Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
III. évfolyam, 203. szám 1993. szeptember 1., szerda Surján László: XIV Az önálló politizálás terepe Az MDF mellett a Kereszténydemokrata Néppárt is tagja magyar részről az EDU-nak. A párt számára ez a nemzetközi politizálás egyik önálló fóruma, amely egyfajta eszköz is a KDNP-nek, hogy a kis pártból naggyá váljon. Többek között erről beszélt Surján László, a KDNP elnöke, népjóléti miniszter. - Mit jelent a Kereszténydemokrata Néppárt számára az I.DSZ-ta,csájf? - A Kereszténydemokrata Néppárt számára az Európai Demokratikus Unióhoz való csatlakozás az európai politikai színtérre való kilépést jelentette. IWO nyarán Mock osztrák külügyminiszter, aki az EDU elnöke, személyesen keresett fel minket és javasolta a KDNP-nek az EDU tagság felvételét. Korábban már megvolt a kapcsolatunk az EDU-val. A teljes jogú tagsági felvételre 1990 augusztusában, Helsinkiben, az MDE-fel együtt került sor. Ettől fogva lehetőségünk van a nyitott pártkapcsolatra azokkal a politikai tömörülésekkel, amelyek Európa szinte minden államában jelentős szerepet játszanak, sőt többségében kormánypozícióban vannak. Ezekkel a pártokkal tudunk kapcsolatokat kiépíteni. Azt hiszem, hogy egy induló kispárt számára a nagy párttá válás folyamatában ez egy rendkívül jelentős lépés. - A KDNP milyen szerepet kíván játszani az EDU-n belül? - Ennek a szervezetnek a pártjai, függetlenül attól, hogy egy országból hány párt a tagja, önállóan válnak az EDU tagjává. Ez azért jelentős szempont, mert a másik nemzetközi szervezet, amelynek a KDNP a tagja, az Európai Kereszténydemokrata Unió, csak nemzeti tagságot ismer és ha több párt kerül felvételre, akkor is egy közös szavazatot biztosít számukra. A KDNP számára tehát az EDU az önálló pártpolitizálás terepe. Szerepünk aktivitására talán az jellemző, hogy éppen magyar javaslatra alakult egy olyan biztonsági kérdésekkel foglalkozó testület, amely azzal foglalkozik: ha az EDU pártjainak valamely országában válsághelyzet alakul ki, akkor egy pártjellegű válságtanács hívatik össze. Az EDU pártjai ilyen esetben közös javaslatot tesznek saját kormányaik felé a probléma megoldására. Szívből kívánjuk, hogy soha ne kelljen magyar részről egy ilyen válságstáb összehívását kezdeményezni. A háttérdiplomáciának ez egy nagyon praktikus és lényeges eleme. Milyen támogatást vár a Kereszténydemokrata Néppárt az EDU-től, különös tekintettel arra, hogy már csak háromnegyed év van hátra a parlamenti választásokig? Az EDU alapszabályzatában ugyanis szerepel az, hogy tagpártjai számára támogatást nyújt. Természetesen számítunk segítségre, de azt látni kell, hogy az EDU viszonylag elfogadható nagyságú tagdíjakból önmagát fenntartó szervezet, tehát aki támogatásra gondol, az nem számíthat arra, hogy ez anyagi jellegű lesz. Gondolhat azonban politikai jellegű segítségre. Tulajdonképpen mit jelent egy ilyen politikai jellegű támogatás? Legalább kétfajta támogatást érdemes említeni. Az egyik az információáramlás, itt elsősorban oktatásra gondolok. Végül is Magyarországon egy egypárti világból kell fölépítenünk egy többpárti világot, a tervgazdaságból kell létrehoznunk egy szociálisan érzékeny piacgazdaságot. Az EDU pártjai igen jelentős eredményeket értek el 1945 után a nyugat-európai szociális piacgazdaság kialakításában, van tehát tapasztalatuk ebben a kérdésben. Mind a közösen rendezett tanfolyamok, konferenciák, szaktanácskozások, illetve az EDU határozatai és állásfoglalásai jelentenek segítséget számunkra. Ugyanide tartozik a politikusok közti személyes kapcsolatok ápolása. A másik figyelemre méltó támogatási fajta, hogy a közvélemény előtt segít az EDU világossá tenni, hogy ez a szervezet élő és komoly kapcsolatrendszert jelent az Európát ma vezető politikai erők irányába. Egy választó, amikor mérlegeli, hogy kire adja