Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

III. évfolyam, 203. szám 1993. szeptember 1., szerda ­ Surján László: X­IV­ Az önálló politizálás terepe Az MDF mellett a Kereszténydemokrata Néppárt is tagja magyar részről az EDU-nak. A párt számára ez a nemzetközi politizálás egyik önálló fóruma, amely egyfajta eszköz is a KDNP-nek, hogy a kis pártból naggyá váljon. Többek között erről beszélt Surján László, a KDNP elnöke, népjóléti miniszter. - Mit jelent a Kereszténydemokrata Nép­párt számára az I.DSZ-ta,csájf? - A Kereszténydemokrata Néppárt számára az Európai Demokratikus Uni­óhoz való csatlakozás az európai poli­tikai színtérre való kilépést jelentette. IWO nyarán Mock osztrák külügymi­niszter, aki az EDU elnöke, személye­sen keresett fel minket és javasolta a KDNP-nek az EDU tagság felvételét. Korábban már megvolt a kapcsolatunk az EDU-val. A teljes jogú tagsági felvé­telre 1990 augusztusában, Helsinkiben, az MDE-fel együtt került sor. Ettől fog­va lehetőségünk van a nyitott pártkap­csolatra azokkal a politikai tömörülé­sekkel, amelyek Európa szinte minden államában jelentős szerepet játszanak, sőt többségében kormánypozícióban vannak. Ezekkel a pártokkal tudunk kapcsolatokat kiépíteni. Azt hiszem, hogy egy induló kispárt számára a nagy párttá válás folyamatában ez egy rendkívül jelentős lépés. - A KDN­P milyen szerepet kíván játsza­ni az EDU-n belül? - Ennek a szervezetnek a pártjai, füg­getlenül attól, hogy egy országból hány párt a tagja, önállóan válnak az EDU tagjává. Ez azért jelentős szempont, mert a másik nemzetközi szervezet, amelynek a KDNP a tagja, az Európai Kereszténydemokrata Unió, csak nem­zeti tagságot ismer és ha több párt kerül felvételre, akkor is egy közös szavaza­tot biztosít számukra. A KDNP számára tehát az EDU az önálló pártpolitizálás terepe. Szerepünk aktivitására talán az jellemző, hogy éppen magyar javaslat­ra alakult egy olyan biztonsági kérdé­sekkel foglalkozó testület, amely azzal foglalkozik: ha az EDU pártjainak vala­mely országában válsághelyzet alakul ki, akkor egy pártjellegű válságtanács hívatik össze. Az EDU pártjai ilyen esetben közös javaslatot tesznek saját kormányaik felé a probléma megoldá­sára. Szívből kívánjuk, hogy soha ne kelljen magyar részről egy ilyen vál­ságstáb összehívását kezdeményezni. A háttérdiplomáciának ez egy nagyon praktikus és lényeges eleme.­­ Milyen támogatást vár a Keresztényde­mokrata Néppárt az EDU-től, különös te­kintettel arra, hogy már csak háromnegyed év van hátra a parlamenti választásokig? Az EDU alapszabályzatában ugy­anis szerepel az, hogy tagpártjai számára támogatást nyújt.­­ Természetesen számítunk segítség­re, de azt látni kell, hogy az EDU vi­szonylag elfogadható nagyságú tagdí­jakból önmagát fenntartó szervezet, te­hát aki támogatásra gondol, az nem számíthat arra, hogy ez anyagi jellegű lesz. Gondolhat azonban politikai jelle­gű segítségre. Tulajdonképpen mit je­lent egy ilyen politikai jellegű támoga­tás? Legalább kétfajta támogatást érde­mes említeni. Az egyik az információ­­áramlás, itt elsősorban oktatásra gon­dolok. Végül is Magyarországon egy egypárti világból kell fölépítenünk egy többpárti világot, a tervgazdaságból kell létrehoznunk egy szociálisan érzé­keny piacgazdaságot. Az EDU pártjai igen jelentős eredményeket értek el 1945 után a nyugat-európai szociális pi­acgazdaság kialakításában, van tehát tapasztalatuk ebben a kérdésben. Mind a közösen rendezett tanfolyamok, kon­ferenciák, szaktanácskozások, illetve az EDU határozatai és állásfoglalásai je­lentenek segítséget számunkra. Ugyan­ide tartozik a politikusok közti szemé­lyes kapcsolatok ápolása. A másik figyelemre méltó támogatási fajta, hogy a közvélemény előtt segít az EDU világossá tenni, hogy ez a szerve­zet élő és komoly kapcsolatrendszert jelent az Európát ma vezető politikai erők irányába. Egy választó, amikor mérlegeli, hogy kire adja szavazatát, ki­től várja az ország sorsának a jobbra fordítását, akkor külpolitikai szempon­tokat is kell, hogy mérlegeljen, s ebbe beletartozik az is, hogy egyes politikai erők támogatása az ország elszigetelő­déséhez, más politikai erők támogatása viszont az európai vérkeringésbe való bekapcsolódáshoz vezet. Ennek a kap­csolatrendszernek a létét mindenkép­pen tudatosítani kell. Nagyon sok párt fog a választási kampányban jelentkez­ni, csodálatos jelszavakkal. A jelszavak között sok helyen ott lesz az európai­ságra való utalás, csak éppen nem lesz mögötte tartalom.