Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

Nyugodtan állítható, hogy néhány napig Budapest lesz Euró­pa fővárosa. Szep­tember 1-3. között hazánkban ülésezik a konzervatív és ke­resztény pártok eu­rópai szervezete, az Európai Demokrati­kus Unió, az EDU pártelnöki konferen­ciája. Összesen több mint 70 politikai tö­mörülés képviselteti magát a rendezvé­nyen, amely az EDU legfőbb irányító szer­ve. Európában a leg­jelentősebb orszá­gokban kormányzati szerephez jutottak. Hazánk részéről a Magyar Demokrata Fórum és a Keresz­ténydemokrata Nép­párt vesz rész a ta­nácskozáson. Itt lesz Budapesten Erhard Busek, osztrák alkan­­cellártól Helmut Kohl német kancellá­rig majdnem minden olyan jelentős euró­pai politikus, aki ma meghatározza az EDU által képviselt eszméket. 111. évfolyam­i, 203. szám , 1993. szeptember 1., szerda Jeszenszky Géza: Értékőrző politika Európában A rendszerváltozásban szerepet játszó politikai erők valamennyien igyekeztek ki­építeni nemzetközi kapcsolataikat. Most úgy tűnik, hogy ez legjobban az MDF-nek sikerült. Több mint három éve teljes jogú tagja az Európai Demokratikus Uniónak, Antall József pártelnök az EDU alelnöke, és háromnegyed évvel a választások előtt Magyarországon rendezi legfontosabb tanácskozását az európai kereszténydemok­rata és konzervatív politikai mozgalom e nemzetközi együttműködési szerv­ezete, az Európai Demokratikus Unió. Többek között ennek okairól kérdeztük Je­szenszky Géza külügyminisztert. - A szerencsés véletlen hozta ezt így/, vagy/ tu­datos munka gy­ümölcse mindez? - Annak idején, még ellenzékben azért keresett az Antall József vezette MDF kapcsolatot az Európai Demokratikus Unióval, mert annak az alapító Kleiss­­heimi Nyilatkozatában megfogalmazott céljai, tagpártjainak programja és törté­nete, kiemelkedő személyiségeinek mun­kássága megfelelt a magyar jobbközép - így a Magyar Demokrata Fórum - politi­kai céljainak, törekvéseinek. A kapcsolat­­felvétel nyomán kialakuló együttműkö­dés tette lehetővé annak a nemzetközi kapcsolatrendszernek a kiépítését és az ország érdekében történő kiaknázását, amellyel ma rendelkezünk. - Mi jellemzi az EDU és a kommunizmus­tól szabadult közép-európai országok kapcso­latát? - Az EDU hamar felismerte, hogy felelős­séggel tartozik a közép- és kelet-európai országok helyzetéért, s támogatnia kell azok demokratáit. Ennek is tulajdonítha­tó, hogy a térségünkből a szervezetbe el­sőnek felvett MDF elnökét, Antall Józse­fet egyúttal az EDU alelnökévé is megvá­lasztották. Az már az időközben ugyan­csak EDU-taggá váló pártokból álló kor­mánykoalíció közös sikerének is tekint­hető, hogy először kerül nem nyugat-eu­rópai országban megrendezésre az EDU csúcskonferenciája.­­ Mel­yek azok a legfontosabb területek, ahol a koalíciós pártok együttműködnek az EDU- val és tagpártjaival, ahol a legtöbb tapasztala­tot ezek a pártok tudják a rendelkezésünkre bo­csátani?­­ Azok a kereszténydemokrata és kon­zervatív pártok, illetve történelmi előd­pártjaik dolgozták ki az európai egysége­sülési folyamat programját, amelyek 1978-ban az EDU-t megalapították. Ezek tagjai közül került ki a brit Churchill, a német Adenauer és Erhard, a francia Schuman, de valójában maga De Gaulle is, vagy az olasz De Gasperi. Ezeknek az európai kereszténydemokrata és konzer­vatív, azaz értékőrző szemléletű politiku­soknak az Európa-képe teljes volt, azaz térségünket is magában foglalta, ők még teljes és közös integrációs programban gondolkodtak. Sajnos, a szovjet megszál­lás és a kommunista diktatúra nem tette lehetővé, hogy kezdettől fogva velük tartsunk. Figyelemre méltó az is, hogy a második világháború után az európai or­szágokban szinte kivétel nélkül a keresz­ténydemokrata és a konzervatív pártok vezették az újjáépítést, valósították meg ott, ahol ez szükségszerű volt, a rendszer­­változást. Az európai jobbközép