szavazatát, kitől várja az ország sorsának a jobbra fordítását, akkor külpolitikai szempontokat is kell, hogy mérlegeljen, s ebbe beletartozik az is, hogy egyes politikai erők támogatása az ország elszigetelődéséhez, más politikai erők támogatása viszont az európai vérkeringésbe való bekapcsolódáshoz vezet. Ennek a kapcsolatrendszernek a létét mindenképpen tudatosítani kell. Nagyon sok párt fog a választási kampányban jelentkezni, csodálatos jelszavakkal. A jelszavak között sok helyen ott lesz az európaiságra való utalás, csak éppen nem lesz mögötte tartalom. Az EDU-n belül a kereszténydemokrata pártoknak van-e valamifajta külön együttműködési platformja, illetve stratégiája? - Tulajdonképpen nincs. A kereszténydemokrata pártok nem mindegyike tagja az Európai Demokratikus Uniónak. Vannak olyan kereszténydemokrata pártok, elsősorban olyanok, amelyeknek a hazájában egy markáns konzervatív erő jelenik meg, akkor az attól való elkülönülést hangsúlyozva nem lépnek be az EDU-ba. Más pártok megfigyelői státust kérnek és ismét más kereszténydemokrata pártok vállalják a teljes jogú tagságot. Mi azt szoktuk erre mondani, hogy az embernek vannak rokonai és vannak barátai. A kereszténydemokrata pártok mintegy rokoncsaládot képeznek, de egy rokonság ne legyen belterjes, és nyisson más közelállók felé. Például Japánban ismeretlen a kereszténydemokrácia, de az EDU-n keresztül van politikai kapcsolatrendszer a szigetországgal. Amerikában is vannak olyan pártok, amelyek nem minősíthetők kereszténydemokratának, de van lehetőség kapcsolatok felvételére. Az EDU fölött van egy világméretű szervezet, az IDU. Tehát elkülönülés nincs, együttmunkálkodás van. A konzervatív erők részéről megindult egyfajta lassú közeledés a kereszténydemokrácia felé és az Európa Parlamentben elkezdődtek a közös frakciók kialakításáról való tárgyalások. Mindez az európai politikai térképen egy egységesebb jobbközép megjelenését fogja eredményezni, és fokozatosan csökkenteni fogja a klasszikus értelemben vett konzervatív és kereszténydemokrata pártok közötti különbségeket. Ez azt jelenti például, hogy az angol konzervatív párt politikája kicsivel több szociális elemet tartalmaz ma, mint tartalmazott a klasszikus thatcheri időkben. Migik Csóti György: Támogatás külpolitikánknak Az EDU-nak magyar részről a Magyar Demokrata Fórum az egyik tagpártja. A legnagyobb magyar pártnak az EDU-tagsággal összefüggő céljairól, illetve a most kezdődő tanácskozás jelentőségéről kérdeztük Csóti György parlamenti képviselőt, az országgyűlés külügyi bizottságának a tagját. Az EDU tagpártjai rendszerint kölcsönösen segítséget n nyújtanak egymásnak. Ezt az alapszabály is rögzíti. Külpolitikai téren milyen támogatásra számíthat Magyarország, illetve a jelenlegi koalíciós kormány az EDU tagpártjaitól? - Messzemenő támogatást várhatunk az EDU-tól külpolitikai céljaink elérésének érdekében. Az EDU megalakulásától fogva zászlóvivője volt az európai integrációs folyamat kiszélesítésének. Létrejöttétől kezdve Európa déli iránya felé való terjeszkedést szorgalmazta. Jelenleg az északi államok, vagyis az EFTA-országok, valamint a közép-kelet-európa irányába való politikai terjeszkedés híve. Ez a téma a most nyíló EDU-kongresszuson is napirendre kerül, méghozzá nagy hangsúllyal. Tehát Magyarország integrációs törekvéseit az EK- hoz és a NATO-hoz való közeledésünket mindenképpen támogatja és segíti az EDU. Ezenkívül a közép-európai sorskérdések iránt az EDU rendkívül érzékeny, így többek között a kisebbségi kérdések megoldásában mindig számítani lehetett pozitív előremutató állásfoglalására. Ugyanígy a gazdasági bajok megoldására is érzékenyen reagál és a szervezet felismerte: térségünkben vagy kisebbségi, vagy gazdasági okokból lesznek, vagy lehetnek válsággócok. Az EDU tagpártjai ezeknek a válsággócoknak a megelőzésében alapvetően