­­ Az EDU-n belül a kereszténydemokra­ta pártoknak van-e valamifajta külön egy­üttműködési platformja, illetve stratégi­ája? - Tulajdonképpen nincs. A keresz­ténydemokrata pártok nem mindegyi­ke tagja az Európai Demokratikus Uni­ónak. Vannak olyan kereszténydemok­rata pártok, elsősorban olyanok, ame­lyeknek a hazájában egy markáns kon­zervatív erő jelenik meg, akkor az attól való elkülönülést hangsúlyozva nem lépnek be az EDU-ba. Más pártok meg­figyelői státust kérnek és ismét más ke­reszténydemokrata pártok vállalják a teljes jogú tagságot. Mi azt szoktuk erre mondani, hogy az embernek vannak rokonai és vannak barátai. A keresz­ténydemokrata pártok mintegy rokon­családot képeznek, de egy rokonság ne legyen belterjes, és nyisson más közelál­lók felé. Például Japánban ismeretlen a kereszténydemokrácia, de az EDU-n keresztül van politikai kapcsolatrend­szer a szigetországgal. Amerikában is vannak olyan pártok, amelyek nem mi­nősíthetők kereszténydemokratának, de van lehetőség kapcsolatok felvételé­re. Az EDU fölött van egy világméretű szervezet, az IDU. Tehát elkülönülés nincs, együttmunkálkodás van. A kon­zervatív erők részéről megindult egy­fajta lassú közeledés a keresztényde­­mokrácia felé és az Európa Parlament­ben elkezdődtek a közös frakciók kiala­kításáról való tárgyalások. Mindez az európai politikai térképen egy egysége­sebb jobbközép megjelenését fogja eredményezni, és fokozatosan csök­kenteni fogja a klasszikus értelemben vett konzervatív és kereszténydemok­rata pártok közötti különbségeket. Ez azt jelenti például, hogy az angol kon­zervatív párt politikája kicsivel több szociális elemet tartalmaz ma, mint tar­talmazott a klasszikus thatcheri idők­ben. Migik Csóti György: Támogatás külpolitikánknak Az EDU-nak magyar részről a Magyar Demokrata Fórum az egyik tagpártja. A legna­­gy­obb magyar pártnak az EDU-tagsággal összefüggő céljairól, illetve a most kezdődő tanácskozás jelentőségéről kérdeztük Csóti György parlamenti képviselőt, az ország­gyűlés külügyi bizottságának a tagját.­ ­ Az EDU tagpártjai rendszerint kölcsönösen segítséget n nyújtanak egymásnak. Ezt az alap­szabály is rögzíti. Külpolitikai téren milyen tá­mogatásra számíthat Magyarország, illetve a je­lenlegi koalíciós kormány az EDU tagpártjaitól? - Messzemenő támogatást várhatunk az EDU-tól külpolitikai céljaink elérésének ér­dekében. Az EDU megalakulásától fogva zászlóvivője volt az európai integrációs fo­lyamat kiszélesítésének. Létrejöttétől kezd­ve Európa déli iránya felé való terjeszke­dést szorgalmazta. Jelenleg az északi álla­mok, vagyis az EFTA-országok, valamint a közép-kelet-európa irányába való politikai terjeszkedés híve. Ez a téma a most nyíló EDU-kongresszuson is napirendre kerül, méghozzá nagy hangsúllyal. Tehát Ma­gyarország integrációs törekvéseit az EK- hoz és a NATO-hoz való közeledésünket mindenképpen támogatja és segíti az EDU. Ezenkívül a közép-európai sorskérdések iránt az­ EDU rendkívül érzékeny, így töb­bek között a kisebbségi kérdések megoldásá­ban mindig számítani lehetett pozitív előre­mutató állásfoglalására. Ugyanígy a gazda­sági bajok megoldására is érzékenyen rea­gál és a szerv­ezet felismerte: térségünkben vagy kisebbségi, vagy gazdasági okokból lesznek, vagy lehetnek válsággócok. Az EDU tagpártjai ezeknek a válsággócoknak a megelőzésében alapvetően érdekeltek, mivel felismerték, hogy ezeknek az esemé­nyeknek milyen súlya és jelentősége van Európára nézve, így tehát érdekeink azo­nosak. Ezek a pártok tudják és számtalan állásfoglalásban kifejezésre is juttatták, hogy a közép- és kelet-európai térség prob­lémái Európa problémái lesznek, ha nem sikerül azokat közös erőfeszítéssel megol­dani. Hazánk és az EDU külpolitikai céljai ilyen értelemben is egybeesnek.