­zeledéseit. A Nemzeti Kereszténydemok­rata Parasztpárt köreiből szár­mazó hírek szerint az RNEP né­hány mérsékelt politikusa tár­gyalni kívánt Corneliu Coposu pa­rasztpárti elnökkel (aki a De­mokratikus Konvenció egyik ve­zéralakjai), de - lehet: óvatos­ságból - ilyen találkozó és tár­gyalás még nem történt az „el­lentétek" között. De a híresztelés a közeledés egyik burkolt jele. A román politikában már sok-sok hasonló (elő)híresztelésből lett valóság. B. L. ­g. Jeszenszky washingtoni tárgyalásai Gora alelnök támogatja az expót (Folytatás az 1. oldalról) Jeszenszky átadta Gore-nak Antall József miniszterelnök Bill Clinton elnöknek küldött levelét, amelyben hivatalosan meghívja az Egyesült Államokat a világki­állításon való részvételre. Gore érdeklődéssel méltatta az expót, mondván, hogy nem csak ma­gyar ügyről van szó, hiszen az egész térség lehetőséget kap a világ előtti bemutatkozásra. Ha­sonlóan támogatta az expó meg­rendezését Tom Jointos képvise­lő. Anthony Lake többek között a csúcstalálkozó előkészületeiről adott tájékoztatást és kitűnt, hogy a moszkvai helyzet meg­ítélésében teljes az egyetértés Washington és Budapest között. A külügyminiszter kifejtette, hogy az átmenet magyar tapasz­talatai érvényesek Oroszország­ra, a FÁK többi tagjára is, és újó­lag felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország, valamint a visegrádi államok árui, szolgál­tatásai, tapasztalatai milyen hasznos szerepet játszhatnának a szovjet utódállamoknak nyúj­tott nyugati támogatásban. Lee Hamilton, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Benjamin Gilman, a rangidős re­publikánus és Tom Lantos is be­ható tájékoztatást kért az egyes országokban élő magyar kisebb­ségek helyzetéről, veszélyezte­tettségük fokáról. Jeszenszky, amint a többi eszmecserén is, hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a kérdést szélesebb összefüggéseiben szemléli, célja hogy Kelet-Közép-Európa vala­mennyi kisebbségének problé­máit rendezzék. Az amerikai kormányférfiak és képviselők véleménye szerint a magyar belpolitikai helyzet megnyugtatóan alakul. Lantos, aki ismeretesen tavaly nyilváno­san is fellépett a Csurka István ne­véhez kapcsolódó jelenségek el­len, úgy nyilatkozott, hogy telje­sen elégedett a helyzet alakulá­sával - mondotta a külügymi­niszter. Tárgyalópartnereitől öröm­mel hallhatta, hogy nagyra érté­kelik Magyarország stabilitását, az átmenet nehézségeinek elle­nére elért teljesítményét, és biz­tatónak tartják, hogy Magyaror­szágon nem tapasztalható sok, térségünkben általában megta­lálható negatívum - hangsú­lyozta Jeszenszky Géza. A miniszter ma William Perry­­vel, a védelmi miniszter első he­lyettesével, Lane Kirklanddel, az AFL-CIO szakszervezeti szövet­ség elnökével s a szenátus kül­ügyi bizottságának tagjaival ta­lálkozik, és kisebbségi kérdések­ről tart előadást. (MTI)

Next