érdekeltek, mivel felismerték, hogy ezeknek az eseményeknek milyen súlya és jelentősége van Európára nézve, így tehát érdekeink azonosak. Ezek a pártok tudják és számtalan állásfoglalásban kifejezésre is juttatták, hogy a közép- és kelet-európai térség problémái Európa problémái lesznek, ha nem sikerül azokat közös erőfeszítéssel megoldani. Hazánk és az EDU külpolitikai céljai ilyen értelemben is egybeesnek. Ami az EDU törekvéseit illeti, melyek a konkrét eredmények? Gondolok itt a délszláv válságra. Az EDU milyen szerepet játszott vagy játszik a probléma megoldásában? - Az EDU pártok nemzetközi szervezete. Nem végrehajtó szerv és nem olyan nemzetközi testület, amelynek módja lenne gyakorlatban érvényesítenie elhatározásait, a döntések végrehajtása az EDU pártjain keresztül érvényesülhet, ott, ahol ezek a pártok kormányon vannak. Másfelől viszont a nemzetközi szervezeteken keresztül gyakorolhat befolyást, ahol az EDU-pártok politikusai szintén megpróbálják állásfoglalásaikat érvényre juttatni. Ez azonban nem mindig sikerül. Hiszen a kormányok nem mindig tudják pontosan követni azt, amit a pártcélkitűzések megfogalmaznak. A nemzetközi szervezetekben pedig más érdekkörök megakadályozzák, vagy késleltetik az EDU-pártok céljainak megvalósítását. Sokan felismerik, hogy mit kellene tenni, de nagyon kevesen tesznek valamit. Ez nem az EDU-ra, hanem az egész európai politikai légkörre vonatkozik. Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon az EDU tagpártjai jutottak kormányzati szerephez. Befolyásolná-e a térség stabilitását, ha egy adott választáson nem az EDU tagpártjai jutnának kormányzati szerephez Közép- Kelet-Európában ? - Mindenki maga döntse el, hogyan értékeli a jelenlegi politikai helyzetet. Csehországban EDU-párt van hatalmon. Lengyelországban EDU-pártok vesznek részt a hatalom gyakorlásában, Magyarországon EDU-pártok vannak hatalmon, ezen országok fejlődését lehet értékelni és ebből lehet következtetéseket levonni. Szlovákiában EDU-párt volt hatalmon, Carnogursky vezetésével, megbukott, jelenleg nem EDU-párt van hatalmon... Romániában sosem volt EDU-párt hatalmon. Bulgáriában EDU- pártok voltak hatalmon, a választást elveszítették. Amíg az EDU-pártok kormányoztak, progresszív fejlődést lehetett tapasztalni Bulgáriában és az országnak kedvező volt a nemzetközi megítélése. Most mindez nem mondható el. Albániában EDU-párt van hatalmon, de erről az országról ma még korai lenne nyilatkozni. Észtországban EDU-párt van hatalmon és össze lehet hasonlítani a megítélését Litvániával, ahol már nem EDU-párt kormányoz. Az EDU-pártok megítélése szerint a Szovjetunió összeomlása és az ott kialakult meglehetősen instabil helyzet milyen veszélyt jelent a kontinens másik felére nézve? Foglalkozott-e az EDU ezzel a problémával? Az EDU nagyon intenzíven foglalkozott a Szovjetunió összeomlásával és annak következményeivel és különös tekintettel Oroszország helyzetére és annak fejlődésére. Az EDU tisztában van azzal, hogy az egykori Szovjetunió területén zajló események milyen közvetett és közvetlen hatással lehetnek a kontinens középső és nyugati felére. Háromnegyed év van már csak hátra a parlamenti választásokig Magyarországon. Az EDU mostani ülése mennyiben segíthet a Magyar Demokrata Fórumnak, illetv a Kereszténydemokrata Néppártnak a választási kampányra való felkészülésben, illetve magára a kampányra? Az a véleményem, hogy az EDU jelenlegi összejövetele ehhez nagymértékben segítséget nyújt. Ennek két vonatkozása van. Egyrészt általános politikai vonatkozásban, megnyilatkozásokban, amelyek elhangzanak különböző pártvezetők részéről. Legutóbb olvastam a brit Konzervatív Párt alelnökének Sír Geoffrey Pattienek a nyilatkozatát, amelyben kifejezte, hogy a magyar koalíciót támogatja és azért jön többek között Budapestre, hogy további támogatásáról biztosítsa