­­ Ami az EDU törekvéseit illeti, melyek a konkrét eredmények? Gondolok itt a délszláv válságra. Az EDU milyen szerepet játszott vagy játszik a probléma megoldásában? - Az EDU pártok nemzetközi szervezete. Nem végrehajtó szerv és nem olyan nem­zetközi testület, amelynek módja lenne gyakorlatban érvényesítenie elhatározása­it, a döntések végrehajtása az EDU pártjain keresztül érvényesülhet, ott, ahol ezek a pártok kormányon vannak. Másfelől vi­szont a nemzetközi szervezeteken keresz­tül gyakorolhat befolyást, ahol az EDU-pár­­tok politikusai szintén megpróbálják állás­­foglalásaikat érvényre juttatni. Ez azonban nem mindig sikerül. Hiszen a kormányok nem mindig tudják pontosan követni azt, amit a pártcélkitűzések megfogalmaznak. A nemzetközi szervezetekben pedig más érdekkörök megakadályozzák, vagy kés­leltetik az EDU-pártok céljainak megvalósí­tását. Sokan felismerik, hogy mit kellene tenni, de nagyon kevesen tesznek valamit. Ez nem az EDU-ra, hanem az egész európai politikai légkörre vonatkozik.­­ Lengyelországban, Csehországban, Ma­gyarországon az EDU tagpártjai jutottak kor­mányzati szerephez. Befolyásolná-e a térség sta­bilitását, ha egy adott választáson nem az EDU tagpártjai jutnának kormányzati szerephez Kö­zép- Kelet-Eu­rópába­n ? - Mindenki maga döntse el, hogyan érté­keli a jelenlegi politikai helyzetet. Csehor­szágban EDU-párt van hatalmon. Lengyel­­országban EDU-pártok vesznek részt a ha­talom gyakorlásában, Magyarországon EDU-pártok vannak hatalmon, ezen orszá­gok fejlődését lehet értékelni és ebből lehet következtetéseket levonni. Szlovákiában EDU-párt volt hatalmon, Carnogursky veze­tésével, megbukott, jelenleg nem EDU-párt van hatalmon... Romániában sosem volt EDU-párt hatalmon. Bulgáriában EDU- pártok voltak hatalmon, a választást elve­szítették. Amíg az EDU-pártok kormányoz­tak, progresszív fejlődést lehetett tapasztal­ni Bulgáriában és az országnak kedvező volt a nemzetközi megítélése. Most mindez nem mondható el. Albániában EDU-párt van hatalmon, de erről az országról ma még korai lenne nyilatkozni. Észtország­ban EDU-párt van hatalmon és össze lehet hasonlítani a megítélését Litvániával, ahol már nem EDU-párt kormányoz.­­ Az EDU-pártok megítélése szerint a Szov­jetunió összeomlása és az ott kialakult meglehe­tősen instabil helyzet milyen veszélyt jelent a kontinens másik felére nézve? Foglalkozot­t-e az EDU ezzel a problémával?­­ Az EDU nagyon intenzíven foglalko­zott a Szovjetunió összeomlásával és annak következményeivel és különös tekintettel Oroszország helyzetére és annak fejlődésé­re. Az EDU tisztában van azzal, hogy az egykori Szovjetunió területén zajló esemé­nyek milyen közvetett és közvetlen hatás­sal lehetnek a kontinens középső és nyuga­ti felére.­­ Háromnegy­ed év van már csak hátra a par­lamenti választásokig Magyarországon. Az EDU mostani ülése mennyiben segíthet a Ma­­gy­ar Demokrata Fórumnak, illetv a Keresz­ténydemokrata Néppártnak a választási kam­pányra való felkészülésben, illetve magára a kampányra?