akadá­lyozta meg, hogy a háború után nyuga­ton is megerősödő kommunista mozgal­mak hatalomra jussanak, hi­szen ez valós veszély volt például Franciaországban és Olaszországban is. Az európai konzerva­tívok és kereszténydemokraták dolgoz­ták ki az állampolgárok mindennapi gondjainak megértését és megoldását előtérbe helyező szociális piacgazdaság modelljét, és ők is valósították meg. Ezek­nek a politikai pártoknak a tapasztalatait hasznosítottuk 1988-89-ben az MDF programjának kidolgozása során, ötvöz­ve a magyar nemzet liberális és népi­nemzeti gondolat politikai örökségével. Már akkor nyilvánvaló volt számunkra, hogy a legjobb eséllyel egy kiegyensúlyo­zott, nemzetközi kapcsolatokkal rendel­kező, európai értelemben vett jobbközép politikai erő dolgozhatja ki és valósíthatja meg a politikai és gazdasági-szociális rendszerváltozást Magyarországon és a térség többi országában. Ilyen értelem­ben nem akar gyökeresen újat az MDF. Lényegében azt a modernizációt akarja ma végrehajtani Magyarországon, amit Európában testvérmozgalmai korábban sikeresen megvalósítottak. Ez a sikeres példa önmagában is garancia számunkra. Sajnos, ehhez ma nehezebb olyan széles körű társadalmi támogatást kapni, mint az néhány évtizeddel ezelőtt nyugat-eu­rópai barátaink esetében megvalósult. Mégis érvényes az EDU közös tapaszta­lata Magyarországra is: a totalitárius, gaz­dasági és szociális csődöt hozó rendsze­rekből csak egy teljes, töretlen ívű jobb­közép modernizációs program mutat si­keres kivezető utat. Ehhez mindenütt, ahol megv­alósult, több kellett, mint négy év.­­ A külpolitikai és biztonsági kérdések mel­lett az EDU szakbizottságai a környyezetvéde­­lem kérdéseivel és tagjainak hazai politikai te­­vékenyysége támogatásával is foglalkoznak. Vannak olyan vélemények, hogy­ a piacgazda­ságot hirdető politikai erők nem vállalhatják egy­úttal a környezet védelmét is programjuk­ban. Valódi ellentmondás mutatkozik-e meg itt az EDU tevékenységében? - Szerintem nem. Néhány évtizeddel ezelőtt hasonló ellentmondást véltek fel­fedezni a szociális gondoskodás és a si­keresen működő piacgazdaság között a baloldali mozgalmak. Éppen az európai kereszténydemokrácia győzte meg en­nek ellenkezőjéről Európát és a világot, messze lekörözve a tisztán liberális elve­ket valló politikai gondolkodókat. Ma már csak az elmaradottabb gondolkozá­­sú vagy a demagóg politikusok melegítik fel ezt a kérdést ott, ahol még nem elég közismert mindez. Később ismerte fel a világ, hogy korunk egyik kulcsproblémá­ja a környezet védelme, a természet meg­őrzése, amikor már előrehaladt a szociális piacgazdaság kiépítése a fejlett európai országokban. Az első, újonnan születő környezetvédő mozgalmak még elsősor­ban a meglévő politikai erőkkel, gyakran éppen az európai jobbközéppel szemben fogalmazták meg programjaikat, esetleg a baloldallal együttműködve. Ezek elfed­ték azt a felelős gondolkodást, ami a té­mában a kereszténydemokrata és a kon­zervatív mozgalmakban széles körben el­terjedt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a természet, a környezet védelmére senki sem hozott egyedül üdvözítő megoldást, annak ügyét senki sem sajátíthatja ki, és ezért közös felelősség terheli valamennyi politikai mozgalmat. Ezt tükrözi az, hogy az EDU négy munkabizottsága közül egy a környezet és a természet védelmé­re közös európai stratégia kidolgozását javasolja. Az MDF szakemberei rendsze­resen részt vesznek e munkacsoport te­vékenységében. , - Magyarország számára fontos a kisebb­ségek ügye. Mit tesz-tehet ebben a kérdésben az EDU? - Az EDU magyar kezdeményezésre ad hoc munkacsoportokat alakított a kö­zelmúltban a kérdés tanulmányozására. • Ugyanakkor tagjai közé várja a vele egy nézeteket valló kisebbségi politikai szer­vezeteket is. Így lett az EDU tagja koráb­ban például a Dél-Tiroli Néppárt és kap­csolódott be - nem utolsósorban az MD­F támogatásával - munkájába az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom is. OMAN­« Térképünkön azokat az európai országokat jelöltük, amelyekben az EDU tagpártjai kormányzati szerephez jutottak cs 4c- 1 £^X.'