a magyar kormánykoalíciót, és az az út, amit ő pozitívnak értékel és amit mi folytatunk, csak sikeresen végződhet Magyarország számára, hogyha ez a koalíció folytatja tovább a munkáját. Az EDU- nak ezenkívül van egy saját külön programja. Az EDU megalakulása óta alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy támogassa a tagpártokat, azok választási küzdelmeiben. Ez nem csak a választási kampányra, hanem az egész kormányzati ciklusra vonatkozik. Az EDU-nak van egy külön testülete, az úgynevezett kampánybizottság, amely három-négy hónaponként ülésezik és rendszeresen értékeli a tapasztalatokat. Ilyen tekintetben segítséget nyújthat a magyar koalíciós pártoknak. XlL’i /O_____________ A kisgazdák tagsága felfüggesztse 1990. augusztus 30-án, az EDU Helsinkiben megtartott Xlll. pártelnöki konferenciáján a magyar kormánykoalíció mindhárom pártját felvették a tagok sorába. A Kisgazdapártban kialakult helyzetet 1992 júniusában tárgyalta meg az EDU, és döntött úgy, hogy felfüggesztik a kisgazdák tagságát. Ezt megelőzően az EDU ugyanezen év februárjában tett javaslatot a Kisgazdapárt tagságának felfüggesztésére, a pártban kialakult helyzet miatt. Ezzel párhuzamosan vizsgálóbizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy figyelemmel kövesse a kisgazdák két frakciójának a működését. A jelenlegi budapesti EDU-tanácskozáson az Országgyűlés Kisgazda 36-ok frakciója megfigyelőként vesz részt. ----------------------------Az EDU, ahogy működik Az Európai Demokrata Unió (EDU) az európai kereszténydemokrata, konzervatív és egyéb nem kollektivista pártok munkaközössége. 1978- ban alapították, ma 32 tagpártja és 11 állandó megfigyelője van, ezzel mintegy 60 millió választót képvisel. Az EDU elnöki tisztét 1979 óta Alois Mock osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt tiszteletbeli elnöke tölti be, az elnökség tagjai: Antall József, magyar miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jacques Chirac, Párizs polgármestere, a Rassemblement pour la Repoublique elnöke, Ilkka Suominen, parlamenti elnök, Bernhard Vogel, Thüringia miniszterelnöke, a CDU elnökségi tagja és Mesut Yilmaz, az Anavatan Partisi elnöke. A Bécsben székelő (Dr. Andreas Khol titkár által vezetett) végrehajtó titkárság koordinálja a szervezet tevékenységét és tart kapcsolatot más regionális szervezetekkel (Pacific Democrat Union, Caribbean Democrat Union) és ezek összefogó szervezetével, a Nemzetközi Demokrata Unióval (IDU). Az EDU céljai: - a demokrácia támogatása és elterjesztése az egész világon; - a közös külpolitikai célkitűzések végrehajtása Európában és az IDU-val együttműködve az egész világon; - az EDU-pártok politikai programjainak továbbfejlesztése a közös ideológia alapján, amint azt az alapító nyilatkozat kimondja; - kölcsönös segítségnyújtás és támogatás a pártvezetőknek és pártoknak az azonos nézetű demokraták szolidaritása jegyében. Az EDU legfőbb szerve az évenkénti pártvezetői konferencia és az évente háromszor ülésező kormányzó bizottság - amely a főtitkárokból és/vagy a tagok nemzetközi munkájáért való felelősökből, az EDU elnökéből, a pénztárosból, és a végrehajtó titkárból áll, vezeti az Uniót két pártvezetői konferencia között. A munkabizottságok, mint Európa-politika, privatizáció, energia és környezetvédelem, csúcstechnológia, stb. előkészítik a pártvezetői konferencia határozatait az aktuális témákban. A szervezet további tevékenységéhez tartozik többek között: - tényfeltáró bizottságok küldése a világ válságos politikai övezeteibe; - a pártok meghívására választási megfigyelők küldése a választási manipulációk elkerülésére, vagy a kormányok meghívására a demokratizmus megerősítésére; - a kétévente sorra kerülő képviselői konferencia, amely az EDU határozatait ülteti át a nemzeti napi politikába, írta és szerkesztette: G. Fehér Péter -DKP