­­ Az a véleményem, hogy az EDU jelen­legi összejövetele ehhez nagymértékben segítséget nyújt. Ennek két vonatkozása van. Egyrészt általános politikai vonatko­zásban, megnyilatkozásokban, amelyek el­hangzanak különböző pártvezetők részé­ről. Legutóbb olvastam a brit Konzervatív­ Párt alelnökének Sír Geoffrey Pattienek a nyi­latkozatát, amelyben kifejezte, hogy a ma­gyar koalíciót támogatja és azért jön többek között Budapestre, hogy további támogatá­sáról biztosítsa a magyar kormánykoalíciót, és az az út, amit ő pozitívnak értékel és amit mi folytatunk, csak sikeresen végződhet Magyarország számára, hogyha ez a koalí­ció folytatja tovább a munkáját. Az EDU- nak ezenkívül van egy saját külön prog­ramja. Az EDU megalakulása óta alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy támogassa a tagpártokat, azok választási küzdelmei­ben. Ez nem csak a választási kampányra, hanem az egész kormányzati ciklusra vo­natkozik. Az EDU-nak van egy külön tes­tülete, az úgynevezett kampánybizottság, amely három-négy hónaponként ülésezik és rendszeresen értékeli a tapasztalatokat. Ilyen tekintetben segítséget nyújthat a ma­gyar koalíciós pártoknak. X­l­L’i /O_____________ A kisgazdák tagsága felfü­ggesztse 1990. augusztus 30-án, az EDU Helsinkiben megtartott Xlll. pártel­nöki konferenciáján a magyar kormánykoalíció mindhárom pártját felvették a tagok sorába. A Kisgazdapártban kialakult helyzetet 1992 júniusában tárgyalta meg az EDU, és döntött úgy, hogy felfüggeszti­k a kisgazdák tagságát. Ezt megelőzően az EDU ugyanezen év febru­árjában tett javaslatot a Kisgazdapárt tagságának felfüggesztésére, a pártban kialakult helyzet miatt. Ezzel párhuzamosan vizsgálóbi­zottságot hozott létre azzal a céllal, hogy figyelemmel kövesse a kisgazdák két frakciójá­nak a működését. A jelenlegi budapesti EDU-tanácskozáson az Országgyűlés Kisgazda 36-ok frakciója megfigyelőként vesz részt. ----------------------------­Az EDU, ahogy működik Az Európai Demokrata Unió (EDU) az európai kereszténydemokrata, konzervatív és egyéb nem kollektivista pártok munkaközössége. 1978- ban alapították, ma 32 tagpártja és 11 állandó megfigyelője van, ezzel mintegy 60 millió választót képvisel. Az EDU elnöki tisztét 1979 óta Alois Mock osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt tiszteletbeli elnöke tölti be, az elnökség tagjai: An­tall József, magyar miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum elnö­ke, Jacques Chirac, Párizs polgármestere, a Rassemblement pour la Re­­poublique elnöke, Ilkka Suominen, parlamenti elnök, Bernhard Vogel, Thüringia miniszterelnöke, a CDU elnökségi tagja és Mesut Yilmaz, az Anavatan Partisi elnöke. A Bécsben székelő (Dr. Andreas Khol titkár által vezetett) végrehajtó titkárság koordinálja a szervezet tevékenységét és tart kapcsolatot más regionális szervezetekkel (Pacific Democrat Union, Caribbean De­mocrat Union) és ezek összefogó szervezetével, a Nemzetközi Demok­rata Unióval (IDU). Az EDU céljai: - a demokrácia támogatása és elterjesztése az egész világon; - a közös külpolitikai célkitűzések végrehajtása Európában és az IDU-val együttműködve az egész világon; - az EDU-pártok politikai programjainak továbbfejlesztése a közös ideológia alapján, amint azt az alapító nyilatkozat kimondja; - kölcsönös segítségnyújtás és támogatás a pártvezetőknek és pár­toknak az azonos nézetű demokraták szolidaritása jegyében. Az EDU legfőbb szerve az évenkénti pártvezetői konferencia és az évente háromszor ülésező kormányzó bizottság - amely a főtitkárok­ból és/vagy a tagok nemzetközi munkájáért való felelősökből, az EDU elnökéből, a pénztárosból, és a végrehajtó titkárból áll­­, vezeti az Uni­ót két pártvezetői konferencia között. A munkabizottságok, mint Európa-politika, privatizáció, energia és környezetvédelem, csúcstechnológia, stb. előkészítik a pártvezetői konferencia határozatait az aktuális témákban. A szervezet további tevékenységéhez tartozik többek között: - tényfeltáró bizottságok küldése a világ válságos politikai övezete­ibe; - a pártok meghívására választási megfigyelők küldése a választási manipulációk elkerülésére, vagy a kormányok meghívására a demok­ratizmus megerősítésére; - a kétévente sorra kerülő képviselői konferencia, amely az EDU ha­tározatait ülteti át a nemzeti napi politikába, írta és szerkesztette: G. Fehér Péter -DKP

Next