Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
Nyugodtan állítható, hogy néhány napig Budapest lesz Európa fővárosa. Szeptember 1-3. között hazánkban ülésezik a konzervatív és keresztény pártok európai szervezete, az Európai Demokratikus Unió, az EDU pártelnöki konferenciája. Összesen több mint 70 politikai tömörülés képviselteti magát a rendezvényen, amely az EDU legfőbb irányító szerve. Európában a legjelentősebb országokban kormányzati szerephez jutottak. Hazánk részéről a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt vesz rész a tanácskozáson. Itt lesz Budapesten Erhard Busek, osztrák alkancellártól Helmut Kohl német kancellárig majdnem minden olyan jelentős európai politikus, aki ma meghatározza az EDU által képviselt eszméket. 111. évfolyami, 203. szám , 1993. szeptember 1., szerda Jeszenszky Géza: Értékőrző politika Európában A rendszerváltozásban szerepet játszó politikai erők valamennyien igyekeztek kiépíteni nemzetközi kapcsolataikat. Most úgy tűnik, hogy ez legjobban az MDF-nek sikerült. Több mint három éve teljes jogú tagja az Európai Demokratikus Uniónak, Antall József pártelnök az EDU alelnöke, és háromnegyed évvel a választások előtt Magyarországon rendezi legfontosabb tanácskozását az európai kereszténydemokrata és konzervatív politikai mozgalom e nemzetközi együttműködési szervezete, az Európai Demokratikus Unió. Többek között ennek okairól kérdeztük Jeszenszky Géza külügyminisztert. - A szerencsés véletlen hozta ezt így/, vagy/ tudatos munka gyümölcse mindez? - Annak idején, még ellenzékben azért keresett az Antall József vezette MDF kapcsolatot az Európai Demokratikus Unióval, mert annak az alapító Kleissheimi Nyilatkozatában megfogalmazott céljai, tagpártjainak programja és története, kiemelkedő személyiségeinek munkássága megfelelt a magyar jobbközép - így a Magyar Demokrata Fórum - politikai céljainak, törekvéseinek. A kapcsolatfelvétel nyomán kialakuló együttműködés tette lehetővé annak a nemzetközi kapcsolatrendszernek a kiépítését és az ország érdekében történő kiaknázását, amellyel ma rendelkezünk. - Mi jellemzi az EDU és a kommunizmustól szabadult közép-európai országok kapcsolatát? - Az EDU hamar felismerte, hogy felelősséggel tartozik a közép- és kelet-európai országok helyzetéért, s támogatnia kell azok demokratáit. Ennek is tulajdonítható, hogy a térségünkből a szervezetbe elsőnek felvett MDF elnökét, Antall Józsefet egyúttal az EDU alelnökévé is megválasztották. Az már az időközben ugyancsak EDU-taggá váló pártokból álló kormánykoalíció közös sikerének is tekinthető, hogy először kerül nem nyugat-európai országban megrendezésre az EDU csúcskonferenciája. Melyek azok a legfontosabb területek, ahol a koalíciós pártok együttműködnek az EDU- val és tagpártjaival, ahol a legtöbb tapasztalatot ezek a pártok tudják a rendelkezésünkre bocsátani? Azok a kereszténydemokrata és konzervatív pártok, illetve történelmi elődpártjaik dolgozták ki az európai egységesülési folyamat programját, amelyek 1978-ban az EDU-t megalapították. Ezek tagjai közül került ki a brit Churchill, a német Adenauer és Erhard, a francia Schuman, de valójában maga De Gaulle is, vagy az olasz De Gasperi. Ezeknek az európai kereszténydemokrata és konzervatív, azaz értékőrző szemléletű politikusoknak az Európa-képe teljes volt, azaz térségünket is magában foglalta, ők még teljes és közös integrációs programban gondolkodtak. Sajnos, a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra nem tette lehetővé, hogy kezdettől fogva velük tartsunk. Figyelemre méltó az is, hogy a második világháború után az európai országokban szinte kivétel nélkül a kereszténydemokrata és a konzervatív pártok vezették az újjáépítést, valósították meg ott, ahol ez szükségszerű volt, a rendszerváltozást. Az európai jobbközép