| Erópai Demokratikus Unió pártelnöki konferencia A kontinens meghatározó irányzata Sajtótájékoztató a Bem téren Nem hagyják cserben a demokratákat Bízunk abban, hogy az Európai Demokratikus Unió budapesti ta­nácskozása is megerősíti: nem hagyják cserben Közép-Európa de­mokratáit. Ezt Jeszenszky Géza külügyminiszter, az MDF elnök­ségének tagja hangoztatta azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ame­lyet az EDU most kezdődő pártvezetői konferenciája alkalmából rendeztek a párt Bem téri székházában. Az újságírók előtt Jeszenszky Géza külön aláhúzta annak fontossá­gát, hogy egy pártrendezvény al­kalmából soha ennyi rangos po­litikus nem adott még randevút egymásnak hazánkban. Igazi je­lentősége igazából nem annak van azonban, hogy milyen „nagy nevek" lesznek a résztvevők kö­zött, hanem annak, hogy ezen politkusok 1989 óta figyelemmel követik hazánk helyzetét, és megértőek a magyar társadalmat foglalkoztató gondok iránt - mondotta a külügyminiszter. Ar­ra a felvetésre, hogy miért éppen Budapest ad otthont e rendez­vénynek, Jeszenszky Géza kifej­tette, hogy EDU-határozatról van szó, bár magyar részről is je­lezték a készséget, ezért nagy örömmel fogadtuk a döntést. A félreértések elkerülése végett el­hangzott az is, hogy a pártta­nácskozás kiadásai nem a ma­gyar adófizetőket terhelik, ha­nem az EDU fedezi a költsége­ket. A konferencia várható téma­köreit röviden áttekintve a Ma­gyar Demokrata Fórum elnöksé­gi tagja egyebek között rámuta­tott, hogy a biztonság és stabili­tás fogalmai leegyszerűsítve a mindennapi kenyér biztosítását, a kibontakozás feltételeit jelen­tik a magyar emberek számára. Az európai integráció pedig azért fontos számunkra, mert csak akkor exportálhatunk töb­bet, akkor alhatunk nyugodtab­­ban, ha szorosabban kapcsolód­hatunk az olyan európai intéz­ményekhez, mint az EK, a NA­TO vagy a Nyugat-európai Unió. Jeszenszky Géza remé­nyét fejezte ki, hogy a mostani tanácskozáson megkapjuk a le­gerőteljesebb támogatást - lega­lábbis a kormányon lévő pártok­tól - integrációs törekvéseink­hez. Jelentős teret kapnak a konfe­rencián a bevándorlási, mene­kültügyi kérdések. Magyar véle­mény szerint nem a határok le­zárása, mesterséges akadályok felállítása jelenti a megoldást, hanem a menekülést kiváltó okokat kell megszüntetni. Ezt az EDU már korábban felismerte, ennek szellemében vitatják meg Budapesten is a problémát. Kü­lön témakör lesz Kelet-Közép- Európa megsegítése, annak átte­kintése, miként tudnának hoz­zájárulni az EDU pártjai a régió problémáinak megoldásához. Ennek során kiemelten figyel­nek a kisebbségek helyzetére, hi­szen az EDU a közép-európai térség biztonságpolitikai ügye­ként kezeli a kisebbségi kérdést. Ennek kapcsán utalt Jeszenszky Géza arra a körülményre, hogy Budapesten várható - a romá­niai Kereszténydemokrata Pa­rasztpárttal egyetemben - az RMDSZ felvétele a szervezetbe, s tovább erősítik megfigyelői stá­tusát a szlovákiai Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom­nak is. A felvétellel is jelzi az EDU, hogy támogatja a kisebb­ségeket képviselő illetve pártoló mozgalmakat - vélekedett a ma­gyar külügyminiszter. (­daróczi­) a kifelmtttől? Szabó Iván: Bármi, ami be­látható közelségbe tudja hozni az EK-tagságot, óriási előnnyel jár a magyar gaz­daságnak. Schamschula György: Az infrastrukturális beruházá­sok, az utak, a vasutak és te­lefonhálózat fejlesztése erő­teljesen hozzájárulhat a gazdasági visszaesés meg­állításához és a munkanél­küliség csökkentéséhez. Szabó Tamás: Jelzés min­denki felé, hogy Európa ve­zető politikusai elégedettek országunk fejlődésével, sta­bilitásával.

Next