akadályozta meg, hogy a háború után nyugaton is megerősödő kommunista mozgalmak hatalomra jussanak, hiszen ez valós veszély volt például Franciaországban és Olaszországban is. Az európai konzervatívok és kereszténydemokraták dolgozták ki az állampolgárok mindennapi gondjainak megértését és megoldását előtérbe helyező szociális piacgazdaság modelljét, és ők is valósították meg. Ezeknek a politikai pártoknak a tapasztalatait hasznosítottuk 1988-89-ben az MDF programjának kidolgozása során, ötvözve a magyar nemzet liberális és népinemzeti gondolat politikai örökségével. Már akkor nyilvánvaló volt számunkra, hogy a legjobb eséllyel egy kiegyensúlyozott, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, európai értelemben vett jobbközép politikai erő dolgozhatja ki és valósíthatja meg a politikai és gazdasági-szociális rendszerváltozást Magyarországon és a térség többi országában. Ilyen értelemben nem akar gyökeresen újat az MDF. Lényegében azt a modernizációt akarja ma végrehajtani Magyarországon, amit Európában testvérmozgalmai korábban sikeresen megvalósítottak. Ez a sikeres példa önmagában is garancia számunkra. Sajnos, ehhez ma nehezebb olyan széles körű társadalmi támogatást kapni, mint az néhány évtizeddel ezelőtt nyugat-európai barátaink esetében megvalósult. Mégis érvényes az EDU közös tapasztalata Magyarországra is: a totalitárius, gazdasági és szociális csődöt hozó rendszerekből csak egy teljes, töretlen ívű jobbközép modernizációs program mutat sikeres kivezető utat. Ehhez mindenütt, ahol megvalósult, több kellett, mint négy év. A külpolitikai és biztonsági kérdések mellett az EDU szakbizottságai a környyezetvédelem kérdéseivel és tagjainak hazai politikai tevékenyysége támogatásával is foglalkoznak. Vannak olyan vélemények, hogy a piacgazdaságot hirdető politikai erők nem vállalhatják egyúttal a környezet védelmét is programjukban. Valódi ellentmondás mutatkozik-e meg itt az EDU tevékenységében? - Szerintem nem. Néhány évtizeddel ezelőtt hasonló ellentmondást véltek felfedezni a szociális gondoskodás és a sikeresen működő piacgazdaság között a baloldali mozgalmak. Éppen az európai kereszténydemokrácia győzte meg ennek ellenkezőjéről Európát és a világot, messze lekörözve a tisztán liberális elveket valló politikai gondolkodókat. Ma már csak az elmaradottabb gondolkozású vagy a demagóg politikusok melegítik fel ezt a kérdést ott, ahol még nem elég közismert mindez. Később ismerte fel a világ, hogy korunk egyik kulcsproblémája a környezet védelme, a természet megőrzése, amikor már előrehaladt a szociális piacgazdaság kiépítése a fejlett európai országokban. Az első, újonnan születő környezetvédő mozgalmak még elsősorban a meglévő politikai erőkkel, gyakran éppen az európai jobbközéppel szemben fogalmazták meg programjaikat, esetleg a baloldallal együttműködve. Ezek elfedték azt a felelős gondolkodást, ami a témában a kereszténydemokrata és a konzervatív mozgalmakban széles körben elterjedt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a természet, a környezet védelmére senki sem hozott egyedül üdvözítő megoldást, annak ügyét senki sem sajátíthatja ki, és ezért közös felelősség terheli valamennyi politikai mozgalmat. Ezt tükrözi az, hogy az EDU négy munkabizottsága közül egy a környezet és a természet védelmére közös európai stratégia kidolgozását javasolja. Az MDF szakemberei rendszeresen részt vesznek e munkacsoport tevékenységében. , - Magyarország számára fontos a kisebbségek ügye. Mit tesz-tehet ebben a kérdésben az EDU? - Az EDU magyar kezdeményezésre ad hoc munkacsoportokat alakított a közelmúltban a kérdés tanulmányozására. • Ugyanakkor tagjai közé várja a vele egy nézeteket valló kisebbségi politikai szervezeteket is. Így lett az EDU tagja korábban például a Dél-Tiroli Néppárt és kapcsolódott be - nem utolsósorban az MDF támogatásával - munkájába az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom is. OMAN« Térképünkön azokat az európai országokat jelöltük, amelyekben az EDU tagpártjai kormányzati szerephez jutottak cs 4c- 1 £^X.'| Erópai Demokratikus Unió pártelnöki konferencia A kontinens meghatározó irányzata Sajtótájékoztató a Bem téren Nem hagyják cserben a demokratákat Bízunk abban, hogy az Európai Demokratikus Unió budapesti tanácskozása is megerősíti: nem hagyják cserben Közép-Európa demokratáit. Ezt Jeszenszky Géza külügyminiszter, az MDF elnökségének tagja hangoztatta azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet az EDU most kezdődő pártvezetői konferenciája alkalmából rendeztek a párt Bem téri székházában. Az újságírók előtt Jeszenszky Géza külön aláhúzta annak fontosságát, hogy egy pártrendezvény alkalmából soha ennyi rangos politikus nem adott még randevút egymásnak hazánkban. Igazi jelentősége igazából nem annak van azonban, hogy milyen „nagy nevek" lesznek a résztvevők között, hanem annak, hogy ezen politkusok 1989 óta figyelemmel követik hazánk helyzetét, és megértőek a magyar társadalmat foglalkoztató gondok iránt - mondotta a külügyminiszter. Arra a felvetésre, hogy miért éppen Budapest ad otthont e rendezvénynek, Jeszenszky Géza kifejtette, hogy EDU-határozatról van szó, bár magyar részről is jelezték a készséget, ezért nagy örömmel fogadtuk a döntést. A félreértések elkerülése végett elhangzott az is, hogy a párttanácskozás kiadásai nem a magyar adófizetőket terhelik, hanem az EDU fedezi a költségeket. A konferencia várható témaköreit röviden áttekintve a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja egyebek között rámutatott, hogy a biztonság és stabilitás fogalmai leegyszerűsítve a mindennapi kenyér biztosítását, a kibontakozás feltételeit jelentik a magyar emberek számára. Az európai integráció pedig azért fontos számunkra, mert csak akkor exportálhatunk többet, akkor alhatunk nyugodtabban, ha szorosabban kapcsolódhatunk az olyan európai intézményekhez, mint az EK, a NATO vagy a Nyugat-európai Unió. Jeszenszky Géza reményét fejezte ki, hogy a mostani tanácskozáson megkapjuk a legerőteljesebb támogatást - legalábbis a kormányon lévő pártoktól - integrációs törekvéseinkhez. Jelentős teret kapnak a konferencián a bevándorlási, menekültügyi kérdések. Magyar vélemény szerint nem a határok lezárása, mesterséges akadályok felállítása jelenti a megoldást, hanem a menekülést kiváltó okokat kell megszüntetni. Ezt az EDU már korábban felismerte, ennek szellemében vitatják meg Budapesten is a problémát. Külön témakör lesz Kelet-Közép- Európa megsegítése, annak áttekintése, miként tudnának hozzájárulni az EDU pártjai a régió problémáinak megoldásához. Ennek során kiemelten figyelnek a kisebbségek helyzetére, hiszen az EDU a közép-európai térség biztonságpolitikai ügyeként kezeli a kisebbségi kérdést. Ennek kapcsán utalt Jeszenszky Géza arra a körülményre, hogy Budapesten várható - a romániai Kereszténydemokrata Parasztpárttal egyetemben - az RMDSZ felvétele a szervezetbe, s tovább erősítik megfigyelői státusát a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak is. A felvétellel is jelzi az EDU, hogy támogatja a kisebbségeket képviselő illetve pártoló mozgalmakat - vélekedett a magyar külügyminiszter. (daróczi) a kifelmtttől? Szabó Iván: Bármi, ami belátható közelségbe tudja hozni az EK-tagságot, óriási előnnyel jár a magyar gazdaságnak. Schamschula György: Az infrastrukturális beruházások, az utak, a vasutak és telefonhálózat fejlesztése erőteljesen hozzájárulhat a gazdasági visszaesés megállításához és a munkanélküliség csökkentéséhez. Szabó Tamás: Jelzés mindenki felé, hogy Európa vezető politikusai elégedettek országunk fejlődésével, stabilitásával.